Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-20 / 248. szám

1994. október 20., csütörtök KULTÚRA Selymes jovaszösz Bodnár Zsuzsanna Nyíregyháza — Október végéig látható a Sóstói Mú­zeumfalu barabási iskolájá­ban a Kender termesztésé­től a népi textíliákig című időszaki kiállítás. A tárlat eredeti fotók és a múzeum­falu tárgyainak bemutatásá­val követi nyomon a kender útját termesztésétől a vá­szonig. A különféle textíliák, ru­haneműk használata ős­időktől fogva fontos szük­séglete az emberiségnek. Kezdetektől ismerjük a textilneműk előállításának munkafázisait, folyamatát, az e célra felhasznált anya­gokat. Ezek közül a kender az a széles körben, nagy te­rületen elterjedt, évezredes múltú rostnövény, melynek használata szinte napjain­kig „élő valóság”. A kiállítással az volt a cé­lunk, hogy a kenderter­mesztést, feldolgozást fo­lyamatában mutassuk be a látogatóknak. Ennek szem­léltetésére három enteriőrt alakítottunk ki: az udvarit, a szobait és konyhait. A ter­mesztés és feldolgozás fo­lyamatát, az eszközök hasz­nálatát fotókon mutatjuk be. A kendert július végén, augusztus elején lehetett nyűni. A nyűvés azt jelen­tette, hogy a növényt gyö­kerestől tépték fel. A ké­vékbe kötött kendert áztató tóba, gödrökbe vitték, melynek célja, hogy a szá­rat bontó rostréteget le­válasszák a fás részekről. Aztatás után a kendert ki­szedték, kimosták, szárítot­ták, majd az udvaron újra kúpba állították. A nyerés első és egyben legfontosabb mozzanata a törés, illetve a tilolás. Egyes falvakban a durvább munkára alkalmas eszközt nevezték törőnek, a fino­mabb, másodszori törésre használtat tilolónak. A szöszt lábbal vagy fadör­zsölő segítségével puhítot­ták. Az előbbi eljárást szí­vesebben alkalmazták, mert azt tartották, hogy így a szösz puhább, selymesebb szálú lesz. A gerebennel ki­fésült szösz legselymesebb, legfinomabb része lett a jo­vaszösz, az apró szálú az aprószösz, és ami ezen túl maradt, az a csepű. A kenderfeldolgozás leg­több munkát igénylő műve­lete a fonás, melynek során a kender szálas anyagát fo­nallá sodorták. Területün­kön a fonáshoz többféle eszközt használtak. A szé­kes és talpasguzsalyon kéz­zel fontak, a kerekesgu- zsaly (rokka) ezeknek gé­pesített változata. A fonás három összefonódó mozdu­latból állt. A megtelt orsó­ról a fonalat felmotollálták. A motolla a fonal mérésére és matringba rendezésére szolgált. A fonás végeztével (janu­ár vége) a fonalat szapuló- kádban kiszapulták, kisuly­kolták és kitették száradni. A fonal felgombolyításá- nak eszköze a gombolyító (tekerő, levelke). A gombo­lyagokat vetélőre felvezet­ték, majd a vetélőről levéve az esztovátára (szövőszék­re) tették. A kenderfeldol­gozás végső célja a vászon megszövése volt. A vászon felhasználása igen sokrétű volt, nemcsak a gazdaságban és a háztar­tásban alkalmazták, hanem viseleti darabok is készül­tek belőle. A szokásokhoz, ünnepi alkalmakhoz is fel­használták. (pászkakendő, vőfélykendő, halottasken­dő). Hírcsokor A Nobel-dijas... ...Camilo Jósé Cela nyerte el a barcelonai Planéta ki­adó 50 millió pezetás iro­dalmi díját az idén. A Szent András keresztje című könyv témája egy kollektív öngyilkossággal végződő szektatörténet. (MTI) A Nemzetközi UFO... ...Konferenciáról hallgat­hatnak meg tájékoztatót az érdeklődők október 20-án 18 órától a nyíregyházi Vá­rosi Művelődési Központ Déri János Klubjában. (KM) Beethoven... ...estre várják a komolyze­ne kedvelőit október 24-én 19 órától a nyíregyházi re­formátus templomban. A koncert — melyre a Városi Művelődési Központ szer­vezésében kerül sor — a Szabolcsi Szimfonikus Ze­nekar évadnyitó rendezvé­nye. (KM) Operettgálát... ...tartanak — Délibábos Hortobágyon címmel — október 24-én 19 órától a nyíregyházi Bujtosi Sza­badidő Csarnokban. A kon­certen Kálmán Imre és Huszka Jenő legnépszerűbb melódiái csendülnek fel. (KM) A Tájak... ...-Korok-Művészetek Kis­könyvtára sorozat ötszáza­dik számaként jelent meg Mendele Ferenc Csem- peszkopács, Szent Mihály- templom című kiadványa. (KM) Iskoláért perelt Peking (MTI) — Egy tízéves kislány Kína Hunan tartományának Anhsziang nevű járásában beperelte apját, mert nem adott neki pénzt az iskolai költségek­re. A bíróság helyt adott a gyermek, Jan Csiao pana­szának, és kötelezte az atyát a szükséges összeg kifizeté­sére. Kínában évente több mil­lió gyermek marad ki az is­kolából, mert a szülők nem hajlandók vagy nem képe­sek viselni az oktatás költ­ségeit. Városban ritka az ilyen eset, mert a költségek cse­kélyek a városi jövedel­mekhez képest. Falun azonban, ahol a ha­vi átlagjövedelem 80 jüan (kb. 9,4 dollár) körül mo­zog, számos szegény csa­ládnak jelentenek elvisel­hetetlen terhet még e sze­rény költségek is. Valószínű a kasszasiker Léggömbborotválás • Egyáltalán nem baj, ha szórakozni akar a közönség Réti Szilvia és Horváth László Attila a darab egyik jelenetében Csutkái Csaba felvétele Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Egy kis áthallással még az is le­hetne mondani, hogy a Mó­ricz Zsigmond Színház új bemutatója a most folyó bankprivatizációról mond véleményt. A Kasszasiker című darab fiatal főhőse ugyanis anélkül szerez ma­gának rangot a Mitropában, hogy a bank alkalmazottja lenne. Bizony minden megtörténhet. Legalábbis a színpadon. A Kasszasiker című zenés komé­dia előadása azonban inkább hasonlít léggömbborotválásra, mint valóságos drámai küzde­lemre. Ami nem olyan baj, hi­szen ezen az estén szórakozni ült be publikum a nézőtérre, nem pedig megrendülni. An­nak is eljön az ideje. A darabra nem szükséges sok szót vesztegetni. Az alap­helyzetet — nevezetesen, hogy a látszatok alapján ítélő világban könnyű az érvénye­sülés — Gogol már régesrég megírta. A Revizor című ko­média főhőse, Ivan Hleszta- kov revizori szerepbe csöp­pen, mindenki azt hiszi róla, hogy ő az, aki Pétervárról el­lenőrizni érkezett. Pedig csak vékonypénzű hivatalnok, affé­le széltoló, műveletlen fiatal­ember. A Kasszasiker szerzői a tör­ténetet a magyar viszonyokra alkalmazták. A darab színpad­képességét az énekelhető, s a cselekményt határozott irány­ba terelő dalszövegek adják (Verebes István munkái), de legfőképpen a színészi játék, amely mindvégig megakadá­lyozza, hogy kipukkanjon az a bizonyos léggömb. A zene nem túlságosan leleményes (Fekete Mária munkája), a nem hozzáértőnek is feltűnik eszköztelensége, dallamtalan­sága. Még azokban a jelene­tekben sem lírai, amelyek pe­dig enélkül meglehetősen fiir- csán hatnak. (Klári és Gyuri Kállai János Nyíregyháza (KM) — Sokan tudtak róla; tájékozottabb magyar szakos tanárok meg­megemlítették, „tárgyalván” a középiskolák első osztá­lyában Szophoklész Anti- goné-ját. Mondták: létezik egy újabb fordítás változata az ókori görög irodalom pá­ratlan remekének. Aztán, egy színházi kísérlet eredményeként — melyet életre hívói Színház az iskolá- ban-nak kereszteltek el — többen láthatták (ha nem is a világot jelentő deszkákon, csupán egy-egy tanintézmény aulájában, dísztermében) a vi­lág drámairodalmának e klasz- szikusát a Ratkó József fordí­totta, magyarította szöveggel. Most végre — köszönhető­en a nemes ügy mellé álló nagykállói elkötelezetteknek — kézbe vehető a mű. A kö­zelmúltban jelent meg ugyanis a könyvecske, melyben az Antigoné Ratkó-variánsa mel­lett olvasható a költő Kreón című „drámácskája”, mely az örökéletű mű megszenvedett fordítói munkálatai közben kapott inspirációt — gondola­szerelmének megszületése, kiteljesedése.) A Kasszasiker rendezése (Kalmár Péter munkája) egy­séges hangulatot árasztott, bár olykor-olykor megjelentek ironikus felhangok is. Elsősor­ban a stúdiósokat felvonultató énekes-táncos jelenetekre gondolok, amikor egy-egy gesztus a megjelenített világ nevetségességére is utalt. De lehet, hogy ez csak véletlen volt. A játékban részt vevők vi­szont egytől-egyig remekel­tek. Bárány Frigyes az amné­ziában szenvedő bankelnök szerepében mindvégig „kéz­ben tartotta” a figura komikus vonásait, s finom gesztusaival, arcjátékával jelezte a világhoz való viszonyát. Perjési Hilda Klári szerepé­ben vonzó és a szerelmében túláradó tudott lenni, annak el­lenére, hogy a számára megírt vígjátéki szerep — a hagyo­mányoknak megfelelően — meglehetősen leegyszerűsített mozgásra ad lehetőséget. Megyeri Zoltán Boronkay György figurájának megfor­KM-reprodukció tot, érzelmit, poétái mester­ségbelit —, és világra pattant; szembeötlő hiányosságaival, gyarlóságaival, prekoncepció­jával együtt is gazdagítva a meglepetéses nóvumokban amúgy sem bővelkedő honi drámairodalmat. E rövidke bemutatásnak nem feladata belemélyedni a műfordítói munka problemati­kájának boncolgatásába. A Ratkót „nyersanyaggal” pél­dásan ellátó Kocziszky Éva klasszika filológus megcselek- szi ezt helyettünk Magyar An­málásával lényegében a hátán vitte az előadást. Ő volt a nagy ,Jkombinátor”, aki megmutat­ta, hogy a látszatvilágban min­den a hazugságra épül. Me­gyeri mindvégig nagy tempót diktált, tele volt ötlettel, szellemességgel. Zubor Agnes Gertrud szere­pében nagyon pontosan elját­szotta a svájci hagyományo­kon nevelődött kisasszony ne­vetségességét. Hetey László alakítása ezút­tal is meggyőzhetett arról, hogy minden figurát képes a maga karakterére formálni, s megmutatni benne az emberit, az esendőt, vagy éppen a ne­vetségeset. Horváth László Attila a tit­kár szerepében sokféle válto­záson ment át. Ezekkel kitűnő­en megbirkózott, s képes volt hitelesen megformálni ezeket a változásokat. Réti Szilviának a szerelem­vágyó Sarolta gépírónő szere­pe jutott. A figura teli van írói közhelyekkel, de Réti Szilvia ezeken szerencsésen túljutott. Tóth Károly, az altiszt szere­pében ezúttal is jó volt. Aligha tigone című, szinten a recen- zált kötetben olvasható tanul­mányában. Szintén lehetetlen kitérni, akár csak néhány mon­dat erejéig, annak értékelésé­re: vajon a színházat éppen ta­nuló Ratkó (már megízlelvén a Segítsd a királyt! vitathatatlan sikerét) a Kreón-nal milyen to­vábbi opouszoknak kívánta megvetni az alapjait, milyen dramaturgiai tervekhez „váz­latolt”. Legnagyobb erényei a tizenegy jelenetre tagolt egy- felvonásosnak — állapítja meg Nagy András László, a Móricz Zsigmond Színház egykori rendezője, a szerző bizalmasa, barátja, küzdőtársa — Ratkó őszinte indulataiban fedezhetők fel. Indulataiban: a zsarnokság és az alattvalóvá züllesztett-nyomorított emberi sors ellen. A Kreón e vonásai emelik a szöveget, ha nem is drámai, hanem lírai értelemben élményszerűvé,...az életmű maradandó darabjai közé. (Szophoklész: Antigoné. For­dította Ratkó József— Ratkó József: Kreón. Kiadta: a Nagykállói Városi Könyvtár. Nagykálló, 1994.) A borítót tervezte Szepessy Béla grafikusművész találni olyan karakterfigurát, amelyet Tóth Károly ne tudna eljátszani. Mindegyikben ké­pes megmutatni az érzékeny kisembert, aki sohasem olyan buta, mint amilyennek a kör­nyezete tartja. Koblicska Kálmán fanyar játékmodora, eszköztelensége nagy nyeresége a színháznak. Gyakran visszatérő kérdés, hogy vajon a prózai társulat színészei tudnak-e énekelni. Ezzel sem volt különösebb probléma, hiszen többre is ké­pesek lettek volna. Az már inkább zavart, hogy a hangosítás nem volt teljesen rendben. Voltak egyrészt a mi­ni mikrofonok, amelyekkel a leginkább dalra fakadók ren­delkeztek,és volt a természe­tes hang. így aztán mikrofon­közeiben túl erős, távolban pe­dig halk volt a hang. Ez gyak­ran zavaró hullámzást ered­ményezett. A hiba bizonyára könnyen megszüntethető. Mindent egybevetve: a szín­ház kellemes két és fél órás szórakozást nyújtott mind­azoknak, akik a Kasszasiker megtekintését választották. .................. 1 u". Orgonazene Zalaegerszeg (MTI) — A legnagyobbak és leghíre-: sebbek fogtak össze, hogy a magyar orgonazene ká­tyúba jutott szekerét jár­ható útra tolják —- nyi­latkozta Varnus Xavér, Za- ’ laegerszeg város orgonis­tája azzal kapcsolatban, hogy október 21. és 23. között a zalai megyeszék- í helyen nemzetközi orgo- naíeszfiváJ» rendeznek. - A fcsztiváligazgató el­mondta, hogy az ország egyik legjobb akusztikájú koncertterme, a Zalaeger­szegi Hangverseny és Ki- álhtóterem kitűnő orgoná­ját többek között Sebestyén János, Lehotka Gábor, Ka­rasszon Dezső, Baráti Ist­ván cs Kistétényi Melinda szólaltatja meg a három nap alatt, Ritka zenei cser megét ígér e hangszer ,jkü-' lőne fejedelmének” tartott francia mester, Jean Guil- lou fellépése saját orgona- zongoraművével. Mit- - szorgszkij Egy kiállítás ké­pei átiratával, Liszt Orphe­uszai és Faludy György Villon-fordításaira történő improvizációival. A háromnapos zenei ta­lálkozón lesznek szakmai bemutatók is, '■■■ ...........-.........................- ^ .c. Ratkó Antigoné-ja A poéta-műfordító úgy dolgozott, hogy nem vétkezett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom