Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-26 / 280. szám

MAGÁNVÉLEMÉNY Nőnemben Fehér galléron ragadni Több millió értékű lakásokat íratnak a gyerekek és a családtagok nevére Jóideje annak, hogy tanácsko­zásra gyűltek össze különféle rendű és rangú politikusok. A hosszú asztalnál ülve úgy tűn­hetett, nincs be­osztás és cím sze­rinti megkülön- bözetés, pártbéli vagy felekezeti ho­vatartozás, mindenki beszél minden­kivel, a társaságban szemmel látható­an jó hangulat uralkodott. Szokatlan volt a meghittnek látszó együttlét, s szokatlan a televízió oparatőreinek viselkedése is. Nem tá­voli, öszefoglaló képeket készítettek és mutattak, direkt a közelire mentek. Egy-egy kecses fülcimpát, egy feltűnő bizsut, netán kitaposott cipőt vagy ép­pen közel tízcentis tűsarkat pásztáz­tak a kamerák, melyeknek kezelői kü­lönös érzékenységgel viseltettek a bo­kák, a keblek, a rakoncátlan hajtin­csek és a lakkozott körmök iránt... Mindezek után talán mondani sem kell, nőkonferenciáról szólt a tudósí­tás, s a tudósítót nem elsősorban a té­ma, sokkal inkább a témát tárgyalók külalakja ragadta meg. A fentiek pe­dig azért jutottak épp most az eszem­be, mert olvasom, hogy fővárosunk­ban ismét tanácskoznak a lányok és asszonyok. Az Európa Tanács Infor­mációs és Dokumentációs Központja szervezésében pártok képviselőnői, szociológusok, szakértők, meghívott előadók a női egyenjogúság problé­máit vizsgálják Budapesten. Épp ideje ennek. A nők helyzetéről ugyanis sokat, sokféleképpen hallani, csak egy dologról beszéltünk eddig keveset. Arról, hogy a magyar politi­kában és közéletben alig van nő, mi­niszter is mindössze egy akad, s ki­csinyke vigasz, hogy tudását és ráter­mettségét nagyra értékelve róla lega­lább azt tartják, „egyetlen férfi a kor­mányban”. Úgy tűnik, a magyaror­szági férfiuralom másoknak is szemet szúrhatott, mert az Európa Tanács egy nemrég napvilágra került jelen­tésében, mely az emberi jogok ma­gyarországi helyzetével foglalkozott, a dokumentum megfogalmazói kriti­kusan szóltak arról, hogy hazánkban kevés nő szerepel a politikában, a közéletben. A megállapítás igazát nem kell különösképpen bizonyítani. Elég csak arra gondolni, hányán indulnak most mondjuk polgármesterjelöltek­ként a településeken, s elég utalni ar­ra, milyen akadályokat kell leküzde­niük azoknak, akik közszereplésre ad­ják a fejüket. Addig is, amíg a helyzet megválto­zik, javaslom a különféle tanácskozá­sok operatőreinek, menjenek a férfi­akhoz is közelebb, s fotózzanak csak bátran szőrös füleket, kitaposott fél­cipőket, félrecsúszott, gyűrött nyak­kendőket is. téma meg maradjon mellékes, néincsak a nőknél, hanem ha férfiak tárgyalnak, akkor is... Kovács Éva AKTUÁLIS INTERJÚNK Dr. Marjay Zsolt Harasztosi Pál felvétele gatív hatása máris mérhető. Nagyon sokan tőkeszegényen „mennek bele” a vállalko­zásba, és/vagy ráadásul hozzáértés nélkül alakítanak gazdasági társaságot. Nem mé­rik fel az objektív helyzetet, többet vállal­nak, mint amit teljesíteni tudnak. A vége pedig az, hogy a hiteleket nem tudják visz- szafizetni. Holott tudniuk kell, hogy a csa­lást nemcsak az követi el, aki megtéveszti a bankot a hitelfelvételnél, hanem az is, aki Az a tétel, hogy a gazdaság a racionalitásra épül, teljesen elfogadható. De elfogadható- e erkölcsileg a gazemberség? Vagy adjunk igazat azoknak, akik azt mondják, hogy kevés dolog áll oly távol egymástól, mint a gazdaság és etika? Nehéz belenyugodni abba a tapasztalatba, hogy ha valaki bol­dogulni akar, akkor azt csakis a normák, törvények felrúgásával te­heti meg. Keringenek pletykák milli­ós csalásokról, összelopott vagyo- nokról, ügyeskedéssel szerzett há­zakról, gesztenyekikaparókról, pe­csenyesütögetőkről, minden hájjal megmentekről. Elvétve vizsgálatok­ról, leleplezésekről és büntetésekről is szólnak a híradások. Ám vajon hányákat büntetnek meg, s náluk hányszor többen élik világukat...? Hogy meddig és miért, erről dr. Marjay Zsolt ügyésszel beszélget­tünk, aki azoknak a táborába tar­tozik, akik hadat üzentek a gazda­sági bűnözésnek. Marjay Zsolt részt vett a megyénkben lezajlott néhány nagyobb ügy kivizsgálásában is. Je­lenleg pedig képezi magát tovább, hogy jobban belelásson a „cinkelt” kártyákba...A dolog természetéből adódóan volt néhány olyan kérdésem, melyre a válasz során — teljesen érthető módon — nem kívánt bővebb fejtegetés­be bocsátkozni. Ilyen volt mindjárt az el­ső. □ Mennyi ma az egy főre jutó szélhámo­sok számai — Sajnos, sok. De pontosítsunk. Sokan becsületesek, de jó néhányan a meg nem engedett utat kihasználva akarnak meggaz­dagodni. □ Mi tartozik egyáltalán a gazdasági bűncselekmények kategóriájába? Annál is jobb lenne ennek tisztázása, mert a köz­véleményben keverednek a fogalmak... — A gazdasági bűnözés gyűjtőfogalom. Nagyon leegyszerűsítve: a gazdálkodási kötelezettség és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények tartoznak ide. A gazda­sági szférában elkövetett cselekmények nagy része viszont a vagyon elleni cselek­mények keretében mutatkozik meg. Ide tar­tozik például a csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, és az időközben visszakerült ha­nyag kezelés, szerzői és szomszédjogok megsértése, vásárlók megkárosítása...Ebben a körben nagyon nehéz a bizonyítás, an­nál is inkább, mivel ez az intellektuális, az úgynevezett fehérgalléros bűnözés te­rülete. A nyomozóhatóság, az ügyészség, a bíróság jól kvalifikált, jól képzett, rafi­nált, sokszor diplomás elkövetőkkel áll szemben. □ Az ilyen típusú cselekmények száma bizonyára növekszik, illetve nőni fog, sok szakember már előrevetíti a szürke- és fe­ketegazdaság további térhódítását. Más tendenciák meg az egyre gyarapodó kény­szervállalkozások veszélyeire hívják fel a figyelmet. Ez utóbbi a gazdasági bűncselek­mények szempontjából bizonyára fontos információ. Miért? — A tendencia e téren valóban növeke­dést jelez. Megyénkben különösen nagy a kényszervállalkozások aránya — ennek ne­□ A korrupciós jelenségek, a vagyonát- játszási trükkök, a gazdasági bűncselek­mények híreit hallva sokan szigorú gaz­dasági rendőrségért kiáltanak. A lakosság végsősoron helyesen érzékeli a visszás je­lenségeket, de vajon a jogalkalmazó ho­gyan értékeli a szabályozás eredményessé­gét? — Nem a gazdaságvédelmi nyomozó- hatóságok mint felderítő szervek szigorú­ságával van baj. Nagyobb és még felkészül­tebb apparátus, jobb technikai felszerelt­ség kellene, és megfelelő koordinatív mun­ka a különböző szervek között. A jogi sza­bályozás próbája mindig a gyakorlat, de ha sok kiskapu található a jogszabályok­ban, akkor feltehetően szükség van azok módosítására. A jogszabályok alkalmazása az első hullámban van, még nincs igazán büntetőjogi gyakorlat. Az első nagy ügyek még folyamatban vannak — a hatás tehát, márminthogy a büntetés mértéke mennyire lesz visszatartó erejű, még nem látható. De azt senki se várja, hogy a büntetőjog fog­ja megszüntetni a gazdasági szférában meg­lévő visszásságokat. kasztás mint bűncselekményi forma is igen elterjedt. A vállalkozások felvázolt szomo­rú sorsát mutatják a csődbűntettek. A leg­nagyobb üzlet ma az olajjal történő min­denfajta manipuláció, a zárjegyhamisítás. A megyében is van — egyelőre nyomoza­ti szakban — ilyen büntetőeljárás folya­matban. A sok ukrán miatt megyei sajátos­ság a hamis pénzzel kapcsolatos bűncselek­mények típusa. A megbízhatatlan forrás­ból származó pénz közé akár óha­tatlanul is belekeveredik a hamis, s ez többnyire valutaváltásnál derül ki. Álltunk már bandával is szem­ben, de a szervezettségnek egyelőre nincs jele. □ Említene olyan lezárult ügyet, ahol a büntetést kellő súlyúnak tart­ja? — Reményi Péter záhonyi vállal­kozó 35 rendbeli bűncselekményso­rozatot követett el, az Interpol hoz­ta haza Svédországból. Öt év bör­tönt kapott különösen nagy kárt (30 millióról volt szó) okozó csalá­sért. A vállalkozását úgy kívánta fi­nanszírozni, hogy magánszemé­lyekkel szerződéseket kötött, ebben vállalt kötelezettségeit azonban nem teljesítette. Ezt a büntetést kellő sú­lyúnak tartom, elsőfokon jogerős lett. □ A büntetőeljárás célja kettős: a fele­lősségre vonás és a sértett kártalanítása. Ez utóbbi bizonyára nem túl gyakran való­sulhat meg, hiszen a fehérgallérosok tudják, hogy csak azt lehet zár alá venni, ami az ő nevükön van. Erre azért vigyáz­nak... Mert ha a büntetést nem is kerülhe­tik el, a szabadulás után élhetik világukat. — Igen, tapasztaljuk, hogy 14-15 éves gyerekek és a családtagok nevén milliós lakások vannak, amit nyilván nem ők vet­tek. A vagyonelkobzást így elkerülhetik. Merőben más lenne a helyzet egy jogsza- bálykitétel-módosítással, mely arról szól­na, hogy ha minden kétséget kizáróan, bi­zonyíthatóan valamely vagyontárgyat bűn- cselekményből származó jövedelemből vá­sároltak, akkor azt zár alá lehessen ven­ni. már a hitelfelvételnél tudja, hogy nincs re­alitása a kölcsön visszafizetésének. S nem azért, mert az illetőnek nincs két keze, két lába, hanem, mert nem lesz olyan nyere­sége, vagy már a hitel felvételekor veszte­séges volt a vállalkozása. Ennek dacára mégis felveszi a kölcsönt. □ Akkor hát oszlassuk el a tévhitet, hogy a bankok nem szórakozásból olyan marco­nák, ha hitelügyletről van szó... — Okuk van arra, hogy sokkal óvato­sabbak legyenek. Nyugaton is többszörös fedezet kell, csakhogy a piac sokkal ki­számíthatóbb, és jobbak a tervezhetőség esélyei is — nálunk ennek az ideje még nem jött el. Nincs még megfelelő etikai normá­kon, üzleti kultúrán alapuló kapcsolatrend­szer a gazdasági szféra partnerei között. Nem az az elv, hogy tisztességesen, korrek­ten viselkedek a partneremmel szemben, mert vissza akarok még térni hozzá, hanem szinte mindenki már rögtön az elején na­gyot akar „szakítani”. □ A főváros után nálunk alakult a leg­több gazdasági társaság. Ennek egyik oka az említett kényszervállalkozás jelensége, a másik pedig a régió földrajzi helyzete, a keleti piac nagy csábítása. — Sokan arra alapoztak, hogy ha majd megnyitják a határokat... Volt ezzel kap­csolatban egy nagy ügyünk is. Záhony­ban egy vállalkozó kemény beruházásokat folytatott, s amikor már kiderült, hogy ** A megyében vannak már bandák, de a szervezettségnek egyelőre még nincsen jele. yy nem lesz utazó áradat, akkor is tovább próbálta kölcsönökből finanszírozni — im­már a délibábot. □ Nemcsak a cselekmények száma, ha­nem az elkövetési érték is nő. A gazdasá­gi bűncselekmények mely fajtáival találkoz­nak a leggyakrabban? — Főleg a bankok sérelmére elkövetett csalások, ezen kívül az áfa-csalás, állami támogatások igénybevételével kapcsolatos csalás (lásd birkás-ügyek) igen gyakori, de nem ritka a hűtlen kezelés sem. A sik­^ Ha sok kiskapu található a jogszabályokban, akkor szükség van azok módosítására, yy ^ Az is elkövet csalást, aki már a hitelfelvételnél tudja, a kölcsönt nem képes _________megfizetni. yy Szőke Juciit A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom