Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-15 / 270. szám

1994. november 15., kedd KULTÚRA. Isonzó szemtanúja Orémus Kálmán-» -r éhány nappal ez- l\J előtt hunyt el Bu- X V dapesten 95 éves korában ez a szerény tanár­ember, olyan csöndesen, ahogyan élt. Földi pályájá­nak túlnyomó részét Bakta- lórántházán töltötte, e tele­pülésnek és környékének múltját kutatta évtizedeken át töretlen lelkesedéssel és kitartással. Terjedelmében is hatalmas munka, mely saj­nos mindmáig feldolgozat­lan és kiadatlan, jóval több helytörténeti tényanyagnál; néprajzi, népköltészeti és régészeti értékeket egyaránt tartalmaz. Az anyag egy részét ideiglenesen a baktalóránt- házi könyvtárban helyezték el, más része budapesti ro­konoknál hever, egyes feje­zetei pedig úgy tűnik, elkal­lódtak. Kár, hogy ez a mun­ka nem kapott nagyobb nyilvánosságot, bár a me­gyénk helytörténetével fog­lalkozó szakemberek gyak­ran hivatkoztak rá dolgoza­taikban. Ennek ellenére Nyíry László neve nem teljesen is­meretlen a tévénézők, a tör­ténelem iránt érdeklődő lai­kusok előtt sem. Egyik kulcsszereplője volt a Gu­lyás Gyula és Gulyás János által a '80-as évek első felé­ben forgatott, rendkívüli feltűnést keltett Én is jár­tam Isonzónál című doku- mentumfilmnek, mely első­ként vállalkozott arra, hogy az egyszerű katona szem­szögéből mutassa be az első világháború olaszországi harcainak tragikus történe­tét. Ami nem is csoda, hi­szen ő volt az utolsó még élő szemtanúk egyike, aki talán a legszebb kort érte meg a fűmben nyilatkozó egykori bajtársak közül. Mint a kamerák előtt is elmondta, a történelmi ese­mények objektív bemutatá­sára már csak azért is nagy szükség van, hogy a világot meggyőzzük, nem a magyar nemzet felelős a háború ki­robbantásáért. Neki, aki 17 évesen került akarata elle­nére a harctérre, igazán el- hihetjük. Béke poraira! Hírcsokor - . j Kováts Kriszta... ...új albumának lemezbe­mutató koncertjét rendezik meg november 17-én a bu­dapesti Kolibri Színházban. A Titkosírás a napokban je­lenik meg CD-n és kazettán a Hungaroton Gong kiadá­sában. (MTI) Los Andinos... ...koncertre várják az érde- lődőket november 15-én 19 órától a nyíregyházi Városi Művelődési Központ hang­versenytermében. (KM) Dániel Mária... ...festőművész közelmúlt­ban készült festményeit mutatja be a Kispesti Viga­dóban megnyílt tárlaton. Az olajképek döntő többsé­ge tájkép és csendélet. A ki­állítás november 26-áig lát­ható. (MTI) Tisza-parti... ...Dalostalálkozó címmel rendeznek kóruskoncertet november 19-én 14.30-tól a tiszavasvári Városi Mű­velődési Központban. (KM) Váci Mihály... ...szavalóversenyt rendez­nek — a Nyírségi Gyer­mekunió szervezésében — november 16-án 14 órától a nyíregyházi Kölyökvárban. (KM) Patika Dés-dalokkal Budapest (MTI) — Befe­jeztük. Talán már nem is kell mondani, hogy a Patika című televíziós sorozatról van szó. Az elmúlt másfél év alatt annyi balszerencse közt, oly sok viszály után végül sikerült leforgatni az eredeti tervek szerint és re­méljük majd látható igé­nyességgel mind a 13 részt. Fontosnak tartjuk, hogy er­ről értesítsük mindazokat, akik figyelemmel kísérték, sokszor megvert seregünk sorsát a médiaháborúban. Remélhetőleg nemcsak a kormányváltás, hanem a csituló harci zaj jele is, hogy a sorozat vetítése 1994. december 5-én hét­főn, az esti főműsoridőben a TVl-en elkezdődik. (Majd még 12 hétfőn át folytatódik.) Miután a Patika legin­kább egy popzenészi babé­rokra vágyódó patikusról szól, Dés László tíz dalt írt a sorozathoz. Nem dicsér­jük. Zseniálisak. A dalok szövegeit Nemes István és Verebes István írták. Bár már szinte mindenki tudja, de azért leírjuk, hogy a for­gatókönyveket Kardos G. György és Nógrádi Gábor írták, a főbb szerepeket pe­dig — a sorozat rendezőjén kívül — Vándor Éva, Po­gány Judit, Horváth József, Bezerédi Zoltán, Olsavszky Éva, Bárdy György, Szarvas József, Gáti Kati, Kaszás Attila, Somló Ta­más, Gerendás Péter játsz- szák. A sorozat operatőrei Gázon Francisco, Halász Gábor és Szatmári Péter voltak. (Akik lapunkat a fentiekről tájékoztat­ták: Koltai Róbert rendező és Barbalics Péter produ­cer.) Apácák már századszor Budapest (MTI) — Száza­dik alkalommal öltötte ma­gára az apácaruhát Bencze Ilona, Hűvösvölgyi Ildikó, Kiss Mari, Kökényessy Ági és Psota Irén Dán Goggin amerikai szerző Apácák című zenés darabjában hét­főn este a Madách Kamara Színházban. A zenés játé­kot Kerényi Imre állította színpadra. A darab magyar- országi premierjét 1992. december 31-én tartották. /'K Érettségi az ezredfordulón Az alapvizsga esetében a kulcsfogalom a teljesíthetőség • NAT-követelmények Kállai János Nyíregyháza (KM) — A na­pokban megyénk oktatási intézményvezetői két hely­színen — a megyei pedagó­giai intézetben és a mátészal­kai polgármesteri hivatal­ban — találkoztak a műkö­désének kezdeti szakaszában tevékenykedő, új felállású Művelődési és Közoktatási Minisztérium két prominens személyiségével. Boldizsár Gábor neve valószí­nűleg ismerősen cseng sok megyénkbeli pedagógus fülé­ben, hiszen ő az 1990-es rend­szerváltás előtti művelődési tárcában is különböző fontos posztokon munkálkodott. Többek között a két tanítási nyelvű középiskolák hálózatá­nak kiépítése, az érettségi megreformálásáért folytatott „küzdelme”, az idegennyelv­oktatás altemativitásának szélesítése „fémjelzik” koráb­bi törekvéseit. Menedzselés □ Visszatért a minisztérium­ba. Milyen „székbe" került? Mely közoktatási területek tar­toznak a hatáskörébe? — A Közoktatásfejlesztési és Kutatásszervezési Főosz­tály vezetésével bíztak meg. A átfogandó területekről a fő­osztály elnevezése tartalmazza a lényeget. Hozzánk tartozik a tankönyv- és taneszköz-iroda, az iskolai testnevelés és sport „ügye”, és van egy harmadik egység, mely konláétan a ku­tatásokkal és a fejlesztésekkel foglalkozik. Pontosabban: az oktatómunka tartalmi fejlesz­tésének és a kutatásoknak a menedzselése a feladatunk. Hogy még egyszerűbben fo­Boldizsár Gábor főosztályvezető Harasztosi Pál felvétele galmazzak: nem mi fogjuk vé­gezni a kutatásokat, vagyis nem a tantárgygondozói háló­zat kiépítése a célunk. Folya­matokat, jó kezdeményezésket kívánunk felkarolni, segíteni, támogatni minden lehetséges eszközünkkel. □ Hol tart pillanatnyilag a NAT (nemzeti alaptanterv) procedúra? — November végére elké­szül az alaptantervi követel­mények egy újabb, reménye­ink szerint most már stabilizál­ható változata. — Ezt visszük majd be különböző szakmai fórumok­ra. Nem „százhatvanezres” résztvevő számú polémiákra kell gondolni. Megfontoltan Olyan illetékes, legitim, szak­mailag megbízható kollek­tívák és személyek vélemé­nyét fogjuk meghallgatni és fi­gyelembe venni, akik érdem­ben tudnak szólni a NAT-ról. □ Ha már meglesznek a kö­vetelmények, következik a vizs­gák rendjének a kialakítása. — A két dolog egymástól elválaszthatatlan. A tizedik osztály végén lesz az alapvizs­ga, a tizenkettedik lezárása­ként pedig a kétszintű érettsé­gi. Persze, ez utóbbi bevezeté­se valamikor a 2000. év táján képzelhető el. Próbálgatni esetleg majd korábban is lehet a dolgot, de beleugrani — elő­készítés és tapasztalatszerzés nélkül— nem szabad. □ És a NAT-követelmény- rendszer mikortól és hogyan lép majd hatályba? — Először készüljön el, foglaltassák végleges formá­ba. Természetesen, gondol­kodni kell, hogy a NAT-köve- telményeket mikortól, milyen ütemben és hol lehet életbe léptetni, bevezetni. A fő kér­dés: honnan, melyik évfo­lyamtól lehet majd „felfuttat­ni” a szisztémát. Ennek az op­timális határvonalát valahol meg kell húzni. Mert a kulcs- fogalom ezt illetően a teljesít­hetőség! Az alapvizsga, me­lyet a minimális követelmé­nyekhez kell kalibrálni, min­denkinek teljesíthető kell, hogy legyen. Alap stúdiumok — A legjobbaknak — nyil­vánvaló — ez csak amolyan „ujjgyakorlat” lesz, de, köztu­dott: közepesek, gyengék, fo­gyatékosok is vannak a diák­jaink között. Velük feltétlenül számobi kell. Véleményem szerint, a minimál szintű meg­méretésnek — a teljesíthető­ség kritériumának hangsúlyo­zásával — a következő stúdi­umokra kell kiterjednie: anya­nyelvi ismeretek, matematika, történelem, idegen nyelv. A vendég diszkrét szomorúsága ízlés és igényesség jegyében formálódik a művészkör stílusa, arculata Matyasovszki József Nyíregyháza — Szép szám­mal gyűltünk össze október utolsó vasárnapjának estéjén a Móricz Zsigmond Színház klubjában. Nem tudni, vajon a sokat sejtető műsorszlogen­nek — ízlés, igényesség = stílus —, vagy a közkedvelt sztárvendégnek köszönhetően lett egyszeriben túl szűk a megszokott tér. Valószínűleg egyik is másik is egyformán felkeltette az érdeklődést. Nehéz dolog a kultúra sza­bályoknak és törvénysze­rűségeknek fittyet hányó fej­lődéstörténetéről, rapszodikus és csapongó természetrajzáról számot adni, tetten érő látle­letet venni egy-egy rövid be­szélgetés keretei között. Köny- nyű a történelemnek és az idő­nek, hiszen egyedül ők képe­Bécs (MTI) — Ausztria felső- oktatási intézményeiben 4-500 magyar diák tanul, általában önköltséges alapon, s közülük nagyon sokan nem is ismerik egymást. Ez volt az alapgondolata a bécsi magyar nagykövetség és a Collegium Hungaricum kez­deményezésének, amelynek keretében megrendezték az ausztriai magyar egyetemisták első találkozóját. A fiatalokat Peisch Sándor bécsi magyar nagykövet, a magyar intézet, a konzulátus és a kereskedelmi sek átfogni tekintetükkel, elta­karva ami alantas és lényegte­len, kiemelve, ami előrevivő és magasztos benne. Dr. Ko­roknál Gyula művészettörté­nész talán ezért sem próbálko­zott nagy, szintetizáló igazsá­gok, összegző axiómák, böl- cselkedő tételmondatok meg­fogalmazásával. Beérte annyi­val, hogy pusztán az élmény­ről, a katarzisról beszéljen, a pillanatnyiról és egyéniről, a koronként és társadalmanként változóról; a szépségről, ami érdek nélkül tetszik, s amihez csak filozófiai síkon lehet közelíteni. Amennyiben más­képpen szemléljük, mindjárt kiderülhet — mint ahogyan ki is derült Bürget Lajos „rezon- őri” szavaiból —, hogy jól megfér egymás mellett a de­mokrácia és slamposság, a jó­lét és az igénytelenség, a dik­tatúra és az értékteremtés­kirendeltség munkatársai tájé­koztatták arról, milyen segít­séget tudnak nyújtani gondjaik megoldásához, és milyen lehe­tőségeik vannak hazatelepülé­sük után tanulmányaik folyta­tására. A magyar diákok általában megélhetési és lakhatási gon­dokkal küzdenek: Ausztriában nincs semmiféle lehetőségük ösztöndíjra, és minden, a külföldieket sújtó megszorítás rájuk is vonatkozik. A diákmunkát Ausztriában külföldiek esetében ugyan­Más a színpad, s megint más a hétköznapok világa. A szín­pad szenzációkra éhes, felvil­lanyozó eseményre, produk­cióra létesült, ami szórakoztat. Ezt a célt szolgálta az est fo­lyamán a Dongó együttes mu­zsikája, illetve a záró divatbe­mutató. Beregi Kovács Péter belsőépítész és Kulcsár Attila építész mondandójában vi­szont nem volt semmi szenzá­ció. Tisztességes alkotó embe­rek ők, akik egyszerűen csak végzik a munkájukat. Nem is volt könnyű dolga a házigaz­dának, amikor a művészt pró­bálta tetten érni bennük. Az est díszvendége — bát­ran mondhatjuk — képviseli mindazokat az értékeket, amit a műsor címszavai felsorakoz­tatnak. Vitrai Tamás 36 éve van a televíziónál, neve való­sággal összekapcsolódik a mé­diummal, s most mégis las­olyan munkavállalási enge­délyhez kötik, mint a vendég- munkásoknál, s ennek meg­szerzése ma már gyakorlatilag lehetetlen. A munkavállalási engedé­lyek számának szaporítása a két ország politikai tárgyalá­sain visszatérő téma. Gyors eredményre aligha le­het számítani, de magyar rész­ről továbbra is napirenden tart­ják az ügyet. A diákok külön­leges helyzetét illetően igye­kezni fognak e szempontokat is érvényesíteni. sanként belső emigrációba kényszerül. Milliós vagyoná­ért piszkálja az a világ, amely mindent csak pénzben képes mérni, miközben emberi érté­keiről immár tudomást sem vesz. Ám azokra sem tart igényt, amelyeket képvisel. S ebben az értékzűrzavaros vi­lágban lassanként elveszítjük a realitásérzékünket, megjele­nik a szellemi leépülés im­munhiányos tünetegyüttese, elhisszük a rágalmakat is, be­hódolunk, mert már lelkileg teljesen kifosztottak, igényes­ségünkben is megaláztak ben­nünket. Szerencsére Vitrai Tamás még nem adta fel, a műsor- készítés öröme — ha hagyják dolgozni — egyelőre még él­teti. Nyíregyházára is eljött, leült közénk és mesélt, csak most valahogy egy kicsit szo­morúbbnak látszott. Magyar diákok Ausztriában I Jegyzet _--------------: Holocaust : Tiszafüred (MTI) — Megszakadhat-e a szív? címmel dokumentumfilm készült a holocaust ötvene­dik évfordulója alkalmából a tiszafüredi zsidóság éle­térői. Az alkotók saját kutatá­saik, ma is élő személyek visszaemlékezései, levél­tári és családi írásos em­lékek alapján szerkesztet­ték meg a kétszer hatvan perces filmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom