Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-09 / 108. szám
1 12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1994. május 9., hétfő Állandó kiállítás Miskolc (MTI) — Mit ránk hagytak a századok címmel állandó régészeti kiállítás látható Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban. A kiállítás az őskőkortól a késő középkorig terjedő időszak e térségben előkerült régészeti leleteit dolgozza fel. A hat teremben bemutatott tárgyak között megtalálhatók a híres, paleolit bársonyházi szakócák, a neolit bükki kultúra finoman megmunkált edényei és a fémedények hatását keltő bronzkori kerámiák. A későbbi korokról kelta fegyverek és pénzek, a római kori Pannónia szomszédságában élő germán és iráni eredetű népek, valamint az őket leigázó hunok színpompás ékszerei tanúskodnak. A honfoglaló magyarok hagyatékából kiemelkednek a karosi és a mezőzom- bori leletek. A kiállításon helyet kaptak a közelmúltban előkerült, felbecsülhetetlen értékű bodrogolaszi aranypénzlelet egyes darabjai is. A tárlaton kialakítottak egy neolit házat és egy középkori pénzhamisító műhelyt is. Jubiláló bábegyüttes Budapest (KM) — Jubileumi évfordulóját ünnepli a nagy múltú Astra Bábegyüttes: immár 40 esztendeje működik. Az elmúlt négy évtized emlékeit idézik fel most az évfordulóra rendezett tárlaton a Budapest Bábszínházban. Ebből az alkalomból tűzték műsorra a Példabeszédek című évfordulós előadást is az Andrássy úti színházban. Az Astra Bábegyüttes négy évtizede Aurora néven alakult meg a budapesti Piarista Gimnáziumban. Születésénél egy tanár, egy festőművész- és egy írórendező, valamint az alma mater akkori diákjai bábáskodtak. Az eltelt idő alatt a társulat tagjai cserélődtek, ugyanakkor többen élethivatásul választották ezt a művészeti ágat. Az Astra tagjai a bábjáték minden műfaját kipróbáltak, játszottak kézi és óriás bábokkal, marionettfigurákkal és voltak előadásaik az árny- játék műfajában is. Hazai bemutatóik mellett több alkalommal szerepeltek külföldön. Óriáshologram... ...kiállítás nyílik május 10- én Nyíregyházán a Városi Galériában. A látványos tárlaton hatalmas méretű hologramok is láthatók. A kiállítás június 8-ig tekinthető meg. (KM) Intenzív... ...nyári angol nyelvű tanfolyamot indít a nyíregyházi városmajori művelődési ház május 30-tól. A 64 órás tanfolyam iránt a 311-701 telefonon lehet érdeklődni, illetve a Városmajor u. 3. szám alatt lehet jelentkezni. (KM) Franciaországból... ...kapottt meghívást a Margaréta tánccsoport. Az ifjú táncosok két fesztiválon is részt vesznek Marseilles környékén. (KM) Tanácsadó... ...szolgálatok várják a kis- várdai művészetek házában péntekente a helybelieket. Életmód-tanácsadás és lelkisegély valamint jogi tanácsadás segíti délutánonként az érdeklődőket. A szolgáltatások igénybevétele díjtalan. (KM) Tárlat... ... nyílik a vásárosnaményi művelődési házban május 9-én. Baracsiné Molnár Ibolya alkotásait május 27-ig tekinthetik meg a képzőművészetek barátai. (KM) Fotó címmel új, havonta megjelenő magazin került a múlt héten az utcára a Pelikán Kiadó és a Magyar Fotográfiai Szaksajtó jóvoltából. A tetszetős kivitelű újságot nemcsak hazánkban, hanem a határon túli magyarlakta területeken is terjesztik Verseny nélkül nincs iskolai megújulás Beszélgetés Kozma Tamás oktatáskutatóval az egyetemi-főiskolai felvételikről Budapest (MTI) — Már a középkori iskolákban is versengtek egymással a diákok, hogy ki nyújt jobb teljesítményt a tanítási órán, vagyis ki a jobb tanuló. Azóta sem változott meg ez a szokás, sőt: napjainkra az oktatási intézmények közti látványos rivalizálássá szélesedett a hajdan szűk körű vetélkedés. Napjainkban területi és országos listák készülnek a középiskolák rangsoráról, miközben ezt az eljárást nemegyszer gyanakvás, bizalmatlanság, néha ellenszenv fogadja a pedagógusok és a társadalom egyes csoportjai részéről. Mivel az elutasítás mögött hol egzisztenciaféltés, hol politikai szándék húzódik meg, ezért fordultunk kérdéseinkkel az érdekszférán kívül álló neves oktatásszociológushoz, Kozma Tamáshoz, az Oktatáskutató Intézet főigazgatójához, hogy az érettségi, illetve