Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-07 / 158. szám

KULTÚRA 1994. július 7., csütörtök 12 Kelet-Magyaiország Vizsgázó dajkák Nyíregyháza (KM — B. I.) — Az óvónők jó segítői a dajkák. Óvodapedagógusa­ink kiemelkedő munkát vé­geznek gyakran nehéz kö­rülmények között, olykor minimális tárgyi feltételek mellett. Ezért méginkább szükséges a jó felkészült­ség, a szakmai ismeretek el­sajátítása. A napokban 65 óvodai dajka tett eredmé­nyes szakmunkás vizsgát. A megyei pedagógiai inté­zet az elmúlt év óta hat cso­portban indított dajkakép­zést. Elsősorban már a szakmában dolgozó, dajkai munkakörben foglalkozta­tottakat iskoláztak be, de indokolt esetben felvettek olyan munkanélkülieket is, akik hamarosan álláshoz jutnak. És, hogy mit tanul­tak a dajkák? Nos, a száz­hatvan órás szakképzés so­rán a kötelező pedagógiai­éi pszichológiai valamint a gondozási- és egészségügyi alapismeretek mellett be­szédművelést és mozgás- kultúrát tanultak. A gyer­mekintézményekben dol­gozók számára ugyanis rendkívül fontos követel­mény, hogy megfelelő min­tát adjanak neveltjeiknek. Az MPI szervezésében eddig egyébként összesen hat csoportban kétszázöt­vennégy dajka jutott szak­munkásbizonyítványhoz. Közülük negyvenkilenc fő nyíregyházi, a többiek pe­dig a megye más területe­iről valók. Hírcsokor A nyírbátori... ...Báthory István Múzeum­ban folytatja pénteken mun­káját a VI. Néprajzi Szemi­nárium. A 9 órakor kezdő­dő tanácskozáson öt elő­adás hangzik el. (KM) Pszichológiai... ...tanácsadásra várják ma a „lelki segélyt” igénylőket a nyíregyházi művelődési központban. A tanácsadás 18 órakor kezdődik. (KM) Tárlatot... ...rendeznek a vajai ifjúsági alkotótelep munkáiból a va­jai múzeum könyvtártermé­ben. A kiállítást július 14­én 17 órakor nyitják meg. (KM) Rendezvénysorozat... ...várja az érdeklődőket Tu- zséron, a faluház szervezé­sében július 27-ún és 28-án. A program könnyűzenei konceretet, kismesterségek bemutatóját és kirakodóvá­sárt is kínál. (KM) Kisvárdán... ...legközelebb július 29-én lesz színházi bemutató. Shakespeare: Windsori víg nők című vígjátéka a Kis- várdai Várszínház és a Ma­gyar Televízió közös pro­dukciója. (KM) Anyanyelvi­oktatási napok Eger (MTI) — Az egri Esz- terházy Károly Tanárképző Főiskola ad hétfőtől otthont a XI. Országos Anyanyel­vi-Oktatási Napoknak. A négynapos tanácskozást ez­úttal „Anyanyelvi nevelés — Embernevelés” címmel rendezték meg. A kétévente sorra kerülő konferenciának az a célja, hogy a nyelvműveléssel foglalkozó szakemberek ki­cseréljék az oktatás és a ku­tatás során szerzett tapasz­talataikat. A 180 magyar nyelv és irodalom szakos tanár, nyelvész és egyete­mi-főiskolai oktató részvé­telével megrendezett kon­ferencián 60, a nyelvműve­lés legújabb eredményei­vel, és a terület helyzetével foglakozó előadás hangzik el. Mint azt Bánffy György, az Anyanyelvápolók Szö­vetségének elnöke előadá­sában hangsúlyozta: napja­inkban különösen megnő a nyelvőrök feladata, hiszen az egyesülő Európában a népek egyre nehezebben tudják megőrizni nemzeti identitásukat. Hangsúlyoz­ta: a hatékony nyelvművelő munka érdekében növelni kell a pedagógus pálya er­kölcsi és anyagi elismeré­sét, hiszen az utóbbi évtize­dek negatív folyamatai kö­vetkeztében a jó pedagógu­sok egy része elhagyta a pá­lyát. Ahol érdekli az embe­reket az a kérdés, hogy mint nemzet