Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-15 / 269. szám

1995. november 15., szerda KULTÚRA Irodalmi Kávéház Az uj generáció képviselőit is várják Nyíregyháza (KM) — Új, huszadik évadát kezdi meg szombaton délután az nyír­egyházi Irodalmi Kávéház. A találkozón induló, fia­tal (diák) költők, alkotók mutatkoznak be. Az új ge­neráció képviselői között ott lesznek a Zrínyi gimná­ziumnak azok a diákjai, akiknek az utóbbi időben két antológiája is napvilá­got látott. Ugyancsak meg­hívást kaptak a Stílus Iro­dalmi Társaság fiatal költői is. / Újdonság, hogy az Iro­dalmi Kávéház új helyen, a százéves évfordulóját ün­neplő Korona Hotel étter­mében tartja összejövetelét. A találkozó november 18-án 16 órakor kezdődik, s a beszélgetést ezúttal is Ka­tona Béla irodalomtörté­nész vezeti. Előkészítő az érettségizőknek Minya Károly Nyíregyháza (KM) — Újabb megyei kiadvánnyal bővült a felvételire felké­szítő könyvek palettája. A Homonnai és Társa Kiadó az érettségizők és az egye­temen, főiskolán továbbta­nulók dolgát kívánta meg­könnyíteni akkor, amikor megjelentette a Magyar nyelv és irodalom Előkészí­tő érettségizőknek és felvé­telizőknek című könyvét. A szerzők — Jeney Ist­vánná (Kölcsey Ferenc Gimnázium) és Pállné La­katos Ilona (BGYTF ma­gyar nyelvészeti tanszék) — többéves tapasztalatukat vetették papírra kérdések és feladatok formájában. Az irodalmi rész az eddig megjelent, hasonló tárgyú munkákhoz képest főként azzal nyújt újat, hogy az egységben való láttatás, va­lamint az összefüggések észrevételének érdekében összegző táblázatok kitölté­sével teszi próbára a tanu­lók ismereteit. És benne so­rakozik természetesen az adott témához kapcsolódó kérdések garmadája, amelyre a válaszok megta­lálhatók a könyv második felében. A magyar tantárgy-test­vérpár gyakran mostoha­testvérként kezelt nyelvta­na ebben a könyvben telje­sen egyenrangúvá lépett elő. Nemcsak azért, mert a szerző csaknem harminc év felvételi tesztjeinek típus­feladatait mutatja be, ha­nem azért is, mert a megol­dásrészben magyarázatot is találunk. Megismerkedhetünk azokkal a buktatókkal és hi­bákkal, szembesülhetünk azokkal a gondokkal és ne­hézségekkel, amelyekkel a felvételizők nehezen tudtak megbirkózni. A Gáspári László lekto­rálta felkészítő könyv ala­pos szaktudásról és teljes­ségről tesz tanúbizonysá­got, így ajánlható a közép­iskolák negyedik osztályos tanulóinak. Hírcsokor Kanadából... ...kapott meghívást a Nyír­egyházán élő Krupiczer An­tal fafaragóművész. Az al­kotónak Montreálban nyí­lik hamarosan kiállítása. Nyílt napot... ...tartanak a 8. osztályos ta­nulóknak a fehérgyarmati Zalka Máté Gimnáziumban november 27-28-án. (KM) Sólyompecsenyére... ...várják a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színházban november 19-re a nézőket. A cím ne tévesszen meg senkit, Boccaccio novem­ber 19-én bemutatandó da­rabjának a címe: Sólyom­pecsenye. A produkciót a vendégeskedő beregszászi Illyés Gyula Magyar Nem­zeti Színház művészei vi­szik színre. (KM) Nemzetközi... ...levéltári napok kezdőd­nek a megyei önkormány­zat nyíregyházi levéltárá­ban november 16-án. A két napig tartó összejövetelen erdélyi, kárpátaljai, felvidé­ki szakemberek is részt vesznek. (KM) A Tomkins... ...Énekegyüttes koncertezik a nyíregyházi művelődési központban november 23- án. (KM) Grafológiai szabadegyetem Budapest (MTI) — A XXI. század grafológiája címmel rendezi meg a Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetemet a Gra­fológiai Tanulmányok és Kutatások Európai Köré­nek (CEREG) Magyaror­szági Képviselete immár harmadszor. A november 17-én kezdődő háromnapos eseménynek idén az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem Bölcsé­szettudományi Karának B. épülete ad otthont. A szabadegyetem célja, hogy a téma magyar szak­embereivel és tanfolyami hallgatóival megismertesse az egyetemes grafológia legújabb kutatási eredmé­nyeit. A rendezvénysorozat első napján Michel De Gra­ve pszichológus és grafoló­gus, a CEREG szakmai ve­zetője számol be az idei nemzetközi grafológiai konferenciákról, a téma legújabb irányvonalairól és kutatási eredményeiről. A befejező nap a mesterkur­zusé: ezen a magyar szak­emberek komplex elemzési gyakorlatokon kamatoztat­hatják frissen szerzett isme­reteiket. Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Igazi téli hangulat fogadta az arra járókat a múlt héten a Sóstói Múzeumfaluban. Az első idei hó még szebbé varázsol­ta a régi idők falusi hangula­tát idéző szabadtéri múzeu­mot. Kár, hogy látogatókat már nem fogadnak, mivel meg­kezdte hosszú téli álmát, be­zárt a skanzen. Páll István, a múzeumfalu igazgatója viszont megnyug­tat: náluk az élet télen sem áll meg. Az év eleji anyagi hely­zetből adódó bizonytalanság később jóra fordult, borúra de­rű következett, az intézmény több pályázatot is nyert. A leg­több segítséget a Phare-prog- ramnak köszönhetik. A támo­gatással a korábbi dinamikus bővülés tovább folytatódha­tott, több épülettel gyarapod­hat az ország egyik legszebb múzeumfaluja. A kisdobronyi református templomot, a csarodai paróki­át és a nagyhalászi magtárat is fel tudják építeni a támogatás­sal. A munkálatok még a nyá­ron megkezdődtek, és ha az időjárás lehetővé teszi, télen is folytatódnak. Néhány cég tá­mogatta a megyeszékhely egyik büszkeségét. így a Nyír­erdő Kft. és a Szabolcsi Gabo­na Rt. is segítségükre sietett. Az Országos Idegenforgalmi Alap épp a napokban ígért pénzt az építkezések folytatá­sára. Meg is érdemli a támogatást a múzeumfalu, hiszen a láto­gatottsága évről évre nő. Az idén például közel 60 ezren tértek be ide. A cél nemcsak a turisták megnyerése volt, ha­nem az is, hogy a városban, a megyében élők is olykor fel­keressék. Ennek érdekében több olyan stílusos program várta «az érdeklődőket, amely méltán számíthatott nagy ér­deklődésre. Több ezren láto­gatták meg például a nemzet­közi kutyakiállítást, és sok lá­togatója volt az őszi Agro Food-nak is. Jól beváltak az évek óta sok embert vonzó május elsejei és augusztus 20-i rendezvények, amelyeken mindig igazi ünnepi hangulat fogadja a látogató­kat. Némi vita tá­madt viszont A nem boszorkány­ság című program megrendezése kö­rül, amelyre jö­vendőmondók, jó­sok és természet- gyógyászok vol­tak hivatalosak. A rendezvény végül jól sikerült, és a látogatók is bizo­nyára helyre tették magukban a ta­pasztaltakat. Az intézmény­nek javultak az idén a nemzetközi Kapcsolatai — hallhattuk az igazgatótól, aki a nyáron a Múzeumok Nezetközi Szerve­zetének Norvégiában tartott rendezvényére volt hivata­los. A találkozón módjában állt felhívni az Európa számos or­szágából megjelent szakembe­rek figyelmét a Magyarország észak-keleti csücskében fekvő Sóstói Múzeumfalura. Remél­hetőleg jövőre még többen csodálhatják majd meg népi kultúránknak ezt a látványos szigetét. A tanulás nem „gádzsónak" való? Jelenleg tizenöt iskolában tanítanak a cigány kisebbségi program alapján Budapest (MTI-Press) — Nagy lemaradása van a ma­gyar közoktatásnak a ci­gánygyerekek iskolai nevelé­sében. Az okai szerteágazók. Ugyanis többről, másról van szó, mint iskolai hibákról vagy helyi, területi, illetve országos tanügvigazgatási szervek mulasztásáról. Az oktatási kormányzat és az iskolafenntartó önkormányza­tok olyan problémahalmazzal állnak szemben, amelyek messze túlmutatnak az okta­tásügy illetékességi területén. Sürgős feladatról van szó, mert a műveltség gyarapításá­nak kiemelkedő jelentősége van a cigányság számára. Az oktatás szétsugárzó hatása ré­vén közvetlenül hat a cigány­ság munkaerőpiaci helyzetére, életvitelére, kultúrájára, végső soron társadalmi problémái­nak mindegyikére. Nő a szakadék Utoljára az 1992/93-as tanév­ben gyűjtött iskolastatisztikai adatokat a művelődési tárca a cigány tanulók létszámáról. (Azóta megszűnt a kötelező adatszolgáltatás.) Akkor 74 ezer gyerek, az általános isko­lai tanulók 7,1 százaléka volt cigány származású; arányuk két év elteltével feltehetően némileg nőtt. Ami biztos most is: megyénkénti eloszlásuk — a mintegy félmilliós magyar­országi cigányság területi el­helyezkedésének megfelelően — egyenetlen. Országos ará­nyuknál jóval nagyobb a számarányuk Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Nógrád, So­mogy, Szaboics-Szatmár-Be- reg és Szolnok megyében. Érdemes összevetni az 1971-es és az 1993-as orszá­gos felmérés adatait a cigány­ság iskolázottsági szintjének alakulásáról. 1971-ben a 25- 29 éves cigányok 26 százaléka végezte el az általános iskola nyolc osztályát. 1993-ra az azonos korcsoportba tartozó cigány fiatalok között ez az arány 77 százalékra ugrott. Tisztes eredmény, de az ál­talános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 23 százalé­kos aránya még megengedhe­tetlenül nagy. Egy 1993-as vizsgálat szerint a cigány la­kosságnak csupán 13 százalé­ka rendelkezik szakmunkás­bizonyítvánnyal és mindössze egy százaléka érettségivel. Az adatok tehát azt mutatják, hogy a cigány tanulók esélyei a középfokú oktatásban való részvételre nem javultak 1971 óta. Mélyek a gyökerek A cigánygyerekeket nagyobb számban oktató iskolákban magas a bukásarányuk, gyako­ribb az évismétlés és jelentős a túlkorosság. Mindez persze nem a pedagógiai munka ala­csony hatásfokára vezethető vissza és nem is csak a gyak­ran hangoztatott települési hátrányokra, hanem a cigány- gyerekek iskolát megelőző családi szocializációjának gyengeségére. Cél a felzárkóztatás Számos cigánycsaládban elő­ítélet él az iskolával szemben, mivel az iskola nem a „gá­dzsó” (nem cigány) társada­lom intézménye, ahol mások a szabályok, mint a cigánycsa­lád mikrokömyezetében. Ilyen közegben még a jó képességű cigány tanulók tanulási moti­vációja is elemyed, és a hete­dik-nyolcadik osztály elérése­kor sokuknál az iskolától való elforduláshoz vezet. Ne hallgassuk el, hogy a le­morzsolódásnak vannak egyéb okai is. Például a létminimum alatt élő családok nem képesek vállalni a gyerek iskolába járá­sának terheit (tankönyvek, tan­eszközök beszerzését, a meg­felelő ruhát stb.), ezenkívül a gyerekek pénzkereső tevé­kenységére is szükségük van. s Jó tudni, hogy 1991 óta az önkormányzatok kiegészítő normatív támogatást igényel­hetnek cigány felzárkóztató programokra is. Ezek sokszínű képet mutatnak, mivel jogsza­bály nem határozza meg egy­értelműen e programok tartal­mát, ami voltaképpen nem is baj, hiszen a helyzet, a feladat településenként, iskolánként eltérő lehet. A felzárkóztató programok egy része integrált megoldáso­kat tartalmaz, vagyis a cigány tanulókat nem emelik ki az osztályból, hanem tanáraik felzárkóztató, szinten tartó vagy tehetséggondozó korre­petálást tartanak nekik tanórán kívül. A kimondottan tehet­séggondozó programok egyé­ni vagy szakköri foglalozáso- kon, tanulmányi versenyre va­ló felkészítésben vagy zeneis­kolai képzés támogatásában valósulnak meg. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapít­ványtól jelenleg 797 cigány diák kap ösztöndíjat, közülük 28-an egyetemen, 63-as főis­kolán, 706-an pedig gimnázi­umban vagy szakközépiskolá­ban tanulnak. Jelenleg tizenöt olyan okta­tási intézmény működik Ma­gyarországon, amelyben ci­gány kisebbségi program alap­ján tanítanak. Leghíresebb kö­zülük az 1994 óta működő pé­csi Gandhi Gimnázium és Di­ákotthon. Az ilyen iskolákra azért érdemes odafigyelni, mert az iskoláztatási kérdése­ken kívül a cigányság általá­nos társadalmi problémáira is igyekeznek megoldást keres­ni. Tapasztalataik rendszeres feldolgozása hozzásegítheti az oktatásügyet átvehető, ered­ményes cigány oktatási mo­dellek kidolgozásához. Kiállítás a stockholmi Magyar Házban Nyíregyháza (KM — B. I.) — Hasznos meghívásnak tett ele­get Petkes József, Nyíregyhá­zán élő festő, aki nemrégen tért vissza Svédországból. A művésznek több tárlata volt a távoli országban. □ Hogy került Svédország­ba, és milyen tapasztalatokkal tért haza? — kérdeztük a fes- tot. — Tamás György, Svédor­szágban élő műgyűjtő hívott meg, és három tárlaton is be­mutatkozhattam. Stockholm­ban, Göteborgban és Tanga- garde-ban állítottam ki képei­met. Ezek közül a legjelentő­sebb a stockholmi Magyar Házban rendezett tárlat volt, amelyet az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület szervezett. □ Nemigen hallottunk még erről az egyesületről. Kérem, beszéljen róla! — Az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület a szétszóródott magyar képző­művészeket igyekszik össze­fogni, képviselni. Különösen nagy figyelmet szentel az er­délyi, kárpátaljai és felvidéki magyarság művészeinek és természetesen a svédországi magyarokat is képviseli. En­gem beválasztottak a vezető­ségi tagok közé. □ Mit látott, hogyan élnek a magyarok Svédországban? — Mintegy 30 ezer magyar élhet az északi országban. Saj­nos a második, harmadik ge­neráció egy része már nemigen beszéli anyanyelvűnket. Pedig Svédországban olyan nyelv­törvény van, hogy ha 4—5 gye­rek összeáll, és igényli azt, hogy az anyanyelvét tanulhas­sa, akkor külön tanárt biztosí­tanak a számukra. A stockhol­mi Magyar Ház egy kis ma­gyar sziget az ottélők számára. Nemcsak azért, hogy ott ma­gyarul beszélgethetnek, ha­nem igen gazdag programot is kínál. Minden este van prog­ram, egyszer a katolikus kör, másszor az önképző kör vagy más egyesület tart összejöve­telt. Az én kiállításom szintén lehetőség volt a svédországi magyarok találkozására. □ Lesz-e mód a kapcsolatok bővítésére?-— Szó volt arról, hogy a jö­vő nyáron egy magyar képző­művészed tábort rendeznek majd Stockholmban. Erre több, Magyarországon, illetve Erdélyben elő művész kaphat meghívást. Gyarapodik a múzeumfalu Az intézménynek javultak idén a nemzetközi kapcsolatai • Sikeres rendezvények Balázs Attila felvétele Tél a múzeumfaluban

Next

/
Oldalképek
Tartalom