az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák közeledtével tárgyszerű véleményt halljunk az iskolák versenyéről. □ Mit árulnak el a diákok különböző versenyeken és felvételi vizsgákon elért helyezései az iskolájukban folyó pedagógiai munka színvonaláról? — A verseny- és vizsga- eredmények olyan biztos pontok, amelyek alapján megállapítható, hogy bizonyos tanárok fölkészítő munkája az egyik iskolában jó, a másikban kevésbé az. Egyelőre nem tudunk ennél objektívebb mércét állítani az iskolákkal szemben, mert minden más mérce manipulálható. Az eredményes felvételi vizsga elvitathatatlan siker, mert egy iskolán kívül álló bizottság bírálatán alapszik. □ Milyen alapon lehet például összevetni egy egyetemi gyakorlógimnázium és egy kisvárosi gimnázium teljesítményét? — A két iskola munkájának összehasonlítása nem igazságos eljárás, mert a gyakorló- gimnázium egy kicsit verseny- istálló jellegű intézmény, másKözépiskolások városismereti vetélkedője Harasztosi Pál felvétele fajta gyerekek járnak oda, másfajta tanári fölkészítéssel. Persze nem biztos ám, hogy a kisvárosi középiskola diákjai kevesebbet kapnak, sőt: emberségben és társadalmi élményekben minden bizonnyal többet, de ez a többlet a felvételi vizsgán nem játszik szerepet. A két intézmény nevében ugyan azonos, de funkciójában különböző. □ Lehet-e, igazságos-e a különböző körülmények között működő iskolák diákjainak teljesítményét összehasonlítani ? — Lehet, és igazságosnak igazságos, de nem méltányos. Ha abból indulok ki, hogy az ötös az ötös, akkor minden aggály nélkül összevethetők az érdemjegyek, akárki érte is el. Ám a befektetett munkát, a hozzáállást, mindazokat a problémákat, amelyekkel egy hátrányos helyzetű gyerek küszködik, automatikusan nem tükröztethetik a jegyben a tanárok, mert ebből óriási szubjektivitások származhatnak. Azt persze mégsem állítom, hogy a versenyeredmények és vizsgateljesítmények simán összevethetők, ezért szükség van a mostaninál megbízhatóbb tesztekre, de ha lesznek is ilyenek, a jó tanári szemet, az odaadó tanári munkát nem pótolja semmi sem. Talán az iskolák színvonalát kellene közelebb hozni egymáshoz, hogy az érdemjegyek közti különbségek megszűnjenek! — Ez volna a megoldás, nem pedig az, hogy valamiféle föl- és leszorzással korrigáljuk a jegyeket. □ Mi a véleménye az iskolák külön versennyé vált rangsorolásáról a felvételi eredmények alapján? — Erről jó és rossz véleményem egyaránt van. Az jó, hogy létezik egy ilyen rangsor, amely a teljesítmény alapján orientál az iskolákról. Számos országban dívik ez a gyakorlat. Angliában például széles körben ismertek a középiskolák népszerűségi listái. □ Végül is mi mérhető, mi nem mérhető a vizsgákon? — A tanulmányi versenyeken és a felvételi vizsgákon voltaképpen nem mérések folynak, hanem értékelések, ennek ellenére biztosan megállapítható a jelölt fölkészültsége, ám nem mérhető a teljes személyisége. A tanulói személyiséget egyébként nemcsak az iskola alakítja, hanem a tágabb környezet és a család is. Emellé figyelembe kell venni a vizsgázó fiatal pillanatnyi lelkiállapotát, hiszen vannak közismerten rossz és jó vizsgázók. Versenyek, rangsorok, esélyegyenlőség: kérem, ez utóbbival kapcsolatban mondjon véleményt a különórák, fölkészítő kurzusok „piaci” viszonyairól! — Mint említettem, a középiskolák rá vannak szorulva, hogy különórákat és fölkészítő kurzusokat szervezzenek és eladjanak. Ezt önmagában nem tartom rossznak, annak ellenére sem, hogy bizonyos pártok tiltakoznak az egyenlőtlenséget okozó iskolai gyakorlat ellen, ugyanis nem minden szülő tudja megfizetni az ilyen szolgáltatásokat. — Nehéz kérdés ez. Hosz- szan lehetne filozofálni arról, hogy az emberiséghez mi ilfij£ inkább: egyfajta egyenlőség vagy egyfajta verseny. Én a piaci viszonyokra szavazok, azzal a megszorítással, hogy egyéb eszközökkel, egyebek közt ösztöndíjjal segítsünk a rászoruló gyerekeken. Biztos vagyok benne, hogy verseny nélkül nincsen iskolai megújulás. Bereg megye régi és új monográfiája Nyíregyháza (KM — M. J.) — Régi, mert 1881-82-ben jelent meg, új pedig, mert a közelmúltban a kárpátaljai levéltárosok közreműködésével reprint-kiadásban jelent meg. Ez az 1800 oldalas alapvető munka az egyetlen monografikus feldolgozása a szomszéd vármegye történelmének, községeinek. így azoknak is gazdag forrásul szolgál, akik manapság foglalkoznak beregi témákkal, éppenséggel csak azokkal a területekkel, amelyek a trianoni határokon belül maradhattak. Eddig ugyanis a legtöbb könyvtárunkból hiányzott, s antikváriumokon keresztül sem lehetett megszerezni. A millennium idején indult országos mozgalom a megyék történelmi múltjának írásbeli összefoglalására. Az ún. Bo- rovszky-féle sorozat Magyar- ország vármegyéi és városai című kötetei manapság annyira keresett művek lettek, hogy elkezdték az értékes kötetek újra kiadását. E tájról annak idején csak a szabolcsi és a szatmári összefoglalás jelent meg: az utóbbinak néhány fejezetét a fiatal Móricz Zsig- mond írta. E vállalkozás beregi kötete a századfordulón nem készült el: nyilván azért, mert az 1881-82-ben kiadott monográfiához képest sok újat nemigen írhattak volna. Ez a most újra kiadott beregi opusz egyetlen szerző, Le- horczky Tivadar műve. Az 1830-ban, Fiume környékén született fiatalember iskoláit a Felvidéken, Rozsnyón és Kassán végezte. Közben lelkesen lép a 48-as szabadságharc katonái sorába, s majd csak leszerelt tüzérfőhadnagyként folytathatja, fejezi be jogi tanulmányait. 25 éves korában kerül a beregi környékre: Munkácson bíró, ügyvéd, uradalmi jogtanácsos. Közben minden szabad idejét a megye szellemi és tárgyi emlékeinek gyűjtésére, történelmének, múltjának feltárására fordítja, elsősorban levéltári kutatásokkal. Szakfolyóiratokban gyakran ad tudósítást eladdig nem ismert beregi régészeti leletekről, érmekről stb. Bekapcsolódik Erdélyi János illetve a Kisfaludy Társaság népköltészeti gyűjtő munkájában. Az új Néprajzi Lexikon cikke kiemeli, hogy Le- hoczky különösen „kárpátukrán, majd magyar és szlovák népdalok gyűjtésével, fordításával — és publikálásával — végzett értékes munkát.” — Gyűjteményeivel lényegében megalapítója, megszervezője a munkácsi múzeumnak. Ötvenegy esztendős, amikor nyomdába adja Bereg vármegye monographiáját, élete főművét, amelyikről itt most szó van. Az Ungvárott nyomata- tott kötetek címlapján az 1881. évszám szerepel, de a nyugtalan és teljességre törekvő szerző az utolsó pillanatokig javította, toldalékolta kéziratát. Legutolsó kiegészítése, aktualitása az a beszámoló, amely röviden említi, hogy a festőművész Munkácsi Mihályt 1882 márciusában milyen lelkesen ünnepelte a város közönsége, amikor a művész szülőházát emléktáblával jelölték meg. E néhány, pusztán figyelmet ébresztő sornak befejezéséül idekívánkozik az a jelige, amely a 82 évet megélt Le- hoczky Tivadar egész életének és széles körű munkásságának elvi lényegét foglalja össze. Ezt a beregi monográfia I. kötetének élére illesztette a szerző: „Vita mortuorum in memoria vivorum posita est”, — ami szabad fordításban így hangozhat — a holtak élete az élők emlékezésében él tovább. Örüljünk hát a régi beregi monográfia határon túli újra megjelentetésének. Köszönet érte a kárpátaljai levéltárosoknak, a Területi Történelmi- Honismereti „Bródy Sándor” Társaság áldozatkészségének, hogy — jó ügyet szolgálva — Lehoczky életművének legbecsesebb írott emlékét közkinccsé tették. Színházi delelő Mátészalka (KM — L. K.) — A város befogadó színházába sok társulat jár szívesen. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mellett gyakran megfordulnak az egri, békéscsabai, debreceni, szolnoki színház művészei is. Partnernek pedig nincs vállalkozó a megyében. Azért lesz mostanság néhány kellemes meglepetés: május 11 -én Nino Manfre- di neves olasz színész és újabban vígjátékíró zenés komédiáját mutatja be a Vidám Színpad társulata Bodrogi Gyulával és Voith Ágival a címszerepben, a Szavak... Szerelmes szavak... címmel. Mivel a nyári hónapokban leginkább a könnyedébb hangvételű előadások kedveltebbek, ezért is szerepel a Mikroszkóp Színpad június 12-én a városban, a nagy sikerű Zsarukabaréval. Mikó István társulata az Arizona Színház ugyan áttelepült Sopronba, de azért július 4-én eljönnek Mátészalkára egy Békebeli kabaré erejéig. íme az étlap. Kéretik választani. i
