Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-09 / 213. szám

Napkelet • A KM hét végi melléklete 1995. SZEPTEMBER % SZOMBAT PROGRAMOK Fővárosi ősz Jön Björk. Szeptember 28-án — nem sokkal harmincadik születésnapja előtt — a Petőfi Csarnokban lép fel a cseh származású izlandi pop-sztár: Björk Gudmundsdottir. Szeptember 13-án a Budapest Sportcsarnok ven­dége a Green Day nevű punk-együt- tes, a hónap 29. napján pedig a Vö- rösmartyy Művelődési Házban ad koncertet a spanyol Heroes Del Silen- cio. S hogy a dzsesszrajongók is örül­jenek: október 21-én a Budapesti Kongresszusi Központban a világ egyik elsőszámú dobosa játszik csa­patával. A Billy Cobham Special Band mellett fellép Török Ádám és a sztár­vendég Tátrai Tibor lesz. A Cigány Világfesztivál eseménye­ként nyitották meg a Néprajzi Mú­zeumban a cigány festők műveiből rendezett kiállítást Skót ősz. Szeptember végén kezdődik és november közepéig tart a British Council közreműködésével sorra kerülő Skót ősz rendezvénysorozat. Számos kiállításra kerül sor, s a zenei programok között a techno, a nép­zene, a dzsessz és természetesen a skót duda is helyet kap. Fiatal skót költők látogatnak Magyarországra, s vesznek részt közönségtalálkozókon. Lev­etítenek számos skót filmet és a Cryp­tic Színház október utolsó napjaiban előadja Michele Roberts Gyermek­szerető című darabját. Ismét fesztivál. Szeptember 22-től ok­tóber 9-ig lesz a Budapesti Őszi Fesz­tivál. A kortárs művészetek és művészeti műhelyek fórumán első­sorban a táncművészet kerül majd az előtérbe. A IX. Nemzetközi Moz­gásszínházi Találkozó jegyében lép fel például a Petőfi Csarnokban szeptem­ber 27-én a Szegedi Kortárs Balett, szeptember 30-án és október 1-jén pedig az Amanda Miller által irányí­tott amerikai „Two Pears” Pretty Ug­ly Dance Company fellépését ígérik. Ugyancsak a fesztivál keretében a filmművészet centenáriuma alkal­mából Fellini összes filmjének bemu­tatójára kerül sor a Művész moziban. Kovács Attila Szintetikus szekvenciák című kiállítása szeptember 8-án nyílt a Műcsarnokban. A németországi Kölnben élő művész legátfogóbb ma­gyarországi bemutatójára kerül most sor, s az anyag október 15-ig látható Gaumont is százéves. Az 1995-ös évben nemcsak a mozi, de a Gaumont francia filmgyártó és filmforgalmazó cég 100. születésnapját is ünnepeljük. A MOKÉP ez alkalomból retrospek­tív sorozatot rendez a Broadway mo­ziban a margarétás emblémájú cég filmjeiből. Az ünnepléshez a Francia Intézet azzal járul hozá, hogy vetí­tőtermében nemrég restaurált régi filmsikereket és Magyarországon még be nem mutatott filmeket tűz mű­sorára. Az értékekről beszéljünk Kapuk a többségi társadalomhoz • A Cigány Világfesztivál után Nagy Gábor (ISB) felvételei Négy napon át Budapest volt a helyszíne az először rendezett Rom Som Cigány Vi­lágfesztiválnak. Világhírű művészek egész sora látogatott a magyar fővárosba, s adott koncertet, illetve lépett fel a színpadokon. A záró gálaesten például a spanyol Ma­ria Serrano, az orosz Loyko, a macedón Esma, a görög Policandriotis Thanassis, a szlovák Karvay Dalibor, az orosz Cigány­színház, a német Gispy Vagabonds, a ma­gyar Kaly Jag, Bangó Margit és a Nemze­ti Cigányzenekar lépett fel. Ez alkalomból kértünk interjút a gálaest házigazdájával, az egész rendezvény kitalálójával: Hága Antóniával. A debreceni származású ország- gyűlési képviselőt először a Cigány Világfesz­tivál ötletének keletkezéséről kérdeztük. — Hollandiában Fátyol Tivadarral egy whiskey iszogatása közben született ez az ötlet ezelőtt három esztendővel, s aztán ta­valy úgy döntött az Arioadne Kulturális Alapítvány, hogy most már meg is kellene valósítani — válaszolta az alapítvány el­nöke. Bejelentettük a sajtóban és egy év állt a rendelkezésünkre, hogy létre is jöj­jön. Igazából a legfontosabb szervezési munkák négy hónapja kezdődtek el. □ Kik vettek ebben részt? — Az Ariadne három alvállalkozóra bíz­ta a szervező munkát, hiszen tudtuk: mi ahhoz nem értünk. Az alapítvány azt tar­totta szem előtt, hogy a programok mind az alapgondolat jegyében kerüljenek sorra. □ Mi volt ez az alapgondolat? — A cigány kulturális értékek bemuta­tása. Azt érzem, hogy évek óta nagyon keményen és folyamatosan azzal foglal­kozom a Parlamentben, hogy az előítéle­Szakcsi Lakatos Béla, a fesztivál egyik résztvevője Karap Kornélia felvétele teket valamilyen formában romboljam, s amikor valami kis eredményt elérek, ak­kor hirtelen csak jön néhány cigány szer­vezet és hajba kap, följelentik egymást, be­zárják egymás orra előtt a székházat, fe­nyegetik egymást, satöbbi, satöbbi. Ez pe­dig hihetetlenül ártalmas. Be kellett lát­nom, hogy az, aki nem akarja támogatni a cigányokat, ezeket a mozzanatokat ellen­érvként mindig elő tudja halászni. □ Kizárólag ellenérvként? Hiszen ezek létező poroblémák. Komolyan úgy gondol­ja, hogy csak azok beszélnek erről, akik el­lendrukkerek...? — Igen! Akik nem ellenérveket keresnek, hanem nyíltan, támogatólag akarnak be­kapcsolódni a munkába, azok ezt egysze­rűen obligón kívül hagyják. Próbálják ezt az egészet elfelejteni. Rákérdeznek, hogy fontos volt-e a feljelentés, vagy az önkor­mányzat elleni tüntetés. A sajtó azpnban ezektől az ügyektől visszhangos. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy egyszer legalább néhány napig az értékeinktől legyenek visszhangosak. Azt be kell látni, hogy a ci­gány önszerveződés, amely nagyon-nagyon fontos dolog, öncélúvá vált! Kizárólag azoknak az embereknek fontos a cigány önszerveződés, akiknek egzisztenciális sta­bilitását jelent, hogy létezzen. A tagság mit sem tud arról, hogy itt szerveződnek. A tagság azt sem tudja, ki a vezetője. Van olyan ember, aki három-négy cigány szer­vezetnek is a tagja. Ok csak azt szeret­nék, hogy lakásuk, munkájuk, kenyerük legyen, és iskolába tudjanak járni. □ S valójában nem foglalkoznak a ci­gányság problémáival? — Nem! Én nem látok, csak hangzatos politikai maszlagokat. □ Észre sem vettük, s már megint nem az értékekről beszélünk. Bizonyára most is az újságíró a hibás. De mit is tagadjam, most sem éreztem olyan nagy cigányegysé­get emögött a Cigány Világfesztivál mögött. — Nem is igényeltük ezt. Egy fesztivált megszervezni, az egy szakma. Nem gondo­lom, hogy a cigányszervezeteknek, vagy akár nekem kellene ezt az egészet végre­hajtani. Vannak támogatóink. Én a mű­vészeket érzem igazi támogatóknak, akik velünk voltak. □ Ott tehát mégis mutatkozott ez az egy­ség. Eljött mindenki, akiket meghívtak? — Egy kivétellel igen. Mindenki efogad­ta a meghívást. Ennek nyilván az is oka, hogy minden művész éhezik arra, hogy mi­nél többet mutathasson meg magából. Másrészt pedig olyan színvonalas volt a műsor, hogy rang volt ezen részt venni. Ha valaki azért nem akart jönni, mert másva­laki szerepel a programban, akkor köszön­jük szépen a közreműködését, de azzal a szellemiséggel nem tudunk azonosulni. Cl Milyen szellemiség jellemezte a feszti­vált? — Az alapkoncepciónk, hogy békesség legyen az etnikumok között, s persze az et­nikumokon belül is — legalább erre a négy napra. Ó Létezik-e valami egység, valami közös a cigánykultúrában? Kik lettek például a fesztiválra meghíva? Gondolom: a cigány- származásúak. — Nem feltétlenül. Olyanokat is meg­hívtunk, akik a cigányokkal intenzív, jó vi­szonyban vannak. A szereplők között vol­tak olyanok, akik évek óta együtt dolgoz­nak cigányokkal. □ Létezik-e megfoghatóan közös cigány­kultúra? Mondhatom-e azt, hogy „cigány­művészet”. — Van cigány művészet. A folk-lore jel­legű programokban azt hiszem, ez világo­san meg is mutatkozott. A klasszikus ze­nében persze csak művészet van, s lehet­nek cigány előadók. Itt az volt a lényeg, hogy művész cigányok jöjjenek el. A sze­mélyekkel demonstráljuk azt, hogy vannak ilyen művészek, a produkcióval pedig, hogy nem is akármilyen művészeink van­nak. Nem volt célunk semmiféle önszeg­regáció. A művészetnek ez sohasem lehet célja. Ha egy Szentandrássi festményt meg­nézünk, akkor nem az jut az eszünkbe, hogy ő egy cigány festő, hanem azt, hogy ő egy zseniális festő. □ Lesz-e folytatás? Valaminek a kezde­te volt-e ez a Cigány Világfesztivál? — Mi bemutattuk azt, hogy Budapest képes a cigányművészet központjává len­ni. Budapest és Magyarország lakossága ezt elviseli és velünk is tart. Nagy dolog, hogy nem voltak atrocitások, nem hábo- rogtak emberek, nem kellett külön rendőri biztosítással megvédeni a kultúráját bemu­tató cigányságot. □ Komolyan mondja mindezeket? Mint­ha kicsit túldimenzionálná a veszélyérze­tét... — Ahol egy cigányetnikum ünnepel, ott sajnos megtörténhet, hogy az ellendruk­kerek megjelennek. Egy kalocsai május el­seje után, ahol felbukkantak a skin-hea- dek, nem merülhet fel ilyesmi az ember­ben? Ha felelősségteljes emberek vagyunk, akkor ezzel a lehetőséggel nekünk most is számolni kellett. □ Mégis: én azt gondolom, hogy a ma­gyar társadalom egészében toleráns a ki­sebbségekkel szemben. — Igen, ez most is bebizonyosodott: nyi­tott a többségi társadalom a cigány kultú­rára. Teltházasak voltak a rendezvényeink, szó sem volt arról, hogy kizárólag cigá­nyok lettek volna itt. S azt hiszem minden­ki élvezte a koncerteket, esteket. Ebből mi arra következtetünk, hogy lehet folytatás, hiszen van rá igény. Összegzést talán még korai most készíteni, de azt gondolom, a parlamenti munkám során is érezni fogom: akár épp e rendezvénysorozat által nyi­tott e meg további kapukat a cigány kul­túra a többségi társadalomhoz. A nagyecsedi Fekete Szemek együttes ■ 12 Kettős portré

Next

/
Oldalképek
Tartalom