Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-15 / 191. szám
1994. augusztus 15., hétfő KULTÚRA Hírcsokor Schwajda György... ...Himnusz című komédiáját tűzte műsorára a budapesti Merlin Színház. A fanyar játék első angol nyelvű előadását augusztus 17- én tartják. Schwajda siker- darabjut hetente hat alkalommal — a szombati napok kivételével — játsszák. (MTI) Játékdélelőttre... ...várják a gyerekeket a nyíregyházi Jósavárosi Művelődési Házban augusztus 16-án 10 órától. A foglalkozáson társasjátékokkal múlathatják az időt a vakációzok. (KM) Európa Hangja... ...címmel kínai nyelvű, Budapesten megjelenő hetilap tájékoztatja a múlt héttől a Magyarországon és Európában élő kínai állampolgárokat a világ eseményeiről. A jövőben tervezik magyar, angol és más nyelvű kiadások megjelentetését is. (MTI) Esztergomban... ...a Károly Róbert által 1326-ban alapított, majd 1990-ben újjáalakult Szent György Lovagrend immár másodszor rendezi meg augusztus 15-19-e között a Középkori Akadémia elnevezésű kulturális rendezvénysorozatot. (MTI) Beiratkozás... ...lesz augusztus 30-án 16 órától (a balettteremben) a nyíregyházi Városi Művelődési Központ Balettiskolájába. (KM) Óriás papírtekercskép Budapest (MTI) — Marosán Gyula művészete az emigrációban (1957-1993) címmel nyílt kiállítás az Emst Múzeumban. A tusrajzok, olajfestmények, linómetszetek, komputergrafikák, kollázsok és montázsok Marosán Gyula idegenben született műveiből adnak ízelítőt. A több mint kétszáz alkotás között látható például a neves képzőművész egy húszméteres kaligrafikus japán papírtekercsképe. Az 1915-ös születésű festő alkotói pályáját Aba-No- vák Vilmos szabadiskolájában kezdte. Az 1930-as évek második felében került kapcsolatba Amos Imrével, Vajda Lajossal, Bálint Endrével és Korniss Dezsővel. Mostani bemutatója az emigrációban készült munkákat vonultatja fel. Munkatárlat — rendezés közben. A hejcei Nemzetközi Művésztelep munkájában részt vett több megyénkben hivatásos és amatőr képzőművész Harasztosi Pál felvétele ■ Magyarosan Egy „nyelvretörő" mű Mínya Károly Nemrég e lapban Márton László A nagyratörő című művéről olvashattak egy könyvajánlást. Azonban ez a dráma nemcsak tartalmával és a magyar történelmet idéző izgalmas fordulataival nyeri meg az olvasót, hanem nyelvi leleményességével, gazdagságával, stílusosan „nyelvretörő” voltával is. Itt nemcsak a szóképekre kell gondolni, aminek sorát Sára asszony átoközönében olvashattunk, hanem a játékos nyelvhasználatra is. Zsig- mond fejedelem így szól egy vendéget kísérő szolgához: „És ez a szolga?” Mire az így válaszol: „Az vagyok uram.” S ekkor Zsigmond így kiált fel: „Gaz vagy! Megtoldalak egy G betűvel.” Egy másik helyen viszont kettémetszi a szót az író. íme a részlet abból a jelenetből, amikor Zsigmond megtudja, hogy a szászok meg akarják tagadni az adót: „Megtagadják?! Levágom a tagot a tagadásáról, és máris megadják!" A darabot ritkán használt szólások teszik színessé. „Nem áll kutyán kövér ló halála” — mondja Bocskai, amikor az összecsapó felek erejét jellemzi. A szomorújáték egyik központi kérdése az, hogy meg lehet-e bízni Zsigmond riválisában, Boldizsárban. Szólással: „Itt elválik rögtön májtól a sár.” Geszti kapitány pedig így biztatja a kancellárt: „Olyan tájon élünk, ahol a sódar a vastagabbik végén szagosodik.” A drámában a szokatlan szavak egyrészt alkalmi újítások (sárkányfogvete- mény, szókígyó), másrészt a kort és hangulatát idéző elavult szavak, azaz arc- haizmusok: fiskus (állam- kincstár, adóhivatal), csausz (török .levélvivő, futár), mameluk (a kormány elvtelen, vakon engedelmeskedő híve). S végül egy igazi nyelvtani csemege. A következő mondattal ironizálják és fedik el a ki végzendők kegyetlen sorsát: „Mert holnap reggel a vesztőhelyen, (ha ismeritek a grammatikát) passivumban lesztek subjectumok.” Azaz szenvedő alanyok. A szó nyelvtani fordításában és köznapi jelentésében is. Szoboravató Kölcsey falujában A bűn gyalázatára van a népeknek, de az igazságot felmagasztalják az egek A sződemeteri ünnepség résztvevői elhelyezik a kegyelet koszorúit Kölcsey egészalakos szobránál A szerző felvétele Molnár Károly Sződemeter — Augusztus 6- án délután nagy forgalom volt az ártándi és a csenger- simai határállomáson. Most már nem jelentett problémát a nemzeti szalaggal ékített koszorúk kivitele, s viszonylag gyorsan sikerült átjutni. Tasnádig mintegy 80 kilométert gyors iramban meg lehetett tenni. Van azonban a Sző- demeterre közvetlenül bevezető útféleség is. Ez az alig tíz kilométeres szakasz kritikán aluli minőségű. A Kölcsey szoboravatóra várók tömegében akadtak jólértesültek, akik úgy tudták: a románok azért engedték meg a szobor felállítását, mert ezért cserébe a magyarok megépítik a pormentes utat Sződemeterre... Szóbeszédek A sokadalomban egy idősebb néni így fogalmazott, a szoborra nézve: „Istenem, csak meg ne gyaláznák!” A rossz nyelvek szerint a július elején Budapestről megérkezett szobrot azért csak egy nappal az avató ünnepség előtt merték felállítani, mert attól féltek, úgy jár, mint az a két emléktábla, amely 1990-ben, majd később 1992-ben Kölcsey szülőháza faláról eltűnt. Megint csak tömegbeni hír: ez azért volt, mert az akkori avatáskor megígérték, hogy a szeretetszolgálaton keresztül egy komoly rakományt küldenek a sződemeterieknek, s ez, mintha nem ért volna oda. Mintegy erre rímeltek a Magyar írószövetség elnökének a szobor leleplezésekor elhangzott mondatai. — Ez a szobor nem fog ledőlni, mert egy olyan nagy szellemet képvisel, testesít meg, akinek a szava 200 év óta idáig hallatszik. Azt hiszem, tovább fog hallatszani a magyar kultúra, a magyarság létezésének éveiben. Többen, többféleképpen közelítették meg Kölcsey nagyságát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke többek között a következőket hangsúlyozta. — Nem hiszek abban, hogy a népek között eredendő különbségek vannak. Nem hiszek abban, hogy a nemzeteknek ugyanúgy vannak jó és rossz tulajdonságai, mint az embereknek. Veszedelmes, hamis és gyűlöletes minden ilyen megkülönböztetés. Minden kultúrának megvannak a maga, senki máséval össze nem téveszthető értékei. Himnusz-örökség Nem vagyunk jobbak, vagy rosszabbak, de másak vagyunk. Más az örökségünk. Majdnem kétszáz évvel ezelőtt Kölcsey ugyanazt gondolta, amit mi most. A 171 évvel ezelőtt megírt, s a 150 évvel ezelőtt megzenésített Himnuszt nem törték meg történelmi traumák. Nem kellett Himnuszt váltani és váltogatni. Érvényes ma is. Érvényes a fájdalom, de a reménykedés is. Bár a szónokokat csak az első sorban állók láthatták, s a tömegből aki tudott a hűvösbe húzódott, mégis nagy érdeklődéssel hallgatták a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosát, Bálint Pataki Józsefet is, aki Kölcseyről így beszélt. — Rövidre szabott élete során a nemzeti haladás és felvilágosodás eszméiért harcolt. A demokratikus változások annak a lehetőségét is megteremtették, hogy Magyarország és a határokon túl élő magyarság között a kapcsolat szorosabbra fűződjék. Valóban az ünneplők koszorújában ott voltak a felvidéki, kárpátaljai és az újvidéki magyarság képviselői is. Többen megfogalmazták, hogy csak helyeselni lehet annak deklarálását: a mindenkori magyar kormánynak alkotmányban rögzített politikai, erkölcsi kötelessége támogatni a határon kívüli magyarságot. A nemzetközi normákhoz igazodva. A második órában kapott szót Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. — A Föld mindenütt Isten földje — idézte Albert Shwei- zert, akinek az volt a kívánsága: ott temessék el, ahol meghalt. Sződemetert angyal szárnya érintette, amikor 1790. augusztus 8-án az itteni kúrián megszületett a fiúgyermek, aki felnövekedvén, nem csak nemzetének lett áldása. Zsenialitása a világ legfényesebb elméi közé emelte. Harcolt a jobbágyság felszabadításáért, a magyar román, szlovák, rutén, szerb jobbágyság felszabadításáért, hogy egyenlő jog illesse meg a haza minden polgárát. Nem kis része volt abban, hogy 1848-ban először mondott le uralkodó réteg saját jogairól, mikor felszabadította a jobbágyságot. Századokra szóló programot adott Európának, ahol történelmi viszontagságok és ordas eszmék miatt, a reformoknak úgy látszik hosszabb időre van szükségük a megvalósuláshoz, mint tőlünk nyugatra és északra. A másság elismerése Mennyire híjával vagyunk az önmérsékletnek, a másság elismerésének. Kölcsey nem áldozott soha az ébredő nacionalizmus bálványistenének oltárán. Valóban szobrot érdemel, de nem neki van szüksége erre az emlékjelre. Nekünk, kései utódainak, magyaroknak, románoknak, a Kárpát-medence, és Közép-Európa, illetve Európa minden népének. Figyelni kell a szavára: a bűn gyalázatára van a népeknek, de az igazságot felmagasztalják az egek... A szobor sorsa nem tudjuk mi lesz, Ő ércnél maradandóbb emléket állított magának, eszméjének. Kopt liturgia hangjegyekben rögzítve Kairó (MTI) — Egyedülálló zenei anyagot vett át ünnepélyes keretek között kedden a kairói magyar nagykövetségen az egyiptomi kopt orthodox egyház fejének küldöttsége. Dr. Tóth Margit magyar zenekutatótól, az ő lejegyzésében, hangjegyek formájában kapta meg a Szent Baszíl Liturgia teljes egészét, első ízben írott formában hozzájutva egy olyan dallamvilághoz, amely az első keresztény évszázadok óta szájhagyomány útján terjedt. III. Senúda pápa, az egyipNagyszénás (MTI) — Nagyszénás határában hatalmas Árpád kori temetőt és a falu templomának alapjait kutatják a békési régészek. A településtől kilenc kilométerre lévő Czifra-dűlőben, a mára kiszáradt Szénás-ér két partján találtak rá a kora középkori falu maradványaira, amely valószínűleg a XI. században települt, s mintegy hatvan házból állhatott. A háromszáz lelkesre becsülhető teletömi koptok — becslések szerint mintegy tízmillió hívő — szellemi vezetője egyháza bizottságának három tagját küldte el a magyar képviseletre, ahol az átadás Szabó István ügyvivő jelenlétében történt meg. Az egyházfő kiadója a magyar kutatóval kötött megállapodás értelmében a páratlan gyűjteményt jövő év elejéig könyvalakban megjelenteti. Dr. Tóth Margit gyűjtésének, a hanganyag rögzítésének különleges voltát az adja, hogy a kopt zenét — a negyedhangok használata, a keleti vokális stílusra jellemző pülés temetőjében két — a régebbi sírokból itt összegyűjtött maradványokat rejtő — csonttemető és hetven sír került eddig elő. Az itt élők szegénységét bizonyító leletek közt hajkarikák, ruhakapcsok, párták szerepelnek. Az Árpád kori templom alapja agyag, amin minden bizonnyal téglafalak álltak, erre utalnak a törmelékek. A szénási téglatemplom teljes alapját szeretnék kiásni a bédíszítések miatt — sokáig leje- gyezhetetlennek tartották. Dr. Rá géb M oft áh, a Kairói Kopt Tudományok Intézete Zenei Osztályának vezetője — a magyar nagykövetségen járt három pápai megbízott egyike — hosszú évtizedek óta ennek ellenére feladatának tekintette a szájhagyomány révén fennmaradt liturgikus zene gyűjtését és lejegyzését. 1932-ben, a kairói Arab Zenei Konferencián találkozott Bartók Bélával, akivel levelezést is folytatott, de a magyar kutató és zeneszerző idő híján nem tudta vállalni a munkát. A koptok ma 95 éves doyenkési régészek, akik a Lakitelek Alapítvány és a helyi önkormányzat támogatásával dolgoznak. A nagyszénási leletek tanúsága szerint a falu körülbelül a XI. századtól lakott; az első írásos emlék a XV. századból való, amikor is Szénásegyházként említik a települést. A falut, templomával együtt — a környék többi településéhez hasonlóan — a törökök tették a földdel egyenlővé. je később a magyar-egyiptomi kulturális egyezmény jóvoltából került ismét kapcsolatba magyar zenetudósokkal, köztük dr. Tóth Margittal, aki korábban a Bartók által megteremtett lejegyzési iskola követőjének, Lajtha Lászlónak volt tanítványa, majd munkatársa. A magyar kutató több mint tízéves egyiptomi munkájának eredménye a kiadásra alkalmas hanganyag. 600 oldal terjedelemben rögzíti a leggyakrabban celebrált Szent Baszíl liturgia mintegy három és fél órás teljes zenei anyagát az első himnusztól az utolsó ámenig. Leváltás Bukarest (MTI) — A román művelődésügyi miniszter leváltotta a Temesvári Opera igazgatóját, egy plágium-ügy „hősét”, Virgil Bosát, akinek intézménye tavasszal Brüsszelben a budapesti Operaház tolláivá! próbált ékeskedni. Bosa, bogy vonzóbbá tegye a Bega-partiak előadásait, a budapestiek előadásaként í próbálta eladni a temesváriak Don Giovan- niját is. Árpád kori falu Békésben A szénási téglatemplom teljes alapját szeretnék kiásni
