Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-22 / 197. szám
1995. augusztus 22., kedd A HIT VI LAG A Kelet-Magyarország 7 Aranymise Nyíregyháza (KM) — Pappá szentelésének ötvenedik évfordulóján mondott aranymisét augusztus 13-án a nyíregyházi görög katolikus templomban Gál Gyula. A 76 éves, ma már nyugdíjas Gál Gyula Po- csajban született 1919-ben. 1945. március 29-én szentelték pappá, Kenézlőn volt segédlelkész két évig, Álmosdon 22 évet töltött, s 1969-től Nyírkárászban volt parókus nyugdíjba vonulásáig. A délelőtt 10 órai szent liturgián együtt ünnepeltek vele szolgálati helyén volt utódai. Tóth Elek köszöntötte az aranymisést, Bodo- lóczki Emil volt a másik együttmiséző. Kocsis Imre, dr. Orosz László, Polgári László, Cselényi István végezték az aranymiséssel együtt a liturgiát. mm mm Röviden Szűz Mária... ...születésnapján, Kisbol- dogasszony napján, szeptember 10-én lesz a legközelebbi máriapócsi búcsú. (KM) Augusztus 27-én... ...tartják a következő búcsút a mátraverebély- szentkúti kegyhelyen. A Kisboldogasszony-napi nagybúcsú szeptember 910-én lesz. (KM) Máriabesnyőn... ...is a Kisboldogasszony- napi búcsú a fő búcsú, időpontja szeptember 10. (KM) Világi hitoktatók... ...tanév előtti megbeszélésére kerül sor augusztus 26-áh este 7 órakor Nyíregyházán a római katolikus plébánián. Hétfőn este 7-től az egyházközségi képviselő-testület tagjai ta- lálkoznak.(KM) Felvételi... ...lesz szeptember 1-jén délután a teológiai tanfolyamra, azaz a hitoktatóképzőbe a nyíregyházi római katolikus plébánián. Életrajz, plébánosi ajánlás, keresztlevél és az érettségi bizonyítvány másolata kell hozzá. (KM) Csapatmunka a lelkekért A Colping családról, a hitoktatásról és a hivatásokról Nagykálló (KM) — A haran- godi tékatábor tavasztól őszig sok programot kínál az érdeklődőknek, főképp a fiatalságnak. A gazdag kulturális program évente többször egyházi szertartással gazdagodik, de mindig van egy nap, amelyiknek liturgiája eltér, kiemelkedik a többi közül. Az idén vasárnap, augusztus 27-én lesz ez a nap, amikor Vitai László kanonok-plébános megáldja a kenyeret, a gyümölcsöt, a gépkocsikat, hogy ne történjék baleset. (Tavaly valaki biciklije megáldását is kérte, hogy el ne lopják tőle). A nap tábortűzzel ér véget, közben tábori misét celebrál Anton Gotz kamilliánus szerzetes. Messziről hirdesse — Ebben az évben Anton atya lesz a vendégünk — mondja Vitái László kanonok —, aki a betegek lelki gondozásáról szól majd a szertartás résztvevőihez. Van már nekünk ott helyünk, megjelölve egy kis kereszttel, ez inkább csak jelképes, de van olyan szándékunk is, hogy egy kis faházat építünk, hogy az egyházat közelebb vigyük az emberekhez. Anton atya azt mondta: ő szívesen pártfogolja ezt a szándékunkat. Ma még csak ceruza- rajz-vázlaton látható a tervezett fakápolna, remélhető, hogy egy év múlva már valóság lesz. A templomokat ezer éven át többnyire a települések legmagasabb pontjára építették, hogy tornya messziről hirdesse: íme, itt az Isten háza, s a tornyában lévő harang hangjával hívja a híveket. Harangodon eltérnek ettől a hagyománytól. Nem a dombra tervezik a kis faházat, hanem a tábor bejáratához közel, hogy a mozgássérülteknek se okozzon gondot a megközelítése. Vitai kanonok úr a kis ceruzarajzot mutatja. Amolyan makoveczes stílusú a terv, amely jól beilleszkedik a ha- rangodi építmények sorába. Hátul zárt és fedett volna, elől nyitott, hogy bármikor betérhessenek az arra járók. Belsejének képe még nem rajzolódott ki, mérete a mostani elképzelések szerint tízszer nyolc méter, a magassága négy méter volna. A szertartásokon kívül kul- túrértékek szolgálatára is alkalmas lehetne, asztaloltárán pedig egyaránt végezhetnének római és görög liturgiájú szentmisét. Kis vita keveredik: zárt legyen-e vagy nyitott a megadott méretű vagy annál nagyobb, hisz volt eset, amikor négyszáznál is többen vettek részt a tábori misén. Végül úgy állapodnak meg: az adakozások döntik el, mire, mennyire jut. Mint mondják Anton atya nagymestere az adományok szerzésének, ezer ötlettel áll elő. Ausztriában egy falut épített fel adományokból, ám most saját szerzetes rendjének kolostorát építi Borbányán, s az egyelőre minden pénzt felemészt. Minthogy a kis megbeszélés résztvevői között ott van a nagykállói iskola igazgatónője és helyettese is — ők a hitoktatás beindítását megelőző órarend-készítés egyeztetésére jöttek — természetesen szóba kerül az ifjúság is. A tanulóko- rúak és az idősebb fiatalok is. A húsz év körüliek, akik közül többen éreznek valamilyen indíttatást, közeledést az egyház felé, talán van közöttük, aki szerzetesi hivatást is érez, de nem találja az oda vezető utat, nem tudja kihez forduljon tanácsért. Nekik szól Vitai kanonok úr üzenete. Aki például betegápolással, neveléssel szeretne foglalkozni, vagy plébániai szolgálatot vállalna, jelezze írásban, telefonon vagy személyesen, s szándékát továbbítják az illetékes rendekhez. A borbányai templomban Anton Gotz atya tervezi, hogy minden héten imaórát szervez, ahol hivatásokért, a családokért imádkoznak. Később imaéjszakává bővülhet az idő. Ausztriából hozott tapasztalata, hogy a fiatalok lelkét az ilyen imaórák indítják meg, s ezeken fogannak a hivatások. Segíteni kell — Hiszem, hogy az evangéliumnak is van olyan ereje, hogy akinek egy pici hivatásérzete van, azt megszólítja, hívja: gyere azonnal — mondja Vitái kanonok úr, s példát említ, amikor egy 14 éves lány azt mondta, szeretne apáca lenni —. Tudom, hogy ifjúkori fellángolás volt, de az érdeklődés azt jelzi: foglalkozni kell vele, segíteni kell az érdeklődőknek. A szerzetesrendnek nagyobb a hatása, ezért is kértük fel a kamilliánus rend magyarországi fejét: segítsen, vállalja el a harangodi tábori mise celebrálását. A debrecen-nyíregyházi egyházmegyében ma egy apácaközösség, s három férfi szerzetesrend — domokos, minorita és kamilliánus — működik. Remélhető, hogy az elkövetkező években növekszik a meglévő rendek száma, s új szerzetesrendek teremtenek otthont ebben a megyében maguknak. Visszakanyarodik a beszélgetés az ifjúság dolgaihoz. Al- mási Lászlóné, a helyi Kő- rössy Csorna Sándor Általános Iskola igazgatója és a Colping Egylet elnöke Csordás Lászlóné igazgatóhelyettessel együtt öt-öt ezer forintot adnak át a plébános úrnak önkormányzati képviselő-testületi tiszteletdíjukból, ennyit adtak a görög katolikus és a református lelkésznek is, ha már az önkormányzat nem tudja ingyen adni a tankönyveket, legalább valamivel hozzájárulnak a hittankönyvek árának csökkentéséhez. Ami az iskolát illeti: a hitoktatás — mint tavaly — az alsósoknak az első három óra valamelyikében lesz (a gyerekek kilencven százaléka hittanos), a felsősöknek pedig a második három órában. Itt ötven százalék körül van a hittanosok aránya. A Colping iskolában viszont mindenki hittanra jár. Tábori mise Talán sok helyen ismeretlen ez a fogalom. Névből, egy német pap nevéből maradt fenn, aki az inasgyerekek nevelésében ért el kiemelkedő sikereket. Nálunk a legényegyletek lehettek hasonlóak 1945 előtt, s 1990-ben újraéledt a Colping család, hogy segítsen a hátrányos helyzetű gyerekeken. Munkanélküli^ rendezetlen körülmények között élő családok gyermekei egyaránt járnak ide, 14-17 éves korig, de vannak húszévesek is, akiket sehová nem vettek fel. Itt textilipari, gépíró-szövegszerkesztő és egészségügyi ismereteket szerezhetnek. Éz utóbbiak közül kerülnek ki a házibeteg gondozók. Természetesen szakmunkásbizonyítványt is kapnak. És itt kapcsolódik össze a Colping család a Kamilliánus renddel, amely a betegek testi, főként lelki gondozásában kíván közreműködni. Csapatmunka ' tehát ami Nagykállóban történik a városért, az ifjúságért, a jövőért, a testi-lelki igényes életmódért. Egy állomása lesz ennek a vasárnapi 17 órakor kezdődő harangodi tábori mise. Több tízezer résztvevője volt a Szűz Mária mennybevételének napja alkalmából megtartott máriapócsi búcsúnak Harasztosi Pál felvétele A templomszentelések és az alapkőlerakások hónapja a nyarat búcsúztató augusztus. Itt a kéki görög katolikus templom látható, melyet az elmúlt vasárnap szentelt fel Keresztes Szilárd megyéspüspök Balázs Attila felvétele Templom épül a Ságvárin A kertvárosi görög katolikus templom terve Nyíregyháza (KM) — Három éve még egyetlen templom sem volt Nyíregyháza kertvárosában, közismertebb nevén a Ságvárin, három év múlva — remélhetőleg még hamarabb — pedig három lesz. Hozzákezdtek a templomépítéshez a reformátusok, a római katolikusok, s most, ezekben a napokban a görög katolikusok is. A templomépítő Fedor Péter káplán, vele beszélgettünk a pillanatnyi helyzetről. — Akkor tudunk igazán hatékonyan együttműködni az emberekkel, ha odafigyelünk a kisebb közösségekre. Ez már nem csak elv, egyre inkább gyakorlat is. Vannak nagy templomaink, szerencsére egyre magasabb a kis templomok száma, ahol jobban összetartanak a közösségek, mert jobban ismerik egymást. Nyíregyházán egyetlen görög katolikus templom volt, a belvárosi püspöki templom, ugyanakkor a hívek a város egész területén szétszórva éltek, élnek a mai napig is. Ez vezetett bennünket arra, hogy külön kis egyházközségeket alapítsunk. Megtörtént a jósavárosi egyházközség kialakítása, van templomuk is, augusztus 1-jétől egyházközséggé vált Borbánya — első paró- kusa Nagy István —, de megmaradt Nyíregyháza nyugati fele. — Több mint két éve a kertvárosi — közismert nevén — pirosiskolában végezzük a szent liturgiát vasárnaponként — folytatja Fedor Péter. — Azóta érlelődik bennünk, hogy valamit tennünk kell, mert a hívek ragaszkodnak az egyházhoz, akarnak is tenni valamit érte. Olyanok járnak például délután liturgiára ott, akik délelőtt bemennek a püspöki templomba, s ez azt jelzi: szeretnék, ha lakókörzetükben is ott lenne Isten háza. Együtt töprengtünk, hogy mit kellene építenünk. Élőször arra gondoltunk, hogy közösségi házat, ahol még jobban ösz- szekovácsolódik a közösség és abból lehet már templomot építeni. — A kertvárosi hívek kifejezett kérése az volt, hogy mindenekelőtt templom épüljön, amit lehet közösségi céllal is építeni, lehet majd továbbfejleszteni a közösségi épülettel, s később pedig oda lehet építeni a paplakást. Most úgy tűnik, valóra válhat a hívek óhaja: elkezdődött a templom építése. Van vállalkozó, megkötöttük vele a szerződést, kijelöltük a templom pontos helyét, körbekerítettük a területet. A Legyező utcán a patak partján elkezdődött a templom építése. Bizánci jellegű görög katolikus templom lesz ikonosztázzal, amelynek a látványos építkezései az idén történnek, a tervek szerint ugyanis a tél beálltáig felhúzzák a falakat és ráteszik a tetőt. A templom a telek első harmadában lesz, a szentély kelet felé néz. Egy harangtorony alatt lehet bemenni majd a templomtelekre, s a templom mögött lesz észak-déli irányban a közösségi épület, a telek keleti oldalán pedig a parókia, vagyis a paplakás. Azt hiszem ezzel a sorrendet is elmondtam: templom, harangtorony, közösségi épület, paplakás. A nagy kérdés: vajon lesz-e rá elegendő pénz? — Valamennyi pénzünk van, most kezdjük a szervezést, ezekben a hetekben hozzuk a hívek tudomására, hová lehet adományokat adni. Megismertetjük a közérdekű kötelezettség- vállalásos csekkszámlaszámot, — 77200789/7007 —, s jó tudni: az adományok levonhatók az adóból. Erre az évre megvan a pénzünk, a szándékunk, a hívek részéről pedig az igény. Jövőre szeretnénk tovább folytatni, s befejezni a templom építését. Ez az anyagi lehetőségeinktől függ majd. — Kérdezősködtünk a szomszédban lakóktól, mit szólnak a templomépítéshez? Eddig még csak olyan visszajelzést hallottunk: örülnek neki, hogy a telken templom lesz, mert akkor van élet is, meg rend is. Fedor atya elmondta: még az önkormányzattól is reménykednek segítségben, hiszen más városban a templomtelket ingyen adományozza a város az egyháznak, hiszen ez közcélú intézmény. — Tudom, hogy a templommal szemben van egy telek a patak partján, ahová egy autóparkolót terveztek. Ezt például jó lenne megépíteni, mert a templom környékén is szükség van kiszolgáló területekre. Jó lenne látni, hogy valamilyen formában a város is kifejezné: örül ennek az építkezésnek. Nekünk fontos, hogy ott legyen a templomunk, mert akkor jobban össze tudjuk fogni a gyerekeket, a fiatalokat. Mert nagyon sok fiatal katolikus, görög katolikus él a kertvárosban.
