Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-31 / 309. szám
FŐVÁROSI ÉVZÁRÓ Színházi premier. Az év végére is maradt még színházi bemutató, bár érezhetően kevesebb, mint más időszakokban. December 22-én a Kolibri Színház a Bors nénivel a gyerekeknek kívánt kedveskedni a vakáció kezdetén. Nem bemutató, de a budapestiek számára újdonság volt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház három fellépése a Merlinben. 27-én Simon Gray Kicsengetése, 28-án Csehov Három nővére, 29-én pedig Jókai Miltonja került színre. Ez utóbbi az évad egyik nagy országos sikere, amely néhány hónapja Budapesten is elismerést váltott ki. És az egyetlen igazi év végi premier: a Madách Színház december 31-én mutatja be a Molnár Ferenc Vörös malom című darabjából készült musicalt. Úgy látszik, a tavalyi Jövőre, veled, újra egy olyan hagyományt indított el a Madáchban, hogy mindig legyen szilveszteri bemutató. □ □ □ Világsztárok, 1995. A Cooptourist jövő évi utazási programtervében igen előkelő helyet foglalnak el a kulturális ajánlatok. A világsztárok megtekintéséhez persze a pénztárcának is a mélyére kell nyúlni, de igazi csemegék között lehet válogatni. A Veronai arénában Placido Domingo főszereplésével Mascagni: Parasztbecsületét és Leoncavallo: Bajazzokját ajánlja az iroda. Ugyanitt, ugyancsak Domin- góval Bizet Carmenját is kínálják. A Londoni Hampton Court Palace-ben több koncertre is (Yehudi Menuhin, Jósé Carreras, londoni filharmonikusok) szerveznek utat. Két operafesztivál: Macerata, illetve a Rossini fesztivál Pesaroban szerepel még a kulturális programfüzetben. □ □ □ Frey Krisztián: 31 Xfl 1992, (1992) Frey Krisztián retrospektív. Január 8- ig látható a Nagymező u. 8. alatt lévő Ernst Múzeumban Frey Krisztián gyűjteményes kiállítása. A festőművész pályája a hatvanas években indult, majd 1970-ben Svájcba emigrált. 1990 óta azonban már itthon is dolgozik, s a mostani kiállításán az elmúlt harminc év legfontosabb festményei és a hetvenes-nyolcvanas évek komputerképei láthatók. Művein a szimbólumok absztrakciója és azok kompozíciós elemként való felhasználása a matematika, a zene, a nyelvészeti struktúrák szoros kontextusában történik. a □□ Szilveszter éjszakáján az Operában nagyszabású gálakoncertre kerül sor. Az Álarcosbálon nagy nevek egész sora lép fel, s a fináléban Verdi Travi- atája adja a keretet. 1994. DECEMBER 31., SZOMBAT Dombrovszky Áriám Maus Gotthard véleménye szerint Magyarországon a lovaglásból éppen olyan nemzeti sportágat lehetne fejleszteni, mint ahogyan azt az osztrákok a síeléssel tették. A Pegazus Tours Rt. igazgatója már csak idegenforgalmi megfontolásból is foglalkozik az üggyel, melyben a leglényegesebb elemnek azt tartja, hogy — ugyanúgy, mint Ausztriában a síelést — nálunk a lovaglást (elvégre: lovasnemzet vagyunk!) kellene az iskolákban a testnevelési tárgy keretein belül oktatni. A sokak számára „valóságtól elrugaszkodottnak” minősített elképzelésről beszélgettünk magával az ötlet gazdájával budapesti irodájában. — Testnevelő tanári végzettségem van, s utána idegenvezetőként dolgoztam — kezdi bemutatkozását Maus Gotthárd. — Már a hetvenes években az volt az elképzelésem, hogy a sportot és a turizmust valahogy össze kellene kapcsolni. Sajnos, sportvonalon az akkori OTSH-ban teljesen elzárkóztak bármilyen kezdeményezéstől, így olyan turisztikai szervezetet próbáltam keresni, amely lovasturizmussal foglalkozik. Mivel nem találtam ilyet, így 1976-ban magam működtem közre a Pegazus létrehozásában. Ez vált 1982-ben önálló utazási irodává, 1989-ben pedig részvénytársasággá. □ Mivel foglalkozik a Pegazus? — Külföldiek részére kezdtünk el magas színvonalú lovas szolgáltatásokat biztosítani. Ehhez alakítottunk ki lovastúraútvonalakat, lovasiskolákat, túrahálózatokat. Az országban a három központ: a Balaton-felvidék, a Kiskunság és a Hortobágy területén volt. Miután Magyarország igen vonzó, a lovas adottságai fantasztikusak, ezért sokan jöttek és jönnek is külföldről kifejezetten a lovasturizmus miatt. □ Lehet-e kizárólag külföldiekre építeni? — Szinte lehetetlen. Ha egy lovasiskola mondjuk 30 lóval rendelkezik, a lovakat egész évben etetni, tartani kell. 4-5 hónapnál tovább csak külföldi vendégekre lehetetlen építeni. Tehát — 4-5 hónap alatt kell megkeresni a egész évre való fenntartási pénzt. Vagy olyan magas árat kell meghatározni, ami elrettenti a turistákat, vagy nem rentábilis a vállalkozás. □ Csak nem azt mondja, hogy nincs egyáltalán belföldi kereslet? — Igény van, de igény és kereslet az két különböző dolog. Az igény akkor válik keresletté, amikor azok, akik potenciális vásárló korba kerülnek, fizetőképes keresletként jelentkeznek. Ahhoz azonban kell tudni lovagolni, kell bizonyos alapokkal rendelkezni. Magyarországon viszont nem tanulnak meg a gyerekek lovagolni. □ Magam is tapasztalom: nincs kitől. A magukat „lovasiskolának’' mondó vállalkozások legtöbbikéhen csak a pénzre mennek rá, kihasználják a lovakat, elveszik a gyerekek kedvét. — Egyetértek. Félművelt, meggazdagodni vágyó emberek az oktatáshoz semmit nem értenek és csak ordítoznak, káromkodnak, belegázolnak a gyerekek lelkivilágába. Ez a jellemző. Alig akad olyan hely, ahol ezt lelkiismeretesen, elhivatottsággal csinálnák. Pedig az igény a gyerekek 70-80 százalékában megvan. Érdekes módon főleg a lányok nyaggatják a szüleiket... De hát ahhoz, hogy ez az igény kielégíthető, s a lovasturizmus működő gazdasági tevékenység legyen, az alapoknál kellene elkezdeni. □ Ön a Testnevelési Főiskolán tartott egy előadást, amelyben felvázolta elképzeléseit. Mint mondta: a mintát Ausztriából vette, ahol a síelésből vált nem túl hosszú idő alatt nemzeti sportág. — Ausztriában ugyanis pontosan akkor lendült fel a sísport, amikor az iskolákban bevezették a síoktatást. Egyszeriben 200-250 ezer gyerek kezdett el sízni. Azokon a településeken, ahol étkeztek, szálláshelyet vettek igénybe, komoly bevételt hoztak. A kereslet megnőtt, márpedig egy piacgazdaságban ilyenkor azonnal fejlesztések indulnak meg a szolgáltatásokban. Pályákat, felvonókat építettek, hiszen tíz év alatt 2 és fél millió osztrákot tanítottak meg síelni. Ez a sígyárakat is arra ösztökélte, hogy pénzt fektetnek a sportba. Hallatlan gyors fejlődés indult meg az osztrák sísportban... No hát én ugyanígy gondolom megvalósíthatónak nálunk a lovaglás felfejlesztését. Hiszen a lovaglás legalább olyan mozgásélményt nyújt, s Magyarországnak e téren vannak adottságai. □ Csakhogy a síléc és a ló nem ugyanannyiba kerül... — A síléc valóban olcsóbb. Annyi, mint egy lovaglócsizma, vagy -nadrág... mert a sílécet azzal kell összehasonlítani. A ló — a sípálya és a felvonó. Ha megnézi, menynyibe kerül egy sípálya, egy felvonó működtetése, karbantartása... □ Tett-e már konkrét lépéseket a gyakorlati megvalósítás érdekében? — Olyan embereket, önkormányzatokat keresek, akik látnak a dologban lehetőséget, akik alkalmasak az együttműködésre, akik ötleteikkel, elképzeléseikkel előbbre vihetik az ügyet. De már vannak konkrét lépéseink, vannak eredmények, mondhatom: elkezdődött a munka. A Magyar Lovas Szövetség mellett már létrejött egy munkacsoport, amelyik kifejezetten az ifjúsági lovaglásoktatás fejlesztésével foglalkozik. Módszertani anyagokat is kidolgoztak. A Tesnevelési Főiskola nyitott arra, hogy az oktatók oktatását felvállalja. Bábolna is jelezte segítségét. A Magyar Lovas Kör felmérést végez az országban, és minősíti a már meglévő lovasiskolákat. Bács-Kiskun megye tűnik a legérdeklő- dőbbnek, de szeretném, ha máshonnan is jelentkeznének, felvennék velem a kapcsolatot. Csak induljon el egy erjedés, egy fejlődés, és utána már konkrétumokról is tudunk beszélni. Mindenesetre egy rendszert kell felépíteni. Meggyőződésem, hogy ezt csak az iskolai testnevelésre alapozhatjuk, amit természetesen ingyenesen lehetne igénybe venni. A vállalkozók, az idegen- forgalom, a magyar gazdaság számára az erre épülő rendszer hozhatná a hasznot. Nagy Gábor (1SB) felvételei Attila az Erkel Színházban 1993. augusztus 20-án volt Szörényi Levente rockoperájának az ősbemutatója a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az Attila — Isten kardja a két ünnep között most újra látható volt — az Erkel Színházban. December 27-30-ig négy estén át elevenedett újra a darab, lényegében a margitszigeti sikercsapat előadásában. Ütő Endre, a Magyar Állami Operaház igazgatója egy tavasszal készített interjúnkban már beszélt arról, hogy mivel az utóbbi évtizedekben a komolyzene műfajában nem született magyar történelmi tárgyú opera, ő lépéseket tesz annak érdekében, hogy a Szabad Tér Színház által előadott Szörényi-produkció zárt térben — akár az Erkel Színházban is bemutatható legyen. Természetesen a darab színpadra vitelében, s főleg a látványtervezésben alapvető változtatásokra volt szükség, kezdve azzal, hogy a Erkelben nehezen lenne megvalósítható, hogy lovak is fellépjenek az előadásban. Változás az is, hogy az akkoron kisbabát váró Sebestyén Márta a margitszigeti előadások idején csak hangjával volt jelen a színpadon, most viszont „élőben” énekelhetett. Mint a többiek: Vikidál Gyula, Nagy Feró, Varga Miklós, Vértes Attila, Sasvári Sándor, Begányi Ferenc, Daróczi Tamás, Deák Bili Gyula, Balogh Márton, Kovács Kriszta s még sorolhatnánk. Sebestyén Márta mellett új szereplőként mutatkozott be Császár Angéla (Réka) és Gerdesits Ferenc (Oresztész). A margitszigeti ősbemutató annak idején alaposan megosztotta a kritikát. Ne- meskürty István szövegkönyve, Lezsák Sándor versei, Koltay Gábor rendezése, Szörényi Levente zenéje úgy tűnik, csak a politikai paletta egyik oldalán álló kritikusoknak tetszett. A közönséget viszont — mint máskor is — nem a kritikusok szövege érdekli. A rockopera tavaly nyáron nagy sikert aratott. Ä hosszan tartó tetszésnyilvánítások, vastapsok mindennel kárpótolhatták a szerzőket és előadókat. így volt ez a két ünnep közötti négy Erkel Színház-beli előadáson is. Napkelet • A KM újévi melléklete .A ló és a sípálya
