Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-07 / 6. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Hangok a mélyből Elágazó gázszolgáltatás Beszélgetés a minőségről, a fogyasztókat közvetlenül érintő változásokról Virágvasárnap előtti pénteken történt. Déltájban értem a szerkesztőségbe, a folyosóra akasztott levelesdobozomból egy hengeresre hajtott iratcsomó lógott ki. A borítékból ítélve az egyik nyelvész barátom lepett meg vele. Korabeli helyesírással volt írva, így kezdődött: „Helynevek Ó Palyí községből, Szatmár megyéből. Ez előtt mint egy negyven esztendővel választatott Szabolcs megyétől el-, s kebe- leztetett Szatmár megyébe be. ” Honnan származhat ez a gyűjtés, forgattam a lapokat, aztán a harmadik oldal végére pillantottam. „Kelt Ó pályíban Majús 7-d 864 Nagy Mihály smk K. Jegyző” Itt, „Szatmár megye Nyíri járás második szolgabíroí Kerületbe, Ó Pályí Községbe” nőttem fel én is, de eddig soha sem hallottam Nagy Mihály uramról. De hogy a nótárius úr alapos ember volt, az már akkor kiderült, amikor az irat tanulmányozásának még a feléhez sem értem. Mert bizony abban olyan dűlőnevek is voltak jócskán, amelyeket még a híres, Kálnási féle „A mátészalkai járás földrajzi nevei” című kötetben sem találhatunk. Egy-egy ilyen gyűjtemény, pláne, ha száz évvel ezelőtti nyelven írták, nem éppen könnyű olvasmány, így aztán a fiókomba zártam, hogy majd egyszer, amikor több időm lesz, előveszem újból. Egy hét múltán otthon jártam, s bekopogtam néhány korosabb emberhez, hogy kifaggassam őket, merre van a Turós-hegy, a Dinnyés-hegy, a Kis-Nádló láp, a Makócsa kaszáló. En felolvastam nekik az ékes, magyar nyelven írottakat, ők meg csak hüm- mögtek. Egyedül akkor csillant fel a szemük, hogy valami dereng, amikor a Makócsa kaszálóhoz értünk: „Túdomásúl megemlíttetik az is hogy a múlt év nyarán az itt lévő nagy Kiapadt patakokból emberek emlékét meg haladó, igen nagy mennyiségű oda valaha vágott Tölgy és Szilfákat a főid alól ásták ki. Átallános vélemény hogy azokat a Tatár járáskor a Tatárok meg gátolására vágtak oda. Ezen fákat azon regi üdők sem rontották meg...; a lelt fák fekete színűek lettek. ” Eltűnődtem azon „regi üdők”-ön, aztán később kikocsiztam a határba. Borongás, téli nap volt, már lopakodtak az alkony árnyai, mikor a nagy dombok alatt megálltam egy kútnál. Egy régi, mohás falú kútnál. Sötét volt már lent, beleejtettem hát egy kis földdarabot. Halkan loccsant a víz, s apró hullámok szaladtak szét a hátán. Más talán csak múló locsogásnak vélte volna a lenti hangokat, én viszont a múlt hangjait hallottam onnan lentről, a mélyből. Mely oly feneketlen, mint maga az idő..., mint a vén, elhagyott kutak, melyekbe időről időre bele kell néznünk. Amíg lehet, amíg ki nem száradnak. Balogh Géza Ahogy örült megyénk lakossága — kivált a vezetékek nyomvonala mentén — a gázprogram megvalósulásának, úgy fagy mostanában arcára a mosoly a szolgáltatás tarifájának drasztikus emelése miatt. Nincs olyan háztartás, amelynek színvonalát ne emelné a jelenleg talán legkultúráltabban hasznosítható energia elérhetősége, ám a fogyasztó tehetetlen a szolgáltató árpolitikájával szemben. Azt viszont joggal várja el, hogy jobb kiszolgálást kapjon a pénzéért. A gázszolgáltatás minőségéről, a fogyasztókat közvetlenül érintő szervezeti változásokról Kiss Györgyöt, a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. Debreceni Területi Igazgatósága vezetőjét kérdeztük. — A nyáron életbe lépett gáztörvény egy sor addig nem vagy kevéssé szabályozott kérdést válaszol meg egyértelműen. Ezek közül van, ami kimondottan a szolgáltatást vállalókra vonatkozik és van, aminek hatása közvetve vagy közvetlenül a fogyasztó által is érzékelhető. Magát a tevékenységet engedélykötelessé nyilvánították és szigorú műszaki, biztonsági és pénzügyi feltételekhez kötötték. A szolgáltatók számára elő- Kiss György írja a törvény a legkisebb költség alkalmazásának elvét, aminek egyúttal az ellenőrzését is szabályozza. Mindez természetesen valamilyen módon és mértékig visszahat a fogyasztóra, ami viszont közvetlenül érinti, hogy egy sor, korábban térítéses kiegészítő szolgáltatást a jogszabály díjtalanná nyilvánított. ö Ki adja ki az engedélyeket? — A törvény második fejezete elrendelte egy új hivatal, a Magyar Energia Hivatal felállítását, amely a törvényi felhatalmazás alapján engedélyezheti a gázszolgáltatást. Vagyis kiadja a működési engedélyeket, valamint a települések, településrészek, területek és egyes fogyasztók gázellátására vonatkozó engedélyeket. Az ő feladatuk a gáz árának és alkalmazási rendszerének kialakítása és a gázhálózat fejlesztési hozzájárulás mértékének meghatározása. Ugyancsak a hivatal vizsgálja a legkisebb költség elvének alkalmazását. Az első ilyen vizsgálat eredményét vetette össze a díjmentes szolgáltatások vonzataival, aminek alapján javaslatot tett a kormánynak az új ár kialakítására. □ A költségek csökkentése a térítésmentes szolgáltatások körének bővítése ellenére sem járhatna a fogyasztói ár emelésével. — Ez valóban ellentmondás, ám vizsgáljuk meg a számokat: 1 köbméter gáz termelői ára, amit a gázszolgáltatók a MÓL Rt.-nek az elmúlt évben fizettek, 7 forint 70 fillér volt. A lakosság 9 forintot fizetett érte, áfa-val 9,90-et. A két megye területén átlagosan évente egy háztartás 1500 köbmétert fogyaszt, ami azt jelenti, hogy 1,30-as árréssel szorozva olyan 2000 forintnyi árrés képződött háztartásonként. .........................................J .............................. A törvény második fejezete elrendelte egy új hivatal, a Magyar Energia Hivatal felállítását, □ Mire kellene jutni az árrés bevételéből? — Egyrészt a gázelosztó vezeték működtetésére, ellenőrzésére, karbantartására, másrészt a gázmérők felszerelésére, leolvasására, számlakészítésre vagyis a díjbeszedés költségeire. Továbbá finanszírozási költségekre, ami az elfogyasztott gáz árának azonnali kifizetése, illetve a fogyasztó felé történő számlázása, beszedése közötti idő következménye. Gyakorlatilag mi egy fogyasztó bekapcsolását követő harmadik hónapban jutunk a pénzünkhöz. És akkor Horváth Katalin felvétele fejlesztésről még nem esett szó. Az eddigi díjszabás mellett az üzemeltetési költségeinket is alig fedezte az árrésből származó bevétel. Vállalatunk, a TIGÁZ Rt., ami köztudottan hét megyében végzi a szolgáltatást, 482 millió forint veszteséggel zárta az 1994-es esztendőt. □ Minek tulajdonítható a ráfizetés? — Nagyrészt annak, hogy jelentkezett a gáztörvény hatása. Azokon a területeken, ahol a vezetékek a TIGÁZ Rt. tulajdonában vannak, az alábbi szolgáltatásokat nyújtottuk és nyújtjuk ingyenesen a lakosság részére: a fogyasztói rendszerek terveinek felülvizsgálatát, engedélyezését, az elkészült vezetékrendszer nyomáspróbáját, műszaki átadását, átvételét, a házi nyomás- szabályozók, illetve háztartási gázmérők felszerelését. Az elvégzett munkák értéke lakásonként mintegy 15 ezer forintot tesz ki. A lakosságnak csak bekapcsoláskor a készülékek üzembe helyezéséért és a rendszer gáz alá helyezéséért kell csekély térítési díjat fizetni. □ Hogyan jutnak vissza a fogyasztóhoz ezek az összegek, ha már kifizették a szolgáltatásokat? ^ Visszatérítésre csak azok jogosultak, akik TIGÁZ-tulajdonú vezetékről kapják a gázt. yy — Visszatérítésre csak azok jogosultak, akik TIGÁZ-tulajdonú vezetékről kapják a gázt és a szerződést velük 1994. július 26-a után kötöttük. Ahol maga a hálózat önkormányzati tulajdonban van, ott a tulajdonos és a szolgáltató közötti üzemeltetési szerződés rendelkezik a részletekről. Az ilyen helyeken adódott a legtöbb félreértés az elmúlt időszakban. □ Valóban: hogyan alakul a lakossági hozzájárulás mértéke? — Jogos a kérdés! Ugyanis a gáztörvény azon része, amely a szolgáltató díjmentes kötelezettségeit határozzák meg, gyorsan elterjedt a fogyasztók körében. Pedig a jogszabály arról is rendelkezik, hogy, idézem: a fogyasztóként jelentkezők a gáz hatósági árával nem fedezett fejlesztési költségekre a miniszter rendeletében meghatározott mértékű hozzájárulást kötelesek a gázszolgáltatók részére fizetni. Vagyis az ipari miniszternek kell a Magyar Energia Hivatal előterjesztése alapján meghatározni a lakossági hozzájárulás mértékét, ami a mai napig nem történt meg. □ Ahol nem a vállalatuké a vezetékrendszer, ott lényegében bérlik a hálózatot. És kire hárítják át a bérleti díjat? — A vezetékek tulajdonosai valóban joggal várják el, hogy a szolgáltató bérleti díjat fizessen. Ennek a költségnek is a gáz új árában, illetve árrésében kell megjelenni. Furcsa helyzet, hogy a hálózatot közvetve a lakosság létesítette, ezért az önkormányzat bérleti díjat számít fel, amit mi szolgáltatók csak a lakosság által fizetett gáz árából tudunk finanszírozni. Vagyis a fogyasztók által létesített, majd használatba adott hálózat bérleti díját maguk a fogyasztók fizetik meg. Éppen ezért vannak komoly vitáink az önkormányzatokkal a bérleti díj mértékéről. □ Január 1 -tői szervezeti változás történt a TIGÁZ-nál. Mi indokolta a változtatást? — Az óriási léptékű gázhálózat-fejlesztéssel járó feladatok igényelték a szervezet korszerűsítését és a gáztörvényben rögzített legkisebb költség elvének megfelelően a tevékenység anyagi vonzata az új felállásban jobban, konkrétabban körülhatárolható. A változás két irányú. Egyrészt 1995. január 1-től létrejött a Nyíregyházi Területi A fogyasztók minden problémája, kérése a megyében, sőt üzemi szinten megoldható lesz. yy Igazgatóság Nagy Lajos vezetésével, de a vállalat működési területén a korábbi üzemigazgatóságok mindegyike területi igazgatósággá alakult. Ezek az egységek egymástól függetlenül, önálló költségcentrumként gazdálkodnak. • Cl Mit jelent az új működési rendszer a megye fogyasztói számára? — Az átszervezéssel kezelhetőbbé válik kétszáz település gázellátása, amelyeket az elmúlt három évben kapcsoltak a szolgáltatásba. A Nyíregyházi Területi Igazgatóság hatáskörébe három, a nyíregyházi, a kis- várdai és a mátészalkai üzemigazgatóság tartozik. Az üzemigazgatóságok a továbbiakban költségkeretekkel gazdálkodnak és — nagyon fontos kiemelni — nem lesz központi apparátusuk! Az üzemigazgatókhoz a titkárnőjükön kívül az üzemvezetők tartoznak, ami azt is jelenti, hogy minden operatív tevékenységet az üzemek szintjén kívánunk elvégezni. A fogyasztók minden problémája, kérése, legyen az beüzemeléssel, javítással vagy számlázással kapcsolatos, a megyében, sőt üzemi szinten megoldható lesz. Réti János AKTUÁLIS INTERJÚNK
