Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-30 / 126. szám
KULTÚRA 1995. május 30., kedd Szabadtéri nyár Budapest (MTI) — Rockopera, klasszikus nagyoperett, látványos bábelőadás, szórakoztató vígjáték, valamint komoly- és könnyűzenei hangversenyek, pop-, illetőleg rockzenei koncertek egyaránt szerepelnek az idei budapesti szabadtéri játékok programjában. A három és fél hónapos nyári szezonban mintegy száz előadás várja a hazai és a külföldi érdeklődőket a magyar fővárosban. Szörényi Levente és Bródy János: István, a király című rockoperája első alkalommal szerepel a Margitszigeti Szabadtéri Színpad műsorán. Lehár Ferenc klasz- szikus művével, A víg özveggyel vendégszerepei a Fővárosi Operett Színház a Margitszigeten júliusban. Vangelis Tűzszekerek, illetőleg 1492 — A Paradicsom meghódítása című kompozícióinak koncertszerű előadását ismét műsorra tűzték. Ligeti András vezényletével augusztus 10-én és 11-én csendülnek fel a világhírű görög zeneszerző művei. A Kolibri Színház látványos Szia, szia, Szaurusz! című elődá- sára a kicsinyeket és a szülőket egyaránt várják, augusztus végén. Vaszary Já- nos-Szántó Armand-Ull- mann Ottó A hölgy vetkőzik című zenés vígjátékát a Városmajori Szabadtéri Színpadon tekinthetik meg a vendégek. A Hilton Szálló Dominikánus udvara lesz a helyszíne Fellegi Adáni Beethoven-estjének, a Magyar Korái Kvintett, a Forrás Kamarazenei Műhely, illetőleg a Muzsikás együttes hangversenyeinek. A Huncut kabaré tréfáin a Budai Parkszínpad közönsége derülhet. Kastélyfeltárás Balassagyarmat (MTI) — Egy balassagyarmati építkezésen az alapásás közben masszív, széles kőfalban akadtak el. Mint kiderült, ráleltek a Balassa-család ősi fészkének egy újabb részére. A város névadó családja várkastélyának egyik szakaszára négy évvel ezelőtt bukkantak rá, így most alkalom nyílik az erődített udvarház teljesebb megismerésére. A múzeológusok és lelet- feltárók természetesen azonnal leállították az építkezést, s megkezdődött a feltárás. Szenzációszámba menő leletként díszes reneszánsz faragványok kerültek elő. Hírcsokor Minifesztivál... ...lesz a nyíregyházi művelődési központban május 31-én 19 órától. A hangversenyen a Piccoli Archi zenekar mellett litván és lengyel együttes is fellép. A fesztivál a Piccoli Archi zenekar 10 éves jubileumának ünnepe. (KM) Bábelőadás... ...várja a legkisebbeket a nyíregyházi Kölyökvárban május 31-én 10 órától. A Lusta kismalac című produkciót a Mesekert Bábszínház mutatja be. (KM) Jubileumi... ...koncertet rendeznek a vá- sárosnaményi művelődési központban június 2-án 19 órától abból az alkalomból, harmincéves Liszt Ferenc Pedagógus Kórus. Az esten vendégkórus is közreműködik. (KM) Tátika... ...és karaeoke megyei versenyt tartanak az általános és középiskolások számára a mátészalkai művelődési központban június 5-én 16 órától. (KM) Vérpezsdítő... ...latin-amerikai táncokat láthatunk a „Sétálóutcái” programok sorozatának, következő, június 1-jei bemutatóján a nyíregyházi Kossuth téren. Közreműködik a Ritmo TSK együttes. (KM) Ki (nem) mondta? Találkozunk Philippine!! Mizser Lajos Mindennapi beszédünkben szívesen használunk szállóigéket. Ezek nem állandó szókapcsolatok, nem népi bölcsességek, hanem egy- egy kiemelkedő ember mondását tartalmazzák. Nemigen szoktunk változtatni rajtuk, de ez is megeshet. Az is előfordulhat, hogy a szállóige szerzőségét ráfogjuk valakire, pedig nem is ő mondta. A megszokás, a kényelmesség ezt még konzerválja is. Valahogy úgy vagyunk velük, mint amikor a színészt azonosítjuk az általa megformált szereppel — gondolhatunk itt a tévében látott sorozatokra. Itt el sem tudjuk képzelni, hogy egy negatív figurát alakító színész pozitív hős is lehet (s fordítva is érvényes). Ha tehát azt hisszük, hogy ő mondta, akkor meggyőződésünkké válhat. Pedig a „hiszem” és a „tudom” között lényeges különbség van! Lássunk azonban egy példát is! Julius Caesarnak szokás tulajdonítani a „találkozunk Philippinél” szállóigét. Maga az ember ezt soha nem mondta és nem is mondhatta. Shakespeare tragédiát írt róla (sőt ezt meg is filmesí- tették). A dráma II. felvonásában Caesart megölik. A szállóige a IV. felvonás végén Caesar szellemének szájából hangzik így Vörösmarty Mihály fordításában: „...meglátsz Philippinél”. Ez formálódott át. S ma már nem a mindent eldöntő találkozásra utal, hanem sokszor tréfás ízt is vett fel. Szerzője tehát Shakespeare — nem pedig Caesar. Évad végi színházi kaleidoszkóp Szombaton este az Érettségi című darab bemutatásával a Móricz Zsigmond Színházban befejeződött a színházi évad. A képen Varjú Olga és Kerekes László Harasztosi Pál felvétele Minya Károly Nyíregyháza — Másodszor nézvén a Marat-t, készülvén a zárójelenet katartikus pillanataira egyszer csak mellbe vágott egy játék plüss- maci. Az egyik szereplő dobta el az őrület fokozásának jelzésére, nyilván rendezői utasításra, és ebből nem szükséges semmiféle jelképes, mély tanulságú gondolatot leszűrni, hisz előadásról előadásra repült a kis maci, s mikor hol állt meg. Arra jó apropó lehet a fenti eset, hogy számba vegye a néző amolyan mozaikdarabkánként a Móricz Zsigmond Színházban szerzett idei élményeit, kellemes, netán váratlan meglepetéssel szolgáló pillanatait. Aktuális Kezdve mindjárt a végéről: kétségeink lehettek afelől, hogy a szükségből módosított repertoárba, a Bál a Savoyban helyett beiktatott Érettségi vajon nem lesz-e túl sok ugyanattól a szerzőtől, Fodor Lászlótól ugyanazon évadban. Végül is nem lett sok, mert a Kasszasiker szerzőjének ezen darabja egy jókedvű évadzáró játék, s a tanártársadalom oly széles típusívét adta, hogy minden (diák) néző lelt magának evidencia-élményszerű beazonosítható ismerős pedagógust. Másrészt e darab májusi bemutatása aktuális, fokozottan fölkeltheti mindenkiben gimnáziumi utolsó évének nosztalgiáját. Az aktualitás keresésére természetesen nincs különösebb okunk, csak azért említhető meg, mert több színházi szakember jelezte, hogy az utóbbi időben a teátrum lehetőségei megváltoztak: eltűnt az összekacsintás lehetősége, a kimondás zamata. Ez jó is, és rossz is. A nyíregyházi színháznak ez évben sikerült megtartania a darabok arányában azt a kényes egyensúlyt, amely a csak szórakoztatást, illetőleg a csak elgondolkodást célzó s ezek közötti átmeneti előadásokat jelenti. Volt megyéhez kötődő klasszikus: Krúdy és világirodalmi Csehov, Gogol, az utóbbi két igényesen színre vitt darab kapcsán meg kell említeni, jó, ha a színház vállalja a kötelező olvasmányokat, bár világos, nem ez volt a darabválasztás oka. Biztos, hogy ezzel bővül a diáknézők köre, s ez sokkal jobb, mint ama hírhedt 100 híres regény, illetve napjainkban garmadájával megjelenő utódai: azok a kiadványok, amelyek röviden közük a közismert (kötelezőajánlott) művek tartalmát. S ha valaki azt gondolja, ez valami színházi elpiacosodás veszélyét jelenti: soha rosszabb megalkuvást. Egyetlen darabtípust hiányolhatunk égetően színházunkban: a kortárs magyar drámát, ha csak minden második évben is, ha csak a stúdióban is, de feltétlenül szükség lenne rá. Két vállalkozás A színház két vállalkozása, a stúdiósok képzése és felléptetése, valamint a művészkör létrehozása többszörösen ragyogó ötlet volt. A stúdiósok kapcsán elmondható, hogy megszűnt létezni ebben a színházban az a statisztatípus, amelyik időnként vakaródzik vagy a nézőközönséget bámulja, hátha ismerőst fedez fel, mert ő már lemondta és lemozogta a szerepét. S nemcsak ezen lépett túl e fiatalok köre, hanem többek között a Hókirálynő előadáson azt is bebizonyították, hogy tehetségükből nagyformátumubb szerepekre is futja. A művészkör pedig megtalálta a városnak azt a polgári rétegét, amely szívesen jár e havi szellemi ínyencségre, felüdülésre. Országosan ismert és elismert személyiségek fordultak meg itt Vitray Tamástól Jánosi Györgyig, egy színházi igazgatókból álló kerekasztal- megbeszélésnek adott otthont, és még sorolhatnánk eredményeit. S itt kell megemlíteni, hogy a kör savához-borsához nagyban hozzájárulnak Verebes István színidirektor, házigazda kérdései, amelyek izgalmasak, lényegre törőek, a szó jó értelmében agyafúrtak és árnyaltak. A színház a műsorfüzeten (plakáton) túl, ami az idézetekkel a nézők egy rétegéhez szól elsősorban, más módon is megpróbál kapcsolatot tartani a közönséggel. Egyrészt az egyelőre csak két számával jelzésszerűen létező Deszka lap (bízzunk a folytatásában), másrészt a Jonatán rádióban ugyanezen a címen futó műsor. Néhány vendégelőadást is láthattunk az év során, csak azt sajnálhatjuk, hogy valamelyik országos hírű, nem feltétlenül budapesti darabot nem sikerült lehozni. Ha ennek szervezési és financiális okai vannak, tudomásul vehető. De azért kárpótolt bennünket az év kiemelkedő előadása a Három nővér és a Jó estét... Az évad végén ugyancsak megszaporodtak a pódiumelőadások. A tanárképző főiskola nyelvészhallgatói éppen azokban a napokban voltak Erdélyben nyelvjárásgyűjtő körúton, amikor Kakuts Agnes szín- művésznő helybe hozta a csángó nyelvjárás minden szavát, hanglejtését, hangsúlyát. Valóban unikumnak számított ez a missziót is szolgáló monodráma, amely egy tragikus sorsú csángó asszonysorsot idézett elénk. Pregitzer Fruzsina Dómján Edit-díjjal járó szíves kötelezettségének tett eleget akkor, amikor bemutatta Táncreakció című előadóestjét. S a legutóbbi művészkörben a társulat másik ugyanezen díjas tagja, Varjú Olga lépett fel a félig baráti, félig civil közönség előtt, s bizonyította be, hogy mennyire hiányzik ez a műfaj napjainkban, amelyet ő képviselt akkor a ; legmagasabb színvonalon: a sanzon és a dal színészi előadásban. Visszatapsolás A többperces visszatapsolás után bátran újrakezdhette volna dalainak sorát, még akkor is gondolkodnia kellett volna azon, hogy mi legyen a ráadásszám. A várdai színházi szép napok Az Árnyék című darab egyik hatásos és látványos jelenete Nagy Tamás felvétele Kisvárda (KM - K. J.) — A múlt hét végén megnyitott Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja eseményei már javában zajlanak Kisvárdán. Még a május 26-i ünnepélyes megnyitón hangzott el — megelőzvén a kezdőelőadást — egy fontos bejelentés Gubik Tibor, kisvárdai alpolgármester szájából. Nevezetesen, hogy a Várszínház és Művészetek Háza színpadának feltételjavítását teszi majd lehetővé az a parlament által jóváhagyott, címzett céltámogatás, mely hozzásegíti a világot jelentő deszkák szebbé, modernebbé és méreteiben nagyobbá tételét, s egyben előlegezi, hogy jövőre se kelljen szűkölködnie izgalmas teátrumi élvezetekben a fesztiválközönségnek. A szép napok startján a nagyérdemű a gyergyószent- miklósi Figura Stúdió Színház előadásában Goldoni A hazug című komédiáját láthatta. A társulat Barabás Olga rendezésében egységes, karakteres produkciót nyújtott. A címszerepet vendégként játszó Hunyadi László kitűnő alakításával többször nyíltszíni tapsra késztette a publikumot, s teremtett vidám színházestét, méltó nyitóelőadást. A fantasztikum és a valóság, az irrealitás és modernség együttes világába vitt el szombaton a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Jevgenyij Svarc Az Árnyék című darabjának bemutatásával. A vasárnapi kínálatban is igazi csemegék kaptak helyet. Délután az abszurd klasszikusa, Becket Godot-ra várva című színművét játszotta a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, este pedig a Kesey-Was- serman szerzőpáros jegyezte Kakukkfészekkel mutatkozott be a nagyváradi társulat.
