Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-14 / 12. szám
yy---------------------- „ ■ ^ A megye éppen olyan elbírálás alá esik, mint a települési önkormányzat. yy MAGÁNVÉLEMÉNY Fedezet A szálkái perpatvar még csak a kezdete a jelzálogok körül kialakult torzsalkodásnak. Bőven követi majd a többi, amelyeknél a fellebbezések tömkelegé miatt az ügyek rétestészta-szerűen fognak nyúlni. Jelzálog, fedezet, annak érvényesítése, végrehajtás. A menetet előre, hátra betéve tudja mindenki, de a gyakorlatban mégsem olyan könnyű végrehajtani, pénzre váltani a jelzálogot, amelyből a kintlévőséget lehet csökkenteni. A nagy vállalkozásbarát időszakban, amikor a végeláthatatlan leépítések miatt kényszervállalkozók töménytelen mennyisége fordult valamelyik pénzintézethez hitelért, csak összekapartak a családban, a rokonok között a banknak is tetsző jelzálogot. Összeütötték az üzleti tervet, az adott ingatlanra rátették a jelzálogot és felvették a hitelt, ami után mindenki büszkén verte a mellét: létrejött egy újabb vállalkozás, a bank is eleget tett az arccal a vállalkozó felé felszólításnak és az sem volt elhanyagolható, hogy a megtermelt javakból jutott a nagykalapba is. A melldöngetés akkor fajult át egymásra mutogatássá, amikor az üzletmenetben egyre több lett a gikszer, utólag derült ki, hogy iszonyatosan magas a felvett hitel kamata, ennek következtében megcsúszott a hitelvisszafizetés. Aztán kialakult a másik nézet is: azok a vállalkozók, akik éppen a hitelt felvéve jól megszedték magukat fügét mutatva a banknak befagyasztották a törlesztéseket és bevetették magukat az élet habosabbik részébe. A bank persze nem aggódott, hiszen ott a jelzálog. A cérna végül is elszakadt és megkezdődhetett a jelzálogjog érvényesítése végrehajtással. Van amikor az állam kasszírozza be az elmaradt bevételeket a TB vagy az APEH útján, amelyek kezébe odaadták az elsőbbségadás kötelező táblát. Jelzálog ide, jelzálog oda, az állami adósság behajtásánál csak a kintlevőség összegét kell figyelembe venni és addig kell folytatni a végrehajtást, míg az be nem folyt. A többiek utána következnek, feltéve ha maradt valami aprópénz a vagyonból. Ha nem, akkor pedig kénytelen-kelletlen leírhatják a kintlevőségüket. A hitelezők (bankok, szállítók), hogy elkerüljék a végrehajtási procedúrát, újabban különböző cégek segítségével folyamatosan figyelemmel kísérik a hitelt felvevők üzletmenetét, így esetleges összeomlásnál elsőként léphetnek. És képzeljék el, van olyan eset is, amikor egyáltalán nem kell lépni... Máthé Csaba Balogh József Az önkormányzati törvény az 1994. december 11-ei önkormányzati választás napjával megszüntette a köztársasági megbízott és hivatalának intézményét, s helyette megyénként önálló közigazgatási hivatalt állított fel, amelynek vezetőjévé a belügyminiszter dr. Fekete Zoltánt nevezte ki. □ Hány pályázat érkezett a megyéből? — Úgy tudom három. Örülök neki, hogy volt pályázó, mert ez arra utal, hogy nem előre lefutott verseny volt. Bizonyítja az is, hogy december 12-én kaptuk futárpostával a megbízást húszán, s abból csak tizenkettőt neveztek ki január 1-től. □ Mit gondol, miért az Ön pályázata lett a nyertes? — A pályázatnál abból indultam ki, hogy 1980 óta a megyei tanács szervezési és jogi osztálya vezetőjeként egy olyan gyakorlati munkát kezdtem el, amely a feladatokat illetően a később kialakuló intézmény jogelődjének tekinthető. Úgy gondolom, személyemen keresztül egyfajta jogfolytonosság is kialakult, hiszen a közigazgatási Dr. Fekete Zoltán hivatal a törvény értelmében a köztársasági megbízott hivatalának, mint jogutód szerve látja el feladatát, ez a garancia a folyamatos munkavégzésre. □ Akkor tehát a mostani az előzővel azonos hivatal? — Ez a hivatal két dologban különbözik a másiktól. Egyrészt abban, hogy a tapasztalatok alapján törvényben is megfogalmazták: politikamentes szervezet legyen. Sokan felvetették korábban, hogy a köztársasági megbízotti intézmény politizál. Ez abból fakadt, hogy a köztársasági megbízottnak minden megyei szintű közigazgatási és dekoncentrált szervezet vezetőjének kinevezése előtt véleményt kellett nyilvánítani, pedig nem biztos, hogy ő tudta, hogy ki a legjobb orvos, ki a legjobb mezőgazdász, a legjobb biokertész. Ebből aztán szükségszerűen következett, hogy bizonyos politikai szerepvállalásokba is belekényszerült, ami elsősorban abból állt, hogy reprezentatív feladatokat kellett elvégezni. Benyedtek az ellenőrzési területek. A törvény úgy fogalmaz: ha a munkavállaló javára törvényellenesen kedvezményeket állapítanak meg, akkor a közigazgatási hivatal- vezető köteles a bírósághoz fordulni. □ Mire gondolt a törvényalkotó? — Például ha képesítési feltételek hiányában kineveznek egy jegyzőt, sem ő, sem a képviselő-testület nem fog a bírósághoz fordulni, viszont, hogy a jog sérült, az bizBalázs Attila felvétele ^ . Törvényben is megfogalmazták: politikamentes szervezet _________legyen. ^ kapcsolódott a megyei területfejlesztésbe, annak ellenére, hogy a hivatalnak erre se munkatársa, se hatásköre nem volt. Olyan tevékenységet is elláttunk, amely személyhez kötődött, de nem a hivatal jogállásából fakadt. □ Milyen új feladatokat kell ellátniuk? — A jogszabály az eddigi lehetőségeket a legtöbb helyen kötelező magatartási formává alakította át. Ha a hivatal korábban törvénysértést észlelt, jelzést bocsáthatott ki, bírósághoz fordulhatott. Most viszont eljárási cselekvést ír elő, nevezetesen azt mondja ki a törvény, hogy amennyiben az önkormányzat jogszabálysértést követett el, a törvényességi jelzést ki kell bocsátani és ha azt nem fogadja el a képviselő-testület, akkor bírósághoz kell fordulni. A bírósághoz fordulás tekintetében is kemétos. Vagy ne adj' isten kétszeres fizetést állapítanak meg valakinek, netán olyan juttatásban részesítenek valakit, amire nem jogosult. Előfordulhat összeférhetetlenség is. Lehet olyan eset, hogy egy polgármester tíz éve egy kft. ügyvezetője, mellesleg az ön- kormányzat a kft.-ben törzsbetét-tulajdo- nos. A törvény megállapítja az abszolút összeférhetetlenséget, de a bírósághoz nem fordul senki, ezért nekünk kell fellépni. Bővítette a jogosítványainkat a törvény azzal is, hogy ha a képviselő-testület kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület összehívását és ezt a polgármester nem teszi meg a megadott határidőn belül, akkor a hivatalvezető jogosult és köteles összehívni a képviselő-testületet. □ Miért van erre szükség? — Az élet követelte így. Egy polgármester fegyelmi jogkörének gyakorlója a képviselő-testület. A polgármester nem fogja összehívni a képviselő-testületet a saját fegyelmi ügyének a lefolytatására, ha csak nem önmagát akarja tisztázni. Ilyenkor valakinek lépni kell. Volt rá példa most az önkormányzati választások előtt, hogy a választási szervek megválasztására sem hívta össze a polgármester a képviselő-testületet. Aztán azt mondja a törvény: ameny- nyiben a képviselő-testület által hozott döntés végrehajtása helyrehozhatatlan kárt okozna, vagy pótolhatatlan mulasztást zott, hogy felvesz egymilliárd forint hitelt, s ebből sörgyárat létesít. Az üzletből nem lett semmi, mert egyik bank sem finanszírozta meg, de ellenkező esetben sem szabad megengedni olyan döntés végrehajtását, amely az alapellátást veszélyezteti. □ Hogyan módosult a hivatal hatósági tevékenysége? — Talán a legkevesebbnek mondható változás a hatósági tevékenységben történt. Továbbra is a fő feladatunk maradt első fokon eljárni a kisajátítás, örökbefogadás, magánszemélyek által létesített szociális intézmények működésének engedélyezése ügyében és másodfokon gyakoroljuk mindazon hatósági ügyekben a jogkört, ahol nem valamelyik dekoncentrált szervezetet illet meg ez a jogosítvány. Új feladat, hogy az önkormányzati hivatalok, tehát a jegyzők által hozott hatósági ügyekben megillet bennünket a felügyeleti szerv jogállása. Ez azt jelenti, hogy szükség szerint vizsgálatokat, ellenőrzéseket kell tartani. Ha tudomásunkra jut, hogy egy hivatalnál — bár ilyenért még soha nem reklamáltak az állampolgárok — elfelejtik az adót kivetni, akkor fel kell lépni, mert sérül a közösség érdeke. Nem feladatunk azt vizsgálni, hogy alkalmas-e a jegyző feladatának ellátására, vagy egy képesítés nélküli személy látja el az ügyintézést, de a felügyelet jogán azt meg kell néznünk: a jogszabályok érvényesítésének személyi, tárgyi feltételei biztosítottak-e, és gyakorolják jogaikat, vagy nem. □ Milyen a törvény szerinti viszony a megyei önkormányzat és a közigazgatási hivatal között? — A helyi önkormányzatokkal — ideértve a települési és a megyei önkormányzatot is — sem alá sem fölérendeltségi viszonyról nem beszélhetünk. A közigazgatási hivatal jogi pozíciója azt jelenti, hogy valamennyi önkormányzat által hozott döntést törvényesség szempontjából fogjuk áttekinteni. Ez nem jelent hatalmi hierarjjf| Továbbra is a fő feladatunk maradt első fokon eljárni _______az ügyekben. ^ eredményezne, a hivatal a tudomásulvétel után azonnal kérheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését. □ Lesz ilyesmire szükség egyáltalán? — Hogy a mérlegelési jogkörbe való beavatkozást jelenti-e ez, vagy sem, majd az élet eldönti. De hadd mondjak egy 1994- es őszi példát. Egy nyolcszáz lelkes település képviselőtestülete olyan döntést hochiában fölérendeltséget. Ha jogvita keletkezik a két szerv között, akkor a bíróságoknak kell dönteni, rendeletek vonatkozásában pedig az Alkotmánybíróság illetékes. Fölérendeltségről tehát nem beszélhetünk, a közigazgatáson belüli munkamegosztás folytán más feladataink vannak. Ebben a vonatkozásban viszont a megyei ön- kormányzat éppen olyan elbírálás alá esik, mint a települési önkormányzat. □ Milyen kapcsolatot képzelnek el az ön- kormányzatokkal? — Illúzió lenne azt hinni, hogy a jogszabályok alapján mindenki mindent azonnal megért. Eddig is partnerekre találtunk a jegyzőkluboknál, a közigazgatási kamaránál, s személyi kapcsolatainkat ezután még inkább erősíteni kívánjuk. Szeretnénk, ha ez a szándékunk is hozzájárulna az ön- kormányzatokkal kapcsolatba kerülő állampolgárok ügyes-bajos dolgainak színvonalasabb intézéséhez. AKTUÁLIS INTERJÚNK A törvényesség útján A köztársasági megbízott helyett önálló közigazgatási hivatalt állítottak fel
