Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-07 / 158. szám
1994. július 7., csütörtök TÜL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 11 A jog nem zsarolhat Mivel jár a nyilvánosságra hozatal? t Olyan, mint régen a pellengér Horváth Magdolna Budapest (ISB) — Azok a kifogások, amelyek az ügynök- törvény alkotmányosságát érintik, Lővétei István alkotmányjogász véleménye szerint többségükben megalapozottak. Az Államigazgatási Főiskola tanára egyéb aggálya mellett úgy véli: a társadalom bizonyos körét diszkriminatív módon kiemeli a törvény, ami az egyenlőség elvét sértheti. A IÜ/III-as néven ismertté vált, Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény július elsejei hatályba lépésével megkezdődtek a találgatások: vajon az Alkotmánybíróság, a hozzá eljuttatott indítványok nyomán hogyan ítéli majd meg ezt az egyébként igen nehezen megszülető törvényt. A testület helyt ad e majd az indítványozók aggályának, és az alaptörvénnyel ellentétesnek minősíti-e az ügynöktörvényt, vagy sem, s akkor a már felállított három tagú bírói tanács megkezdheti az átvilágítást. □ Milyen esélyt lát Lővétei István alkotmányjogász a törvény hatályon kívül helyezésére? — Amellett, hogy az eddig felmerült kifogások többségét alaposnak, jogosnak tartom, ezeknél még fontosabb szempontokat is felhozhatónak vélek a törvény ellenében. Például azt, hogy sehol, semmiféle olyan tiltás nincs, amely kimondaná, hogy aki titkos- szolgálati tevékenységet végez, annak különböző foglalkoztatási tilalommal kellene szembenézni. Tehát nem mondja ki egyetlen jogszabály sem, hogy aki titkosszolgálati tevékenységet végez, vagy végzett, az nem lehet bíró, újságszerkesztő, és sorolhatnám. Akkor hogyan hozhatunk egy jogszabályt, amely arra kérdez rá, ami egyébként nem tilos. A másik aggályom talán még ennél is súlyosabb. Vagyis: milyen jogszabály az, amelyik egy belső, titkos eljárás eredményétől teszi függővé a vizsgálat következményeit? Mert a törvény azt mondja, hogy amennyiben megállapítják valakiről, hogy ügynöki tevékenységet végez, és az önként lemond betöltött funkciójáról, akkor nem kerül nyilvánosságra múltbéli bűne. Am ha nem így cselekszik, akkor nyilvánosságra kerül. Ez nem más, mint egy fenyegetés, egy lelki terror. Jogszabályt véleményem szerint így nem lehet szerkeszteni. □ Ön szerint a nyilvánosságra hozatal nem tekinthető szankciónak? Márpedig egy szöveg jogszabállyá minősülésének ez egy igen fontos feltétele. — Ha, a törvény úgy fogalmazna, hogy: ha bebizonyosodik, hogy az átvilágított személy ügynök volt, akkor ennek a következménye, hogy ez a tény nyilvánosságra kerül. De hogy ezt úgy tegyék, hogy a nyilvánosságra hozatal alól mentesülni lehessen akkor, ha az illető szép csendesen visz- szavonul, azt én visszataszítónak tartom. Terror alatt tartja ez a törvény azokat a személyeket, akiket ez alapján át kell világítani, és a csöndes visszavonulás lehetőségének megadásával nem ad védelmet azok számára, akik más — például egészségügyi — okokból lesznek kénytelenek felhagyni addigi állásukkal, tevékenységükkel. Senki sem fogja róluk elhinni, hogy nem „azért” vonulnak vissza. □ A jogi és etikai ellenérveit félretéve véleménye szerint milyen törvény állná ki az alkotmányossági próbát? — Először is törvényt kellene hozni például arról, hogy mondjuk: a bírói, a média vezetői stb. tisztségekkel ösz- szeférhetetlen, ha valaki titkosszolgálati tevékenységet lát el. És akiről ez kiderül, azt felmentik állásából. Ezt most nem szabályozza, nem tiltja semmi. Az ügynöktörvény egy múltbéli tettet próbál erkölcsileg büntetni. Mégpedig erkölcsileg, jogszabályban. Hát ez nem jog. A nyilvánosságra hozatal véleményem szerint nem szankció. Megfélemlítő büntetésnek lehet nevezni. Olyan, mint régen, amikor pellengérre állítottak valakit. A szerdán Rigába látogató Bili Clintont Lettország elnöke, Guntis Ulmanis fogat a repülőtéren. Az amerikai elnök hét órát töltött a lett fővárosban, majd továbbutazott Lengyelországba AP-felvétel Az SZDSZ a fék szerepét tölti be A magyarokat taszította a gőgös úri hang • Elhalasztották az üzletkötést Moszkva (MTI) — Az Izvesztyija című napilap szerdai számában cikket közöl a parlamenti választásokon győztes MSZP-ről és vezetőiről, a szocialisták és a szabaddemokraták viszonyáról. Leonyid Mlecsin Magyarország: A szocialisták Moszkvában tanultak, de Budapesten nincs oroszbarát lobby című budapesti keltezésű tudósításában Horn Gyulát olyan ambiciózus politikusnak nevezi, akinek napóleoni komplexusa van. Mint a hárommilliós példányszámot meghaladó újság cikkének szerzője írja, a „magyar Gavroche” (Victor Hugo A nyomorultak című regényének bátor utcagyerek hőse — a szerkesztő megjegyzése) — nélkülöző magyar család hetedik gyermekeként az utcán nevelkedett — 1956-ban a felkelést elfojtó csapatokban szolgált, ám a választásokon ennek nem volt különösebb jelentősége. Horn erős politikai intuícióval megáldott politikus, akit megérzései soha nem csapnak be. A négy-öt évvel ezelőtti vér- telen rendszerváltást végrehajtók közül nem ő volt a legjelentősebb, de mára mindenki elé került. A választások után, ahelyett, hogy egypárti szocialista kormányt alakított volna, a felelősség megosztásának kívánságától vezérelve koalíciós kormányzást ajánlott fel a szabaddemokratáknak — így Mlecsin Az Izvesztija cikkírója szerint Horn környezetében és az új kormányzatban „sok régi elvtárs” van. Ők vagy Oroszországban tanultak, vagy orosz nőt vettek feleségül. Mindnyájan pragmatikusok és bizonyos cinizmus jellemzi őket. Az előző kormánytól eltérően kiválóan ismerik Oroszország hiányosságait. Mlecsin úgy látja, hogy az új kormány külpolitikája elsősorban Ausztriára és Németországra irányul majd. Horn első külföldi útja Bonnba vezet, ahol mindig is támogatták. A németek nem felejtik el, hogy éppen ő nyitotta meg a magyar-osztrák határt a Nyu- gat-Németországba igyekvő keletnémetek előtt — olvasható a lapban. S mit várhat Oroszország a kormányváltástól? Mlecsin szerint a budapesti orosz nagy- követségen nem minden sajnálkozás nélkül emlékeznek arra, hogy a leköszönő kormánnyal sikerült az ügyeket rendezni. Fátyol borult a kétoldalú viszony legkellemetlenebb vonatkozására, az 1956- os eseményekre, mégpedig úgy, hogy Oroszországnak nem kellett különösebb áldozatokat hozni. Az adósság fejében Orosz-, ország haditechnikát szállított Magyarországnak, most azonban a kormányváltozás miatt elhalasztották a második, hasonló üzlet megkötésének tárgyalását. Az elmúlt 4 év alatt az áruforgalom folyamatosan nőtt, s elérte a 3,5 milliárd dollárt. Horn és csapata igyekszik majd a Nyugatnak megmutatni, hogy Moszkvával nem lesz különleges viszony. Ezek az emberek már akkor sem szerették Oroszországot, mikor a Központi Bizottságban dolgoztak. Horn volt az első, aki síkraszállt Magyarország NA- TO-tagságáért. Herman János helyettes külügyi államtitkár — egyike azon kevés magyarnak, aki emlékszik arra, hogy tud oroszul — hangsúlyozta, hogy minden negyedik magyar diplomata Moszkvában tanult, ennek ellenére oroszbarát lobby a külügyminisztériumban nincs — írja Mlecsin. Az Izvesztyija-cikk szerzője megszólaltatja Pető Iván SZDSZ-elnököt. Egyebekben úgy idézi a szabaddemokrata politikust, hogy súlyos nézet- eltérései vannak Hornnal, s égnek áll a haja a szocialistáknak a gazdaságra vonatkozó egyes kijelentéséitől. Pető úgy véli, hogy a szabaddemokraták a fék szerepét töltik majd be — írja Mlecsin. Az előző kormány választási vereségének okát az újságíró a kormány magatartásával magyarázza. A magyarokat taszította az a gőgös úri hang, amely a második világháború előtti arisztokrácia viselkedésére emlékeztette őket. Az MDF által ajánlott konzervatív keresztény-nemzeti fejlődési modell nem tetszett a népnek — állapítja meg Mlecsin. Az Izvesztyija az írásban bemutatja Szekeres Imrét, a szocialisták második emberét, akit magabiztos politikusként jellemez. „Igazságosságot, becsületességet és hozzáértést várnak tőlünk, s e követelményeknek megfelelően alakítottunk kormányt” — idézi a lap az MSZP-politikust. ő'-tí liÉi Szabálytalan gyakorlat Budapest (MTI) — Törvénytelen az a gyarkorlat, amelyet az Állami Vagyonkezelő Rt. szervezete folytat a kárpótlási jegyes részvénycserék feltételeinek meghatározásakor — állítja Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke. A