Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-07 / 237. szám
ß ■ Napkelet • /4 KM hét végi melléklete 1995. OKTÓBER 7., SZOMBAT PROGRAMOK Budapesti Ősz Színházi bemutatók. Megindult a szezon, most már dúskálhatunk a premierekben is. A következő héten különösen péntek 13-a lesz népszerű e szempontból. A Várszínházban Osz- ter Sándor ekkor játssza először Othellót Shakespeare drámájában, a Karinthy Színházban Aszlányi Károly A hét pofonját mutatják be a Ka- rinthy-unoka: Márton rendezésében, a Játékszínben pedig Neil Simon-víg- játékot adnak elő: a Hotel Plazat. A három epizódból álló darab közös férfi főszereplője, Gálvölgyi János váltogatja majd partnereit Kiss Mari, Tóth Enikő és Halász Judit személyében. □ □ a A norvég kultúráról a Műcsarnokban. Október 13-tól november 19-ig a Műcsarnokban látható Mengyán András kiállítása. A Norvégiában élő művész és professzor „interaktív terei” valamiféle köztes műfajt reprezentálnak. A Műcsarnok három termében egy csaknem hatvanperces multimédia-program várja a látogatót. Témája — sajátos megközelítési formában — a norvég emberek, a kultúra, a természet világa. A kiállítást Gunnar Danbolt, a Bergeni Egyetem művészettörténeti professzora nyitja meg pénteken 18 órakor. □ □ □ Budapesti Zenei Hetek. Október 10- én a Zeneakadémián a Forrás Kamarazenei Műhely hangversenyére kerül sor a Liszt Ferenc Kamarazenekar közreműködésével. A programban Bartók-művek szerepelnek: a Divertimento, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, valamint a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára. Másnap Ránki Dezső zongoraestjén Beethoven- és Schumann-darabok hangzanak el. Csütörtökön is a Zeneakadémia a helyszín: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Állami Énekkar Haydn: Az évszakok című művét adja elő. Október 13-án a Mátyás-templomban Al- másy László Attila orgonaestjére kerül sor. □ □ □ Pavarotti, 1996. A jövő évi magyar- országi kulturális „csemegék” sorában az olasz kultúrintézet tájékoztató anyaga szerint fellép Budapesten Luciano Pavarotti. Az „aranytorkú tenorkirály” a 1991. májusi előadása után jövő áprilisban térne vissza. Pavarotti egyébként épp a napokban ünnepli 60. születésnapját, s ez alkalomból például a 3SAT televízió október 7-én este a Bohémélet 1988-as San Fransiscó-i előadását tűzi műsorra — természetesen Pavarottival. ODO A Győri Balett — mint Nagy Gábor felvételén is látható — már a nyáron is előadta a Carmina Buranát a Budapesti Kongresszusi Központban. Az akkori telt ház és szép siker után most október 23-án a nemzeti ünnep alkalmából kerülhet sor az ismétlésre. A Táncfórum rendezvényei keretében október 9-én Zarnóczai Gizella és a Szegedi Kortárs Balett lép fel a Merlin Színházban, október 26-án pedig a Sziléziai Táncszínház a Thália Színházban ad műsort. Varázsfuvola Mozart nélkül A Radnóti Színház az idén hat-hét darabot tervez a repertoárjába Bálint András a színpadon Nagy Gábor (ISB) felvétele Dombrovszky Ádám A nagyközönség a Lehetetlen című televíziósadás színhelyeként gyakran láthatja a képernyőn a Radnóti Színház színpadát. A színházi költség- vetések jelentős megnyirbálása miatt itt is csak október első napjaiban kezdődött az évad. Bálint András igazgató egy sajtótájékoztatóval egybekötött Baráti Kör-találkozón ismertette az idei terveket. — Picike színházunk az idén a Varázsfuvola bemutatójával nyit. Mozart-Schika- neder zenedrámájának korszerű, sajátos feldolgozása ez. Azt reméljük a darabtól, hogy akárcsak az elmúlt évadban Á szarvaskirály, ez is igazi „családi előadás” lesz. A 10 évestől a nagyszülőkig akár együtt is jöhet a család a színházba. Ez azért is roppant fontos, mert a tapasztalataim azt mondatják velem, hogy nincs annál rosz- szabb, mint mikor egy iskolai osztály jön a színházba. Emlékeim szerint ilyenkor annak idején talán én magam is elviselhetetlenül viselkedtem. A gyerekek színházba szoktatásának a családban kell elkezdődni. S ez a darab alkalmas is rá. Látványos mese lesz, sok-sok költőiséggel persze. Schikander szövegkönyvéről egyébként az operatörténelemben mindig is kemény vita folyt, hiszen a Varázsfuvola köztudottan Mozart zenéjétől lett nagy. A XVIII. száad végi osztrák vígjátékíró Schikander saját színháza anyagi egyensúlyát kívánta helyrebillenteni egy Mozart-opera bemutatásával. Kétségtelen tény, hogy a szövegkönyv nem nevezhető remekműnek, de Mozartot mégis megihlette. A mese hármas alappilléren nyugszik: a Bécs-külváro- si publikum igényeit kielégítő komikum, a mesék varázslatos világa és a mindenek felett álló humánum. Mosonyi Aliz 1981-ben a győri színház számára készítette ezt az adaptációt, melyet Győrön kívül 1983-ban Nyíregyházán, 1989-ben pedig Vácott is bemutattak. Most a Radnóti Színház számára kicsit változott a darab. Mint Gárdos Péter rendező mondja: — A játékot Mosonyi Aliz kérésemre „felnőttes alapkoncepcióval” dolgozta át. Itt egy ősmeséről van szó, amelyik terveink szerint felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt teljes örömet szerezhet. A családi darab XX. századi üzenetet is hordoz: Sa- rastro (Gáti Oszkár) és az Ej királynőjének (Kováts Adél) viszonya olyan, mint egy tönkrement házasság. Taminót Újvári Csaba, Paminát a negyedéves főiskolai hallgató Gubás Gabi, Papagenót Csankó Zoltán, Papagenát pedig Schell Judit alakítja. S persze teljesen azért Mozartot sem lehet kihagyni: háttérzeneként azért fel-felcsendül egy-egy részlet az opera dallamvilágából. A Radnóti Színház az idén 6-7 darabot tervez a repertoárjába. A második bemutató Barta Lajos: Szerelem című darabja lesz, majd — Bálint András szavai szerint — a század egyik legjobb drámája: a Nem félünk a farkastól következik. Csomós Mari, Nagy Mari és Csankó Zoltán mellett Bálint András is játszik Albee négyszereplős darabjában. 1996 februárjában Jeles András rendez majd feltehetően egy modern darabot a színháznak, s az is biztos, hogy lesz egy Molnár Ferenc-bemutató is. A munkacím szerint ez „Imádott szülőfalumról, Budapestről” szól majd. Valló Péter rendezi és Molrlár cikkeiből, karco- lataiból lesz egy összeállítás, melyben Bálint András mellett — az egyik legjobb barátjaként is emlegetett — Jordán Tamás len m^irl f^l. Országokat összekötő fesztivál 1896-ban a Lumiere-testvérek varázslatos gépe Párizs után Rómából indulva nyugatról keletre, Bécsen, Budapesten és Bukaresten át minden európai nagyvárost meglátogatott. Ez a történelmi esemény a kiindulópontja annak a filmtörténetben való jelképes utazásnak, az első utazó filmfesztiválnak, amely a Dunát teljes hosszában végigjáró hajó fedélzetén zajlott az elmúlt héten. A hajó néhány napot Budapesten is tartózkodott, a mozi megszületésének állítva emléket, és a filmtörténet nagy női főszerepei és főszereplői előtt rótta le tiszteletét, tematikus vetítésciklusok keretében. A Danubefilm fesztivál az elmúlt héten zajlott három Duna-menti fővárosban. A részt vevő művészek a Volga nevű hajón tették meg az utat Bécstől Pozsonyon át Budapestig. A három fővárosban (no meg a hajó vetítőtermében) összesen 24 helyszínen 66 filmet vetítettek le a mozi százéves évfordulója alkalmából. (Műsorra tűzték Budapesten Antonioni új filmjét is, igaz egyelőre csak a werk-változatot, mert a „mester” még nem volt teljesen megelégedve az elkészült művel.) A versenyfilmek között hét rendezőnő egy-egy a közelmúltban forgatott filmje szerepelt.-A zsűri Budapesten a Kiscelli Múzeumban rendezett gálaesten hirdetett eredményt. Eszerint a legjobb filmnek járó díjat a Xiao Yen Wang rendezésében készült A majomfiú című film nyerte, mely a kulturális forradalom Kínájáról szól. A hét versenyfilm között volt Mészáros Márta A hetedik szoba című műve, amely olasz-francia-lengyel-magyar koprodukcióban készült. Krakkóban és Wroclavban „vegyes nyelven” forgatták olasz, magyar és lengyel színészek közreműködésével. Mint a fesztivál befejezésekor tartott sajtótájékoztatón a rendezőnő elmondta, a pénzek összegyűjtése miatt van szüksége a koprodukcióra, hiszen Magyarországon csak körülbelül az egytizedét tudja megszerezni annak, ami egy film forgatásához kell. A hetedik szoba egyébként egy határ menti kisvárosról szól, amely néha lengyel, néha pedig német kézben van. A szervezők nevében Kézdy Kovács Zsolt arról beszélt, hogy a fesztivált jövőre ismét meg szeretnék rendezni, s reményeik szerint abba már még több Duna-menti nép is bekapcsolódik. Annál is inkább szükség van erre, mert a Duna egy igazi szimbólum, hiszen a valóságban is Európa száMészáros Márta mos országát köti össze. A fesztiválhoz kapcsolódó rendezvényként egyébként Budapesten a jövő héten október 10-13-ig minden este Ágnes Varda filmjeit vetítik a Francia Intézetben (mely a Danubefilm egyik társrendezője volt). Hétszázhetvenegy életrajz a komputerben Magyar vonatkozásai is vannak annak a multimediális operának, amelyet október 18-án mutatnak be a Petőfi Csarnokban. Az előadáshoz a képanyagot Kardos Ferenc Horus Archívuma és Forgách Péter Privát Film Archívuma szolgáltatta. Az amerikai Arnold Dreyblatt egy nagyformátumú vizuális-zenei kompozícióban próbálta meg tükrözni élményeit. így született meg a multimediális opera Közép- és Ke- let-Európa múltjáról. Arnold Dreyblatt zeneszerző néhány évvel ezelőtt egy isztambuli antikváriumban lelt rá a „Ki kiesőd^ Közép- és Kelet-Eu- rópában 1933” svájci kiadványra. A mű több mint 10 000 ukrán, cseh, bolgár, orosz, szlovák, lengyel, török, észt, litván, osztrák és magyar híresség életrajzát tartalmazza a politikai élettől a gazdasági és művészvilágig. Dreyblatt, aki egy közép-európai zsidócsalád leszármazottja az elmúlt évtizedben bebarangolta e térség szinte valamennyi országát. Utazása során lenyűgözve tapasztalta az itt élő emberek életének változatosságát és színességét. A „Who is Who...” ennek könyvbe tömörített változata. A szöveg térségünk szellemének, történetének és sajátosságainak színgazdag lenyomata. A személyes vallomású biográfiákban felsejlik e térség közéleti személyiségeinek élete. A szöveg rendkívül érdekes bepillantást nyújt a több száz érdekfeszítő történettel e régió történelmébe, így például a Magyar Mark Twain Társaság közgyűlésébe, a Pán-Bulgáriai Rokkantak Szövetségének életébe, egy magyar miniszter Mussolinivel történő levelezésébe, Dzsa- mel pasa barátjának emlékeibe, vagy egy cseh pap gondolataiba... A könyv anyaga lebilincselően érdekfeszítő forrásul szolgálhat a közép-európai történelem újraélésé- hez. A szöveg elolvasása után Dreyblatt eltökélte, hogy élményeit egy vizuális-zenei kompozícióba illeszti. Kiválasztott 771 életrajzot és beprogramozta komputerébe, s ezeket azután különféle elvek szerint újrarendszerezett. A szerző a szöveghez képanyagot is keresett, s ezt Budapesten találta meg Kardos Ferenc Horus Archívumában, ahol több mint 200 000 fényképre akadt, valamint Forgách Péter 17Ó órányi amatőr felvételt tartalmazó Privát Film Archívumában. Az operaelőadás alatt egy 16 mm-es filmvetítő ontja a háború előtti kor elkapott pillanatait, és további hat diavetítő állóképeket mutat be, fokozva az előadás múltat idéző atmoszféráját és gondolatgazdagságát. Ez a multimediális operaelőadás egy letűnt kor pillanatait tükrözi, örök memen- tót állítva a közép-kelet-európai embernek. Az előadóstáb sem kicsiny: harmincán dolgoznak egyszerre az előadáson, a zenét a The Orchestra of Excited Strings szolgáltatja. A kooprodukció próbái már augusztusban elkezdődtek.
