Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

1994. július 19., kedd KULTÚRA A remény nyelve Bern (MTI) — Júliusban immár huszonötödik alka­lommal kezdődnek nyári kurzusok eszperantó — magyarul „a reménykedő” — nyelven Európa legna­gyobb eszperantista köz­pontjában, a svájci La Chaux-de-Fonds-ban — adta hírül az AFP francia hírügynökség. Az 1887-ben a lengyel Ludwig Lazar Zamenhof ál­tal szerkesztett, gyakran ki­gúnyolt és lebecsült mester­séges nyelvet ma már több száz ország sok millió em­bere beszéli. Képviselőik július végén Szöulban tart­ják világkongresszusukat. Az Eszperantó Kulturális Központban (KCE) büsz­kén újságolják, hogy nem­rég a nemzetközi Pen Club hivatalosan elismerte az eszperantó irodalmat és a pápa az idei húsvéti üdvöz­letét eszperantóul is el­mondta. A nemzetközi vállalatok­nál és intézményeknél ha­talmasak a fordítási költsé­gek — a kilenc hivatalos nyelvet használó Európai Unióban ez naponta több mint 12 millió francia frank. Erre, az egyesek által Bábel-szindrómának neve­zett problémára kitűnő gyó­gyír lehetne az eszperantó nyelv, amelynek nyelvtana nagyon egyszerű, a mint­egy 15 000 szótőből kiala­kított szókincse pedig több mint 270 000 kifejezésből áll. Ennek ellenére az esz­perantó előtérbe helyezésé­re irányuló minden eddigi kísérlet kudarcot vallott a nagyhatalmak féltékenysé­ge miatt — panaszkodnak a KCE aktivistái. I Nemzetközi... ...hangszeres verseny kez­dődik a nyírbátori zenei tá­borban július 20-án. A Wei­ner Leóról elnevezett ver­seny során a versenyzőknek két különböző karakterű előadási darabot kell bemu­tatniuk. (KM) Koncert... ...várja a zene barátait a ho- dászi református templom­ban július 21-én. Kovács Dénes és Szenthelyi Judit szonátaestje 19.30-kor kez­dődik. (KM) Felkészítő... ...tanfolyamot indít közép- iskolások számára a napok­ban a Szakszervezetek Mó­ricz Zsigmond Művelődési Háza. (Nyíregyháza, Beth­len G. u. 24.). A kurzuson a javítóvizsgás diákok hiá­nyos magyar nyelv és iro­dalom, történelem, mate­matika, fizika és kémia ismereteiket bővíthetik. (KM) Felsőfokú... ..«végzettséget nyújtó, egy­éves időtartamú számítás- technikai programozó tan­folyamra lehet jelentkezni a SZÜV. RT.-nél. (Nyíregy­háza, Vasvári Pál u. 1.) Hadífestök... ...műveiből nyüt tárlat a bé­kési Városi Galériában. (KM) O, Uram, Teremtőm Nyíregyháza (KM) — Mondják, hogy elsorvad a vidéki könyvkiadás; spon- zorok, támogatók nélkül kevés kiadvány kerül nap­világra. Nos, úgy látszik megyénkben nem olyan rossz a helyzet. A napokban például egy újabb kötet ke­rült napvilágra, Marofka Imre: Ó, Uram, Teremtőm című verseskötete. A szer­ző költő neve maga is játé­kos kedvéről tanúskodik: a Rofkaim Maré nevet olvas­hatjuk a könyv borítóján. A könyvet az Új Magyar Vetés Kiadó adta ki. Magyarosan Tücsök és bogár Minya Károly Nézegetve, válogatva a ki­vágott újságcikkeket, papír­fecniket, amelyekre a nyel­vileg kifogásolható és gyakran megmosolyogni- való kifejezéseket jegyez­tem fel, egynéhányra való­ban ráillik, hogy tücsök és bogár. Azaz mindenfélék. Nem egy témába sorolható hely­telenségek, hanem csupán egy csokorba gyűjthető torz szóvirágnak, elszólás­gyűjteménynek tekinthető. Nézzük az első példát! Va­lamikor a hadseregben be­széltünk olyan hivatalosko- dó fontoskodóan természe­tesen gúnyból, ahogy a mai napig hallok egy fordulatot: „... tényállás látszik fenn­forogni.” Régikeletű ez a tényállás fennforgása nyel­vünkben, jó lenne véglege­sen száműzni. Ugyanez mondható el a magas jelző alkalmankénti használatára, így például amikor a rek­lámban — a figyelemfel­keltés legfrekventáltabb he­lyén — magas minőségi ru­hákról olvashatunk. Miért nem kitűnő minőségűekről, és sorolhatnánk a jobbnál jobb kifejezéseket. Nem tu­dom. Mindegy, magas, mint békának a palánkug- rás... A nyelvi humor valósá­got elfedő, megszépítő ere­jével kívánt élni az egyik televíziós riportalany, ami­kor szerényen bebútorozott agyú betegekről szólt. Ez talán egy kissé túlzás, bi­zonyára a megszólalóhoz is beférne néhány komód és sifon... Az egyik tartalom­ismétlő elszólásban a való­ság túlfokozásának lehet­tünk fültanúi. A szociális problémákról szóló műsorban a követke­ző hangzott el: figyelembe kell venni a legkisebb öreg­ségi nyugdíjminimumot is. Nos, azt tudtuk, hogy a ke­vés az kevés, de hogy a mi­nimum lehet legkisebb is, arról még nem hallhattunk. Azt viszont gondoltuk, hogy ennyivel nem érde­mes elmenni a McCayayls büfébe. A kultúra, az irodalom esélyei Molnár Károly Fehérgyarmat — A közel­múltban Fehérgyarmat ven­dége volt Tornai József, a Magyar írószövetség elnöke. Ezzel a címmel tartott elő­adást az Irodalmi Társasá­gok Szövetsége rendezvé­nyén. Ezt követően beszél­gettünk. — Amikor a tévétársadalom Magyarországon is kialakul talán itt, a Nyugat-Európában érzékelhető kulturális vákuum nem fog létrejönni. Magyar nyelv és a magyar irodalom, a magyar kultúra rendkívül ka­rakterisztikus. Az erős hagyo­mányok ellent fpgnak állni en­nek a nyomásnak. Nyelvünk romlása □ Vannak, akik féltik nyelvün­ket a magyar rádiótól, a ma­gyar televíziótól, az újságok­tól... — Ez nagyon sok esetben így van. Bár szerintem gyak­ran idealizálják a romániai magyar nyelvet. Pedig a dal­lam, a ritmus már ott sem me­nekülhet a román hatástól. Kétségtelen, mi egy nyugatibb Magyarország vagyunk, ahol a nyelvi változások gyorsabbak. Nálunk az hogy átrázni, az már nem szleng. Már Erdély­ben sem, de húsz évvel ezelőtt ott még csak a becsapni létezett. A romlásjegyeket én is látom. A nyugat-európaiak is panaszkodnak saját nyelvük romlására. Azt hiszem, ez a modernizációval együtt jár. □ Ha már a nyelv védelmé­ben nehéz tenni, mit tesz az írószövetség tagjai védelmé­ben? Tornai József — A szövetségnek még mindig nagy a presztízse. Meg tudtuk tenni, hogy egy szerbiai börtönből egy írót kiszabadít­sunk. Ez a szervezet ma is ta­lálkozó helye irodalmi művek­nek, könyveknek, íróknak. Időnként egész napos konfe­renciákat rendezünk akár ma­gyar, akár nem magyar írók számára. A cigányszekciónk megrendezte ' a cigánynapot. Óriási a jövés-menés. Nemzet­közi szervezet, noha majdnem minden tagja magyar. Ez ért­hető. Nem Magyarország terü­letén élő magyar író tagunk is van. Ha egy írót megsértenek, a szövetség megvédheti. Szel­lemi érdekképviselet vagyunk. Minden erőnkkel azon fárado­zunk, hogy íróink költőink je­len lehessenek a magyar iroda­lomban. Könyvbemutatókkal, vitaestekkel, alkotásaikkal. Nem sikerült még megvalósí­A szerző felvétele tanunk, hogy irodalmi érté­kekről eleget vitatkozzunk. A szimbólumok □ Ön nem ment el Gyulára, ahol román kollégáival talál­kozhatott volna. Miért? — Az lett volna a téma, hogy hogyan profanizálódott a posztkommunista országok­ban az író? Nagyon szívesen vettem a meghívást. Fel is ké­szültem. Amikor megláttam a televízióban, hogy Funár ko­lozsvári polgármester ásatások ürügyével fel akarja ásatni a kolozsvári főteret, s így nyil­vánvalóan útjában lett volna a Mátyás-szobor, úgy döntöttem nem. Tiltakozni fogok, hiszen Európa egyik legszebb teréről van szó. Az emberek azért képesek a kultúrára, mert meg tudják teremteni a maguk szimbólumait. Ez a magyar­ság történelmének egyik nagy szimbóluma. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy ne tűnjön el onnan. Sokan azt mondják: jobb lett volna ro­mán írótársainkkal együtt til­takozni. Én őket nagyon tisz­teletben tartom, de nem tudtam pontosan, hogy április­ban választott vezetőség Ro­mániában erre mennyire alkal­mas. Én az azonnali tiltakozást tartottam fontosnak. Nem pártkategória □ Hazánkban viszont a kor­mány változott. Mit hoz a vál­tozás az írószövetségnek? — A koalícióra lépett két párt nagyon erős irodalmi el­fogultsággal van megáldva. A szocialista mozgalomban az irodalomnak, az írásnak a munkásosztály művelődésé­nek okából nagyon nagy ha­gyománya van. Az SZDSZ politikusai pedig filozófusok, irodalmárok, kulturált embe­rek. Én hiszem nagyon jól meg fogják érteni, mire van szükség, mi az, mi az, amit változtatni kell. Az írószövet­ség nem tartozik egyik párthoz sem. Mi teljesen nyitottak va­gyunk a mostani, vagy a négy év múlva jövő kormányzattal szemben. Hiszen a politikában kormányok jönnek, kormá­nyok mennek, de az anyanyelv és az író, illetve az írók szerve­zete marad. Én nem hiszem, hogy drámai mínuszokra és pozitívumokra lehetne számí­tani. Ugyanúgy fogunk küsz­ködni a könyv, vagy folyóirat­támogatás gondjaival. Úgyan- akkor legalább annyit szeret­nénk „kisajtolni” a kömény­ből, mint korábban. Az írószö­vetségnek több mint ezer tagja van. Szeretnénk írni, alkotni változatlanul. Emlékek nélküli öregasszony vagyok Párizs (MTI) — A hatvanas évek nőideálja volt. De olyan ellenállhatatlan módon, hogy a francia polgármesteri hiva­talokban, a múlt század het­venes éveitől meghonosított nőalak, „a Marianne”, Brigitte Bardot másában volt jelen. Pontosabban a gipszből meg­formált szoboralakjában. Négy államelnököt élt túl ebbéli szerepében. S most, a 60. születésnapján, egy angol újságíró előtt lerombolta a filmjeivel, a lényével kialakí­tott emlékképet. „Mindig is Antal Attila Nyíregyháza—Benedek Elek művei reneszánszukat élik. Szebbnél szebb kiadásban kí­nálják magukat híres mese- és mondagyűjteményei, emléke­ző írásai. Magyarok története című munkájának idén megje­lent legújabb kiadását — mint legtöbb alkotását — elsősor­ban a gyerekek forgathatják haszonnal, de a tanultak fel- frissítésére vágyó felnőtteknek is örömet szerezhet ízes nyel­vével, színes stílusával. A könyv népünk történetét a regény pogány időktől a hu­szadik század elejéig tekinti át. A legfontosabb történeti események elbeszélése mellett a szerző kitűnő portrékat raj­zol nagy királyainkról és ál- lamférfiainkról, s rendszere­sen utal a magyar művelődés- és irodalomtörténet jeles ese­ményeire. E történeti áttekintés 1925- ben jelent meg először Ko­lozsvárott. A dátum figyelem­re méltó. A huszas évek köze­csúnyának éreztem magamat” —jelentette ki a The Guardian munkatársának, hozzátéve, hogy „emlékek nélküli öreg­asszonynak” érzi magát. Sem­mit sem sír vissza a múltból, gyűlöli a filmet, aminek végül is a hírnevét köszönheti, meg­tagadja a szerelmeit és a há­zasságait egyaránt. Először jelentette ki a ke­serű következtetést: „A hírnév pokollá tette az életemet...A film semmit sem jelentett nekem. A múlt már nem létezik. Többször is éreztem, pére nyilvánvalóvá vált, hogy az erdélyi magyarság a hely­zetét illetően nem számíthat gyors változásra, élete, sorsa az új állami keretek között alakul a belátható jövőben. Az idős Benedek Elek ekkor már néhány éve újra Erdélyben él. Színes, változatos élet, ered­ményekben gazdag alkotói pá­lya áll mögötte. Több mint negyven évet töltött Budapes­ten gyermeklapok szerkesztő­jeként, íróként, az ifjúsági iro­dalom és a székely népkölté­szet propagátoraként. A tri­anoni békekötést követő év­ben, midőn szűkebb hazájából tíz és százezrek települtek át Magyarországra, ő hazament, hogy segítsen nehéz sorba ju­tott atyafiain. Irodalomszerve­ző munkába fogott, naptárt ál­lított össze a vidéki olvasók számára, 1922-től pedig elvál­lalta a Cimbora című gyer­mekújság szerkesztését. A le­gendássá vált lap legfontosabb értéke maga a léte s magyar­nyelvűsége volt, de sok hasz­nos történelmi és irodalmi is­merettel is szolgált az erdélyi hogy jobb lenne meghalni.” A megdöbbentően ráncos arcú BB-től azt is megkérdezte az újságíró, hogy miért nem for­dult egy jónevű plasztikai se­bészhez, aki időben eltüntette volna a kor árulkodó bélyegét. „Azért — hangzott a válasz — mert nevetséges lenne húsz esztendősnek látszani, amikor hatvan vagyok. Én nem rejtem el, megmutatom a ráncaimat”. Négy férj, egy fiúgyerek (35 esztendős) és ötven film után is, mindig is magányosnak érezte magát és a bizonytalan­magyar gyerekek, fiatalok szá­mára. Benedek Elektől távol állt a nemzeti elfogultság. Iga­zi patrióta volt, aki az Elek nagyapó üzeni című rovatában arra tanította ifjú olvasóit, hogy szeretni kell minden jó embert faji és felekezeti kü­lönbség nélkül. Az idős székely író tehát né­pe ügyét is a később Illyés Gyula által írtak szellemében képviselte: jogot, értéket vé­dett anélkül, hogy mások jo­gait és értékeit kétségbe vonta volna. Magyarok története cí­mű munkája ugyanannak a népszolgálatnak a terméke, mint a Cimbora szerkesztése, vagy ekkori közösségteremtő, szervező tevékenysége. Benedek Elek nemcsak írá­saival tanít, hanem élete pél­dájával is. Szülőföldjére való visszatelepülésére utalva Ma­gyart Lajos, erdélyi költő egy alkalommal szembejövő em­bernek nevezte őt. Valóban hozzá illő, találó ez a jellem­zés. Érdemes ma is az arcába néznünk, a sorsára pillanta­nunk. ságát egyáltalán nem csökken­tette, hogy ahol csak hallották - látták, csodálták. Az unokáira sem kíváncsi, akik külföldön élnek és nem is beszélnek franciául. Nicholas fia arra kérte, hogy ne nyilatkozzon róla a sajtónak, mert már a filmjeivel is elég bajt okozott neki... Az egyetlen, amit ko­molyan gondol BB, az az ál­latvédelem. „A Brigitte Bardot név csak bajt hozott, mostmár csak arra használom, hogy ez­zel is segítem az állatokat. Legalább valami jót is teszek.” Menekült Pécs (MTI) — A horvátor­szági Baranya háromszög­ből a magyar Baranyába menekült gyermekek min­dennapi életét megörökítő és honvágyukat kifejező rajzaikat közreadó könyvet jelentetett meg a pécsi székhelyű Horvát Intézet a Horvát Színház és a Dél- Dunántúli Tankerületi Ok­tatási Központ támogatásá­val. „A hazatérést álmo­dom minden éjjel” című kötetet hétfőn mutatták be Mohácson, az iskolai ta­névzáró alkalmából. A sok száz Baranya há­romszögi menekült gyer­mek magyarországi min­dennapi életét a róluk ké­szült fotók és saját rajzaik segítségével mutatja be a kötet, amelynek címoldalát Borisz Salamaha akvarell- je díszíti. A könyvet meg­küldik a köztársasági el­nöknek és mindenkinek, aki a szívén viseli a háború elől hazánkba menekült emberek sorsát. Elek nagyapó üzenete ■ 1^(Slagyarörszá^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom