Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-25 / 72. szám
1995• MÁRCIUS 25., SZOMBAT ^ Q............... ..i Napkelet • A KM hét végi melléklete FŐVÁROSI TAVASZ Színházi premierek. A Budapesti Tavaszi Fesztivál eseményeként is jegyzik az Új Színház március 31-i bemutatóját. Ekkor debütál rendezőként saját (fél éve alakult) színházában Székely Gábor Moliére Don Juan-jával. Érdekesség, hogy Cserhalmi Györgynek is ez lesz az első fellépése új színházában. Ugyanezen a napon a Madách is premierrel rukkol elő. Ray Cooney John Chapmannal írt Ne most, drágám! című bohózatát adják elő. Az előző héten az Operett Színház már egyszer bemutatta A víg özvegyet. Mégis, az április 6-i előadást is premiernek tekintik, mivel Lehár operettjét abszolút kettős szereposztásban viszik színre. □ □□ Rockcirkusz. Március 29-30-án először kerül sor a Conell Napok fesztiválra. Az eseménynek a Fővárosi Nagycirkusz ad otthont, s ezen bemutatkoznak fiatal zenészek. A helyszín magas szintű hang- és fénytechnika biztosításának ad lehetőséget. Március 29-én a Kézi-Chopin, a Ladánybene 27, a Herfli Davidson és a Kimnowak zenekarok lépnek fel, másnap pedig a Mester és Tanítványai, valamint Kid lép a közönség elé. Az előadások ideje alatt megtekinthető Bartos András festmény- és Legát Tibor fotókiállítása. □ □□ Táncháztalálkozó. Április 1-ején és 2- án a Budapest Sportcsarnok a helyszíne a XIV. Magyarországi Táncháztalálkozónak és Hagyományőrző Kirakodóvásárnak. Az első napon a gyerekeké a sportcsarnok. A Örökség Gyermeknépművészeti Egyesület rendezte aprók bálján lesz nótatanulás, táncbemutató, gyermekkézművesek vására. A napot a Táncra tánc című gála zárja. Április 2-án a történelmi Magyarország minden tájáról meghívott hagyományőrző együttesek gáláját rendezik, s valamikor éjfél felé táncházzal zárul a program. Mindkét napon a sportcsarnok összes szintjén hagyományőrző mesterek és népi iparművészek kínálják portékáikat. □ cm Komolyzene külföldről. Március 25- én a holland Nikolaj Szeps-Znaider hegedűestjére kerül sor az MTA Kongresszusi Termében. Ugyanott két nappal később izlandi énekesek ária- és dalestje lesz, 28-án pedig a norvég Grieg Trió lép fel. Március 29-én az olasz Pietro De Maria zongoraprogramját rendezik az MTA Kongresszusi Termében, másnap pedig a Pesti Vigadó a helyszíne a frankfurti Ensemble Modern hangversenyének. Ugyancsak március 30-án a Szent Anna plébániatemplomban a norvég Kare Nordstoga orgonái, pénteken pedig (31.-e) a dán Kontra Kvartett koncertjét hallgathatják az érdeklődők az MTA Kongresszusi Termében. □ □ □ Gismonti-koncert - március 28. Az elmúlt héten Egberto Gismonti betegsége miatt elmaradt együttesének Petőfi Csarnok-beli fellépése. Remélhetőleg az új időpont már végleges: március 28-ra ígérte magát a világhírű brazil akusztikus gitáros triója. A fesztivál jazz-programjai közül március 25. az időpontja az Olasz Kultúrintézetben sorra kerülő Euroring koncertnek, melyen a Stúdió 11 és a Kormorán után az eMeRTon Big Band következik. □ □ □ Bergman-összes. Még tart az Örökmozgóban Bergman 16 filmjének a bemutatása. Március 26-án az Úrvacsora, másnap pedig a Csend következik és április 2-án a Varázsfuvola. Budapest és a művészetek A Tavaszi Fesztivál vendégei dúskálhatnak a kiállítások választékában A Budapesti Tavaszi Fesztivál idején ugyancsak dúskálhatunk a főváros kiállításválasztékában. A Néprajzi Múzeumban az elmúlt esztendő legjobb sajtófotói tekinthetők meg. A fesztivál másik nyitóeseménye a VARDE északi design-kiállítás volt. Áz Iparművészeti Múzeumban április 23-ig láthatók Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia és Izland főiskolai hallgatóinak közös bemutatója. A Petőfi Irodalmi Múzeum Strindberg és a fotóművészet címmel a svéd drámaíró fényképészeti kísérleteit, ötleteit mutatja be. A Kassák Múzeumban Vajda Júlia festményei és grafikái láthatók. Az Ernst Múzeum kortárs izlandi és norvég művészeti kiállításnak ad otthont. S a teljesség igénye nélkül szóljunk kicsit részletesebben öt rangos kiállításról. A Műcsarnokban nyílt európai Kunsthallék közös bemutatójáról, Varga Lajos Nándor illetve ifj. Kunt Ernő emlékkiállításáról, a BNV területén lebonyolított Art Expóról, valamint a napokban nyílt Vásárhelyi Pál munkásságát feltáró eseményről. Galériák az Art Expón 1991-ben az Art Expo megalapítói arra gondoltak, hogy előbb-utóbb nemcsak nálunk, hanem egész Közép-Kelet-Európában ki fog alakulni egy egészséges műpártolási intézményrendszer — műgyűjtői réteg, galériahálózat, kiegészülve a szponzori szisztémával és az állami, valamint önkormányzati támogatás megújuló formáival — a kortárs művészet számára. Végeredményben ez azóta meg is történt. Csak persze nem annyira gyorsan, mint azt remélni lehetett. Majdnem fél évszázad műpiacellenes légkörét kell feledtetni, s az sem megy könynyen, hogy piacképes kereslet teremtődjön a mai Magyarországon a műtárgyakra. A Budapesti Art Expo minden évben március néhány napján (idén 16—19-ig) lehetőséget teremt galériák és képzőművészek, művészetellátó cégek és kisebb számban művészeti folyóiratok, kiadók bemm tatkozására. A budapesti vásárvárosban idén már az 5. Art Expót rendezték, melyre 15 országból 125 kiállító érkezett. Európai Kunsthallék Tizennégy európai Kunsthalléval (műcsarnokkal) közösen rendezte meg nyitókiállítását a budapesti Műcsarnok. Á felújítás után most már teljesen kész épületben az „Európa, kreáció és rekreáció” című kiállítás alkalmával első alkalommal kerül sor a Kunsthallék közös bemutatójára. A következő 14 európai Kunsthalle bemutatója látható Budapesten: Baden-Baden, Bázel, Bécs, Bréma, Hamburg, Helsinki, Krems, Koppenhága, Malmö, Manheim, Stockholm, Tallinn, Vilnius és Zágráb. Mint a kiállítás rendezője, Keserű Katalin elmondta, a műcsarnokok minden országban helyszínei voltak annak az „összecsapásnak”, ami az akadémikus konzervatív, illetve a modern, folytonosan megújulásra törekvő művészetek között került sor. Másik jellemzője az európai művészetnek, s egyúttal kritériuma fennmaradásának, hogy az újítások, a távoli, az úgynevezett „nagyművészeteken” kívüli hatások beépülnek a művészetbe. Ma ez a kettős folyamat éppúgy aktuális, mint az elmúlt 200 esztendőben volt. A mostani kiállítás is azt próbálja bemutatni, hogy miként munkálkodnak ma a műcsarnokok e kettős tradíció fenntartásán. Milyen álláspontot képviselnek a mai akademizmusok és újítások vitájában? Hogyan reprezentálják a multikulturálissá vált világ sokféle művészetét? A csarnokokon végighaladva a modern művészet izgalmas élményével találkozhatunk. Az egyes termek között nincsenek kapcsolódási pontok. Szemtanúi lehetünk: miként válik műalkotássá egy orvosi szemléltetési eszköz (lásd képünkön az Amerikában élő Drozdik Orshi installációja), egy női testet bemutató baba, hogyan foglalja magában egy egyszerű észt férfi régi iratai, tárgyai egy ország XX. századi történelmét, miként lehet egy amerikai légijáratait ábrázoló térképből műalkotást szerkeszteni, vagy milyen emlékként marad meg egy művész életében az a pillanat, amikor ötévesen ott ült az asztalnál, amikor a családja nélküle („hiszen még nagyon kicsi”) éppen egy spanyolországi üdülésre készülődött. A megnyitó napjának estéjén mutatták be a Műcsarnok épületében El Kazovszkij „Dzsan-panoptikum XXXV.” című játékát. Az európai Kunsthallék kiállítása április 23-ig tekinthető meg. Múltunk 40 fejezete A száz éve született Varga Nándor Lajosnak számos kiállítása nyílt s nyílik még az idén a centenárium alkalmából. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Vármegye Galériában rendezett emlékkiállításon a Magyar Múlt fametszet-sorozatának 1934-35-ben készült negyven darabját tekinthetik meg az érdeklődők március 25- től június 26-ig. A kiállítás jelentőségét növeli, hogy így együtt ezt a negyven fametszetet még nem láthatta a nagyközönség. A sorozat a Csodaszarvassal kezdődik és a Trianonnal fejeződik be. Képünkön a 13. darab, az V. László és Ciliéi látható. Attila, Árpád, Szent István, Hunyadi János, Mátyás, Dózsa, Mohács, II. Rákóczi Ferenc, Petőfi, Horthy — hogy csak néhányat ragadjunk ki a 40 fejezetből. (A mostani budapesti kiállítás megnyitójának az ad pikantériát, hogy Habsburg Ottót kérték fel a bevezető megtartására.) A fametszetek 1941-ben kicsinyített méretben könyv formában is megjelentek. Metszetei, olajfestményei, akvarelljei a világ számos jelentős múzeumában (British Museum, London, National Gallery, Washington, Clevelandi Múzeum, Grafikai Múzeum, Brüsszel, stb.) megtalálhatók. A magyar múltat 40 képben ábrázoló sorozatában Varga Nándor Lajos jóformán csak „alanyból és állítmányból” állítja össze mondatait: kompozíciói végtelenül egyszerűek, világosak, rajza tiszta, vonalai kemények, határozottak, fehér-fekete foltjai élesen elválnak. Vízcseppek ragyogása „Nincs lágyabb, mint a víz, mégis a köveket kivájja, nincs különb nála” — olvashattuk a Lao-Ce-idézetet a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítótermében. Közel tíz éve is a miskolci ifj. Kunt Ernő fotóiból nyílt kiállítás — akkor A múlandóság szobrai címmel. E múlandóságra figyelmeztet az a tény, hogy ugyanitt ma már emlékkiállítást rendezhettek tiszteletére, pedig Ernő — debreceni egyetemi évfolyamtársaként megengedhetem magamnak, hogy pusztán így említsem — még ma is csak 47 éves volna. Lao-Ce sorai csodálatosan illenek a közel 100 fotó „szóbeli illusztrálásához”. Hiszen szinte mindegyik fényképen csak víz és kő látható. A lágy víz, mely utat tör, formázza, alakítja a kemény követ. Redőzetek legkülönösebb alakzatai munkálódnak ki, a vízcseppek szinte impresszionista festményként csillannak, a kövekből lágy ívű kubista térformák bukkannak elő, az elnagyolt tájképeken akvarellek pasztelljei mosódnak ki. A kiállítás emlékkönyvébe többen is a képek sugallta csendről írtak, a suttogó kövekről, a vízcseppek ragyogásáról. Mert vajon ki veszi ezeket észre ebben a mai világban? Április 30-ig Budapesten a Lajos utcai kiállítóteremben a nagyközönség is láthatja e titkokat. A Tisza szabályozója Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció címmel nyílt a héten kiállítás a budapesti Közlekedési Múzeumban. Vásárhelyi élete sok ponton kötődik az északkeleti térséghez. 1817-18-ig például Zemplén megyében úrbéri- és erdőfelméréssel foglalkozott. Ezek után a Tisza folyó egy szakaszának, majd a Körös, Berettyó és a vele összeköttetésben lévő többi folyónak hydrográfiai, hydrometriai felmérésével bízták meg. Vásárhelyi és kora mérnökgenerációjának munkásságával, az akkor használt eszközökkel, számos tárló, vitrin, grafikon, fotó, könyv, egykori közlemény segítségével október 29-ig ismerkedhetnek meg az érdeklődők a budapesti Városligetben. Nagy Gábor (ISB) felvételei és reprodukciói
