Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-28 / 124. szám

m Napkelet • A KM hét végi melléklete 1994. MÁJUS 28., SZOMBAT falerisztika A kitüntetés, az érdemes cse­lekedetek megjutalmazása egyidős a közösségi életet jutalmazással is szabályo­zó emberi társadalommal. A kitüntetés nagyon szélesen értelmezhető téma­kör. Annak tekinthető a szóbeli elisme­rés, a köszönőlevél, a pénzjutalom, a szakmai elismerés, a tárgyjutalom (ajándék), a kitüntető díszfegyver, az érem, a plakett stb. minden, amit va­lamely érdem elismerésére adomá­nyoznak. A kutatók egy része a kitüntetések előképeinek az őskor embere által egy-egy sikeres vadászat után a nyakon, mellen viselt tollakat, állat­fogakat, agyarakat stb. tekinti. Az ókori görögök használták — mai is­mereteink szerint először — a phale- rat, a mellen viselt kör-, vagy félkör alakú ékítményt. A római birodalom­ban már igen változatos kitüntetési rendszer működött (a nyilvános di­csérettől, a különböző jelvényektől a győzelmi felvonulásig, a triumphusig vagy pl. a római polgárjog megadá­sáig). A ma viselhető legmagasabb kitün­tetésnek számító rend, rendjelmeg­jelölés a latin ordo (rend) származik, és eredetét tekintve a keresztes há­borúk idején létrejött egyházi lovag­rendekhez nyúlik vissza. Az egyházi lovagrendek tagjainak a rendi ruhá­zatukon viselt keresztjei mint rendi jelek, jelvények tekinthetők az első rendjeleknek. Az egyházi lovagrendek hatalmi el­lensúlyozására hozták létre a közép­A Salvadori Jose Mattias Delgado Rend nagykeresztje és csillaga — A Brazil Déí-Kereszt Rend nagykereszt­je és csillaga kori, központosításra törekvő uralko­dók az első világi fejedelmi lovag­rendjeiket. Belső politikai céljaik elé­résére igyekeztek mind szorosabban magukhoz kötni országuk legbefo­lyásosabb nemeseit, érdemeiket meg­jutalmazni, rendjükbe felvenni, a nemesi őspróbával a szűk körű 12-50 fő zárt, elit szövetségeiket erősíteni. A 18. század második felében meg­jelentek a polgári érdemrendek is. A 19. század az érdemrendek, ki­tüntetések általános elterjedésének, differenciálódásának, a kitüntetési rendszerek kiteljesedésének korszaka. Az uralkodói politikai érdekek szol­gálatában, a mint több jutalmazási lehetőségért, újabb és újabb társadal­mi rétegek megnyeréséért, a motivált­ság fokozásáért számos érdemkereszt, érdemrend, érdemérem, művészeti, irodalmi, tudományos stb. elismerési formák jöttek létre. A drága és deko­ratív ajándéknak is tekinthető kitün­tetések neves ötvösmesterek, érem­vésők munkái. A kitüntetések számá­nak jelentős növekedése korunkhoz közeledve a sorozatgyártásra való át­téréssel járt együtt. A fokozatokat anyaguk, megmunkálásuk minősége is jelezte: a magasabb fokozatok aranyból aranyozással, az alacsonyab­bak ezüst, bronz, vas, vagy más fém­ből készültek. A kitüntetésekkel a történelmi se­gédtudományok közé sorolt falerisz- tíka foglalkozik, elnevezése a görög phalera szóból ered. A rendjel és ki­tüntetéstan, a falerisztika tárgykörébe csak a viselhető kitüntetések, elisme­rések tartoznak, amelyeket közjogi vagy nyilvános szervezetek, intézmé­nyek, rendi szervezetek, illetve ma­gánszemélyek a kiemelkedő érdeme­kért adományoznak. Az első tudo­mányos jellegű munkák a 16. és 17. században, hazánkban a 18. század­ban jelentek meg. A falerisztika önál­ló ággá a 20. század második felétől vált, addig a heraldika vagy a numiz­matika részterületeként művelték. Május elején rangos nem­zetközi konferencia szín­helye volt a 125. születés­napját ünneplő nyíregyházi Jósa András Múzeum. A tu­dományos ülést a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és a Jósa András Múzeum közösen rendez­te a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei közgyűlés egy­üttműködésével, támogatá­sával. Hazánk számos váro­sából, így Budapestről, Sze­gedről, Debrecenből, Pécs­ről, Győrből, Veszprém­ből és a határainkon túlról (Ausztriából, Svájcból, Ro­mániából) érkezett a ren­dezvényre a rendjelekkel, érdemrendekkel, kitünteté­sekkel foglalkozó 34 fa- lerisztikus szakember. A részt vevők között köszönt­hettük Carol Königet, a Ro­mán Kultuszminisztérium Múzeumi Főosztályának vezetőjét, Tiberiu Veiten, a Bukaresti Hadtörténeti Múzeum főigazgatóját, vi­téz Somorjai Bélát, a Svájc­ban élő Vitéz Rend törzska­pitányát, Dr. Juba Peren- czet, a Bécsben élő orvost, ny. tengerészkapitányt, ko­máromi múzeumalapítót, Walter Alexander Schwar- zot, a Bécsi Hadtörténeti Múzeum főosz­tályvezetőjét, az Osztrák Rendjeltani Tár­saság főtitkárát (akivel a társaság hat neves képviselője, ill. tisztségviselője is eljött), dr. Kállay Istvánt, az ELTE tanszékvezető ta­nárát, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnökét, dr. Pandula Attilát a tár­saság főtitkárát, egyetemi adjunktust, dr. G. Héri Verát, a Magyar Nemzeti Múzeum fő­muzeológusát, dr. Makai Ágnest, a Hadtör­téneti Múzeum főmuzeológusát. Rajtuk kí­vül is valamennyi résztvevő a szakma elis­mert, neves képviselője. — A falerisztika ma egy alig ismert, vevőihez. Közülük is csak néhányat emelnék ki: dr. Kállay Kristóf, a Szuverén Máltai Lo­vagrend nagykövete, Németországból dr. Boroviczény György, a Svájcból Vajay Sza­bolcs, illetve JozefNo- vák, a Szlovák Genea­lógiai és Heraldikai Társaság nevében. A konferencia tiszte­letére felújítottuk a Kállay-gyűjtemény kiállításait. Emléket ál­lítottunk Kállay Mik­lós volt miniszterelnö­künknek, elkészült a gyűjtemény kivételes értékű rendjeleit, ki­tüntetéseit bemutató tárlók sora, amely Kál­lay Kristóf országgyű­lési képviselő közre­működésével a Ma­gyar Köztársaság Ér­demrend teljes soroza­tával (a jelenlegi, hatá­lyos kitüntetéseink) egészült ki, igaz — saj­nos — csak átmeneti­leg. Bemutattuk az egyre gyarapodó mál­tai emlékeket is (zász­ló, bélyegek, kukulla stb.). A Rendjelek és kitüntetések a történelem tükörképei c. kiállításunkat dr. Pandula Attila nyitotta meg. A kiállítás a Kállay- gyűjteményben (Nyíregyháza, Széchenyi u. 1.11/7.) tekinthető meg. A konferencia ide­jére jelent meg a Rendjelek és kitüntetések a Jósa András Múzeumban című múzeu­mi kiadványunk, amely ismerteti a Kállay- gyűjtemény falerisztikai kollekcióját, az egyes rendjelek, érdemrendek alapítási kö­rülményeivel együtt. Lakatos Sarolta muzeológus A Spanyol Polgári Érdemrend nagykeresztje és csillaga — Horvát Zvonimir Király Koronája Rend nagykeresztje és csillaga 1945 óta nem támogatott történelmi segéd- tudomány — hangzott el az egyik előadás­ban. Újjászületését, egyre népszerűbbé vá­lását nagy örömünkre igazolta a városunk­ból és megyénk több településéről a kon­ferenciára érkezett érdeklődők száma is. A két napon 13 előadás hangzott el (ebből kettő külföldi előadó), a legújabb kutatási eredményekről. Megtisztelő volt számunkra, hogy hazánkban 1945 óta a 3. falerisztikai konferenciát múzeumunk ren­dezhette meg, munkáját igen magas szín­vonalúnak minősítették. Számos üdvözlő, köszöntő levél érkezett a konferencia részt­............... --■..■■I ■ ... i. — ..... A történelem tükörképei Aranygyapjas: gyönyörű, kivételes A Rend jelmondata: „ A munkának nem kevés jutalma” A nyíregyházi Kállay-gyűjtemény egyik gyö­nyörű és kivételes értékű darabja az Arany­gyapjas Rend jelvénye (típusa hazánkban az egyetlen!) Az Aranygyapjas Rendet burgundiai Jó Fülöp herceg 1429. január 10-én alapítot­ta, amikor oltár elé vezette harmadik fe­leségét, a portugál király leányát, Izabel­lát. A rendalapító a lovagrendet a bur­gundiai uralkodóház hírnevére, a Boldogsá- gos Szűz és Burgundia védőszentje, Szent András apostol dicsőségére hozta létre, a katolikus egyház támogatásában, védelmé­ben, a hit és a jó erkölcs terjesztésében szer­zett kivételes érdemek elismerésére. A Rend jelvénye szimbolikus állatalak, a szikrát hányó tűzkőről lecsüngő arany kos­bőr lett. Nagy valószínűséggel, az arany­gyapjúnak a Rend jelvényül választásával, Jó Éülöp példaként akarta állítani a görög mitológiából ismert argonauták hősies, si­keres vállalkozását, a Rend alapításának idején tervezett, saját Siria elleni keresztes hadjárata elé: harcosait hasonló vitézi tet­tekre akarta serkenteni. A Rend szimbolikájában szerepet kapott a Bibliai Ószövetségből ismert Gedeon bíró története is, aki a midianiták 7 esztendeig tartó elnyomatása alól szabadította fel a zsidó népet. Jó Fülöp herceg egész életében a katolikus egyház erősítésén fáradozott, és a korabeli vallásos felfogásnak megfe­lelően küzdött az eretnekek ellen. Gedeon midianiták feletti győzelmét a keresztény hit pogányság feletti győzelmeként értel­mezhette a rendalapító és környezete, ezért jelenítették meg a Rend célkitűzéseit szol­gáló történetet a rendjelvényen. Amikor II. Károllyal 1700-ban kihalt a Habsburgok spanyol ága és kirobbant a spanyol örökösödési háború (1701-1714), a viszály kiterjedt a patinás rend hovatar­tozására is. A Habsburgok osztrák ága és a Bourbon-ház is magának kívánta megsze- rezni-megtartani az ordo adományozási jo­gát. Anjou Fülöp, amikor 1701 elején V. Fülöp néven spanyol király lett, átvette a Rend irányítását és a Habsburg Biro­dalomhoz tartozó 36 lovagot (főleg német, osztrák, németalföldi személyeket) kizárt a Rendből. Károly főherceg, aki 1712-ben VI. Károlyként került a német-római csá­szári trónra, a kizárt lovagokkal megala­pította a Rend osztrák ágát. Azóta két Aranygyapjas Rend működik. Az Arany­gyapjas Rendet — ellentétben Spanyolor­szággal, ahol királyi érdemrend, majd ál­lami kitüntetés lett — a Habsburg Biro­dalomban mindvégig mint a dinasztia rend­jét, az uralkodócsalád házi rendjelét ado­mányozták. A Birodalom széthullását követően ho­zott, nemesi címeket, rangokat eltörlő 1919 április 3-i törvény ezért nem érintette a Bécs központú Aranygyapjas Rend mű­ködését. Az osztrák ág a mai napig meg­tartja a Rend eredeti előírásait. Új rendta­got csak üresedés esetén vesznek fel a Rend ünnepélyes összejövetelén, Szent András napján. A rendjelvény 3 elem összekapcsolásából áll. A középső elem egy fekete zománcú, aranyszegélyű, ovális alakú, kidomborodó formájú kovakő, balra és jobbra vörös lán­gokat szór. A tűzkőről egy plasztikus kidol­gozású, fejét balra fordító, lábaival csüngő, aranyból való kosirha függ. A tűzkőhöz felül egy stilizált tűzcsiholó acél kapcsoló­dik. Az előlapon a burgundiai-uralkodóház (egyben a Rend) jelmondata (=A munká­nak nem kevés jutalma) olvasható, a gir­land díszítmény alatti arany lapocskán Ia- son harcát láthatjuk a sárkánygyíkokkal. Az Aranygyapjas Rend jelvénye A hátoldalon a felirt NON ALUID (=mást nem, másik nem lesz=a két elhunyt feleség után a herceg megállapodik a harmadik mellett, s az sem távozik idő előtt). Az aranylapocska hátoldalán Gedeonnak a midianitákkal való harcát örökítették meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom