Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-19 / 221. szám
KULTÚRA 1994. szeptember 19., hétfő Autonóm kollégiumok Budapest (MTI) — Kollégium ’94 címmel rendezett országos konferenciát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel, valamint az OKKER Oktatási Irodával közösen. A résztvevők szerint a magyarországi településszerkezet és az oktatási intézményhálózat elhelyezkedése szükségessé teszi a kollégiumok létrehozását. A kormány célja—programjuk oktatási fejezete szerint —, hogy biztosítsa az esélyegyenlőséget, és emelje az általános képzettség szintjét. Ennek gyakorlati megvalósításához azonban mindenkinek elérhetővé kell tenni az iskolákat, ezért nélkülözhetetlenek a kollégiumok — erről Jánosi György, az MKM politikai államtitkára beszélt. A kollégiumok jó működéséhez a pedagógiai feltételeket is meg kell teremteni, az intézményekben dolgozó tanárok, nevelők társadalmi elismertségét növelni kell. Az államtitkár elmondta: a kormány a rászorulóknál az iskoláztatás anyagi terheit kompenzálni szeretné, például a tankönyvvásárlás támogatásával és a differenciáltabb ösztöndíjrendszer kialakításával. A jövőben nagyobb gondot fordítanak a különösen jó képességű gyerekek képzésére. Ennek segítésére tehetséggondozó kollégiumi alrendszert szeretnének létrehozni, amely közalapítványi formában működne. A jól funkcionáló kollégiumoknak azonban nemcsak a tanulás feltételeit kellene biztosítaniuk, hanem családpótló funkciót is el kellene látniuk. Az államtitkár arról is szólt, hogy egy kollégiumi rendszer beindulásához megfelelő pedagógiai program kidolgozására éppúgy szükség van, mint a pedagógusok, az oktatási intézmények, a megyei pedagógiai intézetek, az ön- kormányzatok és a gazdasági, pénzügyi körök együttműködésére. Az államtitkár új finanszírozási modell kidolgozásában látja a kollégiumi rendszer működésének megvalósítását. Horváth István, a Kollégiumi Szövetség elnöke a kollégiumok fenntartására közalapítvány létrehozását javasolta. Felvetette azt is, hogy a kollégiumok autonómiához való jogát a jövőben jogszabályban kellene biztosítani. Tapasztalataik szerint, az önálló intézmények hatékonyabban gazdálkodnak és szakmailag is jobban működnek. H. Németh Katalin, nyíregyházi művész-tanár Keitalja című linómetszete őszi hangulatokat idéz Az eredeti mű fénymásolata Hírcsokor _________________________________________________ Kiállítás... ...nyílt Másság-azonosság címmel a budapesti Pataky Művelődési Központban. Szidu Evdoxia görögországi, Ducki Krzysztof varsói, illetőleg Bada Márta nógrádi születésű cigány festőművész munkái október 4-éig tekinthetők meg a művelődési intézményben. (MTI) Syrtaki... ...görög táncházat tartanak szeptember 19-én 17 órától a nyíregyházi Ifjúsági Centrumban. (KM) Fotókiállítások... ...nyíltak a budapesti Francia Intézetben. Franki Alio- na és Lugosi Lugo László Eltűnő Budapest, valamint Frédéric Fontenoy francia fotóművész Metamorfózisok című tárlata október 13-áig tekinthető meg. (MTI) CD-sorozat... ...kiadását kezdte meg a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány. A 17 darabból álló komolyzenei széria lemezein az 1950-től napjainkig terjedő időszak jelentős magyar zeneművei szerepelnek. Az első darab Kocsár Miklós műveit mutatja be. (MTI) Cristophe Lambert... ...Mesterfogás című filmjének magyarországi premierjét szeptember 22-én tartják. (KM) Őszi Tárlat... ...nyílik szeptember 20-án 16 órakor a nyíregyházi Városi Galériában. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye képzőművészeinek immár hagyományos, őszi kiállítása október 16-ig látogatható — hétfő kivételével — naponta 10-től 18 óráig. (KM) Kolumbusz melankolikusz A Mandala fejlődésre alkalmas és képes • Egy felvonásnyi már profi munka A rockopera egyik líraian szép jelenete Csaba Ferdinándként még erősen az amatőr színvonalat képviselte, amit a néhány mondatos prózai rész még inkább felerősített. De nézzük az érem másik odalát! Magasan kiemelkedett Szinnyei Andrea. Kitűnő hangon, szavak nélkül, érzékeny lélekkel jelenítette meg az egzotikus szépségű indián lány tragédiáját. Bódis Gábor első belépése, az audiencia elutasítása hozza meg az előadás első villanását. A gáncsoskodó ficsúr, Bodadilla udvaronc enyhén karikírozott szerepe hálás feladat volt. Tarczy Gyula mint Rodrigo, a tengerész a darab nyúlfarknyi prózai részében is élt. Talán egy kissé visszafogottabb játékkal még hatásosabb lenne a kéjsóvár típus megelevenítése. Túlzottan forr, sistereg minden pillanatban. Gondban voltunk Bár- kányi Mónika Izabella királynő megformálásával. Mi volt az oka annak, hogy először olyan durcás kislányt játszott, mint akitől elvették a kedvenc babáját? S pár perc múlva, nocsak: a jégcsap kienged, a kaktusz virágot bont. Pedig még csak egy pillantást sem váltott a főhőssel, akibe beleszeretett... Kár, hogy igen szép hangját nem tudja árnyalni, érzelemmel megtölteni, váltani. Végig áriázik. Harasztosi Pál felvétele Egyébként a Gallai-Fábri- darab esslini várakozásmozzanatai menetrendszerűen érkeznek, s tartják fenn változó erővel az érdeklődést. Van benne minden: a titok áttes- tálása, cselszövés, gáncs, ármány, misztikum és szerelem. De a rockopera nem fedezi fel a magyar spanyolviaszt, s csak úgy vagyunk vele, mint a magyar naranccsal. A felvonások nyitójelenetei jók, viszont arányát tévesztette a két zárókép. Volt, aki a szünetben akart hazamenni, s a végén maradni. Azaz: a felvonást záróé sokkal monumentálisabb volt, mint a finisé. Néhány technikai megjegyzés. Nem mindig lehetett érteni a szöveget, pedig ennek kivédésére egyszerű módszer a nagymama-próba. Ültessük be a hátsó sorba, s ha nem hall jól valamit, kéijük meg, intsen a kötőtűjével. Az elő- és szakmai bemutatóval megspékelt előadásnak nincs színlapja. Ez az alapvető információ nagyon hiányzik, s elmarad a jó értelemben vett önreklám nagyszerű módja. A végkövetkeztetés mégis egyértelmű: a társulás fejlődésre alkalmas, képes és: sikeres. A cél eléréshez viszont kellő fegyelem és kitartás kell. Tisztelgő, emlékévet záró ünnep Minya Károly Nyíregyháza — Kissé zajosan kezdődik a színházi évad az országban. Leginkább a Művész Színház költségvetése borzolja a kedélyeket. Tisza-parti csetepaténak nevezték el a Szolnoki Színház tömeges elbocsátását, és Kecskeméten is lezajlott egy gyönge csörte. All a bál a Vígszínház sátorügyében, s a Nemzeti sem jutott még nyugvópontra. Nyíregyháza nyugodt sziget. Második évadját kezdte a Verebes István vezette társulat a kőszínházban, s minden remény megvan arra, hogy a tavalyihoz hasonló sikereket könyvelhessenek el az idén is. S ugyancsak második évadját zárta a Mandala Dalszínház a Szabadtéri Színpadon. A zenés darabok, musicalek világában kezdetben vala az István, a király, s az Evita, most a Miss Saigonnál tartunk. Ez azért fontos a man- dalások szempontjából, mert e műfajra alapozta munkáját és létét ez a szervezetileg amatőr, de játékában már gyakran profi színeket felmutató csapat. Eddigi öt, változó színvonalú produkciójukat általában siker kísérte, amiben nem kis szerepet játszott a fiatalokból álló társulat lelkes, elszánt hevülete. Legújabb előadásuk, a Gal- lai-Fábri szerzőpáros jegyezte Kolumbusz, az őrült spanyol hányattatásai szárazon és vízen című rockopera a Mandala nyár ’94 programsorozat záróakkordja volt. Ismerve a társulat törekvését, miszerint profi, önálló intézménnyé kívánnak válni, menten az a kérdés fogalmazódik meg: vajon szakmailag hogy áll a dalosstáb, megkaphatják-e, s ha igen mikor a passzust, hogy felsőbb osztályba léphetnek. Válasz itt most erre nem hangzik el, hiszen egyetlen írásnak sem oka, sem joga nem lehet ez. Ellenben a mérlegelésé igen: itt és most mennyiben igaz az, hogy dalnak dal, de színháznak még nem egészen színház a Mandala legutóbbi előadása. Reményi Mihály Nyíregyháza — Szabadság- harcunk vezéregyénisége száz évvel ezelőtt halt meg. Ezért ebben az esztendőben Kossuth Lajosra emlékezünk az emlékév keretében. Kossuth 1894. március 20-án hunyt el Turinban, az olaszországi Torinóban. Márciusban e lap hasábjain módomban volt beszámolni arról, hogy eredeti kézírású levele a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium birtokában van. Ugyanis 1889. március 15-én Bencs László városi tanácsnok, a későbbi polgár- mester javasolta, hogy hozzanak létre egy alapítványt a történelemből kiváló növendék jutalmazására. Kossuthoz levelet intéztek, aki 1890 szeptember 30-án írt válaszában hozzájárult, hogy az alapítványt róla nevezzék el. A Kossuth Emlékév halálának 100. évfordulójával kezdődött és szeptember 19-én, születésének dátumával zárni. Mi, kossuthos gimnazisták Az első hiányosság a darab állókép- és jelenetszerűsége. Az előbbi a hiányos dramaturgia, az utóbbi a jelenetváltások már-már átdíszletezést sugalló döccenése, a be- és kilépések begyaloglása olykor gyalog- galoppolása okán. Nincs átkötés, szaggatott. Mindez azonban nem mondható már el a második felvonás nagy részéről. Amikor is életre kapott az indiai cselekményszál, aminek volt kisugárzása, s valóban remekre szabott alakításokkal találkozhattunk. Itt hiteles volt Kovács József címszereplő melankolikus, visszafogott alakítása, kibontakozó szerelme az indián lánnyal. Máskor azonban ez erőtlenségnek hatott. Hiányzott belőle a robusztusság, vagány- ság. A melankolikus gyengeséggel átitatott szerepformálásra csak egy kiragadott példa: dalban ellenáll a bilincsnek, de tettben! Maga térdel le a pribékek előtt, még mielőtt azok lerántanák. Talán a rendező, Dobos László jobban elgondokodhatott volna a szereposztáskor. Legalább két másik Mandala-tag megkaphatta volna Kolumbusz szerepét. Mint ahogy az is érthetetlen, miért kellett eldugni az igen tehetséges Nagy Zoltánt Tosvanelli térképész néhány soros szerepébe. Tirol mindig megemlékeztünk születése napjáról. A harmincas években Zsolnai Vilmos igazgató úr kezdeményezte a megünneplését. Maga az ünnepség az iskolaudvaron kezdődött. Ezután az iskolai zászlóval az élen a tanári kar és a diákság a Kállai úton, a mai Szent István úton a Kossuth-szoborhoz vonult. Itt elhangzott a Kossuth nóta, amelyet a koszorúzás követett. A Himnusz eléneklése után a Zrínyi Ilona utcán át az országzászlóhoz vonultunk. Az országzászlót a harmincas években állították fel a Széchenyi, Zrínyi Ilona és Szarvas utca kereszteződésében. Két férfialak tartotta össze a koronás, széttöredezett címert, mely hazánk trianoni szétdaraboltságát jelképezte. A nemzeti színű zászló félárbocon lengett a gyász jeléül. Nagyobb diákok vasárnaponként őrséget álltak az országzászlónál. Magam is közéjük tartoztam. A születésnapon egy kisebb létszámú diákcsoport 30-40 fővel felkereste a monoki szülőházat. A Kossuthok a Fátra vidékén elterülő Turóc megyéből származnak. Evangélikus kisnemesek voltak. A nagy hazafi édesapja, Kossuth László a Zemplén megyei Monokon az uradalom ügyeit intézte. A kis Kossuth Lajos még csecsemő korában Olaszlisz- kára, majd iskolásként Sátoraljaújhelyre került. A gimnáziumot a piaristáknál végezte. Jogi tanulmányait a sárospataki református kollégiumban kezdte és az eperjesi evangélikus kollégiumban végezte. 21 éves korában 1823-ban került Pestre egy évre joggya- komoknak. A következő évben már Sátoraljaújhelyen Zemplén vármegye szolgálatába lépett. 1832-ben kezdte meg Pozsonyban az országos tevékenységét az országgyűlési tudósítások írásával. Hazai tevékenysége 1849. augusztus 11-én ért véget. Kormányzó elnöki tisztét Gör- geyre ruházta át. Ekkor 47 éves volt. Még 45 éven át élt külhonban, és csak halála után 10 nappal érkeztek haza hamvai magyar földre. Budapesten a Kerepesi úti temetőben nyugszik a Kossuth Mauzóleumban. A Kossuth Gimnáziumban az egész tanév Kossuth tisztelete jegyében zajlott. Már az évnyitón Zsolnai igazgató úr felállíttatta az elsősöket. Felszólította őket, hogy fogják meg egymás kezét. Nézzenek az iskolai zászlóra, amelyen Kossuth Lajos arcképe volt látható és alatta a felírás, az ő híres mondása: „Az egység erő! Ha egymás kezét fogjátok, akkor érzitek az erőt” — jelentette ki. Év végén még az osztály- kirándulásokat is a Kossuth kultusz jegyében tartottuk meg. Elsős gimnazista korunkban Sárospatakon voltunk. Az ottani kollégium diákja volt Kossuth Lajos is. Itt mondta róla Kövy Sándor professzor, hogy Dominus Kossuth országháborító lesz. Másodikos korunkban Debrecenben a református nagytemplomban voltunk, ahol 1849. április 14-én kimondták a Habsburgok trónfosztását. Itt Kossuth Lajos székén — mai napig — mindig van egy szál virág.
