Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-15 / 191. szám

1994. augusztus 15., hétfő KULTÚRA Hírcsokor Schwajda György... ...Himnusz című komédiá­ját tűzte műsorára a buda­pesti Merlin Színház. A fa­nyar játék első angol nyel­vű előadását augusztus 17- én tartják. Schwajda siker- darabjut hetente hat alka­lommal — a szombati na­pok kivételével — játsszák. (MTI) Játékdélelőttre... ...várják a gyerekeket a nyíregyházi Jósavárosi Mű­velődési Házban augusztus 16-án 10 órától. A foglalko­záson társasjátékokkal mú­lathatják az időt a vakáció­zok. (KM) Európa Hangja... ...címmel kínai nyelvű, Bu­dapesten megjelenő hetilap tájékoztatja a múlt héttől a Magyarországon és Euró­pában élő kínai állampol­gárokat a világ eseményei­ről. A jövőben tervezik ma­gyar, angol és más nyelvű kiadások megjelentetését is. (MTI) Esztergomban... ...a Károly Róbert által 1326-ban alapított, majd 1990-ben újjáalakult Szent György Lovagrend immár másodszor rendezi meg au­gusztus 15-19-e között a Középkori Akadémia elne­vezésű kulturális rendez­vénysorozatot. (MTI) Beiratkozás... ...lesz augusztus 30-án 16 órától (a balettteremben) a nyíregyházi Városi Műve­lődési Központ Balettisko­lájába. (KM) Óriás papírtekercskép Budapest (MTI) — Maro­sán Gyula művészete az emigrációban (1957-1993) címmel nyílt kiállítás az Emst Múzeumban. A tus­rajzok, olajfestmények, li­nómetszetek, komputergra­fikák, kollázsok és montá­zsok Marosán Gyula ide­genben született műveiből adnak ízelítőt. A több mint kétszáz alkotás között lát­ható például a neves képző­művész egy húszméteres kaligrafikus japán papírte­kercsképe. Az 1915-ös születésű fes­tő alkotói pályáját Aba-No- vák Vilmos szabadiskolájá­ban kezdte. Az 1930-as évek második felében ke­rült kapcsolatba Amos Im­rével, Vajda Lajossal, Bá­lint Endrével és Korniss Dezsővel. Mostani bemutatója az emigrációban készült mun­kákat vonultatja fel. Munkatárlat — rendezés közben. A hejcei Nemzetkö­zi Művésztelep munkájában részt vett több megyénk­ben hivatásos és amatőr képzőművész Harasztosi Pál felvétele ■ Magyarosan Egy „nyelvretörő" mű Mínya Károly Nemrég e lapban Márton László A nagyratörő című művéről olvashattak egy könyvajánlást. Azonban ez a dráma nemcsak tartalmá­val és a magyar történelmet idéző izgalmas fordulatai­val nyeri meg az olvasót, hanem nyelvi leleményes­ségével, gazdagságával, stí­lusosan „nyelvretörő” vol­tával is. Itt nemcsak a szó­képekre kell gondolni, ami­nek sorát Sára asszony átoközönében olvashat­tunk, hanem a játékos nyelvhasználatra is. Zsig- mond fejedelem így szól egy vendéget kísérő szol­gához: „És ez a szolga?” Mire az így válaszol: „Az vagyok uram.” S ekkor Zsigmond így kiált fel: „Gaz vagy! Megtoldalak egy G betűvel.” Egy másik helyen viszont kettémetszi a szót az író. íme a részlet abból a jelenetből, amikor Zsigmond megtudja, hogy a szászok meg akarják ta­gadni az adót: „Megtagad­ják?! Levágom a tagot a ta­gadásáról, és máris megad­ják!" A darabot ritkán használt szólások teszik színessé. „Nem áll kutyán kövér ló halála” — mondja Bocskai, amikor az összecsapó felek erejét jellemzi. A szomorú­játék egyik központi kérdé­se az, hogy meg lehet-e bízni Zsigmond riválisá­ban, Boldizsárban. Szólás­sal: „Itt elválik rögtön máj­tól a sár.” Geszti kapitány pedig így biztatja a kancel­lárt: „Olyan tájon élünk, ahol a sódar a vastagabbik végén szagosodik.” A drámában a szokatlan szavak egyrészt alkalmi újítások (sárkányfogvete- mény, szókígyó), másrészt a kort és hangulatát idéző elavult szavak, azaz arc- haizmusok: fiskus (állam- kincstár, adóhivatal), csa­usz (török .levélvivő, futár), mameluk (a kormány elvte­len, vakon engedelmeskedő híve). S végül egy igazi nyelvtani csemege. A kö­vetkező mondattal ironizál­ják és fedik el a ki végzen­dők kegyetlen sorsát: „Mert holnap reggel a vesztőhe­lyen, (ha ismeritek a gram­matikát) passivumban lesz­tek subjectumok.” Azaz szenvedő alanyok. A szó nyelvtani fordításában és köznapi jelentésében is. Szoboravató Kölcsey falujában A bűn gyalázatára van a népeknek, de az igazságot felmagasztalják az egek A sződemeteri ünnepség résztvevői elhelyezik a ke­gyelet koszorúit Kölcsey egészalakos szobránál A szerző felvétele Molnár Károly Sződemeter — Augusztus 6- án délután nagy forgalom volt az ártándi és a csenger- simai határállomáson. Most már nem jelentett problémát a nemzeti szalaggal ékített koszorúk kivitele, s viszony­lag gyorsan sikerült átjutni. Tasnádig mintegy 80 kilomé­tert gyors iramban meg lehe­tett tenni. Van azonban a Sző- demeterre közvetlenül beveze­tő útféleség is. Ez az alig tíz kilométeres szakasz kritikán aluli minőségű. A Kölcsey szoboravatóra várók tömegé­ben akadtak jólértesültek, akik úgy tudták: a románok azért engedték meg a szobor felál­lítását, mert ezért cserébe a magyarok megépítik a por­mentes utat Sződemeterre... Szóbeszédek A sokadalomban egy idősebb néni így fogalmazott, a szo­borra nézve: „Istenem, csak meg ne gyaláznák!” A rossz nyelvek szerint a július ele­jén Budapestről megérkezett szobrot azért csak egy nappal az avató ünnepség előtt merték felállítani, mert attól féltek, úgy jár, mint az a két emlék­tábla, amely 1990-ben, majd később 1992-ben Kölcsey szü­lőháza faláról eltűnt. Megint csak tömegbeni hír: ez azért volt, mert az akkori avatáskor megígérték, hogy a szeretet­szolgálaton keresztül egy ko­moly rakományt küldenek a sződemeterieknek, s ez, mint­ha nem ért volna oda. Mintegy erre rímeltek a Ma­gyar írószövetség elnökének a szobor leleplezésekor elhang­zott mondatai. — Ez a szobor nem fog le­dőlni, mert egy olyan nagy szellemet képvisel, testesít meg, akinek a szava 200 év óta idáig hallatszik. Azt hiszem, tovább fog hallatszani a ma­gyar kultúra, a magyarság lé­tezésének éveiben. Többen, többféleképpen kö­zelítették meg Kölcsey nagy­ságát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke többek között a kö­vetkezőket hangsúlyozta. — Nem hiszek abban, hogy a népek között eredendő kü­lönbségek vannak. Nem hi­szek abban, hogy a nemzetek­nek ugyanúgy vannak jó és rossz tulajdonságai, mint az embereknek. Veszedelmes, hamis és gyűlöletes minden ilyen megkülönböztetés. Min­den kultúrának megvannak a maga, senki máséval össze nem téveszthető értékei. Himnusz-örökség Nem vagyunk jobbak, vagy rosszabbak, de másak va­gyunk. Más az örökségünk. Majdnem kétszáz évvel ezelőtt Kölcsey ugyanazt gondolta, amit mi most. A 171 évvel ez­előtt megírt, s a 150 évvel eze­lőtt megzenésített Himnuszt nem törték meg történelmi tra­umák. Nem kellett Himnuszt váltani és váltogatni. Érvényes ma is. Érvényes a fájdalom, de a reménykedés is. Bár a szónokokat csak az el­ső sorban állók láthatták, s a tömegből aki tudott a hűvösbe húzódott, mégis nagy érdek­lődéssel hallgatták a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosát, Bálint Pataki Józsefet is, aki Kölcseyről így beszélt. — Rövidre szabott élete so­rán a nemzeti haladás és felvi­lágosodás eszméiért harcolt. A demokratikus változások an­nak a lehetőségét is megterem­tették, hogy Magyarország és a határokon túl élő magyarság között a kapcsolat szorosabbra fűződjék. Valóban az ünnep­lők koszorújában ott voltak a felvidéki, kárpátaljai és az új­vidéki magyarság képviselői is. Többen megfogalmazták, hogy csak helyeselni lehet an­nak deklarálását: a mindenkori magyar kormánynak alkot­mányban rögzített politikai, erkölcsi kötelessége támogatni a határon kívüli magyarságot. A nemzetközi normákhoz iga­zodva. A második órában kapott szót Kocsis Elemér, a Tiszán­túli Református Egyházkerület püspöke. — A Föld mindenütt Isten földje — idézte Albert Shwei- zert, akinek az volt a kívánsá­ga: ott temessék el, ahol meg­halt. Sződemetert angyal szár­nya érintette, amikor 1790. au­gusztus 8-án az itteni kúrián megszületett a fiúgyermek, aki felnövekedvén, nem csak nem­zetének lett áldása. Zsenialitá­sa a világ legfényesebb elméi közé emelte. Harcolt a job­bágyság felszabadításáért, a magyar román, szlovák, rutén, szerb jobbágyság felszabadítá­sáért, hogy egyenlő jog illesse meg a haza minden polgárát. Nem kis része volt abban, hogy 1848-ban először mon­dott le uralkodó réteg saját jo­gairól, mikor felszabadította a jobbágyságot. Századokra szóló programot adott Európának, ahol törté­nelmi viszontagságok és ordas eszmék miatt, a reformoknak úgy látszik hosszabb időre van szükségük a megvalósulás­hoz, mint tőlünk nyugatra és északra. A másság elismerése Mennyire híjával vagyunk az önmérsékletnek, a másság el­ismerésének. Kölcsey nem ál­dozott soha az ébredő naciona­lizmus bálványistenének oltá­rán. Valóban szobrot érdemel, de nem neki van szüksége erre az emlékjelre. Nekünk, kései utódainak, magyaroknak, ro­mánoknak, a Kárpát-medence, és Közép-Európa, illetve Eu­rópa minden népének. Figyel­ni kell a szavára: a bűn gyalá­zatára van a népeknek, de az igazságot felmagasztalják az egek... A szobor sorsa nem tudjuk mi lesz, Ő ércnél mara­dandóbb emléket állított ma­gának, eszméjének. Kopt liturgia hangjegyekben rögzítve Kairó (MTI) — Egyedülálló zenei anyagot vett át ünne­pélyes keretek között ked­den a kairói magyar nagykö­vetségen az egyiptomi kopt orthodox egyház fejének küldöttsége. Dr. Tóth Margit magyar zene­kutatótól, az ő lejegyzésében, hangjegyek formájában kapta meg a Szent Baszíl Liturgia teljes egészét, első ízben írott formában hozzájutva egy olyan dallamvilághoz, amely az első keresztény évszázadok óta szájhagyomány útján ter­jedt. III. Senúda pápa, az egyip­Nagyszénás (MTI) — Nagy­szénás határában hatalmas Árpád kori temetőt és a falu templomának alapjait kutatják a békési régészek. A településtől kilenc kilo­méterre lévő Czifra-dűlőben, a mára kiszáradt Szénás-ér két partján találtak rá a kora kö­zépkori falu maradványaira, amely valószínűleg a XI. szá­zadban települt, s mintegy hat­van házból állhatott. A három­száz lelkesre becsülhető tele­tömi koptok — becslések sze­rint mintegy tízmillió hívő — szellemi vezetője egyháza bi­zottságának három tagját küldte el a magyar képviselet­re, ahol az átadás Szabó István ügyvivő jelenlétében történt meg. Az egyházfő kiadója a magyar kutatóval kötött meg­állapodás értelmében a párat­lan gyűjteményt jövő év ele­jéig könyvalakban megjelen­teti. Dr. Tóth Margit gyűjtésé­nek, a hanganyag rögzítésének különleges voltát az adja, hogy a kopt zenét — a ne­gyedhangok használata, a ke­leti vokális stílusra jellemző pülés temetőjében két — a ré­gebbi sírokból itt összegyűj­tött maradványokat rejtő — csonttemető és hetven sír ke­rült eddig elő. Az itt élők szegénységét bi­zonyító leletek közt hajkari­kák, ruhakapcsok, párták sze­repelnek. Az Árpád kori temp­lom alapja agyag, amin min­den bizonnyal téglafalak áll­tak, erre utalnak a törmelékek. A szénási téglatemplom teljes alapját szeretnék kiásni a bé­díszítések miatt — sokáig leje- gyezhetetlennek tartották. Dr. Rá géb M oft áh, a Kairói Kopt Tudományok Intézete Zenei Osztályának vezetője — a ma­gyar nagykövetségen járt három pápai megbízott egyike — hosszú évtizedek óta ennek ellenére feladatának tekintette a szájhagyomány révén fenn­maradt liturgikus zene gyűjté­sét és lejegyzését. 1932-ben, a kairói Arab Zenei Konferen­cián találkozott Bartók Bélá­val, akivel levelezést is folyta­tott, de a magyar kutató és zeneszerző idő híján nem tudta vállalni a munkát. A koptok ma 95 éves doyen­kési régészek, akik a Lakitelek Alapítvány és a helyi önkor­mányzat támogatásával dol­goznak. A nagyszénási leletek tanú­sága szerint a falu körülbelül a XI. századtól lakott; az első írásos emlék a XV. századból való, amikor is Szénásegyház­ként említik a települést. A falut, templomával együtt — a környék többi településé­hez hasonlóan — a törökök tették a földdel egyenlővé. je később a magyar-egyiptomi kulturális egyezmény jóvoltá­ból került ismét kapcsolatba magyar zenetudósokkal, köz­tük dr. Tóth Margittal, aki ko­rábban a Bartók által megte­remtett lejegyzési iskola köve­tőjének, Lajtha Lászlónak volt tanítványa, majd munkatársa. A magyar kutató több mint tízéves egyiptomi munkájának eredménye a kiadásra alkal­mas hanganyag. 600 oldal ter­jedelemben rögzíti a leggyak­rabban celebrált Szent Baszíl liturgia mintegy három és fél órás teljes zenei anyagát az el­ső himnusztól az utolsó áme­nig. Leváltás Bukarest (MTI) — A román művelődésügyi mi­niszter leváltotta a Temes­vári Opera igazgatóját, egy plágium-ügy „hősét”, Vir­gil Bosát, akinek intézmé­nye tavasszal Brüsszelben a budapesti Operaház tol­láivá! próbált ékeskedni. Bosa, bogy vonzóbbá te­gye a Bega-partiak előadá­sait, a budapestiek előadá­saként í próbálta eladni a temesváriak Don Giovan- niját is. Árpád kori falu Békésben A szénási téglatemplom teljes alapját szeretnék kiásni

Next

/
Oldalképek
Tartalom