Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-02 / 154. szám
12 Budapesti nyár Nagy nyáresti koncertek a Vajdahu- nyadvárban. E héten kezdődtek, s egészen augusztus 13-ig tartanak a városligeti koncertek. Július 4-én a Magyar virtuózok (hegedűn közreműködik Szenthelyi Miklós), 7-én az Erkel Ferenc kamarazenekar, 11-én a Magyar Korái Kvintett, 14-én a Sonora Hungarica, 19-én pedig a Budapesti vonósok lépnek fel. A rendezvények helyszíne Budapest egyik reprezentatív látványossága, aminek hangulata fokozhatja az előadott darabok hatását. Banga Ferenc grafikái Csütörtökön nyitották meg a Dorottya utca 8. alatt lévő galériában Banga Ferenc grafikusművész kiállítását. A művész korai grafikáin még a jellegzetes, szálkásan rajzolt figurák nagyobb foltokba tömörültek. A későbbi rajzokon mind több az üresen hagyott tér, s a burjánzó részelemek mozgása figyelhető meg. Az újabb rajzokon ez a burjánzás már sűrűsödni kezd, s a vonalak jegece- sedési pontok köré tömörülnek. A növényi-állati-emberi képződmények a kalligráfia logikájának engedelmeskednek. A kiállítás július 23-ig tekinthető meg. Szabad Tér Színház A Szentivánéji álom eheti bemutatásával beindultak a Szabad Tér Színház rendezvényei is a Margitszigeten. Itt a szabadtéri színpadon a július 7-, 8-i Carmina Burana és az augusztus 12.,13-i Vangelis című előadás lesz valószínűleg a legnépszerűbb. A színház további helyszíneken is kínál programokat. A Budai Parkszínpad e hónapi gazdag választékából a július 13-i Benkó Dixieland Band koncert érdemel különös figyelmet. A Városmajori Szabadtéri Színpadon július első öt napján a Rock Színház az Evitát adja elő, s színvonalas koncerteket ígér a Hilton Szálló Dominikánus Udvara is. Július 8-án például a Muzsikás együttes lép fel, július 12-,13 és 14-én pedig Pergolesi: Az úrhatnámszolgáló és Mozart: Bas- tien és Bastienne című egyfelvonásos operáit adja elő a Savaria Kamaraopera. Petőfi Csarnok A Slade és a Sweet a Petőfi Csarnokban. A júliusi popkoncertek sorából a legendás Slade és a Sweet együttes közös július 20-i Pe-Csa-beli fellépése emelkedik ki. A két nagynevű slágergyáros együttesből nem is tudjuk, melyik lesz az „előzenekar”. Zavarja a helyzetet, hogy annak idején két együttes is játszott Sweet néven. Ezek közül az Andy Scott vezette csapat maradt az „igazi”. 1994. JULIUS 2., SZOMBAT E héten avatták Budapesten a Király utcában (közel a Nagymező utca kereszteződéséhez, az 50. számú házban) a székes- főváros első Könyvesházát. Az ünnepélyes megnyitón Göncz Árpád annak a reményének adott hangot, hogy a létesítmény egyaránt otthona lesz az íróknak és az olvasóknak, s falai között olyan szellemi közösség alakul ki, mint a századelő hajdan volt kávéházaiban. A megnyitót követően kértünk interjút Verő Lászlótól, a Héttorony Kiadó igazgatójától, akinek a Könyvesház Alapítvány vezetőségi tagjaként oroszlánrésze volt abban, hogy most már ilyen intézménye is van a székesfővárosnak. □ Könyvesbáz? Mit takar ez a fogalom — kérdeztük először. — Fedi a valóságot — válaszolta Verő László. — Legfeljebb annyiból nem, hogy helyesebb lenne a könyves „félház” elnevezés, mert a Király utca 50-ben gyakorlatilag csak egy háromszintes félházhoz jutottunk. A földszinten egy könyvesboltot sok-sok folyóirattal talál a kedves vevő, az első emeleten a hangzó és videoanyagot, hanglemezeket és az antikváriumot, és a pinceszinten egy gyönyörű százszemélyes irodalmi kávéházat. Tehát egy komplexumról van szó, melyben mindegyik rész egy külön egységet alkot. □ Ki „merészkedhet” ide be? — Nem tudom miért kellene „merészkedni” egy kávéházba. Nem értem a kérdést. Természetesen bárki bejöhet. Nem szeretném, ha a Király utcai nepperek idejárnának. Megpróbálunk olyan feltételeket teremteni, hogy azok az emberek érezzék itt jól magukat, akiknek egy nívós irodalmi kávéházra van igényük, akik egy színvonalas — nem kommerszet áruló — könyvesboltba akarnak bejönni. □ Az „irodalmi kávéház” a századelő kávéházi hangulatát próbálja ismét felidézni? A megnyitó pillanatai — A mai világra és életformára adaptálva próbálunk valami hasonló miliőt' teremteni. Természetesen nem lehet visszahozni azt az időt, amikor Pesten 4-500 kávéház működött. Legjobb tudomásom szerint most csak ez az egy lesz. „Irodalmi kávézók” mondjuk vannak, például az írók boltjában. Szeretnénk, ha ez egy műhellyé válna. Ugyanúgy mint régen: szerkesztőségek dolgoznának itt, sajtótájékoztatókat, író-olvasó találkozókat itt rendeznének. Ezt mi folyamatosan fogjuk szervezni. Az esti órákban pedig akár azt is kihasználnánk, hogy itt vagyunk a Broadway sarkán. Számítunk arra, hogy a színház után átjön hozzánk a közönség. A szponzori támogatások lehetővé teszik, hogy ebben az „osztályon felüli” kávéházban másodosztályú árakkal dolgozzunk. — A „merészkedni” szó arra vonatkozott, hogy az embereknek olyan fogalmai vannak, miszerint annak idején olyan írók „járkáltak”, éltek ilyen kávéházakba, akik ma már az irodalomtörténet részei. — A régi Otthonba, vagy a Japán kávéházba is bejöhetett bárki. Ide az ötven év múlva megírandó irodalomtörténetnek a szereplői fognak lejárni. Szó nincs arról, hogy egy zárt klub lenne. Ez egy polgári kávéház, olyan, mint ahová magától értetődően lejött a cérnagyáros, lejött az ügynök és lejött Karinthy Frigyes. □ Hogyan született meg ez a kávéház? — A történet három és fél éve kezdődött, amikor a főváros és az alpolgármester, Marschall Miklós személyes jóvoltából megkaptuk ezt a teljesen lerobbant eklektikus klasszicista félházat. Durván 35 millió forintot fordítottunk rá. Szponzori pénzekből huszonvalahánymillió jött össze, a többi egyelőre tartozás. □ Miből lehet majd ezt fenntartani — A fenntartással nincs különösebb gond. Remélem, hogy a kávéház nyereségesen fog működni. Az előzetes számítások szerint évi három-négymilliós tiszta nyereséggel számolunk. Ha nem lenne ez a nyomasztó adósságteher, egészen nyugodt lennék. Természetesen nem célunk, hogy „piacos” rossz könyveket áruljunk. □ Ilyen tapasztalatai már a Héttorony Kiadó révén is lehetnek. Kérdés: a mai Magyarországon a minőségi kultúra piaci viszonyok között eltarthatja-e magát. — Természetesen mi a Héttoronnyal úgy ezer példányban tudunk egy Szabó Zoltánt kiadni. A saját kiadómnál is szponzori támogatások nélkül, reklámnyomtatványok nélkül nem tudnánk erre vállalkozni. Én hat évvel ezelőtt elhatároztam, hogy nem fogok rossz krimiket, lektűröket, pornókat kiadni, bármennyire is szorít a cipő. És a Héttorony — most hirtelen az órámra nézek — szóval e pillanatban még áll. A harcot nem adom fel. Ezt a könyvesházat is tulajdonképpen az „elamerikanizálódott” kultúra ellen hoztuk létre. □ Az Önök kiadója megjelentetett Szabó Zoltán-műveket, nem ritkán hivatkozik is rá. Ezen hagyományokat követve vajon itt a folyóiratpolcon a jövőben mondjuk a Hitel-t is láthatjuk majd? Mert ahogy most körülnéztem, ugyancsak túlteng a mondjuk úgy: urbánus literatúra. — Ma reggel nyitás előtt mentünk el vásárolgatni. Néhány lapot, folyóiratot nem kaptunk, így Hitel-t sem. Természetesen lesz majd a polcokon belőle. De hát pontosan erről szól ez a történet. Semmiféle nép-nemzeti vagy urbánus elmebajban nem szenvedünk. Szabó Zoltán szellemében minket csak egyetlen dolog érdekel: az érték, a minőség. Könyvesház a fövárosgJStfllH Ide az ötven év múlva írandó irodalomtönénet Lovagok találkozója Óbudán, Aquincumban Divatba jöttek a légióstalálkozók, várjátékok. Két hete még — mint képünkön is látható — Óbudán, pontosabban Aquincumban találkoztak a „légiósok”, s tartottak korhű jelmezekben és fegyverekkel harci bemutatót, s most — az elkövetkezendő hét végén Visegrád lesz a helyszíne egy „Nagy Lajos korabeli jelmezes ünnepi felvonulásnak”. A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokra idén július 8—10-ig kerül sor. A háromnapos vigalom rendezői már azt szeretnék, hogy az esemény 1996-ra, a világkiállítás évére és a honfoglalás évfordulójára nemzetközi eseménnyé nője ki magát. Éppen ezért a rendezvény már 1994-ben is izgalmasnak ígérkezik. A tradicionális lovagi tornán több európai ország bajnokai mérik össze tudásukat. Középkori hangversenyek, bálok, kiállítások, színházi előadások mulattatják a vendégeket. Ide várják az aragóniai lovagrend, illetve a spanyol Castellon de la Plana város 641 tagú delegációját, akik XIII. századi ruhákban, korabeli zászlókkal vonulnak majd fel és teszik tiszteletüket az Árpád-házi uralkodók fontos helyszínén. Pénteken a „lovagok napjával” kezdődik az esemény, majd másnap a „vigasságok napja”, vasárnap pedig a „diadal napja” következik. Este az utcai mulatságokon minden korosztály jól szórakozhat, s a gyerekek számára külön vetélkedőket rendeznek. Nagy attrakciónak ígérkezik a belga gólyalábasok felvonulása is. Belgiumban ez a tradíció a középkorig nyúlik vissza. A középkori mutatványok sorában cseh bajvívók is megjelennek, de azért reméljük: lesz a színen egy Toldi Miklós is. Nagy Gábor (ISB) felvételei Napkelet • A KM hét végi melléklete
