Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-15 / 191. szám

1994. augusztus 15., hétfő Kílel-Magyarotszág 13 Fejlesztés a padló alatt A naményi kórház az ország második legrosszabbul finanszírozott kórháza Vásárosnamény (KM — MCS) — Az országban 21 kórház, közöttük a naményi, összefogott, hogy megpró­bálja siettetni a korábbi egészségügyi reform kap­csán beígért felzárkóztatást és kiegyenlítést. Ennek hát­tere: 1991-ben a szakminisz­tériumban kimondták, le­gyen versenyhelyzet a kór­házak között és így azok a kórházak maradnak meg, amelyek életképesek. A kon­cepciónak egyetlen szépség­hibája volt: a kórházak nem egyforma eséllyel indultak, így viszont a finanszírozás a korábbi egyenlőtlenséget konzerválta. A finanszírozásról, a naményi kórház pénzügyi helyzetéről dr. Szele Ildikó orvosigazgató­val beszélgettünk. — Piacról, versenyről be­szélünk egyenlőtlen esélyek­kel, feltételekkel és egy bor- zasztósan alacsony finanszí­rozással. A 320 főt foglalkoz­tató naményi intézmény, ahol évente 6 ezer fekvőbeteget kezelünk, az ország második legrosszabbul finanszírozott kórháza. Minden kórháznak a fekvőbeteg-ellátásban van egy úgynevezett saját ára, ami azt jelenti, hogy egy súlypontért mennyi pénzt kapunk. A na­ményi kórházban ez a szám 18 560 forint, az országos át­lag viszont 33 000 forint. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag önköltség alatt dolgozunk. Az összeg annyira alacsony, hogy akár működésképtelenné tehe­ti a kórházat. — Ebben a siralmas hely­zetben — folytatta az orvos­igazgató —, amikor legalább az országos átlaghoz szeret­nénk felzárkózni, a múlt évben sikerült olyan fejlesztéseket végrehajtani, ami az életben maradásunkhoz kellett. Az egyik a laporoszkópiás műtő­blokk kialakítása, a másik egy audiológia berendezésének a beszerzése. A megyében ugyanis Nyíregyházán kívül ennek a kórháznak van lehető­sége arra, hogy felírhatja a hal­lókészülékeket, ami egy jelen­tős szolgáltatásbővülés a la­kosságnak. Nekünk a 10 mil­lió forint értékű fejlesztés óri­ási eredmény, hiszen ez a kór­ház évek óta úgy van elköny­velve, mint egy szintentartó intézmény, amelyre nem jut fejlesztési pénz. És az az ösz- szeg, amennyivel az önkor­mányzat támogat, az lassan a fennmaradáshoz sem lesz elég. Idén az energia- és a gyógy­szerár-emelések miatt ennek az összegnek a töredékét sem tudjuk fejlesztésre fordítani, másrészt, ha nem kezdődik meg a kiegyenlítődés a kórhá­zak között, akkor az átlagon alul finanszírozott kórházak komoly működési zavarokkal fognak küszködni. A lapok többször cikkeztek azokról az egészségügyi intéz­ményekről, amelyek több mil­lió forinttal tartoznak a pék­üzemeknek és a tejgyáraknak. A naményi kórháznak egy fil­lér tartozása sincs, mondja dr. Szele Ildikó. Ugyanakkor hoz­záteszi: csak a legsürgősebb javításokra jut pénz, rekonst­rukcióra egyelőre nem, pedig 1991-ben a szakminisztérium 1995-re ütemezte be a naményi kórház teljes rekonstrukcióját. Ehhez a pályázatot az önkor­mányzattal közösen minden évben beadták, legutóbb az en­gedményes terv elkészítése 5 millió forintba került, amihez az önkormányzat hitelt vett fel, de erre eddig még válasz sem érkezett. A rekonstrukció teljes költsége egy rendkívül takarékos terv alapján 600- 700 millió forint lenne. — Ebben a helyzetben még amiatt is idegeskedhettünk — magyarázta az orvos-igazgató —, hogy voltak olyan hangok melyek szerint a vásárosna- ményi kórházat be kell zárni. Az indokok elég gyengére si­kerültek, hiszen az, hogy sok kórház van a megyében, ez még nem lehet ok a bezárásra, csakúgy mint az sem, hogy a kisvárdai, a mátészalkai és a fehérgyarmati kórház ellátja Vásárosnamény és körzetének betegeit. Mindez pontosan el­lentétje az egészségügyi prog­ramnak, mely szerint az egész­ségügyi ellátást minél köze­lebb kell vinni a lakossághoz. — A bezárás olyan mértékű visszaesést jelentene az egész­ségügyi ellátásban — mondta dr. Szele Ildikó orvos-igazgató —, amely az itt élő 45 ezer ember életesélyét, gyógyulá­sát jelentős mértékben ronta­ná. Pont abban a körzetben, ahol jelentős a munkanélkü­liség, ahol nagyon gyenge az infrastrukturális ellátás. In­tézményünk egy alapellátó, úgynevezett kiskórház a négy alapszakmával valamint diag­nosztikával és fül-orr-gégé- szettel. Dolgozóinknak az alapbé­ren, a pótlékon kívül a törvény által előírt úgynevezett moz­góbért, ügyeleti, készenléti dí­jat már nem tudjuk teljes egészében kifizetni. Erre, va­lamint a 13. havi fizetésre nincs fedezet. Mindezeket a gondokat tetézi, hogy az ön- kormányzati előterjesztésben az szerepel, a pénzügyi év kö­zepén váljon le a kórházról a fogászat. Ha szakmailag a fo­gászat jobban jár és gazdasá­gosabban lehet működtetni, akkor megéri, de ebben a töré­keny pénzügyi rendszerben, amit kialakítottunk,, egy levá­lás még jobban rontaná a pénzügyi helyzetünket. Előny a készpénzes privatizációnak Augusztus 22-én tartja soros ülését a privatizációs tanácsadó testület Budapest (MTI) — Várható­an augusztus 22-én tartja kö­vetkező ülését az a privatizá­ciós tanácsadó testület, amely javaslatokat készít Bartha Fe­renc privatizációs kormány- biztosnak az új kormány ma- gánosítási programjához. Mihályi Péter privatizációs kormánybiztos-helyettes el­mondta, hogy erre az ülésre részletes beszámoló készül a privatizáció eddigi helyzeté­ről. Ez összegzi, hogy mi tör­tént négy év alatt, s pontosan milyen mennyiségű vagyon vár még eladásra. Ezenkívül stratégiai javaslatot is kidol­goznak. Eszerint alapvetően a készpénzes privatizációt kí­vánják előnyben részesíteni, de emellett súlyt helyeznek a vagyonátadási igények kielé­gítésére is. Előirányozza a stratégiai javaslat a gyorsított, egyszerűsített eljárások szere­pének növelését is. Ilyen mód­szerekkel a teljes, még meg­lévő A VÜ-vagyont értékesíte­ni lehetne. A gyorsítás azon­ban nem jelentheti az ellenőr­zés lazulását. Éppen ellenke­zőleg, új ellenőrzési módsze­reket kell kialakítani, hogy minél kevesebb visszaélés, korrupció kíséije a magánosí­tás folyamatát. Végül pedig a bizottság javaslatot dolgoz ki egy olyan jogszabály terveze­tére, amely az Állami Vagyon­ügynökségből és az Állami Vagyonkezelő Rt.-bői létrejö­vő új vagyonkezelő szervezet munkáját szabályozná. Japán autóexport USA-ba Gyorshírek A Világbank... ...bejelentette, hogy Gázá­ban megnyitja első képvi­seletét a palesztin autonóm területeken. (MTI) Kína... ...ipari termelése a január­július időszakban látványo­san, 15,7 százalékkal bő­vült, és értéke 884,8 milli­árd jüan (102 milliárd dol­lár) volt. (MTI) Észak-Korea... ...külkereskedelme folya­matosan hanyatlik, és en­nek egyik következménye­ként tovább fokozódik az élelmiszerhiány. Már nem csak a terveket versenyben túlteljesítők esznek napon­ta kétszer, de a lakosság na­gyobb része is kevesebb élélmiszerhez jut. (MTI) Várhatóan... ...mintegy 20 milliárd jen adózás előtti nyereséget ér el a Fujitsu az idei pénz­ügyi év szeptemberben zá­ruló első felében. (MTI) Ezeregyszáz... ...munkás sztrájkja miatt leállt a munka csütörtökön Dánia egyik legnagyobb szabású építkezésén, a Zea­land és Funen szigeteket a kontinessel összekötő 6,6 kilométeres hídon. (MTI) Tokió (MTI) — Az amerikai autópiacon megindult erőtel­jes fellendülés hatására a leg­nagyobb japán autógyártók megemelik az Egyesült Álla­mokba irányuló szállításaik­nak az idei évre eredetileg elő- rejelzett mennyiségét. Japán vezető üzleti napilap­ja, a Nihon Keidzai Simbun Budapest (MTI) — Teljes egészében külföldi tulajdon­ba került a Contrex autó­kereskedelmi vállalat. Miután korábbi többségi tulaj­donosa, az osztrák Wolfgang Denzel Kraftfahrzeuge AG. nemrégiben a fennmaradt negyvenöt százalékos üzlet­Budapest (MTI) — Az idén a tavalyinál kevesebb gyümölcs termett, ám nem kell hiánnyal számolni, jut elég a hazai fo­gyasztóknak — közölte Lux Róbert, a Magyar Gyümölcs­szövetség és Terméktanács főtitkára az MTI munkatársá­val. A szerényebb hozamok miatt viszont magasabbak az árak, és ezért sok család aszta­lára ritkábban kerül gyümölcs. Az almából már tavaly felére esett vissza az egy főre jutó fo­csütörtöki jelentése szerint a Toyota 1 millió 30 ezerről 1 millió 48 ezerre, a Nissan pe­dig 725 ezerről 770 ezerre nö­veli a leszállítani tervezett gépkocsik mennyiségét. A Mazda, amely 32 ezer darab­bal, 399 ezerre módosította el­adási előrejelzéseit, az Egye­sült Államokban folyó gyár­részt is megvásárolta. Az MTI információi szerint a Denzel a Contrex átvételével erősíteni kívánja jelenlétét a magyar pi­acon. A Denzel a Mitsubishi már­ka ausztriai, csehországi, szlo­vákiai és magyarországi im­portőre. Magyar érdekeltsége 1987. óta végzi a márka for­gyasztás. A mostani helyzetre jellemző, hogy a tulajdonvál­tás körüli gyakori herce-hur- cák miatt sok gyümölcsösben az elmúlt két évben elmulasz­tották a metszést, és emiatt jó néhány — főként — ősziba­rack-ültetvény tönkrement, el­sősorban Buda és Pécs kör­nyékén, valamit Somogy me­gyében. Az is általános tapasztalat, hogy a gyümölcsfák nagy ré­sze elöregedett, indokolt lenne tásra kívánja alapozni az ex­portbővítést. A japán gépkocsik növekvő részesedése az amerikai pia­con minden bizonnyal élezni fogja a versenyt a három leg­nagyobb amerikai gyártóval, a General Motorsszal, a Forddal és a Chryslerrel — állapította meg a Nihon Keidzai Simbun. galmazását és szervizelését. Tavaly a Contrex 1300 Mit­subishit értékesített. A cég je­lenleg az egyik legnagyobb magyar autókereskedelmi vál­lalat, három budapesti telephe­lye van. Az osztrák tulajdonos tervei között szerepel, hogy újabb autószalont és szerviz­központot nyit Budapesten. évente 5-6 százalék körüli arányban felújítani a faállo­mányt, ez azonban mostaná­ban elmarad, legfeljebb 1-2 százalékos az új telepítések aránya. A termelés és a piac körüli bizonytalanságok miatt sokan kivárnak, egyelőre nem kez­denek ilyen jellegű beruhá­zásba. A prognózisok szerint viszont a gyümölcstermesztés hosszú távon is kifizetődő vál­lalkozás lehet. A Denzel átvette a Contrexet Újabb autószalon és szervizközpont nyitása a terv Kevesebb és drágább a gyümölcs Hudákéké az üsző Három kocát és malacokat tartanak Pap (KM - MCS) — Csak reménykedtünk abban, hogy egy kis malacot nye­rünk, erre olvassuk az új­ságban, hogy a Bábolna- Bereg Takarmánygyártó Kft. akciójának első főnye­reménye, az üsző lett a mi­énk, mondja boldogan a pa­pi Hudák Istvánná, aki je­lenleg munkanélküli. Bár sertéseket nevelünk, a fér­jemmel úgy döntöttünk, nem adjuk el a jószágot, megtartjuk, egy pluszólat építünk neki. Hudákék hét éve fogtak bele az állattartásba. Leg­először két kis malacot vásároltak a piacon, de se­hogy sem akartak enni, nem volt étvágyuk, emiatt még egy malacot vásároltak. Úgy látszik a három malac­nak együtt már jobban esett a táp, mert elkezdtek növe­kedni. A hizlalás végén egyet levágtak, két kocát pedig meghagytak. Ezután a szaporulatból évről évre mindig meghagytak néhá­nyat, melléjük pedig törzs­könyvezett tenyészállo- mányt, magyar fehér hús­sertést vásároltak. A hús­ipar mindezt premizálta, ki­lónként Hudácék két forint­tal többet kaptak, mint a többiek. Az állatokat korábban a nyíregyházi húsiparnak ad­ták le, amikor a cégnél fize­tési gondok jelentkeztek, akkor új felvásárló után néztek és a Varsányhús Kft.-nek vitték a sertéseket. Az árral viszont már gon­dok voltak, mert a kft. a szerződött partnereitől 100 forintért vette meg a sertés kilóját, Hudákék, mivel nekik nem volt szerződé­sük, csak 88 forintot kap­tak. A felvásárlási gondok elvették a kedvüket az állat­tartástól, a 47 állatot le­csökkentették 23-ra úgy, hogy a tenyészkant is elad­ták az ősszel. így maradt 3 koca és 20 malac. Ezt az ál­lományt a piaci viszonyok miatt nem akarják bővíteni. — A malacokat vásárok­ban és a faluban próbáljuk eladni — mutat az ólban pi­henő állatokra a férj, aki a kisvárdai Caroflex Fékbe­tétgyárban dolgozik. — Sajnos a húsra nincs fize­tőképes kereslet, emiatt nem nagyon érdemes az ál­latot tartani. Amikor lead­tuk az állatokat, akkor az értük kapott pénzt a házra költöttük, hiszen a felesé­gemmel szinte semmi nél­kül kezdtük a közös életün­ket. Emellett arra mindig szorítottunk, hogy a jószág­nak a legjobb tápot adjuk, enélkül nem lehet minőségi húst leadni. A koca és a malacok mellett az üsző is megfér majd A szerző felvétele Árfolyamok Kárpótlási jegyi Tőzsde! Index (ideiglenes) augusztus 12-én: 1671,61 (+17,41) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. augusztus 12. Valuta Desiza Kanadai dollár 78.01 79.53 78,45 Pénznem _____Vétel Eladás Közép árt. Kuvaiti dinár 36128 367,94 36335 Német marta 69,12 70,32 6929 Angol font 166,66 169,66 167,88 Norvégkonma 15,72 16,00 15Ä Amztril dollár 80,31 81,65 80.47 Olasz lírát 1000) 68,09 69,31 68,42 Belga franki 100) 335,03 34033 338,54 Osztrák sc.(100) 98231 999,21 993,27 Dán korona ' 17,44 17.74 17.60 Port. ese l 100) 67.73 68,87 67,78 Finnmarka 20.90 21,24 20.97 Spanyol pes.(100j 8338 8434 8337 i Francia fiánk 20.14 20.48 2035 Svájci frank 82.14 83.46 8328 Holland fonni 61.52 62.56 62.23 Svéd korona i335 14,09 13,90 j írtam 16522 168,02 .1653)2 USA dollar 10730 109.80 108.52 Japán jen (100) 107,57 109,43 108,80 ECU 131.64 133.88 132,91 ...........GAZDASÁG—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom