Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

1994. július 19.f kedd A napokban megyénkből üzletemberekből álló delegáció járt Olaszországban, ahol Trevisóban megismerkedtek a mezőgazdasági termékek árutőzsdéjével Galambos Béla felvétele Egyre kevesebb a borravaló (1.) Nyíregyháza (KM) — Me­gyénkben az elmúlt évben 182 ezren adtak számot adó­köteles jövedelmükről, 94 ezren személyi jövedelem­adó-bevallást nyújtottak be, 88 ezer munkavállaló pedig a munkáltatóját bízta meg a személyi jövedelemadók el­számolásával. A munkálta­tók által adott elszámolások feldolgozása folyamatban van, a jelenlegi feldolgozott­sági szint még nem teszi le­hetővé általános következte­tések levonását. Ezért csak a bevallásokból nyerhető információkat, ebből is kiemelve a legjellemzőbbe­ket és a legmeghatározóbbakat teszi közzé Czirjákné Tóth Erzsébet, az APEH megyei igazgatóságának osztályveze­tője. A bevallást adók 20,6 mil­liárd forint bel- és külföldről származó jövedelmet vallottak be. Ebből a külföldi jövedelem aránya elenyésző 0,3 százalék, bár tízszeresére növekedett az előző évhez képest az e jogcí­men bevallók száma. így meghatározónak tekint­hető a belföldi (összevonás alá eső) átlagjövedelem, ami 209 ezer forintról 241 ezer forintra emelkedett. A bevallást be­nyújtók körében a különböző forrásból származó jövede­lemmel rendelkezők száma ál­talában csökkent, mezőgazda- sági kistermelésből mintegy I. számú táblázat 27 százalékkal, másodállás­ból, mellékfoglalkozásból 20 százalékkal, egyéni és társas vállalkozásból 10-10 száza­lékkal kevesebben vallottak jövedelmet, mint az előző év­ben. Növekedés tapasztalható egyéb önálló tevékenységből származó jövedelmeknél (bér­beadás, magánóra adás stb.), ami közel 21 százalékos, in­gatlanértékesítésből 20 száza­lékos, szellemi alkotásokból 16 százalékos az emelkedés. A belföldi jövedelmek összetéte­lét tekintve továbbra is megha­tározó (68 százalék) a főállású munkaviszonyból származó jövedelem. Ezen kívül mint­egy 10 százalékos részarányt képvisel az egyéb jogcímen megszerzett jövedelem, 7 szá­zalékosat pedig a nyugdíj ösz- szege. A legjellemzőbb jövedelem- forrásokban az átlagjövedel­mek az alábbiak szerint ala­kultak: (I. sz. táblázat). Az alkalmazottaknak kifize­tett jövedelem 24,4 százalék­kal növekedett. A megyei 245 EFt/fővel szemben az országos átlag 312 EFt. Az adatok alá­támasztják azt a több éves ta­pasztalatot, hogy megyénkben az átlagjövedelmek jóval ala­csonyabbak, mint az országos átlag. Az „olcsó” munkaerő nem ösztönzi a munkáltatókat a jövedelmek növelésére. Az érem másik oldala, hogy vállalkozásaink, gazdálkodó­ink egy része nem engedheti meg a nagyobb arányú bérfej­lesztést. Megyénkben jelentős az egyéni vállalkozók száma. Év végén 23 ezer egyéni vállalko­zót tartottunk nyilván. A fenti tábla adataiból látható, hogy az átlagjövedelem csökkent ezen adózói körben. Meg kell említeni, hogy az átlag csak a nyereséges fő- és mellékállású valamint a nyug­díjas egyéni vállalkozókra vo­natkozik. A vállalkozások tevékeny­ségükkel kapcsolatos bevéte­leiket és költségeiket a 7. sz. éves adóbevallásban rögzítik. A bevallások alapján az ered­ményesség a következő meg­oszlásokat mutatja. (II. sz. táb­lázat) A nyereséget kimutató vál­lalkozók 13,3 százalékos csök­kenésével egyidejűleg nőtt a veszteséget illetve „0” ered­ményt realizálók száma. A gyakorlati tapasztalatok szerint ehhez hozzájárul, hogy sokan kényszer szülte vállal­kozáshoz kezdenek, a megfe­lelő szakmai felkészültségei nem rendelkeznek, sokak szá­mára a piaci körülmények sem kedvezőek. Mindemellett han­got kell adni annak a vélemé­nyünknek, hogy a bevételek eltitkolása és egyéb tényezők is számos vállalkozásnál sze­repet kapnak a veszteségessé válásban. Általánosságban elmondha­tó, hogy a vállalkozók költsé­gelszámolása liberális, mert olyan kiadások is érvényesít­hetők költségként, amelyekre a bérből és fizetésből élőknek a jogszabály nem ad lehetősé­get. Már említettük, hogy a má­II. számú táblázat sód- és mellékfoglalkozásból jövedelmet szerzők köre egy­ötödével csökkent, ugyanak­kor az átlagjövedelem mint­egy 8 ezer forinttal emel­kedett. Úgy tűnik, hogy a főál­lású munkahelyek megszű­nése ezt a kereseti formát is veszélyezteti. A társas vállalkozásokból nyereséget vallók száma szin­tén csökkent, de az átlagos jövedelem 119 EFt-ról 145 EFt-ra emelkedett. Ezek az adatok természetesen nem tar­talmazzák az osztalékként fel­vett összegeket, melyek után forrásadót kell fizetni. A szellemi alkotásokból 3500 fő vallott jövedelmet, melynek az egy főre jutó átla­ga 96 EFt. Ugyanakkor az adóalap-csökkentő tételeknél több mint 3 ezren, átlagosan 55 EFt kedvezményt vettek igénybe. Változatlanul alacsony a mezőgazdasági kistermelésből jövedelmet vallók száma, nem éri el a 600 főt. A mezőgaz­dasági kistermelők többsége a 750 EFt-os adómentes árbevé­tel figyelembevételével álla­pítja meg adóköteles jöve­delmét. A borravalót, hálapénzt be­vallók száma évről évre csök­ken, így egyre többen vonják ki magukat a közteherviselés alól. Ugyanakkor az átlag 3 ezer forinttal emelkedett. Me­gyénkben közel 15 nyugdíjas rendelkezik nyugdíja mellett egyéb forrásból származó jö­vedelemmel. Az átlagos 109 EFt nyugdíjhoz, ha hozzászá­mítjuk a különböző jogcíme­ken szerzett jövedelmeket, akkor az említett kör átlag- jövedelme 206 EFt-ra módo­sul. Megnevezés 1992évEFt/fő 1993. év EFt/fő Változás % Munkáltatótól, főállású munka viszonyból származó jövedelem 197 245 124,4 Társas vállalkozás 119 145 121,8 Egyéni vállalkozás 111 102 91,9 Másodállás, mellékfoglalkozás 51 59 115,7 Szellemi alkotás 81 96 118,5 Mg. kistermelés 43 62 144,2 Borravaló, hálapénz 14 17 121,4 Nyugdíj 93 109 117,2 Megnevezés Főfoglalkozású Kiegészítő fogl. Összesen 1992. 1993. 1992. 1993. 1992. 1993. Nyereség 64,6 52,8 53,0 38,6 60,2 46,9 Veszteséges és nullás 35,4 47,2 47,0 61,4 39,8 53,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Gyorshírek A románok... ...tavaly több mint 50 ezer Dacia személygépkocsit vá­sároltak Magyarországról. Az ezredforduló... ...ideális közúti járműve a folyékony hidrogénnel mű­ködtetett lesz. (MTI) Nyugati... ...cégek segítenek Románi­ának olajtartalékai kiakná­zásában. (MTI) A londoni... ...tőzsdén vegyes képet mu­tatott az amerikai dollár ár­folyama. (MTI) A kenyér... ...árának a leszállítását ter­vezi a fehérorosz kabinet. Újabb Dunaferr-vállalat Dunaújváros (MTI) — Duna­ferr-Csőszig Csővezetéksze­relő Kft. néven a spirálcsövek gyártóművi korrózióvédő cső­szigetelését végző vegyes vál­lalatot hozott létre a Dunaferr Rt., a Siófoki Gázipari Kon­zorcium és a holland Selmers b.v. A 35-35 százalékban a Dunaferr és a siófoki, vala­mint harminc százalékban a holland cég tulajdonában levő vállalkozás 100 millió forint törzstőkével alakult, s dunaúj­városi székhellyel működik. Tevékenysége a dunaújvárosi üzem — legszigorúbb minő­ségbiztosítási követelmények­nek megfelelő — spirálcső­gyártására épül: s a gyártás során megoldják a csövek lágy, illetve kemény polietilén szigetelését, lehetővé téve a szerelések helyszínén végzett szigetelési munkák minimális­ra csökkentését. EBRD-tulajdon a bankban London (MTI) — Pénteken az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (EBRD) londoni székhelyén közleményt adott ki arról, hogy a nemzetközi pénzintézet állami részvények megvásárlása és új részvények jegyzése révén 17%-os része­sedést szerzett a Magyar Kül­kereskedelmi Bankban (MKB). A stratégiai befektető a Ba­yerische Landesbank, amely 25,01 százalékot szerzett. Az EBRD közleménye idézte Jacques de Larosiere bank­elnök nyilatkozatát, aki rá­mutatott, hogy ez az ügylet az első bankprivatizáció Magyar- országon, és elindítja az egész bankszektor privatizálását. A két külföldi partner részvényvásárlása lényegesen növeli az MKB alaptőkéjét, és a magyar bank ezt fel­használhatja azon stratégiá­jában, hogy Közép- és Kelet- Európa egyik vezető pénzin­tézetévé fejlődjék — olvas­ható az EBRD közleményé­ben. ggip í ■# r„.&. ill gs «.j Wgr< Illik ■’I | x | w-J d d W"iÉ|||i r'i < / .-.wv iái í-x 'W.íte.Xís >< Gép-gyorsírás oktatás Frank Aponyi tippjei vállal­kozásokhoz: 69. A szakképzett titkárnő munkájára mindig és min­den cégnek szüksége van. E munka alapja jó gép- és gyorsírási készség. Persze nemcsak cégeknek lehet szükségük titkárnőkre, na­gyon gyakran egyéneknek is szükségük van a gépelés vagy gyorsírás tudományá­ra. Például újságírók, di­ákok, vagy bárki, akinek naponta jelentéseket, be­számolókat kell készítenie. Magunk példáján is tapasz­talhatjuk, sokkal hatéko­nyabban dolgozhatunk, ta­nulhatunk, ha ezeket az is­mereteket elsajátítjuk. Ha birtokában van ezek­nek az ismereteknek, és rendelkezik olyan helyiség­gel, amely alkalmas a taní­tásra, máris nekifoghat új tevékenységének. Elég eh­hez egyetlen szoba, ahol egy vagy néhány diákot fo­gadhat egyszerre. A követ­kező beruházásokra kell számítania: asztalok, írógé­pek mindenkinek (ezeket havonta bérelheti), jegyzet­füzetek, ceruzák. Nem árt, ha mielőtt saját tanfolyamot indít, ön is el­végez egyet valahol más­hol, hogy gyakorlatban lás­sa, hogyan is működik egy ilyen iskola és melyek a legjobb tanítási módszerek. A gépírást és a gyorsírást külön órákon tanítsa! A következő feladat a hirdetések feladása. Az új­sághirdetésen kívül hirdes­sen még iskolákban, napila­pok és magazinok szerkesz­tőségében, művelődési há­zakban! Hangsúlyozza, hogy az ön tanfolyama mindenkinek szól, nemcsak azoknak, akik hivatásos tit­kárnők akarnak lenni! So­roljon fel néhány olyan szakmát, ahol jól használ­ható ez a tudás! Kiegészítő tevékenység­ként működtethet egy mun­kaközvetítő irodát, amely titkárnőket közvetít. Ily módon garantálni tudja, hogy a sikeresen végzett diákoknak álláslehetőséget kínál, amennyiben ez a cél­juk. Ezt is feltétlenül írja bele a hirdetéseibe! Indítson 10-20 hetes kur­zusokat, és az árat ennek megfelelően állapítsa meg! Ha jól gazdálkodik a ren­delkezésre álló idővel és hellyel, rövidesen egy igen jól jövedelmező vállalko­zás tulajdonosának mond­hatja magát. Ha valaki a megszokott módon gondolkodik és cselekszik, akkor kemé­nyebb munkával 5-10 százalékos javulást ér­het el. De kétszeres, vagy tízszeres javulás érde­kében olyan magasan van a mérce, hogy a dolgokat egészen más­képp kell csinálnia mint eddig. (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csi­nálni? Jöjjön el az Ameri­can Buisness School kétna­pos eladástechnikai tanfo­lyamai valamelyikére! A Kelet-Magyarország olva­sójaként kedvezményt kap és megismerkedik más üz­lettulajdonosokkal, válla­latvezetőkkel, managerek- kel, üzletkötőkkel, kereske­dőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tá­jékoztatót programjaink­ról! American Buisness School: 1122 Budapest, Goldmark Károly u. 14. Telefon:(06-1 )15-53-161 ; 17-51-477; <9-16 óráig) Fax.:15-51-524. A már leadott ötleteket meghallgathatja telefonon is, hívja a 06-90-309008 te­lefonszámot! Árfolyamok Index (ideiglenes) július 18-án: 1464,29 (+1,08) Érvényben: 1994. július 18. Valuta Deviza Kanadai dollár 71,70 73,22 72,38 Pénznem _____Vétel Eladás Közép árt. Kuvaiti dinár 334,01 340,67 33701 Német marta 64,01 6521 64,69 Angol font 154,52 157,52 155,98 Norvég korona 1442 14,80 14,77 Ausztraldollái 7240 7344 73,02 Olasz lírai 1000) 63.85 65,07 6447 Belga franki 100) 310,61 316,11 313,81 Osztrák sc.(100) 910,03 926,73 919,49 Dán korosa 16,28 1648 16,44 Port. esc.( 100) 6225 63,39 62,76 Finn márka 19,29 19,63 19,51 Spanyotpes.(K») 77,24 78,70 7824 Francia frank 18,66 19,00 18,85 Svájci frank 76,04 70,24 7736 Holland formt 57,10 58,14 57,66 Svédkotona 1201 1248 1305 Irtom 15329 156.09 154.06 USA dollár 98,82 103,06 10042 Japán jen (100) 100,74 102,60 101,50 EOJ 12225 11401 124,49 __________CAgPASáfl_______________________________M n 81 MTI u i li¥l Tőzsde* Kárpótlási jegy hhí

Next

/
Oldalképek
Tartalom