Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-09 / 213. szám
Napkelet • A KM hét végi melléklete 1995. SZEPTEMBER % SZOMBAT PROGRAMOK Fővárosi ősz Jön Björk. Szeptember 28-án — nem sokkal harmincadik születésnapja előtt — a Petőfi Csarnokban lép fel a cseh származású izlandi pop-sztár: Björk Gudmundsdottir. Szeptember 13-án a Budapest Sportcsarnok vendége a Green Day nevű punk-együt- tes, a hónap 29. napján pedig a Vö- rösmartyy Művelődési Házban ad koncertet a spanyol Heroes Del Silen- cio. S hogy a dzsesszrajongók is örüljenek: október 21-én a Budapesti Kongresszusi Központban a világ egyik elsőszámú dobosa játszik csapatával. A Billy Cobham Special Band mellett fellép Török Ádám és a sztárvendég Tátrai Tibor lesz. A Cigány Világfesztivál eseményeként nyitották meg a Néprajzi Múzeumban a cigány festők műveiből rendezett kiállítást Skót ősz. Szeptember végén kezdődik és november közepéig tart a British Council közreműködésével sorra kerülő Skót ősz rendezvénysorozat. Számos kiállításra kerül sor, s a zenei programok között a techno, a népzene, a dzsessz és természetesen a skót duda is helyet kap. Fiatal skót költők látogatnak Magyarországra, s vesznek részt közönségtalálkozókon. Levetítenek számos skót filmet és a Cryptic Színház október utolsó napjaiban előadja Michele Roberts Gyermekszerető című darabját. Ismét fesztivál. Szeptember 22-től október 9-ig lesz a Budapesti Őszi Fesztivál. A kortárs művészetek és művészeti műhelyek fórumán elsősorban a táncművészet kerül majd az előtérbe. A IX. Nemzetközi Mozgásszínházi Találkozó jegyében lép fel például a Petőfi Csarnokban szeptember 27-én a Szegedi Kortárs Balett, szeptember 30-án és október 1-jén pedig az Amanda Miller által irányított amerikai „Two Pears” Pretty Ugly Dance Company fellépését ígérik. Ugyancsak a fesztivál keretében a filmművészet centenáriuma alkalmából Fellini összes filmjének bemutatójára kerül sor a Művész moziban. Kovács Attila Szintetikus szekvenciák című kiállítása szeptember 8-án nyílt a Műcsarnokban. A németországi Kölnben élő művész legátfogóbb magyarországi bemutatójára kerül most sor, s az anyag október 15-ig látható Gaumont is százéves. Az 1995-ös évben nemcsak a mozi, de a Gaumont francia filmgyártó és filmforgalmazó cég 100. születésnapját is ünnepeljük. A MOKÉP ez alkalomból retrospektív sorozatot rendez a Broadway moziban a margarétás emblémájú cég filmjeiből. Az ünnepléshez a Francia Intézet azzal járul hozá, hogy vetítőtermében nemrég restaurált régi filmsikereket és Magyarországon még be nem mutatott filmeket tűz műsorára. Az értékekről beszéljünk Kapuk a többségi társadalomhoz • A Cigány Világfesztivál után Nagy Gábor (ISB) felvételei Négy napon át Budapest volt a helyszíne az először rendezett Rom Som Cigány Világfesztiválnak. Világhírű művészek egész sora látogatott a magyar fővárosba, s adott koncertet, illetve lépett fel a színpadokon. A záró gálaesten például a spanyol Maria Serrano, az orosz Loyko, a macedón Esma, a görög Policandriotis Thanassis, a szlovák Karvay Dalibor, az orosz Cigányszínház, a német Gispy Vagabonds, a magyar Kaly Jag, Bangó Margit és a Nemzeti Cigányzenekar lépett fel. Ez alkalomból kértünk interjút a gálaest házigazdájával, az egész rendezvény kitalálójával: Hága Antóniával. A debreceni származású ország- gyűlési képviselőt először a Cigány Világfesztivál ötletének keletkezéséről kérdeztük. — Hollandiában Fátyol Tivadarral egy whiskey iszogatása közben született ez az ötlet ezelőtt három esztendővel, s aztán tavaly úgy döntött az Arioadne Kulturális Alapítvány, hogy most már meg is kellene valósítani — válaszolta az alapítvány elnöke. Bejelentettük a sajtóban és egy év állt a rendelkezésünkre, hogy létre is jöjjön. Igazából a legfontosabb szervezési munkák négy hónapja kezdődtek el. □ Kik vettek ebben részt? — Az Ariadne három alvállalkozóra bízta a szervező munkát, hiszen tudtuk: mi ahhoz nem értünk. Az alapítvány azt tartotta szem előtt, hogy a programok mind az alapgondolat jegyében kerüljenek sorra. □ Mi volt ez az alapgondolat? — A cigány kulturális értékek bemutatása. Azt érzem, hogy évek óta nagyon keményen és folyamatosan azzal foglalkozom a Parlamentben, hogy az előítéleSzakcsi Lakatos Béla, a fesztivál egyik résztvevője Karap Kornélia felvétele teket valamilyen formában romboljam, s amikor valami kis eredményt elérek, akkor hirtelen csak jön néhány cigány szervezet és hajba kap, följelentik egymást, bezárják egymás orra előtt a székházat, fenyegetik egymást, satöbbi, satöbbi. Ez pedig hihetetlenül ártalmas. Be kellett látnom, hogy az, aki nem akarja támogatni a cigányokat, ezeket a mozzanatokat ellenérvként mindig elő tudja halászni. □ Kizárólag ellenérvként? Hiszen ezek létező poroblémák. Komolyan úgy gondolja, hogy csak azok beszélnek erről, akik ellendrukkerek...? — Igen! Akik nem ellenérveket keresnek, hanem nyíltan, támogatólag akarnak bekapcsolódni a munkába, azok ezt egyszerűen obligón kívül hagyják. Próbálják ezt az egészet elfelejteni. Rákérdeznek, hogy fontos volt-e a feljelentés, vagy az önkormányzat elleni tüntetés. A sajtó azpnban ezektől az ügyektől visszhangos. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy egyszer legalább néhány napig az értékeinktől legyenek visszhangosak. Azt be kell látni, hogy a cigány önszerveződés, amely nagyon-nagyon fontos dolog, öncélúvá vált! Kizárólag azoknak az embereknek fontos a cigány önszerveződés, akiknek egzisztenciális stabilitását jelent, hogy létezzen. A tagság mit sem tud arról, hogy itt szerveződnek. A tagság azt sem tudja, ki a vezetője. Van olyan ember, aki három-négy cigány szervezetnek is a tagja. Ok csak azt szeretnék, hogy lakásuk, munkájuk, kenyerük legyen, és iskolába tudjanak járni. □ S valójában nem foglalkoznak a cigányság problémáival? — Nem! Én nem látok, csak hangzatos politikai maszlagokat. □ Észre sem vettük, s már megint nem az értékekről beszélünk. Bizonyára most is az újságíró a hibás. De mit is tagadjam, most sem éreztem olyan nagy cigányegységet emögött a Cigány Világfesztivál mögött. — Nem is igényeltük ezt. Egy fesztivált megszervezni, az egy szakma. Nem gondolom, hogy a cigányszervezeteknek, vagy akár nekem kellene ezt az egészet végrehajtani. Vannak támogatóink. Én a művészeket érzem igazi támogatóknak, akik velünk voltak. □ Ott tehát mégis mutatkozott ez az egység. Eljött mindenki, akiket meghívtak? — Egy kivétellel igen. Mindenki efogadta a meghívást. Ennek nyilván az is oka, hogy minden művész éhezik arra, hogy minél többet mutathasson meg magából. Másrészt pedig olyan színvonalas volt a műsor, hogy rang volt ezen részt venni. Ha valaki azért nem akart jönni, mert másvalaki szerepel a programban, akkor köszönjük szépen a közreműködését, de azzal a szellemiséggel nem tudunk azonosulni. Cl Milyen szellemiség jellemezte a fesztivált? — Az alapkoncepciónk, hogy békesség legyen az etnikumok között, s persze az etnikumokon belül is — legalább erre a négy napra. Ó Létezik-e valami egység, valami közös a cigánykultúrában? Kik lettek például a fesztiválra meghíva? Gondolom: a cigány- származásúak. — Nem feltétlenül. Olyanokat is meghívtunk, akik a cigányokkal intenzív, jó viszonyban vannak. A szereplők között voltak olyanok, akik évek óta együtt dolgoznak cigányokkal. □ Létezik-e megfoghatóan közös cigánykultúra? Mondhatom-e azt, hogy „cigányművészet”. — Van cigány művészet. A folk-lore jellegű programokban azt hiszem, ez világosan meg is mutatkozott. A klasszikus zenében persze csak művészet van, s lehetnek cigány előadók. Itt az volt a lényeg, hogy művész cigányok jöjjenek el. A személyekkel demonstráljuk azt, hogy vannak ilyen művészek, a produkcióval pedig, hogy nem is akármilyen művészeink vannak. Nem volt célunk semmiféle önszegregáció. A művészetnek ez sohasem lehet célja. Ha egy Szentandrássi festményt megnézünk, akkor nem az jut az eszünkbe, hogy ő egy cigány festő, hanem azt, hogy ő egy zseniális festő. □ Lesz-e folytatás? Valaminek a kezdete volt-e ez a Cigány Világfesztivál? — Mi bemutattuk azt, hogy Budapest képes a cigányművészet központjává lenni. Budapest és Magyarország lakossága ezt elviseli és velünk is tart. Nagy dolog, hogy nem voltak atrocitások, nem hábo- rogtak emberek, nem kellett külön rendőri biztosítással megvédeni a kultúráját bemutató cigányságot. □ Komolyan mondja mindezeket? Mintha kicsit túldimenzionálná a veszélyérzetét... — Ahol egy cigányetnikum ünnepel, ott sajnos megtörténhet, hogy az ellendrukkerek megjelennek. Egy kalocsai május elseje után, ahol felbukkantak a skin-hea- dek, nem merülhet fel ilyesmi az emberben? Ha felelősségteljes emberek vagyunk, akkor ezzel a lehetőséggel nekünk most is számolni kellett. □ Mégis: én azt gondolom, hogy a magyar társadalom egészében toleráns a kisebbségekkel szemben. — Igen, ez most is bebizonyosodott: nyitott a többségi társadalom a cigány kultúrára. Teltházasak voltak a rendezvényeink, szó sem volt arról, hogy kizárólag cigányok lettek volna itt. S azt hiszem mindenki élvezte a koncerteket, esteket. Ebből mi arra következtetünk, hogy lehet folytatás, hiszen van rá igény. Összegzést talán még korai most készíteni, de azt gondolom, a parlamenti munkám során is érezni fogom: akár épp e rendezvénysorozat által nyitott e meg további kapukat a cigány kultúra a többségi társadalomhoz. A nagyecsedi Fekete Szemek együttes ■ 12 Kettős portré
