Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-16 / 64. szám
KULTÚRA H 1995. március 16., csütörtök Nemzetközi mércével mérve Nyíregyháza (KM - K. J.) — A Művelődési és Közoktatási Minisztérium felkérésére az OKI Értékelési Központja az ország kb. 450 általános és középiskolájában március 1 -je és 10. között szervezte meg az úgynevezett monitormérést. A vizsgálódásban részt vett több ezer tanuló hat populációt képviselt: az általános iskola 3., 4., 7., 8. és a középiskola II. és IV. évfolyamát. A felölelt területek a matematika és a természetismeret, valamint a számítástechnika, az olvasás, a gondolkodási képesség voltak. A monitormérés négy évenként sorra kerülő követésvizsgálatot jelent. Megyénkből tíz általános és tizennégy középiskolát választott ki a számítógép. Összesen 54 osztálynyi tanulóval íratták meg a névre szóló feladatlapokat. A megyei lebonyolításra a pedagógiai intézet munkatársa, Kindrusz Pál kapott megbízást. Az eredményről az iskolák kb. decemberben kapnak visszajelzést az OKI-ból. Mivel ugyanebben az időben a világ 50 országában írták a nagyjából azonos teszteket a tanulók, ezért nemzetközi öszszehasonlításra is lesz lehetősége az Értékelési Központnak. Baráz János... ...művész-tanár, a fennállása 25. évfordulóját ünneplő nyíregyházi Vásárhelyi Pál Szakközépiskola volt diákja tárlaton mutatja be műveit az ÉVISZ-ben. A kiállítást március 21-én nyitja meg Szepessy Béla grafikusművész. (KM) Opus-díjat... ...,a Magyar Sajtóalapítvány elismerését kapta meg a napokban Andrassew Iván, a Vasárnap című lap, Frei Tamás, az MTV, és Uj Péter, a Népszabadság munkatársa. (MTI) Kobayashi... ...Ken-Ichiro vezényletével a Magyar Állami Hangversenyzenekar ad koncertet — a Nemzeti Filharmónia felnőtt bérleti előadássorozata keretében — március 16-án 19 órától a nyíregyházi Bujtosi Szabadidőcsarnokban. A műsorban Erkel, Dohnányi és Bartók művei szerepelnek. Csellón közreműködik Perényi Miklós. (KM) A soproni... ...Lábasházban március 16- án nyílik meg a fiatalon elhunyt festőművész, Gergácz Berta kiállítása. Ebből az alkalomból a Patriot Kiadó megjelentette a művész reprezentatív albumát. A Mandala... ...Dalszínház lép fel március 18-án 10 órától az Értelmi Fogyatékosok Érdekvédelmi Szervezete jótékonysági műsorán. (KM) A közelmúltban — Nyírbátorban — megrendezett regionális vers- és prózamondóverseny döntőjét megelőző műsorban lépett fel a városháza dísztermében a képünkön látható fuvolatrió. Tagjai: Kovács Erzsébet, Nagy Tímea és Kónya Klaudia Harasztosi Pál felvétele Jimi Hendrix emlékmúzeuma Seattle (MTI) — Jimi Hendrix emlékmúzeum épül a fiatalon elhunyt amerikai rock és rfiytm and blues gitáros szülővárosa, Seattle közelében. Ha minden jól megy és a szükséges 50-60 millió dollár valóban összejön, 1997-re megnyílhat az Experience Music Project. Ez év szeptemberében lesz negyedszázada annak, hogy a túladagolt drog végzett minden idők egyik legnagyobb, de mindenképpen legszuggesztívebb gitáros egyéniségével. A máris szuperlatívuszok múzeumaként emlegetett monstre bemutató 30 000 négyzetméteres alapterületével nyilván csak egy lesz a várható megemlékezések sorában. Aki valamelyest ismeri a nagy gitámyűvő pályafutását, tudja: a tervezett létesítmény elnevezése egyrészt együttesének a Jimi Hendrix Experiencenek a nevéből, másrészt a banda első, Are You Experienced? című albumának címéből adódik. A nem mindennapi múzeum költségeit Paul Allen, a számítógép szoftvereket gyártó Microsoft birodalom milliárdos társalapítója állja. Könnyű neki: nemcsak pénze van hozzá, hanem szíve is. Ne a tükröt átkozd... A revizor című szatíra szenzációs előadása a Krúdy Kamaraszínpadon Most mit csináljunk? Hetey László és Gados Béla Harasztosi Pál felvétele Nagy István Attila Nyíregyháza 1 y-SL.]'*/ dekes módón Gogol írói karrierje Magyarországon teljesen egyértelmű. A köpönyeg című korszakosjelentőségű novelláját Arany János fordította magyarra, s A revizor volt az első orosz dráma, amelyet magyar színpadon bemutattak még 1874-ben. „Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde” — idézi az orosz közmondást Gogol a szatíra címlapján. A mottó egyúttal az általa megteremtett kritikai realizmus ars poeticája is lehetne. A kritikai realizmus nem tesz mást, mint felmutatja a valóságot ahogyan azt az alkotó látja. A tizenkilencedik század első évtizedeiben vagyunk. Az orosz társadalmat mélyen áthatja a korrupció. Mindent el lehet intézni, csak tudni kell az árát. A módszerek kifinomultak és jól bejáratottan működnek is. Csakhogy most nagy a baj: a polgármester hiába értesül a revizor érkezéséről, mert az — a hírek szerint — inkognitóban jön. Ez az alapja annak a félreértés sorozatnak, amelyről a szatíra szól. Hlesztakovra, a könnyelmű pétervári tisztviselőre ráillik a revizorról kialakított kép. így egy ideig jól él, bőkezűen ellátják a helybéli hatalmasságok mindennel: étellel, itallal, pénzzel. Hiszen a polgármes<3fr tértől kezdve az iskolaigazgatóig mindenkinek van takargatnivalója. Könnyű helyzetben van a kritikus, mert egyfelől nem illik elmesélnie a történetet, másrészt főképpen csak dicsérheti az előadást. Megyeri Zoltán már korábban (a Pisti a vérzivatarban rendezésével) bizonyította kvalitásait. Most is nagyon sok jó ötlettel keltette életre Gogol szatíráját. Főképpen: nagy-nagy érdeme, hogy elkerülte az aktualizálást (erre bőségesen lett volna lehetősége), azt is mondhatnánk, hogy ritkán tapasztalt alázattal követte a darab szellemiségét. Egyetlen megjegyzésünk lehet: talán túlontúl erős felfogásában a vígjátéki vonal. A szatíra több „komolyságot” feltételez. Képzeljük el, hogy egy vidéki kisváros vezetőrétege már megjelenésében, anélkül, hogy bármit tenne, nevetséges. Lehet-e tőlük igazán tartani, ha egy kicsit nem kellene ettől a hatalomtól félni? A sikerhez kell egy jó csapat is. Megyeri Zoltán jól választott. A színészek egytől-egyig kitűnően keltették életre a karaktereket. Hetey László polgármestere telitalálat: hajlama és tehetsége is van ahhoz, hogy egy hatalomba került vidéki korrupt hivatalnokot megformáljon. Gazdag az arcjátéka, egyegy szemvillanással tud „elintézni” dolgokat. Alázatos és zsarnok egyszerre, de egyáltalán nem félelmetes, sokkal inkább nevetséges. A fent említett vígjátéki sajátosság legjobban talán Horváth László Attila alakításában jelent problémát. Az ő Hlesztakovja nem egészen olyan, mint amilyennek Gogol elképzeli: „Minél naivabban és egyszerűbben játszik a színész, annál jobb lesz ebben a szerepben.” Horváth László Attila nagyon gyakran enged a vígjáték csábításának, s ezzel a darab végső kicsengését tompítja, hiszen ott kell kiderülnie: mindenki egy félreértés nevetséges áldozata. Vígjátéki hősnek azonban kiváló. Rendkívüli módon eltalált figurákat láthattunk Gados Béla (a járásbíró), Gazsó György (a közjótékonysági intézmények főgondnoka), Farády István (iskolaigazgató), Várhelyi Dénes (postamester), Felhőfi-Kiss László (Bobcsinszkij), Róbert Gábori (Dobcsinszkij) alakításában. A legsokszínűbb játékot Gazsó György mutatta, aki az egyik pillanatban magabiztos világfi, a másikban alázatos, de ravasz főgondnok volt. Berki Antal Hlesztakov szolgálójaként a sokat tapasztalt ember benyomását keltette. Talán a gazdájánál is gyorsabbban felfogta a helyzetben lévő lehetőségeket, s azokat ő is igyekezett kiaknázni. A férfiak tükörképét mutatták a hölgyek. A szerelemvágyó polgármesterné Szabó Tünde alakításában olyan aszszony volt, aki sokat tud a világról, aki gyakran a férjét is irányítja. Sándor Júlia Marja szerepében jól játszotta a harsány és butuska, de a mama helyét bármikor szívesen átvevő lányt. Nagyon érdekes és hatásos volt az előadás díszlete (Horváth Éva munkája). A befelé szűkülő tér a közönségre nyitott, mintegy vonzotta a figyelmet, másrészt észrevehetetlenné tette, hogy milyen kicsi hellyel kell gazdálkodnia a kamaraszínpadon. Jó estét nyár, jó estét szerelem A golyózáporban már nincs mód a meditációra • Kommandósok a színpadon Varjú Olga és Avass Attila Harasztosi Pál felvételei Nyíregyháza (KM-N. I. A.) Fejes Éndre hősei álmodozó, érzékeny lelkű férfiak, akik távol vannak a valóságtól. Ilyen a Hazudós, aki csodálatos meséket talál ki, ilyen Tonió, a bűvész, vagy az Eljegyzés névtelen szereplője, aki a szerelem, az asszony utáni vágynak lett az áldozata. Fejes hősei érzik, hogy valami nem jó körülöttük, nem úgy kellene élniük, de nem tudnak megoldást találni. Ezért oldja fel az egyre drámaibb konfliktusokat líraian az író; A Hazudóst elhagyja a szerelme, gyermekének mégis azt a mesét mondja el, amit a kigúnyolt fiútól hallott: „A múlt nyáron, sötét éjszakán, egy kékfényű, huncut kis csillag lecsúszott az égről. Magasról jött, és fényes csíkot húzott a sötét égre, hogy visszataláljon...” 1969-ben jelent meg a Jó estét nyár, jó estét szerelem című regény. A „sötétruhás fiú” történetével égető, aktuális kérdést vetett fel az író. Ennek a fiúnak minden lehetősége megvan ahhoz, hogy tanuljon, diplomás ember legyen, mégis külföldi diplomatának mutatja magát, tört magyarsággal beszéli anyanyelvét, mert így igénytelen külsejével is sikerre számíthat. Miért kell ennek az embernek hazugságban élnie, gyilkossá válnia, miért hisznek egyesek jobban a külföldieknek, miért hajlonganak az idegenek előtt ebben az országban? Nemcsak a fiú a hibás, hanem azok is, akik körülrajongják. Az „áldozatok” tulajdonképpen saját butaságuk, hiszékenységük áldozatai, s nem keltenek különösebb rokonszenvet. A Jó estét nyár, jó estét szerelem iránti várakozás a darab előéletének szólt. Nemcsak a színházi bemutató, hanem a regényből készült film (Harsányi Gábor főszereplésével) is sokak emlékezetében élt még. Csakhogy az idő túlfutott a darab gondolatiságán, s ami a hatvanas évek végén eleven kérdés volt, mára már aligha érdemes arra, hogy beszéljünk róla. A hatvanas évek egyik legfontosabb vitatémája a hogyan éljünk, hogy boldogok legyünk? Ebbe a vitába szólt bele Fejes Endre, amikor megírta, hogy az idegenmajmolás helyett ki kellene alakítanunk a magunk értékeit, hogy ne kényszerüljön egyetlen tehetséges fiatalember se skizofrén állapotba. Napjainkra nem jellemző a külföldimádat, hiszen mindenki annyiszor mehet a nagyvilágba, ahányszor kedve és a pénztárcája engedi. Ez a vonal tehát nem állt a rendező Bagossy László rendelkezésére. Maradt a mai viszonyokra való utalás. A kezdődő kapitalizmusban mindent a pénz irányít, s ez eltorzítja a személyiséget. Aztán ott van a szociológiai vizsgálatok eredménye: százezrek szorultak a létezés peremére, egyre nő a szegények száma, terjed a kilátástalanság és nyomában a bűnözés. S közben az életünk is összekuszálódott, egyre kevésbé fedezhetők fel azok az értékek, amelyek segítségével felépíthetnénk az életünket. Mindez nagy káoszban jelent meg a színpadon. Amit láttunk, végiggondolatlan, zavaros. A rendező ugrál az időben: egyszer a hatvanas években vagyunk, máskor a mában. Sőt, egy jeleneten belül hangzik el Torgyán József beszédének részlete, s látjuk a hatvanas évek bokazokni divatját. Majd jön a Szerencsekerék című játék egy percben, a Napkelte reggeli tévéműsor műsorvezetője, aztán Vágó István szellemi tornája. Közel sem teljes a sor. Minden bizonnyal az a szándék húzódik meg emögött, hogy a Jó estét nyár... világa ma is érvényes, együtt él velünk az az elvágyódás, amely a sötét ruhás fiút valaha jellemezte. Avass Attila (a fiú) fölött állandóan ott lebegett a görög sorstragédiák végzete. Ezt erősítette a három gyümölcsárus lány jelenléte, akik úgy viselkedtek, mintha a görög tragédiák kórusának tagjai lennének. Avass Attila a szerepéből következően végig ugyanaz volt, hiszen egy nemlétező diplomatát kellett eljátszania. Legfeljebb a partnerei számára volt ez újdonság, de ők nemigen figyeltek fel a kiszólásaira, mert akkor észrevették volna a fiú vergődését. A lányok egyegy sorsot villantottak fel. Ezek rendkívülien vázlatosak voltak, néhány mondatos utalást tartalmaztak mindössze a személyes sors gyötrelmeire vonatkozóan. Gábos Katalin, Gosztola Adél, Réti Szilvia, Gedai Mária kitöltötték a szerepeiket, Varjú Olga arra is kísérletet tett, hogy kitapinthatóvá, fizikailag is érezhetővé tegye Zsuzsanna sorsát. Igazságtalan lennék, ha nem írnám le: minden bizonnyal egy egységesebb szemléletű, jobban az eredeti műben rejlő gondolatiságra figyelő rendezésben a lányok sokkal jobban utat találtak volna a közönség szívéhez. Bagossy László mai előadást akart létrehozni. Dicséretes a szándék. Gondolom, ezért fejeződik be a darab a kommandósok megjelenésével. Hiszen ez annyira mai. A regényben a fiú még megéli a katartikus érzést, hogy hibás volt az élete, itt a golyózáporban már nincs mód a meditációra.