megmaradunk-e, ott fontos az is, hogy a nyelvnek, mint a nemzet megtartó erejének mekkora a súlya a közgondolkodás­ban. Ezért az iskoláknak, az anyanyelv iránt elkötele­zett, nagytudású pedagógu­sokra van szükségük. Deme László nyelvész, nyugalmazott egyetemi ta­nár rámutatott: az anya­nyelv oktatása a nevelésnek elengedhetelen része. Az ember megfelelő anyanyel­vi ismeretek nélkül nem ké­pes másokkal kulturáltan és emberi módon érintkezni. Mindez azt jelenti, hogy megfelelő anyanyelvi kul­túra nélkül az ember nem társadalmi lény, hanem „magányos farkas”. Az elő­adó hangsúlyozta: a peda­gógusok az óvodától az egyetemig csupán azt az anyanyelvi készséget tud­ják továbbfejleszteni, ame­lyet a család megalapoz. Sajnos a nagycsalád régen szétbomlott, a teljes család csonka család lett. Ez az oka annak, hogy rengeteg a magányos, kommunikálni képtelen ember. A tanács­kozás, amelyen számos új szakmai kiadványt is bemu­tatnak, a hazai nyelvműve­lőkön kívül Erdélyből is ér­keztek pedagógusok. Rockopera Gyulán Gyula (MTI) — A Madách operával vendégszerepei a Színház társulata a „Mária hét végén a Gyulai Várszín- evangéliuma” című rock- házban. A csipet csapat nagy munkában Élénk figyelem: fut a program Páll Csilla felvétele Páll Csilla Nyíregyháza — A nagy nyá­ri melegben mindenki a víz part közelébe menekül. Szin­te az egyedi esetek körébe sorolható, ha valaki a drága szünidejének néhány napját szakmai táborban tölti. Az Apáczai Csere János Gya­korló Általános Iskola több tucat diákja vállalta, hogy néhány hetet a számítástech­nika bűvkörében tölt. Fontos az angol nyelv A gyakorló pedagógusok tud­ják a legjobban, hogy minden háttérbe szorul, ha a számítás- technikáról van szó. A gyere­keket egyszerűen nem lehet elcsábítani semmilyen trükkel a gép mellől. — Ezért is gondoltak egy olyan szakmai táborra ahol a diákok végre nyugodtan tud­nak foglalkozni ezzel' a tan­tárggyal, tudtuk meg a kurzust vezető két tanárnőtől: Fo­dor Attiláné számítástechnikai szakvezetőtől és Keresztessy- né Takács Mária okleveles matematikustól. — A tábor június 13-tól há­rom turnusban július 1-jéig tartott. A gyerekek megismer­kedtek az IPM PC kompatibi­lis számítógépek használatá­val, működésével és gyakorla­ti alkalmazásával. Csak dél­előtt tartottuk a foglalkozáso­kat. Délután megpróbáltunk érdekes előadásokat tartani vendégeink segítségével. így láthattak hardverbemutatót a Rutinsoft és a Navigátor ré­széről. Az utolsó nap készít­hettek névjegykártyákat. — mondja Fodor Attiláné. Ezt Keresztessyné így egé­szíti ki — Nagy hangsúlyt fektet­tünk az angol nyelv és a szá­mítástechnika kapcsolatára. A mai világban elengedhetetlen egy idegen nyelv ismerete, s ebben a szakmábam nem lehet boldogulni az angol nyelv is­merete nélkül. Tehát beépítet­tünk nyelvi órákat is a tanfo­lyam tematikájába. □ Milyen tankönyvből ok­tattak? K-né T. M.— Most jelenik meg a könyvünk, a dós oktató füzetek kezdők részére. Nem­csak gyerekek tudják használ­ni ezt az oktató csomagot, ha­nem a felnőttek is. Elméletre és gyakorlatra épül. Tárgyal­juk a szövegszerkesztő és a pascal helyes használatát is. Tulajdonképpen ennek a könyvnek az anyagát is be­leépítettük tematikánkba. Leg­fontosabb feladatunknak a te­hetséggondozást tartjuk. Sze­retnénk ha a diákjaink nem­csak matematikából, magyar­ból érnének el országosan jó eredményeket hanem a szá­mítástechnikában is. Ehhez vi­szont szükséges a legkorsze­rűbb ismeretek oktatása. Más tantárgyból is □ Ebben kapnak segítséget az iskola vezetésétől? F. A-né — Minden támoga­tást megkapunk az iskolától. Ha ez nem így lett volna, va­lószínűleg nem az iskola ke­retein belül szerveztük volna ezt a tábort. Szerettük volna ha a kurzus nemcsak az ismeretszerzésre szorítkozik, hanem a gyerekek életkorának megfelelően játé­kos is, ezért lettünk csipet csa­pat, ami a chip szóból ered. □ Úgy tudom a programo­záson kívül más tantárgyakból is kaptak ízelítőt a gyerekek. F. A-né — Szeretnénk ha a diákjaink nem csak a progra­mozásban lennének tájékozot­tak. így szerveztünk kirándu­lást a botanikus kertbe. Ellá­togatott hozzánk Riczu Zoltán történész, aki izraeli élménye­iről mesélt. S ebben a nagy hő­ségben egy délután a strandra is kimentünk. Nagy az érdeklődés □ Elegendő volt-e az érdek­lődés? F. A-né — Rengetegen je­lentkeztek. A város több isko­lája is bekapcsolódhatott a tan­folyamba, de elsősorban a sa­ját iskolánkból válogattuk a résztvevőket. □ Jövőre is lesz tábor? F. A-né — Természetesen. Felmenő rendszerben képzel­tük el az egész tábor temati­káját. Van még egy nagy ter­vünk. Szeretnénk a kollégákat is bevonni egy kis programo­zási suliba. Jó lenne, ha ők is elsajátítanák a számítástechni­ka alapjait. Erre azért van nagy szükség, mert tudnák alkal­mazni az így szerzett tudásu­kat saját szakterületükön. Ta­lán a gyerekek is nagyobb kedvel ülnének le tanulni. A kollégáknak pedig megköny- nyítené a munkáját a különbö­ző programok használata. El­sősorban az ellenőrzés és ér­tékelés fázisában. Kapcsolat külföldi egyetemekkel Balázs Attila felvétele Karádi Zsolt Nyíregyháza (KM) — Úgy tűnik, mostanában Európa egyre közelebb van Nyíregy­házához. A tanárképző főisko­la oktatói-hallgatói mind gyak­rabban jutnak el a nyugati or­szágok hasonló intézményei­be. Éppen a múltkorában szü­letett egy olyan javaslatterve­zet, amely a brüsszeli Felsőfo­kú Tolmács és Fordítóképző Intézet, s a Bessenyei György Tanárképző Főiskola távlati együttműködésének közös el­képzeléseit tartalmazza. A részletekről Mihalovics Árpá­dot, az intézmény főigazgató­helyettesét kérdeztük. — A főiskola hat idegen­nyelvi tanszéke egy sikeres, közös FEFA-pályázat (Felső- oktatási Fejlesztési Alap) eredményeképpen csaknem nyolc és fél millió forinttal gazdálkodhat. Az összeg egy része valuta. A pénz külföldi szakemberek nyíregyházi fo­gadására, illetve itteni tanárok kinti szakmai útjainak finan­szírozására szolgál. Jelenleg a párizsi és a trieszti egyetem­mel van szerződésünk, amely a nemzetközi kapcsolatok sza­kos képzésre épül. Crevatin úr, a trieszti tolmács- és fordító­képző kar dékánja megerősí­tette, hogy ők is várnák a mi kollégáinkat. Mihalovics Árpád többek között elmondta, hogy a FEFA III/528-as projekt keretén be­lül 1994. október 1-jétől meg­induló két féléves, kétszáz órás fordítóképzés bevezetése az első jelentősebb lépés Euró­pa felé. — Tervezzük — foly­tatta —, hogy 1995-től a nem­zetközi kapcsolatok szakos hallgatók fölvehessék egy nyelvből legalább a külügyi fordítói B szakot. A későb­A főiskola, olasz tanszék biekben pedig szeretnénk beindítani a tolmácsképzést is. E nagyszabású elképze­léseket jól támogatja az a már föntebb említett javaslattervet, amelyben a brüsszeli, s a nyír­egyházi intézmény szakembe­rei nemcsak oktatók és a ta­nításban fölhasználható anya­gok cseréjéről állapodtak meg, hanem a részképzések, tanul­mányukat mellett a tudo­mányos kutatásban történő kö­zös feladatok kimunkálásá­nak, s az eredmények publi­kálásának szükségességét is megfogalmazták. A Nagy Semmi — kortörténeti regény Nyíregyháza (P. G.) — Soha nem fogjuk megtudni, hogyan alakult volna a regényben sze­replő Ducsay József sorsa, ha a történelem másként rendezi el a dolgokat. De nem így tör­tént. A fiatal építészhallgató, akinek nagy jövőt jósoltak tanárai a budapesti egyetemen, a háború elülő viharai után ha­zament a szüleihez Ungvárra. Innen már nem volt visszaút. Elkezdődött az a kálvária, amelyet minden kisebbségi sorsba került magyar megélt a Szovjetunió Kárpátontúli terü­letén, ahol a közismert állapo­tok miatt hihetetlenül nehéz sors várt az itt élő emberekre. De a legnehezebb volt ma­gyarként élni, hisz az igaztala- nul ütött bélyeg ott volt min­den magyar homlokán: bűnös nemzet, amely elnyomta az ukránokat, ruszinokat, Hitler csatlósai. Bállá László kortörténeti re­génye, A Nagy Semmi, a Vég­telenben találkoznak című ter­vezett regényciklus második kötete, torokszorítóan izgal­mas olvasmány. Az Ungváron élő író, aki évtizedekig jelen­tős személyisége volt a kárpát­aljai magyar irodalomnak, főszerkesztője a Kárpáti Ma­gyar Szónak, vélhetően sok személyes élményét is feldol­gozta regényében. Mégsem ki­fejezetten énregény A Nagy Semmi, hanem a szerző vallo­mása szerint átfogó kortörté­neti munka, amely a kárpátal­jai magyarság életét ábrázolja Ducsay József életútján ke­resztül, miközben pontos ke­resztmetszetét adja főként a Hruscsovi és a Brezsnyevi érá­nak, de a Gorbacsov korszak kezdeti szakaszának is. Igen árnyalt jellemrajzzal, nem kevés szimpátiával, sőt együttérzéssel, de mindezek mellett hősét a szigorú etikai normák lencséjén keresztül láttatta, akinek sorsát, viselke­dését jórészt meghatározták az adott külső körülmények, de az író nem ad felmentést a jel­lembeli gyöngeségekre, a sze­mélyiség torzulásaira. Hason­lóan kritikusan ábrázolja azo­kat a kárpátaljai magyarokat is, akik meggyőződésből, nai­vitásból egyéni karriervágyból hűséges kiszolgálóvá váltak az elnyomó rendszernek. Ugyan­úgy megtiporták a környeze­tükben lévő magyarokat, mint ahogyan az orosz, ukrán hatal­masságok is megtiporták a sa­ját népüket. De mégjobban a magyarokat, akikkel nagyon kellett vigyázni, mondták, mert igen hajlamosak a ma­gyarkodásra, a nacioanlizmus- ra. Holott, legfeljebb félénken azt tették szóvá, hogyan egyez­tethető össze a lenini nemze­tiségi politikával, hogy a szín­magyar községekben egyetlen magyar vezető sincs, de egyet­len magyar nyelvű könyvet sem talál senki a községi vagy a kolhoz könyvtárában. Ter­mészetesen semmi nem válto­zott. De a pártfegyelmi menet­rendszerűen érkezett... Ducsay József megpróbált alkalmazkodni a rendszerhez, nem is igen tehetett mást. De igyekezett megőrizni ember­ségét, magyarságát is. Ez nem sikerülhetett maradéktalanul. Ezért fogalmazta meg a re­gény befejező részében tragi­kus tapasztalatát: Mindenütt a semmi, a Nagy Semmi. S talán ezt az egész világra kiterjeszti. Lebilincselő olvasmány Bal­ia László regénye, amely a Hát­tér Lap- és Könyvkiadó gon­dozásában jelent meg Buda­pesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom