Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-10 / 187. szám
1994. augusztus 10.; szerda KM-POSTA Forum olvasóink leveleiből Takács János Nyíregyháza, VáciJMihály u. 12/a. Rossz kártya Egyre szélesebb körben terjed a kártyás telefon, ez bizony jó, mert jóval nagyobb a lehetősége annak, hogy telefonálni tudjon az emberfia (nem törik fel a pénzért, ami benne van). Egy hónapja tátong ez a munkagödör a nyíregyházi Bethlen Gábor utca és Vas- A házban, ahol lakom, felsze- gyár utca sarkán. Ráérős lehet valamelyik cégnek... Balázs Attila felvétele gén ajkú lennék, az sem volna baj, mert három nyelven is ott áll, mit kell csinálni. De a kártya bedugása után a gép kiírta: Hiba,! Kérem vegye ki a kártyát! Megismételtem a műveleteket, az eredmény ugyanaz. Visszamentem a postára, hogy kérem szépen, ez a kártya hibás, legyenek oly kedvesek és cseréljék ki. Nem ez történt, bár a postaalkalmazottak nagyon megértők és kedvesek voltak. Elmondták, hogy a telefon- kártyát nekem kell személyesen a MATÁV ügyfélszolgálati irodájába bevinni, onnan továbbítják Debrecenbe, ahol felülvizsgálják és ha rossznak találják, akkor lehet szó a cserérői. Az ügyfélszolgálati irodában is előadtam a panaszomat. Meglepő volt számomra, hogy az illetékes hölgy azonnal elővett egy kis készüléket és megvizsgálva a kártyát kijelentette: ez tényleg hibás, de sajnos, ő nem cserélheti ki, csak ha Debrecenben is megvizsgálták, ami két-három hétig is eltarthat. Áldozatosan Kórházba kerülni mindig rossz, én mégis jó élményekkel tértem haza a műtét utáni egyhetes lábadozás után a megyei kórház sebészetéről. Bevitt a mentő a sürgősségi osztályra, ahonnan percek alatt átvittek a sebészetre. Olyan gyorsan, szakszerűen és mi több, megértéssel dolgoztak az orvosok, az asszisztensek és a nővérek — noha én senkinek nem adtam semmit —, hogy sikerült elviselhetővé tenni a kórházi tartózkodás napjait. Pedig az egészségügyi dolgozók nagyon kevés fizetésért végzik áldozatos és fontos munkájukat. teltek egy ilyen kártyás telefont. Ezen felbuzdulva vásároltam egy telefonkártyát, hogyha szükségem van rá, tudjak telefonálni. Elolvastam a telefon mellé kitűzött használati utasítást. Ha netán ideSzóval, a saját termékükért nem vállalnak semmilyen felelősséget, de a pénzemet használják. Ez volt az a pont, amikor megkérdőjeleztem a szolgáltatást, aminek az elején még örültem. Ez a kártya 250 forint. Ezek után milyen bizalommal vásároljak egy másik telefonkártyát, ha netán a technika ördöge nincs szabadságon ebben a kánikulában? Vagy netán tekintsem zsákbamacskának a telefonkártyát? Miért van az, hogy egy monopolhelyzetben lévő cég telefonínséges világunkban ilyet megengedhet magának? Csak az ő érdeke lényeges, a vevő az nem számít? Nem az ügyfelekből profitál? Arról nem is beszélve, hogy 9,09 százalék adót is fizetnem kellett a kártyáért. Javaslom, ahogyan az ügyfélszolgálati irodában ellenőrizték a kártyát, úgy ellenőrizzék azt eladás előtt és a jót adják a kedves vevő kezébe. Séfer Károly Nyíregyháza, Fazekas János tér 4. Hőguta garantálva A múlt héten vásárolni voltam a nyíregyházi Kelet Áruházban és betértem az előtte lévő újságospavilonba képeslapot venni. Álltak előttem négyen. Szívvel műtötték, már két perc múlva rosszul lettem, olyan nagy volt bent a meleg és hiába volt kizsinegezve az ajtó, egy csepp friss levegő se jött be, csak a por és a benzingőz. A hölgy nagyon kedves volt, látta, hogy mindjárt rosszul leszek, leültetett a kis asztalhoz, adott egy pohár vizet. Észrevettem egy hőmérőt a sarokban, 40 fokot mutatott! Se egy ventillátor,. semmi, hogy ne főjenek a vásárlók, amíg sorra kerülnek. A dolgozókat nem is említem. Csodálkozom, hogy a Rónahír Kft.-t még nem büntette meg emiatt a Munkavédelmi Felügyelőség. Én tíz évig dolgoztam Kanadában, ott az olyan üzleteket, ahol a legelemibb feltététel nem található meg, bezáratná a szakszervezet. Kérdem, ha hőgutát kap ab- bárt a pokolban egy idős vásárló vagy gyerek, vagy valamelyik dolgozójuk, akkor fizetik a kórházi kezelést és a,fájdalomdíjat? Nem hiszem, hogy egy mennyezeti ventillátorra ne lenne pénze a cégnek. Dobos András Nyíregyháza A kezességet jól meg kell gondolni Dr. Bartha Sándor Egy Tisza-parti faluban él olvasónk, akinek a férje három évvel ezelőtt egy barátjának kezességet vállalt az OTP-nél. Az adósság nagy részét azonban a barát rájuk hagyta, a faluból nagy hirtelen elköltözött. Olvasónk férje három havi fizetését kérte el a munkáltatójától annak a reményében, hogy a bíróság havonta letiltana majd a hajdani baráttól. Befizették az összeget, amit az OTP követelt és azonnal a bírósághoz fordultak. Azóta semmi sem történt. Járatlanok lévén, nem tudják mit kellene tenniük, hol, kitől kérjenek segítséget. Támogatást várnak, hiszen a férj jóhiszeműen járt el akkor, amikor a kezességet aláírta. Valóban jóhiszeműen, de mint kitetszik, igen meggondolatlanul is. A kezes egy adós tartozásaiért vállalt kötelezettséget. Amennyiben az adós nem tud fizetni, a hitelező (leginkább a pénzintézet) a kezes jövedelméből elégíti ki magát. Sajnos, ma már mindennapos, hogy az adós nem teljesítőképes és a kezes fizet helyette. Az eredeti adóstól úgy lehet csak behajtani a kezes által kifizetett összeget (rendszerint a bíróság által behajtatni is nehéz), ha az adósnak felszabadul a munkabére a különböző kötelezettségek alól. Illetve a másik lehetőség, hogy olyan vagyonhoz jut, amit a tartozása fejében annak a kielégítésre lehet fordítani. Egy szatmári olvasónk viszont egy Romániából áttelepülő család miatt fizette meg a tanulópénzt. Eladta nekik a házát, a szóbeli megegyezés után — olyannyira biztosnak tűnt a dolog — kérésükre ki is költözött belőle. A család azt ígérte, addig leróják az adósságukat. Másként történt. Másfél hónapra rá kapott tőlük előlegként 300 ezer forintot, egyben kérték, engedje meg, hogy az épület egy részében dolgozhassanak addig is, amíg kiegyenlítik a tartozásukat. Olvasónk bizonytalanul, de csak rábólintott. A férfi munkagépeket hozott és megnyitotta a műhelyét a házban. Á család továbbra is ígérgetett, aztán az év elején közölte, hogy a házat már nem tudják megvenni, mert a pénzüket elköltötték. Ám hallották, hogy levélírónk unokájának a háza is eladó, az kisebb, megvásárolnák. Meg is egyeztek, hogy a 300 ezer forintot beszámítják a vételárba. Hetekig hitegették olvasónkat és az unokáját, aztán hipp-hopp elálltak a vételtől. Ezzel a bosszúságok láncsorozatát indították el: az unoka ugyanis már megelőlegezett egy lakást, hogy majd a régi házából kapott pénzből kifizeti. De így ezt az összeget is elvesztette. Olvasónk miután sorozatosan becsapták, mintegy „fájdalomdíjul” szeretné megtartani a család által neki kifizetett előleget. Szeretné tudni még például azt is, hogy kérhet-e kártérítést tőlük, mert a ház után érdeklődőket a szavukban bízva mind elutasította, így hoppon maradt. Ingatlan adásvételére kötött szerződés — egyebek között----csak akkor érvényes, ha azt a felek írásba foglalták. Szóban tehát nem jöhet létre érvényes megállapodás, sőt 1994. február 4-től kezdődően a felek magánokiratba is csak akkor foglalhatják a szerződést, ha azt ügyvéd ellenjegyzi, vagy a szerződő felek aláírásukat közjegyző előtt ismerik el. Érvénytelen szerződéshez joghatár nem fűződik, a kapott előleget levélírónknak vissza kell fizetni. További problémát jelenthetett volna az, hogy a vevők nem magyar állampolgárok. A külföldiek ingat- . lanszerzését külön rendelet szabályozza. Ha bizonyítani tudja, hogy tényleges kár érte, azt birtoklási kárként érvényesítheti a bíróság előtt. Nyírségi levélírónk és testvérei örökösei a tavaly télen elhunyt nagyapjuknak, aki még életében kötött egy eltartási szerződést. Ebben az eltartó az anyai részt (a nagypapa pénzéből) megvette a gyerekektől. Ezt a szerződést a testvérek felbontották két esztendeje. így a nagyapának már nem volt eltartási szerződése, kötelezték tehát az eltartót, hogy fizesse vissza neki az anyai részre adott kölcsönt, amit azóta sem kapott meg. Most a hagyatéki tárgyaláson derült ki, hogy a volt eltartó örökli a lakás felét. Levélírónk arra kíváncsi, hogy mi történik, ha a nagyapjuk volt eltartója nem egyezik bele a lakás eladásába, illetve az unokák nem fogadják el a lakás adásvételi szerződését? Az adásvételi szerződés megkötésére senkit sem lehet kényszeríteni, kivéve ha korábban előszerződést kötött. Az adásvétel kétoldalú jogügyiét és ha a lényeges feltételekben (pl. a vételár), nincs kölcsönös megállapodás, a szerződés érvényesen nem jön létre. A tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg, eladás esetén őket fel kell szólítani e joguk gyakorlására. Közös tulajdon esetén bármelyik fél kérheti a bíróságtól annak megszüntetését, rendszerint az ingatlanban benne lakót kötelezi a bíróság a magához váltásra. Wm Keiet-Mayyarorszag 7 Szolgálati... ...lakását nem adhatja ki albérletbe. Á lakásbérleti szerződésben olvasható, hogy mennyi időt szabnak a kiköltözéshez. A végrehajtásról a levelében említett ítélet ismerete nélkül nem mondhatunk véleményt. Az önkormányzati bérlakásokról kizárólag a polgármesteri hivatal rendelkezik, így észrevételeivel szíveskedjen azt megkeresni — üzenjük Tóth Sándornénak Nyíregyházára. Szülés utáni... .„Szabadsággal kapcsolatos kérdésére Gy. Józsefné mátészalkai lakosnak válaszoljuk, hogy 1992. július elsejével az alap-, és a pót- szabadság mértéke és annak számítási módja megváltozott. Ennek megfelelően az első gyermek után 26, a második után 33, a harmadik után 36, a nagyedik után 39 nap szabadság jár. Ez a szabadságmegváltási igény annak ellenére nem évült el, hogy már a három év eltelt. Az MJT... ...(munkanélküliek jövedelempótló támogatása) folyósításának ideje szolgálati időnek számít. Aki MJT-t kap, azt természetszerűleg már nem a Munkaügyi Központban regisztrálják — üzenjük B. /. nyíregyházi lakosnak. A módosított... ...közalkalmazotti törvény szabályai szerint a fizetési fokozatba való besorolásnál valamennyi munkaviszonyban töltött időt be kell számítani, a a jubileumi jutalom kiszámításánál azonban csak a közalkalmazottként, államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban eltöltött idők számítanak — válaszoljuk Salamon Györgyné olvasónknak. A kárpótlással... ...összefüggő jogi szabályozás szerint a szövetkezetnek a kárpótlási földalapok, valamint a részaránytulajdoni földalapok kijelölésekor úgy kellett eljárniuk, hogy szövetkezeti tagonként 30 aranykorona értékű földterületet kijelöljenek. A földterületet még 1992-ben az érdekegyeztető fórumnak kellett jóváhagynia — üzenjük Zsigmondi Bertalan záhonyi levélírónknak. Válaszol az illetékes Hamisítás ellen Nyerő a Borsodi világos sör kupakjában talált 3-as szám vagy nem? — kérdezte P. Jánosné nyíregyházi olvasónk a múlt héten. A Borsodi Sörgyár reklámakcióját lebonyolító budapesti Cre Action Reklám- ügynökségtől máris tájékoztatás érkezett a levélre: A Borsodi Sörgyár az összes nyerő kupakot (amelyek egy vagy több nagy, fekete 3-ast rejtenek) megjelölte a kupak belső, recés részében egy felirattal, az egy, illetve két 3-ast tartalmazó kupakoknál a gyár egyik vezetőjének az aláírásával. Színes figurákról szó sincs — ez félreértés lehetett —, az aláírás színe más. A kis számok, amelyek kidomborodnak a kupak belsejében lévő gumiból, gyártástechnikai okokból vannak ott, ahogy minden' Magyarországon gyártott kupakban (akár sörös, akár üdítős) megtalálhatók. A reklámügynökségnek nincs tudomása arról, hogy a Képes Újság — amelyre olvasónk is hivatkozott — honnan szerezte az értesd* lését a kis számokkal kapcsolatban. Mint a fentiekből kiderül, semmi közük sincs az akcióhoz, ez is_fél- reértés lehet. Minden nyerő kupakból annyi darab található, amennyit a fekete 3-as mutat. így a 3-as számot tartalmazóból 3 darabot, a 33-as- ból 33 darabot, a 333-asból 333 darabot és a 3333-asból 3333 darabot készítettek a gyárban. Mindegyiket ellátták a jelölésekkel, hogy a hamisítványokat könnyű legyen felismerni. Tíz éve gyakorlat Július 20-án egy megbüntetett utas osztotta meg lapunkkal bosszúságát: a megyeszékhely 17-es autóbusz járatával közlekedik naponta örökösföldi lakása és a nyíregyházi városközpontban lévő munkahelye között. Mutatta ellenőrzéskor a bérletét (17-est vett mindig), mire kiderült, hogy a 117-es érvényes a járatra. Az „Érvénytelen?” című olvasólevélre a Szabolcs Volán Közlekedési Rt. illetékesei az alábbiakat válaszolták: Nyíregyházán közel tíz éve az autóbuszon piros számmal jelölt vonalak teljes hosszán csak összvo- nalas bérletjeggyel lehet utazni. Ugyanakkor — épp a bérletárkülönbség miatt — lehetőség van arra, hogy a rövidebb szakaszon utazók egyvonalas bérletet váltsanak. Ebben az esetben az induló állomástól a végállomásig megkülönböztetett számmal jelölik, hogy melyik szakaszra érvényes a bérlet. A 17-es vonalon az Örökösföldtől a Vay Ádám körútig a 117- es, míg a Vay Ádám körúttól a Kertvárosig a 17-es jelzésű egyvonalas bérlet érvényes. Az egyvonalas bérlet számozását feltüntették a helyi menetrendben minden érintett Vonalnál, valamint a helyi járatos autóbuszokban a vezetőfülke hátoldalán elhelyezték a „Viteldíj tájé- koztató”-t, amelyben szintén szerepel az egyvonalas bérletszámok megbontása, de a jóhiszemű tudatlanság miatt pórul járt utas javaslatai alapján pénztáraik ablakába is kihelyeztek egy tájékoztatót. Az ellenőr jogosan észrevételezte, hogy a 17-es bérlet — azon a szakaszon, ahol ellenőrizték — érvénytelen volt. Amennyiben a nem megfelelőnek érzett hangnemmel kellemetlenséget okozott volna olvasónknak az ellenőr, úgy a Szabolcs Volán szíves elnézését kéri. | Jogászszemnieí
