Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-10 / 214. szám

MAGÁNVÉLEMÉNY A szentek keze Elülni látszik az a vihar, amely jó két hete Nyíregy­háza város köz­gyűlésén a felszá­molt első va­gyonkezelő kft. zárómérlegének elfogadása cím­szóval jelzett napirend tár­gyalása alatt keletkezett. A társaságot az IKSZV helyett hozta létre a város törvényellenesen azért, hogy a parla­ment korábbi döntését kijátszva, a vagyonát átmentse. E napirend vi­tájában került szóba, hogy a vagyon­kezelő három volt vezetője az utolsó napon 7,7 millió forintot vett fel végkielégítés és jutalom címén. Az utóbbi természetesen nem járt volna, hiszen egy megszüntetett cégnél sem­milyen jogcím nem kínálkozik a ve­zetők megjutalmazására. Ha jól ismerem a számot, fejenként több mint 400 ezer forinttal jutal­mazta egymást a három vezető, ami jelentősen megemelte átlagkere­setüket, ezzel együtt pedig természe­tesen azt az átlagot is, ami alapján a végkielégítést számfejtették és ki­fizették. A testület előtt arra hivatkoztak, hogy a törvény előírásai szerint jár­tak el. Arról nem sok szó esett, hogy nem lehettek saját maguk munkál­tatói, hiszen a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, s azon keresztül a jegyző gyakorolta. Tu­lajdonképpen ez is egy fából vaskari­ka, s már csak azért is furcsa, mert a kft. volt vezetője annak a testület­nek a tagja, amelyik irányítja a hi­vatalt. A pénz felvételéről mindazonáltal a munkáltató semmit sem tudott. Es ki tudja, mennyi mindent nem is fog megtudni soha. A közgyűlésen ugyan­is elhangzott egy fölöttébb érdekes mondat: Uraim, ez egy nagyon pisz­kos ügy, sokan besározódhatnak tőle. Éppen ezért, ha kívánják, zárt ülésen elmondok mindent képviselőtársaim­nak. Az akár zsarolásnak is felfogható szavak a volt vagyonkezelő kft. ve­zetőjének szájából hangzottak el, s alighanem arra tett ezzel utalást, ami abban a körben rég közszájon forgott, hogy tudniillik a közgyűlési tagok közül hatan — mint a felügyelő bi­zottság tagjai — rendszeresen kaptak tiszteletdíjat a kft.-től. Sőt, akkor is felvették ezt a pénzt, amikor egyes szakértők szerint erre már nem lett volna joguk, mivel három hónappal korábban visszavonták a társaság alapító okiratát. Ki tudja utólag, hogy a volt kft.- vezető által mondottak, vagy valami más ok miatt, végül is a testület ülésén elfogadták a zárómérleget az­zal a toldalékkal, hogy a hivatal vizs­gálja meg: történt-e szabálytalanság. Hogy miért nem egy külső cégre bízták a vizsgálatot, arra nemigen találni ésszerű magyarázatot. Nem szerencsés ugyanis ilyesmit ar­ra a hivatalra bízni, amelyiket olyan testület irányít, amelynek hét tagja egyáltalán nem érdekelt a kft. pénz­ügyeinek tisztázásában. S ha egyál­talán lesz még idő a választás előtt visszatérni az ügyre, nem lehet élet­szerűen feltételezni, hogy — sine ira et studio, harag és részrehajlás nélkül — saját maguk ellen fognak szavaz­ni. Balogh József AKTUÁLIS INTERJÚNK Egyensúlyban a saját erő és a hitel A közelmúltban tárgyalta és fogadta el az első fél év gazdálkodásáról szóló beszá­molót Nyíregyháza közgyűlése. Milyen a város pénzügyi helyzete, s mire számítha­tunk az év hátralévő részében — erről kér­deztük László Gézát, a polgármesteri hi­vatal gazdasági irodájának vezetőjét. — Az első fél évben összességében pozi­tívan értékelhető a gazdálkodás annak el­lenére, hogy nem volt zökkenőktől mentes, előfordultak likviditási gondok. □ Például milyenek? — Nem folytak be időarányosan a bevé­telek; egyes jelentősebb forrásoknál, így a va­gyon jellegű bevételek­nél lemaradás volt ta­pasztalható. Az első félévi kiesés meghalad­ja a 200 millió forin­tot. Az átmeneti pénz­ügyi hiányok fedezeté­re munkabér-kifizetések alkalmával több eset­ben kényszerültünk hi­tel felvételére. Mind­ezek ellenére az intéz­mények zavartalan működési feltételeit biztosítani tudtuk. Az intézmények a gazdál­kodásra vonatkozó, irányadó jogszabályo­kat betartották, hason­lóan a hivatal gazdál­kodását is a racionali­tás és a takarékosság jellemezte. Az önkor­mányzati törvényben kötelezően előírt fel­adatokat — mint az in­tézmények üzemelteté­sét — az önkormány­zat biztosította, ösz- szességében a kiadások 53,7 százalékban teljesültek, s a működési kiadások is csak 1,3 százalékkal haladták meg az időará­nyost. A fejlesztési, beruházási feladatoknál is, annak ellenére, hogy a teljesítés mind­össze 30,8 százalékos, jónak értékelhető, hisz általános tapasztalat, hogy az első fél évben a beruházások előkészítő munkái folynak döntően. A felhasználások, ki­vitelezések a második fél évre maradnak. □ Felbermann Endre alpolgármester a közgyűlésen úgy fogalmazott: a második ** Évek óta nem tudjuk eladni a Garibaldi-Korányi út sarkán __________fekvő teriiletet;.......ff fél évben nehézségek várhatók, hiszen to­vábbi elmaradásra számítanak a bevételi oldalon. — Mint ahogy már említettem, a va­gyon jellegű bevételeknél több mint két­százmillió forint a kiesés. Várhatóan év vé­géig sem fog a tervezett előirányzat tel­jesülni. Az önkormányzati lakások érté­kesítéséből származó bevétel, amiből éves szinten kétszáznyolcvanmillió forintot ter­vezett az önkormányzat, év végére, ha nem lesz visszaesés a fizetőképes keresletben, teljesül. Jelentős a bevételi kiesés azonban a telekértékesítésnél. Évek óta nem tudjuk eladni a Garibaldi-Korányi út sarkán fekvő (MDF-piac) területet és a Dózsa György utca 6. szám alatt a volt öregek napközi otthonát. E két ingatlan eladásából idén közel hetvenmillió forint bevételre számí­tottunk. Sajnos, visszaesett a fizetőképes kereslet is. — Nagy gondot okoz a nem lakás céljá­ra szolgáló helyiségek bérleti díjából szár­mazó bevételeknél jelentkező kiesés. Közis­mert, hogy a ciklus elején végrehajtott je­lentős helyiségbér emelést követően ked­vezőtlenül alakult a fizetési morál. Nem jött létre egyezség a bérbeadó és a bérlők között, több esetben peres eljárás van fo­lyamatban. Ezek elhúzódása is okozza a bevételi lemaradást. Jelenleg a jegyző irányításával a vagyon és vállalkozási iro­da, valamint a gazdasági iroda folytat tár­gyalásokat a bérlőkkel a peren kívüli egyezségről. □ Mennyire készek a bérlők a meg­egyezésre? — Vannak már eredmények. Az önkor­mányzat az egyezség fejében, a tartozás összegétől függően mérsékli a késedelmi kamatot. — A beszámolóban az áll, hogy az il­letékekből és a helyi adókból befolyt összeg sem éri el a tervezettet. Köztudott, már az idei költségvetés elfogadásakor ötszázmil­lió forint hitelfelvétellel számolt a város. Kényszerül-e újabb kölcsön felvételekre? — Való igaz, a helyi bevételeknél idő­arányosan, féléves szinten ötszázalékos be­vételi lemaradás jelentkezett, valószínű, hogy év végéig a tervezett bevételek sem fognak teljesülni. Újabb kölcsönt azon­ban nem kíván felvenni az önkormányzat: célja a hitelképesség megőrzése és a túlzott eladósodás elkerülése. Ezért szeptember­ben az a hivatal alapvető feladata, hogy az október harmadikai közgyűlésre terjessze a testület elé a bevétel várható alakulását és a kieső bevételek arányában dolgozzon ki javaslatokat, hogyan lehetne csökken­teni a kiadásokat. tosítani azt a forrást, amely ellensúlyozná az áremelést, hiszen nincsenek tartalékaink. Ezért az energia-áremelést intézményi ha­táskörben kell megoldani. A gyermek- étkeztetést nyújtó intézményeknél egyelőre nem kívánjuk megváltoztatni az élelmezési normát. Úgy terveztük, hogy az elkövet­kező négy hónapra szoros pénzügyi elszá­molással, de az intézményi feladatok maradéktalan végrehajtásával próbáljuk enyhíteni a gondokat. □ Hogyan áll az önkormányzat a peda­gógus bérekkel? — Nehezíti a gondjainkat az is, hogy a városban sok a peres F-es eljárás. Az eddigi bírósági döntések alapján egyértelmű, fizetni kell. A leg­utóbbi önkormányza­ti közgyűlésen úgy döntött a testület, hogy a polgármesteri hivatal készítsen át­tekintő anyagot a pe­res ügyekről és ezek költségkihatásairól. Becslés szerint éves szinten ez meghalad­hatja a kétszázmillió forintot is. □ Szűkös anyagi helyzetben a fejleszté­sekre, beruházásokra szánt keretből szoktak lecsípni. Mi várható ezen a téren? — Nyilvánvaló, ez elkerülhetetlen, s a kö­zeljövőben, ha elké­szül a likviditási terv tudni fogjuk, milyen beruházási feladatok lassítására, átüteme­zésére kényszerü­lünk. □ A dolgozók lét­száma gyarapodott-e? — Igen, idén összesen tizenhárom fő­vel. Az ingatlankezelő vállalat megszűné­sét követően a feladatok átszervezése mi­att a gazdasági irodán öt, a vagyon- és vál­lalkozási irodán három fő létszámfejlesztés történt. □ Revízió alá veszik a hivatali költség- vetést is? — Igen. Épp ezen a héten kapták meg az irodavezetők azt a körlevelet, amelyben az áll: szakterületüknek megfelelően dol­gozzák ki, illetve mutassák be az év végéig Balázs Attila felvétele Nehezíti gondjainkat, hogy a városban sok a peres F-es eljárás. □ Nyilvánvalóan érzékenyen érinti a vá­ros kasszáját a forintleértékelés, az élel­miszer-, illetve a várható energiaáremelés. Tud-e ez ellen valahogy védekezni az ön- kormányzat? — Természetesen kedvezőtlenül befo­lyásolja a gazdálkodást, nem tudjuk biz­y Az egyensúly megteremtését segíti a közgyűlés ____legutóbbi döntése is. „ rendelkezésre álló költségvetési keretet, a felhasználás ütemezését, és a feladattal ter­helt, de még el nem költött szabad pénz­eszközöket. Amennyiben indokolt, ezek zá­rolására is sor kerül. Az önkormányzat gazdasági egyensúlyának biztosítása az alapvető cél, de természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni az önkormányzati törvényből adódó kötelező feladatok maradéktalan ellátását sem. Az egyensúly megteremtését segíti a közgyűlés legutób­bi döntése is: a belterületi földek ötven százalékáig az önkormányzatot megillető mintegy 100 millió forint összegű érték­papír portfolió értékesítésére pályázatot ír ki. Mindemellett ma már elkerülhetet­lennek látszik, hogy a korábbi havi, 1/12- edes finanszírozásról át kell térni a feladat­finanszírozásra, magyarul a kézivezérlésre. A feszítő gondok csak így oldhatók meg, csak így kezelhetők. Cservenyák Katalin László Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom