Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-24 / 147. szám
MAGÁN VÉ E E M É N Y Aggodalmak A K hét végi melléklete '95. VI.24. Enyhén szólva nagy a zűrzavar az oktatásügy átalakítása terén. Nem új je- lenségségről van szó, gondoljunk csak a megannyi változatban elkészült, majd papírkosárba került alaptantervekre, de pestiesen szólva, a helyzet azóta csak fokozódott. Beszélnek létszámleépítésről, osztályok összevonsáról, szinte naponta hallunk a tervezett iskolabezárásokról, melyek ellen a szülők természetesen tiltakoznak. Felháborodásuk több mint érthető, hiszen gyermekükről, azok jövőjéről van szó. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy egy osztályban húsz gyerek tanul, vagy negyvenöt, hogy van-e tehetséggondozás és felzárkóztatás, vagy nincs. Miként az sem mindegy, hogy a jó pedagógus megmarad-e a pályán, vagy elmegy mondjuk vállalkozónak. Miközben nemzetközileg elismert szakemberek mondják évtizedek óta, hogy az oktatás a legjobb befektetés, hogy az lenne az igazi, ha mindenki elvégezné a középiskolát, mert ez a továbbtanulástól függetlenül is olyan általános műveltséget nyújt, melyre a továbbiakban bátran lehet támaszkodni. Különösen nagy óvatossággal kell hozzányúlni az oktatás ügyéhez nálunk, hiszen talán ez az egyetlen ágazat, melyben elismerten világszínvonalon állunk. Külföldre kerülő diákjaink szinte kivétel nélkül maximálisan állják meg a helyüket, a külföldi befektetők is azt vallják, hogy elsősorban a magyar szaktudás miatt jönnek Magyarországra. Márpedig ami nagyon jó, azt nagyon könnyen el is lehet rontani. Egy csődben lévő vállalat átalakításához ugyanis nem kell nagy merészség, nincs sok veszteni valójuk a döntéshozóknak, itt azonban egész más a helyzet. Miként az sem lényegtelen, hogy kik hozzák majd a döntéseket és milyen kritériumok alapján. Néhány hete egyik jó hírű gimnáziumunk pedagógusával beszéltem, aki a szokásosnál is nagyobb izgalommal várta az érettségi vizsgákat. Elmondta, hogy a vizsgákra a városi polgármesteri hivatal egyik vezető munkatársát várják, aki a hírek szerint az oktatás hatékonyságát kívánja felmérni. Mi lesz, tette fel a kérdést, ha elége- detetlenül távozik, és jövőre kevesebb osztályt engedélyeznek. Csak remélni tudom, hogy aggodalma alaptalannak bizonyul. Alig hiszem ugyanis, hogy az érettségi eredményei alapján meg lehet ítélni az oktatás hatékonyságát, azt hogy mennyi erőfeszítés rejlik az eredmény mögött. Tudom persze jól, hogy oktatásunk magas színvonala ma még gazdaságunk hatékonyságában egyáltalán nem tükröződik. De erről már legkevésbé a pedagógusok és a tanulók tehetnek. Orémus Kálmán AKTUÁLIS INTERJÚNK ✓ ' f ' ' , < ' 'vN'w , ' v,* si-.'* , i Wföfó Kulturált zsebbenyúlás Kölcsönt nem, de haladékot kaphat a fizetni nem tudó adózó a kilátásba helyezett ingófoglalás. Mondjuk, zár alá veszik az autót, általában ez érinti a legérzékenyebben a késedelmeske- dőket. □ Sok konfliktus forrása volt az elmúlt években a gépjárművek súlyadóztatása. Ezt már végképp púpnak érezték a hátukon az emberek. A gépkocsik igen gyakran cserélnek gazdát és az iroda nemigen tudta naprakészen követni a változásokat. Miért? — Két kapura játsszák ezt a meccset. 1991-ig csak a gépjárművek egy része után kellett fizetni. Azóta valamennyi autót terhel ez a központi adófajta. Tehát ha valaki elad, vagy vesz egy kocsit, nem elég a biztosítást megkötnie, hanem nálunk is be kell jelentenie ezt a tényt, mivel az eladás utáni hónaptól az új tulajdonos adózik utána. A bevallás elmulasztása esetén bírságot kell felszámolnunk. Közel egy évbe telt, amíg az adatállományunkat használhatóvá tettük és pontos adataink vannak a 30-40 ezer adóalanyról. A címlista hiányosságait a rendőrség és a Belügyminisztérium adatainak felhasználásával egészítettük ki. Több éves adóelmaradásokra is bukkantunk, s ma már az így felhalmozott büntetés meggondolásra készteti a nem fizetőket. Vettünk egy számítógépes programot, amellyel elértük: naprakész a nyilvántartásunk, és ügyfeleinknek várakozás nélkül, azonnal kezükbe adhatjuk a kinyomtatott határozatot. □ Ezek szerint más szervekkel is egyeztetik adatainkat? A személyiségi jogok nem csorbulhatnak ettől? — Természetesen ez nem vonatkozik semmilyen külső szervezetre. A törvény értelmében az állami és az önkormányzati adóhatóságok kölcsönösen segíthetik így egymást. Tettük mindezt azért, hogy az adót becsületesen megfizetők mellett ne legyenek olyanok, akik kibújhatnak a mások által megfizetett adófajták alól. Éppen az egyeztetések alapján megdupláztuk a felszólítások számát, s ezzel a nagy többség igazságérzetét javíthattuk. □ Tavaly változott az illetékfizetés módja az elmúlt években. Milyen változást jelentett ez az ügyfelek és az iroda tevékenységében? — Kétszeresére emelkedett az ügyiratforgalom. Nem volt összhangban a törvény" Ez ev júniusáig 12 ezer fizetési meghagyást küldtünk ki, annyit, mint tavaly egész évben, yj hozás és a számítógépes program elkészítése. Ez év júniusáig 12 ezer fizetési meghagyást küldtünk ki, annyit, mint tavaly egész évben. □ Ön a miskolci jogi egyetemen szerzett diplomát, a közigazgatásban 1977 óta dolgozik különböző munkakörökben. Annak idején ügyvédnek készült. Komoly szakmai sikernek számítanak azok a törekvései, amelyeket az építményadóztatás terén országosan is elismernek... — Jogalkotói lehetőséget is kínált számomra ez a feladat. Noha adózni senki nem szeret, a gyors számítógépes nyilvántartással, a naponkénti ügyfélfogadással, az udvarias hangnemmel elértük, ha már kénytelenék vagyunk az állampolgárok zsebébe nyúlni, mindez igazságosan, kulturáltan történik. □ Köszönöm a beszélgetést. □ Az iparűzési adó komoly múlttal bír. Vajon miért ez a legelfogadottabb adófajta az érintettek körében? — Azt minden adózó jól tudja, hogy az általa befizetett adó a helyi önkormányzat bevételét gyarapítja, és így közvetve ő és családja is részesül azokból a javakból, amelyeket ennek a pénznek a felhasználásával valósítottak meg. Ez persze a nagy számok szerint igaz, és csak kivételes esetben érezheti valaki a saját bőrén. Azt viszont személyesen megtapasztalhatták az iparűzési adót fizetők, hogy , a befolyt összeg egy részét visszaforgatják a vállalkozás élénkítésébe. Kb. két éve ebből hozták létre a Nyíregyházi Vállalkozókért Alapítványt és egy tanácsadó irodát, ahol segítenek elkészíteni a mikrohitelre benyújtott pályázatokat, és tanácsot is adnak. Az idén nem jut hasonló célra, viszont 1996- ban szintén visszajuttatnak belőle a vállalkozások támogatására. S azt is el kell mondanom, hogy ez a legismertebb adófajta, a bevallás alapja az árbevétel, akárcsak a központi adóknál és a határidők is hasonlóak az APEH-nél szokásosakkal. A költségvetés által tervezett bevétel rendre be is jön — az idén ez 250 millió forint, amelyet az egymillió forint feletti árbevételt elérő 3 ezer adóalany fizet meg — csupán a két éve lezajlott csőd- és felszámolási hullám zavarta meg ezt a folyamatot. Gondot most azért látok e területen, mert Dr. Szilágyi Zsolt Szűcs Róbert felvétele Tóth Kornélia Nyugaton aki többel járul hozzá a közterhek viseléséhez, nagyobb beleszólást kap a társadalom egészét érintő kérdésekbe. Az atyáskodó szocialista berendezkedést akadozva felváltó liberális adminisztrációban jelentkezik az a feszültség, hogy az emberek el- és megítélik azokat, akik sokat keresnek, noha ők sokkal nagyobb mértékben veszik ki a részüket a közfeladatokra fordítható anyagiak előteremtéséből. Bár ismert az a mondás, hogy az adó szükséges rossz, ezúttal arról beszélgettünk dr. Szilágyi Zsolttal, a nyíregyházi polgármesteri hivatal adó- és illetékirodájának vezetőjével: milyen az adómorál a megyeszékhelyen. □ Összeszámolni is nehéz, hány adófajta nehezedik az állampolgárokra. Míg a történelemkönyvek lapjairól ismert füstadót és a tizedet jó ideig mélyen elítélte a közvélemény, manapság jóval szélesebb a közterhek skálája. Ön szerint igazságos ennyi adónem alkalmazása? — Ha azt mondom, Nyíregyháza polgárai előnyösebb helyzetben vannak például a debreceniekhez képest, bizonyára sokan meglepődnek. Ott ugyanis vagy ötféle helyi adót alkalmaznak, s nem elég, hogy az állampolgárok morgolódnak miatta, maguk az iroda alkalmazottai is nehezen boldogulnak vele. Ez természetesen nem vigasztalja az itt élő adózókat. Hogy ez igazságos vagy nem, arról moralizálhatnánk. Egy dologról nem szabad megfeledkeznünk semmiképpen: az adózás célja minden esetben az, hogy az államnak és az önkormányzatnak megfelelő bevétele legyen. □ Referenciaként is emlegetik országszerte a nálunk alkalmazott módszert az építményadó megállapításánál. Hogy vívták ki a szakma elismerését? — A forgalmi érték és nem az alapterület szerint adóztatjuk az építményeket. Tételezzük fel, bogy valaki egy tíz négyzetméteres belvárosi buti kot szerzett, míg a másik kereskedő egy peremkerületben rendezte be a boltját. Teljesen érthető, hogy akár nagyságrenddel eltérő árakat alkalmaznak, az előbbi előnyére. Tehát az ingatlan fekvése a meghatározó, és az értéken alapuló adóztatás etikusabb. Ebben az évben a megyeszékhely költségvetése 50 millió forinttal számol ebből. ettől az évtől a pénzintézetek és a biztosítók lényegesen kevesebbet fizetnek, számukra megváltozott az adó alapja. □ Az együttérző kapitalizmus (Rich de- Vos) most megjelent, nagysikerű könyvében olvastam: ha az USA-ban valaki nem tudja fizetni a felvett kölcsönt, a hitelezője megkeresi és újabb összeget folyósít, hogy a tartozást minden körülmények közt rendezze az illető. Mi történik akkor, ha nálunk valaki nem tud fizetni? — Kölcsönt nálunk nem, de haladékot mindenképpen kaphat, indokolt esetben. Ezzel nem azt akarjuk, hogy mindenki így rendezze a tartozását, de semmit nem érnénk el, ha felszámolást kezdeményeznénk ellene. Akkor biztosan nem látnánk visz- sza a pénzünket. Egyébként jó az adómorál, kevés a kintlévőségünk a helyi adók ^ Ne legyenek olyanok, akik kibújhatnak a mások által megfizetett adófajták alól. ^ tekintetében. Az viszont egy érdekes kérdés, hogy a felszólításra sem reagáló ügyfeleinkhez, amint kimennek a behajtó iroda alkalmazottai, rögtön keresik az adófizetők a kompromisszumot. Távolról sem a behajtók külseje riasztja el őket, hanem Ettől az évtől a pénzintézetek és a biztosítók lényegesen kevesebbet fizetnek,