hamarosan távozó elnök az MTI-nek szerdán elmondta: felháborítónak tartja, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. figyelmen kívül hagyja a kárpótlási törvényben rögzített kötelezettségeket, például azt, hogy állami tulajdon felajánlásakor a kárpótlási jegyeket kamattal növelt névértéken kell figyelembe venni. E magatartás okát a hatalmi vákuumban véli felfedezni az államtitkár. Eddig Sepsey Tamás — mint mondja — fel tudott lépni a kormány és az MDF-es képviselők segítségével az ilyen törekvések ellen, azonban ez ma már nincs így. Az ÁV Rt. vezetősége „fittyet hány” a jogszabályoknak, az alapvető emberi tisztességnek és egyszerűen kiszolgálja a spekulánsokat. Politikai támogatás nélkül a hivatal elnöke már csak a nyilvánosságban bízik e tevékenység megakadályozásában. Az ÁV Rt. vezetése valójában a kárpótlásra jogosultak ellenében dolgozik. Hosszú idők óta lehetett már ezt érzékelni, de eddig nem mertek a színre lépni. Az AV Rt. törvénytartó Budapest (MTI) — Minden alapot nélkülöz az a feltételezés, amely azt a látszatot kelti, hogy a nagy befektetőkkel és spekulánsokkal együttműködik az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság. Az a feltételezés, miszerint az ÁV Rt.-ből bizonyos listák érkeztek a jegyzési helyekre, rágalmazás — mondta Csépi Lajos, a vagyonkezelő vezérigazgatója szerdán az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy Sepsey Tamás törvénytelennek minősítette az ÁV Rt. kárpótlási gyakorlatát. Az Állami Vagyonkezelő Rt. a közelmúltban zajlott részvénycserék során több milliárdos kínálatot biztosított a kárpótlási jegyekkel szemben. A jegyek tőzsdei árfolyama ennek ellenére csökkent. A folyamat megállítására szükséges volt az értékpapírral szembeni kínálat jelentős bővítése. A megfelelő kínálat kialakítása lehet az alapja annak, hogy a kárpótlási jegyek árfolyama elfogadható piaci szintet érjen el. Ennek szerves része a tőzsdei forgalmazás. A kárpótlási jegyek tőzsdei forgalmazása azonban csak akkor lehetséges, ha ezen értékpapírok valóban szabadon forgathatók. Szakmailag indokolatlan, és a forgalmazást gátolja, ha kárpótlási jegyeknek többféle értéke van, azaz: vannak „elsődleges” és „másodlagos” kárpótlási- jegy-tulajdonosok. E szakmai kérdés megítélésére az ÁV Rt. az Állami Értékpapírfelügyelet és a Budapesti Értéktőzsde Tanácsa véleményét kérte. E két szervezet állás- foglalása szerint amelyről az ÁV Rt.-t írásban értesítette — a kárpótlásijegy-tu- lajdonosok bármilyen megkülönböztetése negatívan hat a kárpótlási jegyek árfolyamára. E két tekintélyes szakmai szervezet írásos szakvéleményére alapozva változtatta meg korábbi gyakorlatát az ÁV Rt. Az ÁV Rt. vezetősége minden esetben betartja a jogszabályokat és a nyilvános ajánlattételek alkalmával a kárpótlási jegy adott időpontban érvényes, kamatokkal növelt címletértéke alapján állapította és állapítja meg a jövőben a cserearányokat. Ausztria... ...kelet-európai ismeretei és földrajzi helyzete miatt fontos partnere az FBI-nak a szervezett bűnözés elleni harcban — mondotta bécsi látogatásán Louis J. Freeh, az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) igazgatója. (MTI) Dél-Jemen... ...közölte: alakulatai kedden lényegében visszaverték az északiak harckocsitámadását, amely az ádeni repülőtér és környéke ellen irányult. (AP) Szerdán... ...is folytatódtak a muzulmánok és szerbek közötti harcok Észak-Boszniában —közölték az egykori jugoszláv tagköztársaság területén állomásozó ENSZ- békefenntartók illetékesei. (MTI) Romániai... ...magyar újságírótábor nyílt a héten a Sepsiszent- györgy közelében lévő Árkoson. Az egyhetes rendezvény magyarországi vendégei Komlós Attila, a Magyar Újságírók Szövetségének (MÚOSZ) elnöke, Ben- csik Gábor, a MÚOSZ főtitkára, Bernáth László, a MÚOSZ oktatási bizottságának elnöke, valamint Ba- racs Dénes, az MTI bukaresti tudósítója. (MTI) Az orosz... ...alsóház, a duma meghívta Alekszandr Szolzsenyicint, a nemrégiben hazatért világhírű ellenzéki író azonban valószínűleg nem tesz eleget a kérésnek, s nem mond beszédet a képviselők előtt—jelentette az AFP Szolzsenyicinhez közel álló forrásokra hivatkozva. (MTI) Hírmustra
