Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-22 / 197. szám

1995. augusztus 22., kedd CSUPA ÉRDEKES Jávorszarvasvész Aggódnak a nemzeti szimbólumért Budapest (MTI-Panoráma) — „Ki tud segíteni jávor- szarvasainkon?” — tette fel a költői kérdést a mi­nap a Dagens Nyheter cí­mű stockholmi napilap, miután egy ismeretlen ví­rus az idén is tizedeli a já­vorszarvasokat (alces al- ces). 1985 óta eddig tisztá­zatlan okokból több mint ezer állat esett áldozatául a kórnak. A tudósok tíz esztendő el­teltével is tanácstalanul áll­nak a jelenség előtt. A vírus okozta betegség — mint ar­ról a dpa beszámol — egyre kellemetlenebb tünetekkel jár: szőrhullással kezdődik, majd hasmenés lép fel, az állat nyálkahártyái kisebe­sednek, amit némely eset­ben teljes vakság követ, s végül a fokozatos leépülés után szívelégtelenség végez a néha 800 kiló súlyú állat­tal. A boncolás több eset­ben mutatott ki betegesen megvastagodott szívizom- zatot is. Margareta Steen, az upp- salai egyetem jávorszarvas­pusztulást tanulmányozó csoportjának vezetője az el­múlt nyáron megállapította, hogy jelentősen fokozódott a titokzatos vírus agresszi­vitása. Első esetben fordult elő ugyanis, hogy teljesen egészségesnek tűnő állatok egyik pillanatról a másikra kimúltak. Az első előfordulási helyről „Slvborg-betegség- nek” nevezett kór időköz­ben Svédország más terüle­teire is átterjedt és 1994 óta őzek és szarvasok megbete­gedését is okozta. Egyes feltételezések szerint elkép­zelhető, hogy a jávorszar­vasvész kapcsolatba hozha­tó a csernobili atomkataszt­rófával, de öröklött beteg­ség fennforgását sem tart­ják kizártnak. Egyesek vi­szont a tavak vizének meg­növekedett savtartalmát, il­letve az ellene alkalmazott vegyszereket okolják. Mivel az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, az el­pusztult állatok tetemét túl későn fedezték fel ahhoz, hogy az tudományos vizs­gálatokra alkalmas legyen, ezért az illetékes szervek már jóval a szeptemberi idénykezdet előtt felhívták a mintegy 300 000 vadászt,: rádiótelefonon azonnal je­lentsék, ha elhullott jávor- szarvast találtak. Bár egyelőre homályban tapogatóznak, a svéd tudó­sok határozottan elutasítják a média által terjesztett „já- vorszarvas-AIDS” felte­vést. A titokzatos vésszel fog­lalkozó egyes tudósítások igencsak lírai hangot ütnek meg. így például a külön­ben mértéktartóan fogalma­zó TT hírügynökség egyik riportere arról számolt be, hogy „a betegség minden méltóságuktól megfosztja a szerencsétlen jávorszarva­sokat. Az erdők királyából apa- tikus roncsok lesznek”. A tudósító külön is kiemelte, hogy „megzavarodott já­vorszarvasok egyes esetek­ben egyenesen keresik a va­dászokat, ahelyett, hogy ke­rülnék őket”. Ötvenes férfiak: szexszimbólumok Nyíregyháza (KM) — Az ötven év körüli férfiak — nősek vagy nőtlenek — né­hány éve az abszolút férfi­ideált testesítik meg. Sike­resebbek és közvetleneb­bek, mint régen — véli Je­remy Gladstone amerikai szexuál-orvoskutató. Régen az ötven év körüli férfiak már nyugdíjas éve­ikre készülődtek, ma sokan ebben a korban határozzák el, hogy még egyszer, vagy pedig hogy először apák lesznek. A legjobb példa erre Ala­in Delon (58) két évvel ez­előtt lett apa. Francia barát­nője, Rosalie ajándékozta meg egy kislánnyal. A fia­tal mama így nyilatkozott: „Alán sok mozgalmas ka­land után nyugodt családi életre vágyik. Már nincs szüksége szexuális bizonyí­tásra, azt már eleget kapott eddig is.” Iris Berben (43) — a vele egykorú Gabriel Lewy\e 1 él együtt Münchenben — két színészkollégájáról árado­zik. Klaus Löwitschröl (58), a híres tévésztárról mondja: „Minél idősebb, annál izga- tóbb lesz. Számomra Klaus az álomideál. Tévedhetetle- nül halad a saját útján, be­tartja, amit mond, és annak megfelelően cselekszik. És ezen kívül jóképű is.” De nemcsak Löwitsch, hanem Manfred Krug (56) is Iris Berben álomideálja. A Sze­relmem, Kreuzberg című tévésorozatban szerelmes párt játszottak. Manfred nagyszerű és kortalan. Eri­ka Berger szexuálkutató konkrétabban fogalmaz: „Manfred Krug erotikusán hat a nőkre, mindig feltalál­ja magát. Nem akarja, hogy meghódítsák, ő hódít. És ez sikerének titka.” Síelés, napi jogging, sza­una, arcápolás, őszes halán­ték, nevetéskor apró szar- kalábok a szem körül. Me­rik vállalni a kis pocakot — és a lényeg az öntudatos­ság. Ez jellemzi a mai ötve­neseket, és általában fiata- labbnak is néznek ki. Mint például Herbert Hermann, aki már szintén ehhez a kor­csoporthoz tartozik (53). „Az életkor relatív. Herbert gyakran olyan, mint egy gyerek, játékos és igen szenzibilis” — mondja Su­sanna Uhlen, a 38 éves szí­nésznő, aki tizenkét éve Herbert élettársa. „Nagy­szerűnek tartom, hogy Her­bert vigyáz az alakjára. Ré­gebben sokan úgy gondol­ták, most már idősebb va­gyok, mindent megenged­hetek magamnak.” Peter Kraus (55) — rocksztár — tévéfilmekben fiatal nők partnerét alakítja. „Egy fiatal nő és egy ötve­nes férfi manapság már nem nagy ritkaság. Mi fér­fiak érettebbek vagyunk, és több érzelemmel rendelke­zünk ebben a korban.” A végszót Erika Berger mondja: „Mert a szexuális teljesítő képesség már nem olyan nagy, ezért a férfiak­nak gazdálkodniuk kell ere­jükkel. Jobban a nők kedvé­ben járnak, és több szórako­zást, vidámságot engednek meg maguknak.” Egyre pontosabb órák születnek Egy esseni (NSZK) órásmester mesterműve az az óra, amely az elkövetkező 25 000 évben nemcsak az időt, hanem a nap, a hold és a bolygók állását is mu­tatja. Az óra, amelyen a mester 30 évig dolgozott, legfeljebb 10 000 év múlva fog egy másodperccel eltérni a pontos időtől MTI-felvétel Budapest (MTI-Press) — Ro­hanó korunkban, amióta az idő értéke oly határtalanul megnövekedett, hozzánk nőtt az időmérés eszköze, az óra. Ha egy nap elfelejtjük magunkhoz venni, ezerszer akarjuk megnézni, tudni, mennyi az idő. Az óra története tulajdonkép­pen a mechanikus órák megje­lenésével kezdődött 1300 kö­rül, ebben az időben készítet­tek először kerekes órát. Ezt megelőzően a nap-, víz-, ho­mok-, tűz stb. óra volt haszná­latos. Újabb fejlődési lépcsőt jelentetett az 1400-ban felta­lált rugómeghajtású óra, majd az 1510-ben a nürnbergi Hein- lein nevű lakatos által feltalált hordozható óra (nürnbergi to­jás). Ez időtől kezdve gyors fej­lődés indult meg: 1674-ben Huigens feltalálta a hajszálru­gót, 1676-ban Hook a hor­gony gátszerkezetet (ankeró- ra), 1695-ban az angol Tompi­on a hengerjáratot (cilinderó­ra), 1715-ben Graham a róla elnevezett és ingaóráknál még ma is használatos gátszerkeze­tet, ugyancsak ő használt elő­ször (1721-ben) hőkompen­zált ingát is. 1842-ben Philipp feltalálta az azóta is alkalma­zott remontoira felhúzó szer­kezetet. A 19. század második felétől kezdve az óra korszerű­sítésekor elsősorban a szerke­zet pontosságát növelték, és a méreteit csökkentették. A 20. században a technika rohamos fejlődése következtében az órától megkövetelt nagy pon­tosságú újabb típusok tervezé­sét és elkészítését tette szüksé­gessé, bár sokáig — itt-ott má­ig is — mutatják az időt a ha­gyományos súly- vagy rugós­meghajtású mechanikus órák, amelyek inga vagy billegő szabályozókkal működnek. Átmeneti típusúak az elektro­mos meghajtású mechanikus órák, amelyek szintén inga vagy balansz szabályozóval vannak ellátva. Az elektromos meghajtás természetesen lehet hálózati vagy telepes. A mai, de hagyományos szerkezetű órák közül a svájci horgony gátszerkezetű óra fel­építésére jellemző, hogy a ru­gómeghajtású kerékrendszer tengelyei kőcsapágyakban fut­nak, a billegő szabályozó álta­lában hőkompenzált és anti- magnetikus. A balansz csa­págyazása ütésbiztos. Moder­nebb változata középmásod- perc-mutatós, automatikus fel­húzású. Vagyis 6 órai kézen hordás 36 óra járást biztosít. Újabb változat az automatiku­san váltó dátummutatós óra, amely az időt már napokban is mutatja. A ma egyre jobban terjedő kvarcóra elektromos időmérő berendezés, amely a váltako­zó elektromágneses térben egyébként állandó fizikai kö­rülmények között elhelyezett kvarckristálynak az elektro­mos tér változását igen nagy­fokú állandósággal vezérlő tu­lajdonságán alapszik. A jó kvarcóra napi járásának egye­netlenségei kisebbek ötmilli- árd másodpercnél. Varázslatos, elbűvölő illatvilág A szerelem fellángolása orron keresztül • A kellemes illatok vágyakat ébresztenek Budapest (MTI-Press) — Az orr az egyik legérzékenyebb érzékszervünk. Azonnal rea­gál a körülöttünk lévő sza­gokra. A szagok sok minden­re figyelmeztetnek, többek között veszélyekre is (gáz­szag, égett szag stb.). A kellemes illatok vágyakat ébresztenek, boldoggá tesz­nek, megmozgatják fantázián­kat, emlékeket idéznek fel, fel­keltik mások érdeklődését az illat „viselője” iránt. Ha egy férfi orrát kellemes illatfelhő csapja meg, vidám, szárnyaló érzés fogja el, és azonnal ál­mai hölgyére gondol. Fontos tudnivaló: a szere­lem fellángolása, a szerelmi érzés beindulása az orron megy keresztül. A szagok cso­dákat tudnak művelni, valósá­gos varázserővel bírnak. Tízmillió szaglósejt Miért viszonyulunk ily módon a szagokhoz? Az orr tízmillió szaglósejtje közvetlen infor­mációt juttat el az agy szagló­központjába, amely felelős az érzésekért és az ösztönökért. A szagingerek hamarabb eljut­nak az agyba, mint más érzék­szervek, például a szem, a ta­pintószerveink, vagy a fül által felfogott információk. A parfümök királynője Minden embernek jellegzetes illata van. Hozzá tartozik ez a személyiségéhez. Olyan jel­lemző ez, mint az ujjlenyomat, összetéveszthetetlen. A ’20-as években Franciaor­szágban születtek meg az első jelentős, nevet és rangot kiví­vott illatosítok. Ebben az idő­ben Párizsban alkotta meg Co­co Chanel a híres Chanel No. 5 elnevezésű parfümjét. Fran­ciaországban Provence-ban sok levendula terem, ez a par­fümkészítés egyik legfonto­sabb alapanyaga. A rozmarin­got, ezerjófüvet, citromfüvet gyógyító esszenciákká dol­gozzák fel. Manapság a nők és férfiak mintegy 350 különböző illat­ból választhatnak. Évente kb. 30-50 újfajta illatkreáció jele­nik meg a piacokon különféle fantázianévvel és változatos flakonokban. így mindenki könnyen kivá­laszthatja és megvásárolhatja az egyéniségéhez illő, tetszé­sének, és nem utolsósorban a pénztárcájának megfelelő illa­tosító szert, parfümöt, kölnivi­zet. A parfüm a legdrágább és legfinomabb illathordozó, mi­vel 30 százalék tiszta illatkon- centrátumot tartalmaz, a par­fümvíz csak 15 százalékot, és a kölnivíz is csupán 15 száza­lékot. A csábítás trükkje Egy marketing szakember sze­rint az illatokkal el lehet csábí­tani és meg lehet téveszteni a vásárlókat. Megfelelő illatosí- tás után egy műanyagtáskáról elhiszik, hogy valódi bőrből készült. Egy régi, használt ko­csiról friss illata után ítélve újat sejt a gyanútlan vevő. A pékségek vagy gyorsbüfék kö­zelében terjengő friss kenyér és péksütemény illata odacsa­logatja az éhes embereket, sőt még a nem éheseket is. Ameri­kában tanulmányokat folytat­tak, melyek során bebizonyo­sodott, hogy egyes anyagok il­lata elveszi az étvágyat. Ele­gendő, ha beledugjuk az or­runkat egy csomag burgonya chips-be, s máris a jóllakottság érzése fogja el az embert. Ezek szerint nincs többé kínzó dié­ta? Érdekes, hogy a szagélmé­nyek régi, gyermekkori emlé­keket is felébresztenek. Példá­ul a francia divatszakember, Jean-Paul Gaultier első par­fümjének megalkotásakor nagymamája púderének illatát álmodta bele új kreációjába. A gyermek Gaultier nagymamá­jának arcán és saját Teddy- mackóján érezte azt a bizo­nyos kellemes púderillatot, melynek emlékét még hosszú évek múltán is megőrizte. Az illatok emlékezetünk mély kútjában, illetve a tudatalat­tink apró rejtett kis fiókjaiban lévő dolgokat hozzák a fel­színre. Rangos nők a seregben Budapest (MTI-Panoráma) — A Brazil Szövetségi Köz­társaságban ezután nők is elér­hetik a tábornoki rendfokoza­tot — igaz, leghamarabb 2030-ban. Lapjelentéseket idézve kö­zölte az AFP: a brazil fegyve­res erők jövőre pályázatot ír ki hatvan női tábornoki helyre, de azokat csak 2030-ban lehet majd betölteni, mivel általá­ban harminc évre van szüksé­ge egy katonának ahhoz, hogy tábornokká nevezzék ki. Nők eddig legfeljebb alezredesi rangot érhettek el a brazil fegyveres erőknél. Ráadásul az öt haderőnem — gyalogság, lovasság, tüzér­ség, műszaki csapatok és híra­dósok — közül nőket egyedül csak a híradósokhoz soroznak be. HIRDETÉS A Béres Csepp Pluszról, orvosi szemmel A Béres Csepp Plusz ked­vező hatása a betegek kö­rében már régóta ismert. A betegek tapasztalatai alapján egyre nagyobb az érdeklődés és az elismerés orvosi körökben is. A Béres Rt. megbízásából több mint 50, az alapellátásban dolgozó körzeti orvos vállalko­zott rá. hogy Béres Csepp Plusz alkalmazásával segíti a kóros állapotok befolyásolását, s az eredményekről beszámol. Az így született tapasztalatokról dr. Laczkó Katalinnal beszélge­tünk. A Milyen betegségek eseté­ben vizsgálták a körzeti orvo­sok a Béres Csepp Plusz hatá­sát? — A készítményt magas vér­nyomás. a vér zsírtartalmának rendkívüli megnövekedése, an- ginás panaszok, emésztési za­varok kezelése során alkalmaz­ták. A vizsgálat 6 hónapja alatt több mint 500 beteg kapott Bé­res Csepp Pluszt. A Voltak-e objektív módsze­rek a változások nyomonkö- vetésére? — A vizsgálatot végző orvosok a szedést megelőzően illetve a vizsgálat során is mérték a bete­gek testsúlyát, vérnyomását, pulzusát. EKG és részletes labo­ratóriumi vizsgálatok is készül­tek. Az objektiv vizsgálatokat kérdőívvel egészítették ki, mely­nek kérdései a betegek élmé­nyeire, illetve panaszaira vonat­koztak. A féléves periódus alatt valamennyi esetben figyelem­mel kísérték a betegek étvágyá­nak alakulását, a közérzet vál­tozását is. A Milyen eredmények szü­lettek? — A Béres Csepp Plusz alkal­mazása gyakorlatilag minden esetben pozitív eredményeket hozott. A vizsgálati periódus vé­gére a betegek kellemetlen érzé­sei és panaszai mérséklődtek. A magas vérnyomásban szenve­dők aránya közel 1/3-ára csök­kent. Megszűnt a betegek ét­vágytalansága, émelygése. A hányinger-hányás több mint ti­zedére csökkent. A Voltak-e más, kedvező tapasztalatok a Béres Csepp Plusz hatását illetően? — A közérzet alakulását fi­gyelemmel kísérve azt tapasz­talták, hogy a betegek nagy többsége közérzetjavulásról számolt be. A Béres Csepp Plu- szos kezelés fáradékonyságukat is mérsékelte, többen említet­ték, hogy hajhullásukat a Béres Csepp Pluszos kezelés meg­szüntette. Legtöbbjüknek álta­lános állapota javult, a hétköz­napi terhelést jobban tűrték. — A fél év alatt tett megfigye­lések és tapasztalatok alapján a vizsgálatokat vezető orvosok azt a következtetést szűrték le, hogy a Béres Csepp Plusz a kró­nikus betegek mindennapi, ne­hezen tolerált panaszait enyhí­tette, sok esetben megszüntet­te. A betegek életminősége ja­vult. a lábadozás időszaka lerö­vidült. p. jff. •154815/1H-22.14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom