Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-03 / 286. szám
Mi köze a két dolognak egymáshoz? Az, hogy a DC mindig akkor szervezte megmozdulásait, amikor az Antall-kormány valakit elmozdított a helyéről. A Charta akkor kiáltotta világgá: Magyarországon veszélyben a demokrácia, üldözik azt, aki másképp gondolkodik. Es hirdették: mindig is védeni fogják akit politikai nézetei miatt váltanak le hivatalából. Mert nem nézhetik tétlenül a kliensrendszer kialakulását. Mostanában csendben van a Charta, s a csendes napok kezdete véletlenül egybeesik a kormányváltozás időpontjával. Bár ha felelevenítjük Pető Iván 1991. szeptember 12-én elmondott szavait, nem is biztos, hogy az egybeesés véletlen. Azt mondta: „bár az SZDSZ-től eredt a DC megalkotásának ötlete, nem szeretnénk, ha a dokumentum látványosan kötődne pártunkhoz. Úgy képzeljük el, hogy az SZDSZ-tagok magánemberként vesznek részt a dokumentum aláírásában.” Mert — mondta az egyik szervező — nagy szükség van a demokráciát igenlők, féltők összefogására. Talán most nem lenne? Balogh József AKTUÁLIS INTERJÚNK Adóváltozások a gyakorlatban MAGÁNVÉLEMÉNY Rotációk Szép csendben kicserélődik mindenki. Legutóbb Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke dobta be a törülközőt, mert ferde szemmel nézte az új hatalom. Azelőtt Gálszécsy András helye „szűnt meg”, még előtte talán az APEH éléről indult el Minarik György, mivel megcsappant iránta a politikai bizalom. Korábban az AVÜ éléről köszönt el Csépi Lajos, de említhetnénk a kormányhivatal volt dolgozóit, a minisztériumok vezető beosztású tisztségviselőit, a diplomáciai testületek jelentős részének vezetőit, tagjait, a parkolópályára került tévések, rádiósok hadát, vagy azt a kisebbik részét, amelyiknek más munkahelyet kellett keresni. Mindez tulajdonképpen nem is érdemelne szót, hiszen az átlagember is ismeri az operettből: Új műsorhoz új férfi kell. Miért kellene akkor most csodálkozni? Például többek között a csend miatt. Amiatt a csend miatt, amire az előző négy év egyetlen kádercseréjénél sem volt példa, pedig akkor — az 1990-es választásnál — bevallottan rendszerváltozás történt, most — a szocialista párt vezetői szerint — a hatalomváltás-jelzővel lehet a történteket illetni. Nemrég egy bibliográfia került a kezembe, amely arról készült, hogy az elmúlt négy évben a központi lapokban hányszor számoltak be a DC, a Demokratikus Charta akcióiról. Sok módosítás várható, de valószínű, nem lesz könnyebb a vállalkozóknak Czegle Tibor: A Tb-járulék csak a kicsiket sújtja Balázs Attila felvétele — A társaságiadó-tervezetben nagyon kedvező a 18 százalékos adó, amelyből beruházhat. Ha figyelembe vesszük, hogy a költségvetésbe a társasági adóból kb. 50 milliárd, a személyi jövedelemadóból kb. 300 milliárd, az áfa-ból és a fogyasztási adóból kb. 600 milliárd folyik be, akkor érthető, hogy a pénzügyi kormányzat köny- nyen engedett ennél az adónemnél. Ezt az engedményt — úgy érzem — a másik két adónemnél fogja kompenzálni. A TANYA- kedvezmény mindenképpen jogos, hiszen a beruházásoknál jelenleg 36 százalék adó megfizetése után beruházhatok. A vállalkozó pedig kísértésbe esik, hogy a 10 százalék forrásadó megfizetése után az adózott eredményt személyes célra fordítsa. A tervezet szerint ha a vállalkozás adózott eredményét személyes célra kívánja a vállalkozó fordítani, akkor 23 százalék plusz büntetőadót és 10 százalék forrásadót kell megfizetnie. Szerintem ez eléggé visszafogja a fogyasztást, amivel nem biztos, hogy mindannyian egyetértünk. Kedden az Országgyűlés lezárta a személyi- jövedelem-adótörvény valamint a társasá- giadó-törvény módosításához benyújtott indítványok vitáját. A tervezett módosításokról Czegle Tibort, az APEH megyei igazgatóságának korábbi munkatársát, a Czegle Kft. képviselőjét kérdeztük. □ Még tart az „iszapbirkózás” arról, hogy a cégautó-adónál kik kapjanak adó- mentességet és kik nem. Előbbibe legfőképpen az egytonnás teherautók szeretnének bekerülni. Ön szerint milyen indokkal? — Nem tűnik ki a tervezetből, hogy az egytonnás pick up autók adómentességet élveznek-e majd, vagy nem. Szerintem jogos lenne az adó- mentesség, hiszen nem igazán alkalmasak személyes célú használatra, amely miatt ezt az adót bevezetik. Nem hinném, hogy a vállalkozók ilyen autót használnának kirándulásra, vagy esküvői menethez. A jogszabály az egyéni vállalkozókat kihagyja az adófizetés alól, az adómenteskörbe bekerülnek a taxisok, a háziorvosok, valamint a lízingelt autók is. Utóbbiaknál talán a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt, hiszen nem igazán lehetne eldönteni, a lízingbe adó, vagy a lízingbe vevő fizesse az adót. Remélem, hogy a mentők, a tűzoltók, a rendőrség autói sem lesznek megadóztatva, hiszen akkor a költségvetésnek az egyik zsebéből a másikba kellene rakni a pénzt. □ Persze ezzel kapcsolatban máris beszélnek kiskapukról, mely szerint a cég eladja a cégautót az alkalmazottnak. Ez eddig is megvolt, hiszen ennek használatáért a regisztrált utakra kilométer átalányt kapott a tag és az alkalmazott. Tavaly egyébként kb. hatezren vallottak be jövedelmet abból, hogy a cégautót személyes célra használták. Ez szerintem is igen minimális. A pénzügyi kormányzat számára ez a különadó, gyakorlatilag egy papírmunka, akinek ilyen autója van, annak fizetni kell a meghatározott sávok szerint. Ebből valóban lehet 6-8 milliárd forint plusz bevétele a költségvetésnek. □ Ez az adó bevezetése mindig plusz terhet jelent a vállalkozásoknak. Valóban mindenki számára? — Akik ellen irányult ez az adó, azok szerintem nem fogják érezni a hatását. Ok azok, akik a pénzügyminiszter által emlegetett 600-as Mercedeseken járnak, és ők játszva ki fogják fizetni. Pont azt a réteget, a minimális alaptőkével alakuló kft.-ket, vagy a kis bt.-ket, kkt.-kat féltem, amelyek kevés pénzzel, családi vállalkozásként jöttek létre, és ezt a pluszadót már nehezen fogják kiizzadni. A legtöbb ilyen cégnél ugyanis különböző meggondolások alapján tagi hitelből megvásárolták a cégautót, amelyet most keményen meg fognak adóztatni. □ Az MSZP választási kampányában szerepelt az, hogy az egyéni vállalkozóknak bevezetik az átalányadót, amelynek tervezetét már elkészítette a PM. Mennyire lesz kedvező az érintettek számára ez az adózási forma? — Információm szerint igen sok fejtörést okozott mindez a szakminisztériumnak. Az csak előleg, amit a következő év elején az adóköteles jövedelméhez tartozó társadalombiztosítás mértékéig kell kiegészíteni. Mindez egy 22-es csapdája. Mivel az első évben csak a minimálbér után fizeti a TB- t, ezért irreális jövedelmet mutat ki, hiszen hiányzik belőle a TB-költség. Mivel az első évben magasabb a látszólagos jövedelme, emiatt a második évben nagyobb lesz a TB-befizetési kötelezettsége, ráadásul az első év TB különbözetét is fizetnie kell. Emiatt a második évben ugyanakkora bevétellel szemben dupla TB-költség jelentkezik, amit jó, ha a negyedik évben ki tud heverni a vállalkozó. Ahhoz, hogy két év TB-járulékát egy év alatt ki tudja fizetni, a második évben az elsőnél magasabb bevételhez kell jutnia, ami az esetek többségében valószínűtlen. Szerintem az lenne a megoldás, ha az egyéni vállalkozó az első évben választhatna: vagy a bevételhez arányítva fizetné a TB-járulékot, vagy a jelenlegi szabály alapján, de nem kellene a második évben a különbözetet megfizetnie. Emiatt nem is csodálkozom, hogy az egyéni vállalkozók mindent elszámolnának költségként, a minél alacsonyabb TB-járulék érdekében. Az adó 300-400 ezer forint bevételig elviselhető, a TB-járulék viszont nem, hiszen ki lehet számolni, hogy ezek után 100 forintból mi marad. Többmilliós nagyságrendű egyéni vállalkozói jövedelemnél ez a TB-tétel már nem oszt, nem szoroz, ugyanis ilyen összegnél már van egy plafon, amely felett nem kell fizetni. Tehát a TB-járulék csak a kicsiket sújtja. □ A társasági adónál elsősorban a beruházásokat preferálják, míg a fogyasztást keményen vissza akarják fogni. * Az egyik adónemnél adott kedvezményt a másik kétfélénél mindenkeppen _______behajtják. ^ A kormányzat számára ez a különadó, gyakorlatilag egy papírmunka. ipari és a kereskedelmi szférában tevékenykedő egyéni vállakozóknál meghatározták a maximum értékhatárt, előbbinél 3, utóbbinál 15 millió forint, de ezt még ágazatokra fogják bontani. A tervezettben egy vélelmezett jövedelem, az adója pedig egy forrásadó típusú adó lesz. Például 1 millió forintnál esetlegesen 30 százalék lesz az adóalap és ezt fogják 20-25 vagy 30 százalékkal adóztatni. Az átalányadózást lényegesen könnyíti, hogy gyakorlatilag költséget nem kell könyvelni, ugyanakkor a számlákat az adóbevallás benyújtását követő öt évig meg kell őrizni. Még ehhez járul az áfa kérdése. Az átalányadózás jelenleg ugyanis nem zárja ki az áfa-alanyokat, az áfa-törvény pedig előírja, hogy a költségeimet könyveljem és készítsem el az áfa-bevallást. Emiatt könyvelés szempontjából nem igazán segítettek az egyéni vállalkozókon. A másik gond, ha az illető vállalkozó átlépi a számára meghatározott értékhatárt, akkor folytatnia kell a könyvelést. □ Ezek alapján ki fogja vállalni az átalányadót? A kezdő vállalkozók számára a társadalom- biztosítási járulék fizetése _____a 22-es csapdája, yj — Szerintem nagyon sokan, kivéve a szellemi tevékenységet folytatókat, mert őket kizárja a tervezet. □ Nem is olyan régen egy egyéni vállalkozó kijelentette: ő nem is inkább az adótól fél, hanem a TB járuléktól, amely megöli a vállalkozásokat. Mennyire osztja a véleményét? — A kezdő egyéni vállalkozók a minimálbér 60 százalékának társadalombiztosítási járulékait fizetik, de ez az első évben Máthé Csaba
