Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-25 / 72. szám

1995• MÁRCIUS 25., SZOMBAT ^ Q............... ..i Napkelet • A KM hét végi melléklete FŐVÁROSI TAVASZ Színházi premierek. A Budapesti Ta­vaszi Fesztivál eseményeként is jegy­zik az Új Színház március 31-i bemu­tatóját. Ekkor debütál rendezőként saját (fél éve alakult) színházában Szé­kely Gábor Moliére Don Juan-jával. Érdekesség, hogy Cserhalmi György­nek is ez lesz az első fellépése új szín­házában. Ugyanezen a napon a Ma­dách is premierrel rukkol elő. Ray Cooney John Chapmannal írt Ne most, drágám! című bohózatát ad­ják elő. Az előző héten az Operett Színház már egyszer bemutatta A víg özvegyet. Mégis, az április 6-i elő­adást is premiernek tekintik, mivel Lehár operettjét abszolút kettős sze­reposztásban viszik színre. □ □□ Rockcirkusz. Március 29-30-án elő­ször kerül sor a Conell Napok feszti­válra. Az eseménynek a Fővárosi Nagycirkusz ad otthont, s ezen bemu­tatkoznak fiatal zenészek. A helyszín magas szintű hang- és fénytechnika biztosításának ad lehetőséget. Már­cius 29-én a Kézi-Chopin, a Ladány­­bene 27, a Herfli Davidson és a Kim­­nowak zenekarok lépnek fel, másnap pedig a Mester és Tanítványai, vala­mint Kid lép a közönség elé. Az elő­adások ideje alatt megtekinthető Bar­­tos András festmény- és Legát Tibor fotókiállítása. □ □□ Táncháztalálkozó. Április 1-ején és 2- án a Budapest Sportcsarnok a hely­színe a XIV. Magyarországi Táncház­találkozónak és Hagyományőrző Ki­rakodóvásárnak. Az első napon a gyerekeké a sportcsarnok. A Örökség Gyermeknépművészeti Egyesület ren­dezte aprók bálján lesz nótatanulás, táncbemutató, gyermekkézművesek vására. A napot a Táncra tánc című gála zárja. Április 2-án a történelmi Magyarország minden tájáról meg­hívott hagyományőrző együttesek gá­láját rendezik, s valamikor éjfél felé táncházzal zárul a program. Mindkét napon a sportcsarnok összes szintjén hagyományőrző mesterek és népi iparművészek kínálják portékáikat. □ cm Komolyzene külföldről. Március 25- én a holland Nikolaj Szeps-Znaider hegedűestjére kerül sor az MTA Kongresszusi Termében. Ugyanott két nappal később izlandi énekesek ária- és dalestje lesz, 28-án pedig a norvég Grieg Trió lép fel. Március 29-én az olasz Pietro De Maria zongoraprog­ramját rendezik az MTA Kon­gresszusi Termében, másnap pedig a Pesti Vigadó a helyszíne a frankfurti Ensemble Modern hangversenyének. Ugyancsak március 30-án a Szent An­na plébániatemplomban a norvég Ka­re Nordstoga orgonái, pénteken pedig (31.-e) a dán Kontra Kvartett kon­certjét hallgathatják az érdeklődők az MTA Kongresszusi Termében. □ □ □ Gismonti-koncert - március 28. Az elmúlt héten Egberto Gismonti beteg­sége miatt elmaradt együttesének Pe­tőfi Csarnok-beli fellépése. Remélhe­tőleg az új időpont már végleges: már­cius 28-ra ígérte magát a világhírű brazil akusztikus gitáros triója. A fesztivál jazz-programjai közül már­cius 25. az időpontja az Olasz Kul­­túrintézetben sorra kerülő Euroring koncertnek, melyen a Stúdió 11 és a Kormorán után az eMeRTon Big Band következik. □ □ □ Bergman-összes. Még tart az Örök­mozgóban Bergman 16 filmjének a bemutatása. Március 26-án az Úrva­csora, másnap pedig a Csend követ­kezik és április 2-án a Varázsfuvola. Budapest és a művészetek A Tavaszi Fesztivál vendégei dúskálhatnak a kiállítások választékában A Budapesti Tavaszi Fesztivál idején ugyan­csak dúskálhatunk a főváros kiállításvá­lasztékában. A Néprajzi Múzeumban az el­múlt esztendő legjobb sajtófotói tekinthe­tők meg. A fesztivál másik nyitóeseménye a VARDE északi design-kiállítás volt. Áz Iparművészeti Múzeumban április 23-ig láthatók Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia és Izland főiskolai hallgatóinak közös bemutatója. A Petőfi Irodalmi Mú­zeum Strindberg és a fotóművészet címmel a svéd drámaíró fényképészeti kísérleteit, ötleteit mutatja be. A Kassák Múzeumban Vajda Júlia festményei és grafikái láthatók. Az Ernst Múzeum kortárs izlandi és norvég művészeti kiállításnak ad otthont. S a teljesség igénye nélkül szóljunk ki­csit részletesebben öt rangos kiállításról. A Műcsarnokban nyílt európai Kunsthallék közös bemutatójáról, Varga Lajos Nándor illetve ifj. Kunt Ernő emlékkiállításáról, a BNV területén lebonyolított Art Expóról, valamint a napokban nyílt Vásárhelyi Pál munkásságát feltáró eseményről. Galériák az Art Expón 1991-ben az Art Expo megalapítói arra gondoltak, hogy előbb-utóbb nemcsak ná­lunk, hanem egész Közép-Kelet-Európában ki fog alakulni egy egészséges műpártolási intézményrendszer — műgyűjtői réteg, ga­lériahálózat, kiegészülve a szponzori szisz­témával és az állami, valamint önkormány­zati támogatás megújuló formáival — a kortárs művészet számára. Végeredmény­ben ez azóta meg is történt. Csak persze nem annyira gyorsan, mint azt remélni le­hetett. Majdnem fél évszázad műpiacellenes lég­körét kell feledtetni, s az sem megy köny­­nyen, hogy piacképes kereslet teremtődjön a mai Magyarországon a műtárgyakra. A Budapesti Art Expo minden évben március néhány napján (idén 16—19-ig) le­hetőséget teremt galériák és képzőművé­szek, művészetellátó cégek és kisebb szám­ban művészeti folyóiratok, kiadók bemm tatkozására. A budapesti vásárvárosban idén már az 5. Art Expót rendezték, melyre 15 országból 125 kiállító érkezett. Európai Kunsthallék Tizennégy európai Kunsthalléval (műcsar­nokkal) közösen rendezte meg nyitókiállí­tását a budapesti Műcsarnok. Á felújítás után most már teljesen kész épületben az „Európa, kreáció és rekreáció” című kiállí­tás alkalmával első alkalommal kerül sor a Kunsthallék közös bemutatójára. A kö­vetkező 14 európai Kunsthalle bemutató­ja látható Budapesten: Baden-Baden, Bázel, Bécs, Bréma, Hamburg, Helsinki, Krems, Koppenhága, Malmö, Manheim, Stock­holm, Tallinn, Vilnius és Zágráb. Mint a kiállítás rendezője, Keserű Kata­lin elmondta, a műcsarnokok minden or­szágban helyszínei voltak annak az „össze­csapásnak”, ami az akadémikus konzerva­tív, illetve a modern, folytonosan megúju­lásra törekvő művészetek között került sor. Másik jellemzője az európai művészetnek, s egyúttal kritériuma fennmaradásának, hogy az újítások, a távoli, az úgynevezett „nagyművészeteken” kívüli hatások beépül­nek a művészetbe. Ma ez a kettős folya­mat éppúgy aktuális, mint az elmúlt 200 esz­tendőben volt. A mostani kiállítás is azt próbálja bemutatni, hogy miként munkál­kodnak ma a műcsarnokok e kettős tra­díció fenntartásán. Milyen álláspontot kép­viselnek a mai akademizmusok és újítá­sok vitájában? Hogyan reprezentálják a mul­tikulturálissá vált világ sokféle művészetét? A csarnokokon végighaladva a modern művészet izgalmas élményével találkozha­tunk. Az egyes termek között nincsenek kapcsolódási pontok. Szemtanúi lehetünk: miként válik műalkotássá egy orvosi szem­léltetési eszköz (lásd képünkön az Ameri­kában élő Drozdik Orshi installációja), egy női testet bemutató baba, hogyan foglalja magában egy egyszerű észt férfi régi iratai, tárgyai egy ország XX. századi történelmét, miként lehet egy amerikai légijáratait áb­rázoló térképből műalkotást szerkeszteni, vagy milyen emlékként marad meg egy mű­vész életében az a pillanat, amikor ötévesen ott ült az asztalnál, amikor a családja nél­küle („hiszen még nagyon kicsi”) éppen egy spanyolországi üdülésre készülődött. A megnyitó napjának estéjén mutatták be a Műcsarnok épületében El Kazovszkij „Dzsan-panoptikum XXXV.” című játé­kát. Az európai Kunsthallék kiállítása áp­rilis 23-ig tekinthető meg. Múltunk 40 fejezete A száz éve született Varga Nándor Lajos­nak számos kiállítása nyílt s nyílik még az idén a centenárium alkalmából. A Buda­pesti Tavaszi Fesztivál keretében a Várme­gye Galériában rendezett emlékkiállításon a Magyar Múlt fametszet-sorozatának 1934-35-ben készült negyven darabját te­kinthetik meg az érdeklődők március 25- től június 26-ig. A kiállítás jelentőségét nö­veli, hogy így együtt ezt a negyven famet­szetet még nem láthatta a nagyközönség. A sorozat a Csodaszarvassal kezdődik és a Trianonnal fejeződik be. Képünkön a 13. darab, az V. László és Ciliéi látható. Atti­la, Árpád, Szent István, Hunyadi János, Mátyás, Dózsa, Mohács, II. Rákóczi Fe­renc, Petőfi, Horthy — hogy csak né­hányat ragadjunk ki a 40 fejezetből. (A mostani budapesti kiállítás megnyitójának az ad pikantériát, hogy Habsburg Ottót kérték fel a bevezető megtartására.) A fa­metszetek 1941-ben kicsinyített méretben könyv formában is megjelentek. Metszetei, olajfestményei, akvarelljei a világ számos jelentős múzeumában (British Museum, London, National Gallery, Was­hington, Clevelandi Múzeum, Grafikai Múzeum, Brüsszel, stb.) megtalálhatók. A magyar múltat 40 képben ábrázoló so­rozatában Varga Nándor Lajos jóformán csak „alanyból és állítmányból” állítja össze mondatait: kompozíciói végtelenül egyszerűek, világosak, rajza tiszta, vonalai kemények, határozottak, fehér-fekete folt­jai élesen elválnak. Vízcseppek ragyogása „Nincs lágyabb, mint a víz, mégis a köve­ket kivájja, nincs különb nála” — olvashat­tuk a Lao-Ce-idézetet a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítótermében. Közel tíz éve is a miskolci ifj. Kunt Ernő fotóiból nyílt kiállítás — akkor A múlandóság szobrai címmel. E múlandóságra figyelmeztet az a tény, hogy ugyanitt ma már emlékkiállí­tást rendezhettek tiszteletére, pedig Ernő — debreceni egyetemi évfolyamtársaként megengedhetem magamnak, hogy pusztán így említsem — még ma is csak 47 éves volna. Lao-Ce sorai csodálatosan illenek a közel 100 fotó „szóbeli illusztrálásához”. Hiszen szinte mindegyik fényképen csak víz és kő látható. A lágy víz, mely utat tör, for­mázza, alakítja a kemény követ. Redőzetek legkülönösebb alakzatai munkálódnak ki, a vízcseppek szinte impresszionista fest­ményként csillannak, a kövekből lágy ívű kubista térformák bukkannak elő, az el­nagyolt tájképeken akvarellek pasztelljei mosódnak ki. A kiállítás emlékkönyvébe többen is a képek sugallta csendről írtak, a suttogó kö­vekről, a vízcseppek ragyogásáról. Mert vajon ki veszi ezeket észre ebben a mai világban? Április 30-ig Budapesten a Lajos utcai kiállítóteremben a nagyközönség is láthat­ja e titkokat. A Tisza szabályozója Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökge­neráció címmel nyílt a héten kiállítás a bu­dapesti Közlekedési Múzeumban. Vásárhe­lyi élete sok ponton kötődik az északkeleti térséghez. 1817-18-ig például Zemplén megyében úrbéri- és erdőfelméréssel fog­lalkozott. Ezek után a Tisza folyó egy sza­kaszának, majd a Körös, Berettyó és a vele összeköttetésben lévő többi folyónak hyd­­rográfiai, hydrometriai felmérésével bízták meg. Vásárhelyi és kora mérnökgenerációjá­nak munkásságával, az akkor használt eszközökkel, számos tárló, vitrin, grafikon, fotó, könyv, egykori közlemény segítségé­vel október 29-ig ismerkedhetnek meg az érdeklődők a budapesti Városligetben. Nagy Gábor (ISB) felvételei és reprodukciói

Next

/
Oldalképek
Tartalom