Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-15 / 270. szám
1994. november 15., kedd GAZDASÁG Vállalkozói Szféra Estélye A rendezvény az igényes, kulturált szórakoztatás elemeivel ötvöződik Nyíregyháza (KM) — A Vállalkozói Szféra Estélyét negyedik alkalommal rendezi az ország nyolc városában és Budapesten a Szféra Kft. Nyíregyházán november 26-án, szombaton 19 órától kezdődik az estély a Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskolában. A rendezvénysorozat szervezője mögött védnökként az IPOSZ, a KISOSZ, a Magyar Gazdasági Kamara, a Magyar Gyáriparosok Szövetsége, a Magyar Iparszövetség és a Vállalkozók Országos Szövetsége sorakozik fel. A sorozat többi állomásai: Veszprém, Székesfehérvár, Békéscsaba, Keszthely, Győr, Debrecen és Miskolc. Az eseménysorozat rangját az is bizonyítja, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök negyedik alkalommal is fővédnökséget vállalt. A vállalkozói réteg és a rendezvénynek otthont adó város önkormányzata közötti egyértelmű érdekazonosságot jelzi, hogy az estély házigazdája Mádi Zoltán, Nyíregyháza polgármestere lesz. A népszerű estélyek célja, hogy hazánk gazdasági fel- emelkedésében kulcsszerepet játszó vállalkozói réteget hozzásegítsük a munkájukhoz nélkülözhetetlen friss információkhoz, valamint új üzleti lehetőségeket teremtsünk számára. A naprakész szakmai információkat a kormány miniszterei, az MNB és a szakmai-érdekvédelmi szervezetek országos vezetői szolgáltatják. A rendezvény a nemzetközileg bevett szokásokhoz igazodik oly módon is, hogy mindez az igényes, kulturált szórakoztatás elemeivel együttesen történik az est folyamán. Az előző esztendőkben az ország nagyvárosai 26 alkalommal adtak otthont a Vállalkozói Szféra Estélyeinek. Ezeken több mint tízezer vállalkozó jelent meg kísérőjével együtt. Több sikeres — más jellegű — szabolcsi rendezvényt követően a Vállalkozói Szféra Estélye az idén első alkalommal Nyíregyházára is ellátogat. Az ország vállalkozói rétegét teljes egészében átfogó rendezvénysorozat ezért válhatott meghatározó jelentőségűvé, gazdasági eseménnyé. Ezt markánsan bizonyítja, hogy az idei estélyek mögött jelentős cégek sorakoznak fel támogatóként. Az előzetes egyeztetés alapján Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a régió területfejlesztéséről, Jánosi György művelődési államtitkár a közoktatásról, Tardos Márton országgyűlési képviselő, vezető közgazdász az ország gazdasági helyzetéről szól, emellett Szűcs György, az IPOSZ elnöke és Varga János, a KISOSZ elnöke szakmai-érdekvédelmi törekvésekről tájékoztatja a részt vevőket. A szakmai ankéttal párhuzamosan kísérőprogram zajlik, ahol látványos divatshowt, valamint az Orex arany-ékszer kínálatát láthatják a jelenlévők. A gálaműsorban fellép Balázs Fecó, az Omegából Benkő László, a Szomszédokból Ivancsics Ilona és Nem- csák Károly, valamint Sasvári Sándor és Sáfár Mónika mutatja be produkcióját. A műsor külön érdekességének ígérkezik egy pirotechnikai bemutató. Az est teljes időtartama alatt számítógépes információs központ működik, amely rögzíti a jelenlévők adatait. A hostess-szolgálat segít a helyszínen az üzleti tárgyalások lebonyolításában. Jelentkezni a Szféra Kft.-nél lehet, jelentkezési lapok és információs anyaghoz az érdeklődők a Korona Modell Kft. üzletében is hozzájuthatnak. Minőségtanúsítványt kérhetnek Három megyében az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet • Szakértelemhiány Nyíregyháza, Debrecen (KM- N. L.) — Főleg az építtetők, a beruházók érdekében működik debreceni székhellyel a három megyére kiterjedő Építésügyi Minőségellenőrző Intézet minőségellenőrző állomása. Az intézmény szakemberei a közelmúltban megyénkben is megállapítottak néhány hiányosságot: például tetőbeázást, rossz minőségben készült, „szellős” ablakot találtak. Az állomás vezetője, Benczéné Szécsi Mária arról is tájékoztatta lapunkat, hogy jó laboratóriumi háttérrel rendelkeznek, így megbízható és szakszerű minden megállapításuk. Az intézmény munkájára azért is szükség van, mert mostanában több építőanyaggyártó és kivitelező cégnél nincs meg a kellő szakértelem. Gond, hogy a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség csak a kereskedő cégeknél ellenőriz, az építőanyaggyártó cégek külső ellenőrzés nélkül maradnak. A debreceni intézmény viszont kérésre, panaszra szakvéleményt ad, amely jogvitákban is perdöntő lehet. Egy jogszabály kimondja: „Az építmény tulajdonosa (kezelője, használója) az építmény állékonyságát, állapotát a használatba vételtől számított húsz évenként köteles felülvizsgáltatni és annak eredménye alapján a szükséges munkálatokat elvégeztetni”. Jó tudni: kérésre az építőanyaggyártó és a kivitelező is köteles minőségtanúsítványt adni. Gyorshírek A privatizációt... ...a kormányzati szándékkal összhangban gyorsítani kell, esetenként azonban a túlzott sietség károkat okozhat a befektetőknek — mondta Kazár Péter, az ÁVÜ igazgatója. (MTI) Terménytőzsdét... ...segít felállítani Lengyel- országban a chicagói tőzsde, amelyik ennek fejében 15 százalékban tulajdonosa lesz az erős piacgazdaság fontos elemének tartott intézményben. (MTI) 2 millió szlovák... ...állampolgár jelentkezett eddig a kuponos privatizáció második, november végéig jegyezhető fordulójára, amelyben közvetlen befektetésre vállalkozhatnak, vagy vagyonkezelő társaságokra bízzák a kuponokat. (MTI) Az indonéziai... ...Bogorban megkezdte munkáját az 18 országot tömörítő Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcsértekezlete abban a reményben, hogy megállapodás jöhet létre, amely gyorsíthatja a tagok egymás közötti kereskedelmének valamint a beruházások liberalizálását. (MTI) Konferenciát... ...tartottak Kelet-európai régió a piacgazdaságban címmel a hét végén Budapesten, ahol a gazdaságunk alakulása, az itteni beruházási lehetőségek mellett a témák között szerepelt az EU és a társult országok kapcsolata, a magyar kamarai törvény. (MTI) Kölcsönalap Kelet-Európának Új valutastabilizációs hitelkeret az átalakuló országoknak Washington (MTI) — A Nemzetközi Valutaalap új hitelkeret megnyitását tervezi, melyből az átalakuló kelet-európai és fejlődő országok a valutáik elleni spekulációs támadások kivédéséhez juthatnak kölcsönhöz—jelentette a Reuter az IMF meg nem nevezett tisztségviselőire hivatkozva. Elképzelés szerint Az illetékesek elmondták, hogy az új kölcsönalap talán már a jövő hónapban feláll, s elsőként várhatóan Oroszország és Ukrajna élvezheti előnyeit. Az elképzelés szerint a drákói reformokat végrehajtó or- zágok a pótlólagos IMF-köl- csönből stabilizációs alapot létesíthetnének valutáik tőzsdei árfolyamának szilárdan tartása céljából. Készenléti hitel Az ily módon „rögzített” valutaárfolyam a gazdasági reformok egyik pillére lenne, mivel növelné a befektetők bizalmát. Oroszország egy 6 milliárd dolláros készenléti hitelről és ugyanekkora valutastabilizációs pénzalapról folytat tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal — írja a Reuter. Az ehhez szükséges pénzt eredetileg az Amerikai Egyesült Államok és gazdaság partnerei folyósították volna az IMF közvetítésével, az új terv értelmében azonban a pótlólagos hitelkeretet közvetlenül maga az IMF nyitná meg, saját erőforrásaiból, s abból más országok is részesedhetnének. A Reuter jelentése szerint a Valutaalap dúskál a pénzben azóta, hogy a tagországok két évvel ezelőtt az alaptőke ötven százalékos emelését szavazták meg. Az új, valutastabilizációs hitelkonstrukció ráadás lenne a hagyományos készenléti hitelekhez, és azokkal összehangolva folyósítanák. Űj alapnyitás A Reuter szerint elképzelhető, hogy a saját hitelforrásaikra féltékenyen őrködő fejlődő országok megvétózzák az új alap megnyitását, melyből főként az új kliens, Oroszország profitálna. Ha már a nyáron nem kedvezett az óriási hőség, szárazság a növény fejlődésének, legalább most nem hátráltatja az időjárás a helyi mezőgazdasági szövetkezet cukorrépa betakarítását Tiszaesz- láron Harasztosi Pál felvétele Agrár-tükör-kép Budapest (KM) — A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) abból kiindulva, hogy a volt NDK mezőgazdasága átszervezése és privatizációs tapasztalatai érdekesek lehetnek Kelet-Európa piacgazdaságra áttérő országai számára, konferenciát szervezett októberben Potsdam- ban e témában a Brandenburg Tartomány mezőgazdasági minisztériuma és a Szövetkezeti Hálózat Közép és Kelet Európáért közreműködésével. A konferencián — melynek munkájáról sajtóközleményből értesültünk — Csehország, Szlovákia és Magyarország képviselői vettek részt, miután ezekben az országokban a mezőgazdasági privatizációjának helyzete hasonló a volt kelet-német tartományéhoz. A részt vevő országok mezőgazdasága a nagyüzemekre épült. A tapasztalat azt mutatja, hogy a korábban önálló parasztok többsége nem kívánja újrakezdeni a szocialista rendszerben kisajátított kisüzemi mezőgazdasági vállalkozását, hanem a különböző jogi formájú nagyüzemek fenntartását választotta. A résztvevők véleménye szerint a mezőgazdaság fejlesztésére rendelkezésre álló eszközök nem veszik kellő mértékben figyelembe ezt a fejleményt. Aláhúzták a piacgazdaság szerepét a mezőgazdaságban, de egyidejűleg azon a véleményen voltak, hogy az államnak továbbra is kötelessége az átmenet jogi és intézményi kereteinek meghatározása és a gyakorlati segítség nyújtása a termelőknek az átmeneti folyamat irányításában. Sajnálatosnak tartották, hogy a termelőknek, akik a leginkább érintettek a mezőgazdasági reformokban, nincs megfelelő részvételi lehetőségük ezeknek a meghatározásában és megvalósításában. Felhívták a figyelmet az NDK és a többi részt vevő ország helyzetében meglévő jelentős különbségekre. A korábbi NSZK és NDK között 1990 júliusában létrehozott valutaúnió után Kelet-Németország lakossága azonnal konvertibilis valutához jutott és így a nyugat-európai agrár üzleti élet könnyebben tudott behatolni a kelet-német piacra, mint a többi részt vevő ország piacaira. Ezen túl Kelet-Németország egy teljes mértékben működő jogrendszert vehetett át Nyu- gat-Németországtól, míg a többi országnak egyenként kellett, nehéz és időigényes folyamatban módosítania a jogszabályait. Végül az új német szövetségi államok élveztek a Németország nyugati részéből érkező példátlan méretű tőketranszfert, míg a többi ország viszonylag kevés segítséget kapott a Nyugattól. A konferencia végén a résztvevők következtetéseket is megfogalmaztak. A mezőgazdasági termelő szövetkezet továbbra is a termelők szövetkezésének érvényes lehetősége, következésképpen kívánatos a szövetkezeti eszmék és elvek továbbfejlesztése ennek a sajátos szövetkezeti vállalkozási formának a jobb figyelembe vétele érdekében. A mezőgazdasági szövetkezeteknek törekedniük kell a vertikális integráció megteremtésére, hogy helyt tudjanak állni a mezőgazdasági termékek piacán uralkodó világméretű versenyben. A mezőgazdasági termelőknek nagyobb részt kell vállalniuk az agrár reformok programjának kialakításában és megvalósításában. A családi gazdaságok mellett a nagy, a tagok tulajdonában lévő mezőgazdasági vállalkozásoknak egyenlő esélyt kell biztosítani az Európai Unióban a mezőgazdaság fejlesztésére fordított eszközökhöz való hozzájutásban. ■Iliiig,te« Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) november 14-én: 1560,80 (-1,39) Érvényben: 1994. november 14. Valuta Deviza Kanadai dollár 79,51 81.09 80,51 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 361.18 368,43 365,02 Német márka 70,11 71,53 70.74 Angol font 171,71 175,19 173.33 Norvégkortta 16,12 16.44 1631 AuszftfiMár 81,19 82.79 81.98 Olasz lírai 1000) 68,40 69,80 68.87 Belga franki 100) 340.60 347.52 343.69 Osztrák se. 9,96 10,16 10,05 Dán korona 17,96 18,32 18,11 ' Port.esc.(lOO) 69.14 70.54 69.36 Finn márka 23,34 23.80 23,48 Spanyol pcs.( 100) 84,28 ' 86,00 85.06 Francia frank 20,38 20,80 20,56 Svájci frank 83,54 85.24 84.38 Holland formt 6253 63,79 63.09 Svéd korona 15,00 15,30 15.15 ír font Í6S.72 172.18 170.00 USA dollár 107.86 110.00 109,14 Japán jen (100) 109,93 112,13 110,97 ECU ' 133,46 136,18 134,71
