Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-20 / 248. szám

1994. október 20., csütörtök TÚL A MEGYEN Érdemes a tb-nek tartozni Az elengedésnek negatív tartalmú üzenete is van Kárpótlás Budapest (MTI) — Az elmúlt héten 12 193 kár­pótlási határozat született 506 millió forint értékben. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal szer­dai tájékoztatása szerint a jegyek értéke, amelyekről a kárpótlás kezdete óta döntött a hivatal, megha­ladja a 113 milliárd 680 millió forintot. A kárpótlási hivatalnál elsősorban a kérvények be­adási határidejének újra megnyitásakor benyújtott igények elbírálása folyik jelenleg. Először a vagyoni kérelmeket dolgozzák fel. Az 532 ezer 900 igényből eddig 43 ezer 878-ban hoz­tak határozatot. Az eddig meghozott döntések alap­ján ebben a körben 1 mil­liárd 491 millió forint érté­kű kárpótlási jegy talált tulajdonosra. Átlagosan majdnem 44 ezer forint ér­tékű kárpótlási jegyhez ju­tott egy-egy igénylő. Budapest (MTI) — Az Országgyűlés Számvevőszé­ki Bizottsága szerdai ülésén — nyolc igen szavazattal két tartózkodás mellett — par­lamenti általános vitára ajánlotta a társadalombizto­sítási alapok kintlévőségei­nek egyszeri rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Az előteijesztés kimondja: ki­vételesen, egyszeri alkalom­mal annak a munkáltatónak, egyéb gazdálkodó szervezet­nek, illetőleg személynek, aki­nek az illetékes egészségbiz­tosítási pénztár nyilvántartása szerint ez év június 30-án tar­tozása van, kérelmére a június 30-án fennálló késedelmipót- lék-tartozását, valamint az ak­kori járuléktartozás összegé­ből 36 százalékot el kell en­gedni, ha a fennmaradó részt ez év december 15-ig befizeti és az előírt járulékbevallási, befizetési, valamint a tartozás rendezésére kötött megállapo­dásban foglalt kötelezettséget maradéktalanul teljesíti. Hu­szonnégy százalékot engednek el a fennálló tartozásból, ha a fennmaradó részt jövő év feb­ruár 28-ig kiegyenlítik. Tizen­két százalékra csökken az elengedés, ha a fennmaradó tartozás befizetése jövő év áp­rilis 30-ig történik és csupán 6 százalékot engednek el 1995. június 30-i befizetés esetén. Simsa Péter, az Egészség- biztosítási Önkormányzat alel- nöke részletes számsor alapján mutatta be, miként növekedtek a tb-alapok kintlévőségei. El­mondása szerint 1990 végén még csak 23,9 milliárd forin­tot tettek ki a tartozások, 1991 végén 54,4 milliárd forint volt a kintlévőség, 1992-től azon­ban jelentős a növekedés. Az elmúlt év végén már 148,3 milliárd forint volt a be nem hajtott tb-tartozás, ez év június végén több mint 182 milliárd forintra, augusztus végén pe­dig több mint 192 milliárd fo­rintra rúgott a tb-alapok kint­lévősége. Ebből döntően a gazdálkodó szervezetek részesednek (130,8 milliárd forint), több mint 29 milliárd forint pedig a társas vállalkozások tb-tarto- zása. Simsa Péter hangsúlyozta: a törvényjavaslat révén 10 mil­liárd forintos tb-járulék-befi- zetésre számítanak, és így a tb- alapok esetében nincs szükség pótköltségvetésre. A törvénytervezetet mind az ellenzék, mind a kormánypár­tok részéről bírálták. Csépe Béla (KDNP) azt vetette fel, hogy az indoklást is részletes számsorokkal kellett volna alátámasztani. Az ellenzéki képviselő szerint a nagy össze­gű kintlévőség miatt arányta­lanul magas hazánkban a tb- járulék szintje. Úgy ítélte meg, hogy az elengedés bizonyos negatív üzenetet is tartalmaz: mégpedig azt, hogy amelyik gazdálkodó nem fizet rendsze­resen, nem kap retorziót, majd elengedik tartozásai egy ré­szét. A vasárnap lehullott nagy mennyiségű csapadék következtében több mint tízezer ember kényszerül otthonának elhagyására Kelet-Texas-ban. A természeti katasztrófának eddig nyolc halálos áldozata van, két embert pedig eltűntnek nyilvánítottak AP-felvétel Sokkal szigorúbb lett a román btk Bukarest (MTI) — A román képviselőház több ponton szi­gorította a büntetőtörvény­könyvet, miután Nicolae Va- caroiu miniszterelnök a bűnö­zés növekedésének megféke­zését sürgette. Növelték a kiszabható bün­tetés mértékét a rágalmazás, a magánlaksértés, a levéltitok megsértése, a fenyegetés, a zsarolás és a gyilkosság bűn­tettére. A halálbüntetés eltörlését követően a gyilkosságért élet­fogytiglani, illetve 15-25 évi börtönbüntetés szabható ki, különösen súlyos esetekben a leghosszabb börtönbüntetés időtartama 30 év lehet, a kö­rülményektől függően. A halálos gázolás esetében 5-15 évi börtönben határozták meg a képviselők a büntetés mértékét. Csökkentette viszont a kép­viselőház — a kormánypárt javaslatára — a kommunista vagy fasiszta propagandára ki­róható 5-15 éves büntetésté­telt, 6 hónaptól 5 évig terjedő elzárásra. Az új fogalmazás­ban nem szerepel a „kommu­nista” és „fasiszta” szó, a bün­tetés „egy totalitárius állam létrehozására irányuló, bár­mely módon kifejtett propa­gandára” érvényes. Elvetette viszont a testület azt a módosító indítványt, amely más államok zászlajá­nak kitűzését vagy himnuszá­nak eléneklését Románia terü­letén „nem törvényes keretek között” 6 hónaptól 3 évig ter­jedő börtönnel vagy pénzbün­tetéssel sújtotta volna. A kormánypárt olyan értel­mű módosítást is előterjesz­tett, amelynek értelmében az államelnök elleni becsületsér­tést, fenyegetést összesen akár 8 évi börtönnel büntethetik, erről később lesz szó a plénu- mon. A szenátus jogi bizottsága ugyanakkor véglegesítette a képviselők és szenátorok jog­állására vonatkozó törvényja­vaslatot, amely az ellenzéki sajtó szerint a sajtószabadság korlátozására irányul, ugyanis 3 évig teijedő börtönbüntetést ír elő a honatyák becsülete el­len irányuló bármely cselek­ményre, és ezt a védelmet ki­terjeszti a választottak család­tagjaira is. Helyhatósági választások lserlohnban Dr. Barabás László Iserlohn-Nyíregyháza — A németországi szövetségi par­lamenti választásokkal együtt több tartományban megvá­lasztották a tartományi parla­menti képviselőket is és egyút­tal sort kerítettek a helyhatósá­gi választásokra. Nyíregyháza német testvérvárosában, lser­lohnban is az urnákhoz járul­tak a szavazók, hogy a helyi városi tanács képviselőtagjait megválasszák. Az eredményekről Marlis Gorki asszony, az iserlohni Nyíregyháza Bizottság elnöke révén gyorsan értesülhettünk. Jóllehet Klaus-Dieter Grüner, a Választási és Sajtóhivatal vezetője szerint az utolsó el­lenőrzések még folyamatban vannak, alapvető módosulá­sok már nem várhatók a táb­lázatban összefoglalt eredmé­nyekben. A választásokon való rész­vételi arány 79 százalékos, ami igen magasnak számít, különösen összevetve az 1989-es 61,9 százalékkal. En­nek bizonyára elsősorban az az oka, hogy a szövetségi par­lamenti választások több vá­lasztót vonzottak a választó­fülkékhez. Az új városi tanácsban a következő választási periódus idejére csak három párt képvi­selteti magát. Az SPD és a CDU egyaránt erősödött a leg­utóbbi választásokhoz képest, ez nem is történhetett más­ként, csak a „kicsik” rovására. Harmadik erőként a Bündnis 90/Griinen (Zöldek) került be a városi parlamentbe, egy mandátummal gyarapítva ko­rábbi helyeik számát. Az FDP (szabaddemokraták) ezúttal nem kerültek be, jóllehet ed­dig az egyik alpolgármestert is ők állították (Gisela Schlieper személyében, aki többször is járt Nyíregyházán, úgy is mint a Nyíregyháza Bizottság tag­ja), ez a jelenség nem harmo­nizál a szövetségi parlamenti választások eredményével. Nem kerültek be az eddig négy hellyel is képviselt ultra­jobbnak mondott republikánu­sok (REP), valamint két to­vábbi választási tömörülés. A szociáldemokraták győ­zelme jelentős részben az ed­digi polgármester, Fritz Fi­scher karizmájának köszönhe­tő, aki megválasztása esetén a következő, 1999-ig terjedő ciklusban is vállalná a polgár- mesteri tisztet. Tekintve, hogy ő az SPD jelöltje, erre minden esélye meg is van, sőt számít­hat még a CDU egyetértésére is, hisz a választók akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Renate Brunswicker, a CDU vezéregyénisége (szintén járt már városunkban) bár örült pártja gyarapodásának, de el­ismerte, hogy a céljukat, a vá­rosi hatalomváltást, nem si­került elérni. A jövendő koalícióról éppen most folynak a pártokon belüli és közötti egyeztetések. Még elképzelhető a két nagy párt koalíciója, de az SPD-Zöldek összefogása is. Ettől is függ, hogy várhatóan Fritz Fischer polgármester mellett egy (CDU) vagy két (CDU és SPD) alpolgármester lesz-e. A polgármestert az új képviselői testület fogja november 10-én megválasztani. Az újonnan megválasztott képviselői testületbe az SPD színeiben bekerült Gabriele Horst is, aki az iserlohni Nyír­egyháza Bizottság tagja is. Mindezeket együttvéve arra számíthatunk, hogy a városa­ink között kapcsolatok a válto­zások ellenére a városi „nagy- politika” szintjén német rész­ről töretlenül fejlődhetnek to­vább. Köztisztviselők Budapest (MTI) — A köztisztviselők béréről tár­gyaltak a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum szerdai ülésén a Belügymi­nisztériumban. Az egyezte­tésre az adott okot, hogy ja­nuár 1 -jétől — a törvény ér­telmében — a mintegy 108 ezer fős köztisztviselői kar részére biztosítani kell a 18 ezer forintos illetményala­pot. Zsuffa István, a BM köz- igazgatási államtitkára el­mondta: jelenleg átlagosan a törvényben előírt bérek 80 százalékát teljesítik az intézmények. A kormány álláspontja szerint vala­mennyi államigazgatási szerv számára költségvetési forrásokból biztosítják a 90 százalékos bérbeállást, a fennmaradó 10 százalékot a szervezeteknek maguknak kell dönteniük áz üres állás­helyek meghagyásáról, mozgóbér-gazdálkodással, Hírmustra A világkiállítás... ...költségeit számolni sok­féleképpen lehet, de az biz­tos, hogy az ország számára nem áll rendelkezésre még a lemondás esetén is szük­séges negyvenhárom mil­liárd forint. Ezt Dérczy Fe­renc, a világkiállítás kor­mánybiztosa közölte. (MTI) A kormány... ...fenn kívánja tartani a tár­sadalmi érdekegyeztetést, ám azt mindenképpen gyor­sítani kell, különben a par­lament nem lesz képes az önmaga elé kitűzött törvé­nyeket meghozni. Erről Horn Gyula beszélt, amikor végső esetben pedig lét­számcsökkentéssel. A kor­mány csütörtökig megvizs­gálja annak lehetőségét, hogy az olyan, munkaerő- tartalékokkal nem rendel­kező intézmények, mint az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat, vagy a földhivatalok plusz támogatást kaphassanak a köztisztviselői törvény vég­rehajtásához. Az eredeti kormányálláspont szerint az önkormányzatoknak egymaguknak kellett volna viselniük a bérkorrekció terheit, az egyeztetés ered­ményeképpen azonban a kormány ma már magára vállalná a bérbeállási szint elérésének egy részét. Mint Zsuffa István közölte: a januári bérkorrekció mint­egy 20 milliárd forintba ke­rül, a bérbeállási szint fel- fejlesztése pedig csak az ál­lamigazgatási szerveknél 6,6 milliárdot vesz igénybe. találkozott a MTESZ veze­tőivel. (MTI) Sióba került... ...a médiatörvény is Horn Gyula és Pető Iván szerdai találkozóján. A kormányfő úgy ítéli meg, hogy a koalí­ciós partnerek közötti vitát két héten belül rendezni lehet, ám nem valószínű, hogy a médiatörvény még az idén megszületik. (MTI) November 1-jén... ...kétnapos hivatalos láto­gatásra Magyarországra ér­kezik Václav Havel. A Cseh Köztársaság elnökét Göncz Árpád államfő hívta meg. (MTI) Európába is autóval Egységesíteni kell a kárbecslést Budapest (ISB - D. Zs.) — A három évvel ezelőtt ala­kult Autójavítók és Autóke­reskedők Országos Szak- szövetsége (AJAKSZ) a hét végén Kecskeméten tartja évi rendes közgyűlését, il­letve az ehhez szorosan kapcsolódó konferenciáját. A 14 megyei szervezetet magába foglaló szövetség­nek — amelynek munká­jában Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye vállalkozói is részt vesznek — jelenleg kétezer műhely a tagja. Az AJAKSZ célja, hogy műszaki, gazdasági, jogi, adóügyi információkkal se­gítse tagjai tevékenységét, de ugyanakkor érdekvédel­mi feladatokat is ellát a szö­vetség. Ennek megfelelően eljár az illetékes minisztéri­umoknál, szakfelügyeletek­nél a vállalkozókat érintő ügyekben, s az Ipartestüle­tek Országos Szövetségé­nek tagszervezeteként az Érdekegyeztető Tanácsban a munkaadói oldalon is he­lyet kap. A hét végi konferencián öt szekcióban folyik majd a munka. Külön csoport fog­lalkozik a kárbecslés és a használt gépjárművek érté­kelésének vitatott helyzeté­vel. A szövetség szorgal­mazza, hogy a balesetett szenvedett autók kárbecs­lését egységesítsék. A Nyu- gat-Európában már hasz­nálatos számítógépes rend­szerek (DAT, AUDATEX, EUROTAX) alkalmazásá­val ugyanis elkerülhető, hogy különböző biztosítók különböző árat állapítsanak meg ugyanazért a kárért. Ahhoz, hogy 2000-re fel­zárkózhassunk Európához, számos törvényt, rendelke­zést, szabályt kell alkot­nunk. Ezek tartalmába az érintett vállalkozók is sze­remének beleszólni. Ezért az egyik szekcióban párbe­szédre hívják a közlekedési hatóságokat (minisztérium, főfelügyelet). Ezenkívül olyan előadó­kat is hívnak a szervezők, akik üzemszervezési, vál­lalkozásvezetési ismeretek­ről, valamint az új szakkép­zési törvény kapcsán kelet­kező teendőkről tájékoztat­ják a műhelyek tulajdono­sait. Az AJAKSZ a közeljö­vőben két országos akciót szervez. Az egyik egy szak­mai hálózat megszervezé­sére irányul. A hálózatba kizárólag azok a műhelyek kerülhetnek be, amelyek garantáltan kiváló minősé­gű munkát végeznek. A másik kezdeményezéssel pedig a baleseti statisztiká­kat szeretnék javítani a szö­vetség tagjai. Ennek érde­kében azt tervezik, hogy minden év őszén ingyen be­állítják a gépkocsik fény­szóróit. Ehhez az akcióhoz várják a minisztérium csat­lakozását is. ■. Kelet-Magyaroiszág 11 B

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom