Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-25 / 72. szám
körút rendszerét. (A terv nem kétszer kétsávos, leállósávos, hanem felfestett középvonallal kétsávos utat mutat. Emellett lezárnák a Nyírfa melletti egyik pályát, az út pedig a Kálvin teret érintve halad a Szarvas utcára, áttör valahol a Kereszt utca környékén, s krumpli formájával egyszer majd csak találkozik a kiskörúttal.) Kétségtelen, hogy a régen készült terveket időnként felül kell vizsgálni. Természetes, hogy a célokat a lehetőségekkel össze kell vetni. Nyilvánvaló, hogy a vágyakat a bukszához kell igazítani. De egy Nyíregyházát nem ismerő tervezőkkel készíttetett tervről — azok után, hogy a nyilvános bírálaton senkinek nem tetszett — kimondani, hogy ez már döntésre érett, mintha egy kicsit elhamarkodott lenne. A toldozgatások helyett vissza kellene talán térni a kiinduláshoz, mert az a két körgyűrűs, sugárutas Kalata-modell még mindig jobb, mint buszokkal körüljáratni a templomot, a kör helyett S-betűkön vezetni a forgalmat, s nem megpróbálni kívültartani azt, hanem egy autósetetővel a Jókai térre csalogatni a járműveket. Balogh József MAGÁNVÉLEMÉNY Döntésre érett? A nyíregyházi városközpont formálódását rendszeresen éri hol gyengébb, hol erősebb kritika. Minden bizonynyal ezért határozták el a napokban az önkormányzat illetékesei, hogy szakembereknek bemutatják a városközpont rendezési tervét, s várják azokat az érdeklődőket is, akik szívükön viselik Nyíregyháza fejlesztésének sorsát, hátha születnek okos javaslatok, amelyeket még döntés előtt hasznosíthat a testület. Ela egyáltalán még lehet. Visszagondolok újságírói pályám bő negyedszázadára, s felidézem magamban: milyen terveket is szőttek idevaló, s Nyíregyházától fizikailag, de talán szellemileg is messze élő emberek. Kalata Gyulát például, aki az első városközponti tervet tette le a tanács asztalára, amelyikből látványosan bontakozott ki az osztottpályás, négysávos kiskörút. Igaz, akkor még volt pénz a bontásokra, a kisajátításokra, a tervezett zárt pálya megálmodására. Kinyílt a Vöröshadereg útjának sarka, ott bújt (volna) ki a körút, innen vezetett volna a bíróság mögötti sörlerakat helyén át Bujtosra, s csatlakozott volna a megépült északi szakaszra. Ez a terv a Kerekes-ház (a Kálvin tér közelében lévő tüdőszűrő épületéről van szó) lebontásával is számolt, ám a helyiek meg akarták őrizni. Most tanúi lehetünk összedőlésének. Körút pedig azóta sincs, de most ismét választani lehet. Vagy elviszik a forgalmat a Síp utcából a Bessenyei térre, vagy a mostani helyén marad. Van olyan javaslat is, amelyik szerint lebontják az Egyház és a Sip utca közti részt, de nem viszik végig a Hámoriné Rudolf Irén Harasztosi Pál felvétele Az izraeliek? Valóban körülbelül nyolcvanfős társaság, hogy együtt vannak-e, vagy külön, azt én nem tudom. Műszaki cikkeket árusítanak, nagyon érdekes, hogy akad köztük villamosmérnök, nyelvtanár, zenekonzervatóriumi végzettségű, vagyis jópáran magasan kvalifikáltak. Azt, hogy maffiózók lennének-e, nem az én tisztem eldönteni, ellenben az biztos, hogy a belvárosban lévő nagy, elegáns üzletek forgalmának jelentős részét ők, s családjuk biztosítják. Nem félek tőlük, ezekkel az emberekkel korrekten, inteligensen el tudtam mindenkor beszélgetni, sohasem szerződéskötéskor, sem fizetéskor nem fenyegettek még meg, nem úgy, mint egyes magyar kereskedők... — Zsarolni nem szokás, legfeljebb azzal, hogy majd szólnak megfelelő helyen, az pedig köztudott, hogy nem vagyok megvesztegethető, legfeljebb a virágot nem utasítom vissza, de hát ugye azt nem is illik? Hogy mit szeretnének a kereskedők elérni? Kevés büfékocsit tudunk elhelyezni, sokkal többre lenne igény, s egyesek szeretnék, ha minél hamarabb bekerülhetnének. Létezik azonban egy nyilvántartás, ezen belül van mérlegelési jogunk: ha valaki olyasmit akar behozni a piacra, ami még nincs, nyilván hamarabb kap rá engedélyt, mint a sokadik hurka-kolbászos. Most hoztak például autófestékeket — ilyen eddig még nem volt. Nagyon örülnénk, ha végre már egy virágos kérne engedélyt, hisz 1200 nyíregyházi kereskedőt kímélne meg attól, hogy egyegy névnap alkalmával a városba menjen virágpt venni. □ így is zsúfolt a vásártér, mi értelme volt a nagybani piacot kitelepíteni a Búza térről? — Annak idején a bizottságok és Felberman Endre alpolgármester úr ellenére addig harcoltam, míg megengedték, hogy a Búza téri parkolóban legyen a nagybani piac. Nyitvatartási idejét azonban nem tartották be, ráadásul őstermelői nagybani piacnak kellett volna lennie, ami aztán átalakult kispiaccá, ahol már kilónként is mérték az árut. Semmi logika nincs viszont abban, hogy áthelyezzük az élelmiszerpiacot az út túloldalára, hisz hely van bőven a Búza téri piacon, ráadásul kevesebb a helypénz, mint a nagybanin! (Csak azt nem értem, ha valaki bejön a Búza téri piacra, miért kell abban a pillanatban ugyanannyiért adnia az áruját, mint a kereskedőknek? A cél ugyanis valamiféle árletörés lenne, s az, hogy alkudni lehessen legalább néhány forintot.) így most a nagybani kikerült a sertésvásártér területére, a higiéniáért aggódókat megnyugtathatom, az állatvásárok után alaposan fertőtlenítünk, s van folyóvíz, illemhely is. Bízom benne, hogy egyszer Nyíregyházán is kialakul végre egy igazi nagybani piac. Cl Szóba került esetleg a további bővítése is? — Ha a meglévő területeket továbbfejlesztenénk, lenne mód a bővítésre, addig azonban, amíg a közlekedési gondokon nem tudunk enyhíteni, az önkormányzat döntése szerint ez nem jöhet szóba. A Tokaji út-Tiszavasvári út összekötő szakaszának terve lámpás csomóponttal együtt elkészült, a két alpolgármester most azon dolgozik, hogy ennek egy szakaszát valamilyen formában megépítsük: a megtervezett terület drágább, leggyorsabb lenne a Sirály utca-Acél utcai körforgalom kialakítása. □ Ahol ekkora tömeg megfordul, óhatatlanul sok szemet termelődik — hogy egye- K bekről ne is beszéljünk! Vannak, akik odakint alszanak, étkeznek, tisztálkodnak, mi módon lehet tőlük igazán rendben tartani a vásárteret? — A takarítást egy vállalkozó végzi, jókora összegeket befektetett, hogy egyáltalán kezelni tudja a szemetet. Minden nap takarítanak, locsolóautóval nyomják be a fertőtlenítős vizet a kocsik alá, a kritikus pontokra pedig tömény klórmeszet tesznek le. Hétfőnként nagytakarítást végeznek, az árusok már ismerik ezt a rendet, arrébb állnak az autóikkal, hogy azok helyét is végig lehessen mosni. Egyébként nekünk lenne a legjobb, ha kimondhatnánk, hogy záróra, becsuknánk az összes kaput, s nem engednénk be senkit, mert úgy könnyebb lenne rendet tartani; akkor viszont azok, akik most a piacon alszanak, behúzódnának a városba, ahol nincs nyitva éjszaka WC, nehezen találni éjjel-nappalos büfét. "I Milyen a piac közbiztonsága? Mi igaz abból, amit minap nyilatkozott a rndőrfőkapitány, hogy egy nyolcvanfős izraeli kolónia tartja uralma alatt a kereskedőket? — Lehet, hogy hihetetlen, de a statisztikák szerint jobb a közbiztonság, mint az országé általában. Az iroda szerződést kötött a rendőrséggel, két rendőr folyamatosan teljesít odakint szolgálatot, de általában többen is vannak. Nem tudom, ki honnan veszi, ám igazából nem szoktak nagy „balhék” lenni, nem lövöldöznek, a fej pénzeket a rendőrség ügyesen elrendezte, úgy, mint az „itt a piros”-t is. A prostitúció nem ott dívik, hanem bent a városban, a vásártéren magán nem tapasztaltuk, legfeljebb a környékén. Zsebesek előfordulnak ugyan, de bát ez sajnos együttjár a nagy tömeggel. A kollégák egyébként már ismerik őket, ha megjelennek a piacon, bemondják tréfásan a hangosbemondóba: mindenki vigyázzon arra, amit még nem loptak el tőle! Bartha Andrea Elámoriné Rudolf Irén a mezőgazdasági főiskola ágazatvezető szakán végzett, 1990 szeptemberétől a Piac- és Vásárgazdálkodási Iroda megbízott vezetője, majd 1991 márciusától kinevezett irodavezető. Két gyermek édesanyja, lánya tizenhét, fia tizennégy éves. A nyíregyházi vásártéri iparcikk- és használtcikkpiac, vagy ahogy a köznyelv annak idején elnevezte, a KGST-piac a legjelentősebb az iroda irányítása alatt álló piacok közül. Az ország legnagyobb ilyen jellegű árusító helye, egy-egy sűrűbb napon 25-30 ezer ember fordul meg itt — csúcsidőben óránként 1300 személygépkocsi halad át irányába a sorompón. Nagyságát érzékeltesse néhány adat: 130 sátor, 100 elárusítóhely (többek közt a volt török bazárok), 50 gyümölcsárus, 320 asztalbérlet, 112 szabad asztal, 500 gépkocsis árusítóhely, s körülbelül 600 földről árusítóhely található itt. A napi vízfogyasztás 100 köbméter, a képződő tömörítetlen szemét 50-60 köbméter. □ Szüksége van-e a városnak erre a hatalmas zsibvásárra, volt-e értelme ekkorára fejleszteni, hisz a pozitívumok mellett tagadhatatlanok a negatív hatásai? — A klasszikus értelemben vett piac ott alakul ki, ahol a kereslet és a kínálat találkozik egymással. Mivel a megyeszékhely vonzáskörzete igen nagy, az eladók és a vevők itt találták meg leginkább számításaikat. Megszüntetni meg lehetne, egyetlen tollvonás elég lenne a bezárásához, de attól még a klasszikus értelemben vett piacszerepe megmarad Nyíregyházának. Ebben az esetben viszont a piac nem koncentrált lesz, hanem az egész város egy hatalmas vásártérré alakul, utcákon, tereken, kapualjakban cserélne ez az árumennyiség gazdát. Annak idején, 1989-ben, amikor a tanács úgy döntött, hogy a Hatzel térről kerüljön ki a piac a vásártérre, senkinek sem fordult meg a fejében, hogy a liberalizálódott kereskedelem miatt ekkorára növi majd ki magát. ^ A klasszikus piac ott alakul ki, ahol a kereslet és a kínálat találkozik egymással, ^ A cél valamiféle árletörés lenne, s az, hogy alkudni lehessen legalább néhány forintot. ^ Ahol ekkora tömeg megfordul, sok szemét termelődik — hogy másról ne is beszéljünk! yj A KGST-piac életünk része Zsebesek előfordulnak, de nem a vásártér a nagy „balhék” helyszíne «5. III. AKTUÁLIS INTERJÚNK
