Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-09 / 83. szám

1994. április 9., szombat HÁTTÉR Ahol a telefon nem luxuscikk Minden harmadik lakásból elérhető a nagyvilág • Nagy a munkanélküliség Az idősek klubja és orvosi rendelő Nyitjákon A szerző felvétele Györke László Nyírjákó (KM) — A volt társközségek leválás után nehezebben álltak, állnak talpra. Nyírjákó — amely Baktalórántháza társa volt, ahol a lélekszám ezer alatt van — mintha a kivételek közé tartozna. Bár ők is a nulláról indultak, amit itt az önkormányzat eddig elért — állíthatjuk — példaértékű. De lássuk a tényeket! Kiss Kálmán tiszteletdíjas pol­gármester civilben pedagógus, így aztán nem is lep meg, hogy nem a hivatalban, hanem az iskolában érem utói. A csendes kis község dolgairól viszont már a hivatalban be­szélgetünk, amely azelőtt re­ceptíró orvosi rendelő volt. Kezdéshez egy lerobbant he­lyisége és egy szelektív írógé­pe volt az önkormányzatnak. Néhány betűt nem volt haj­landó leütni... Hétmérföldes — Nemrég járt erre egy is­merősöm — mondja Kiss Kál­mán —, aki a faluközpontot látván nem hitt a szemének. Ez a mondat amolyan som- mázata is lehetne a Nyitjákon végbement változásoknak. Helyszűke miatt itt most csak a tényeket sorolom fel. Egy 150 méteres utca kivételével minden belterületi út szilárd burkolatú 1992 óta. Igaz, a Fő utcát szélesíteni kellene már csak a buszközlekedés miatt is. Valószínűleg ezeket is ha­marosan rendbe teszik, pályá­zatukat már benyújtották. Tavaly július 17-e és októ­ber 13-a között készült el a gázvezeték-hálózat. Az erede­tileg két ütemre tervezett kivi­telezést együtemesítették, ami 9 millió forint hitel felvételé­vel volt csak megoldható. — Azért döntöttünk így — mondja a polgármester —, hogy mielőbb rendezhető le­gyen a község. A porták 90 százalékát be­kapcsolták a gázellátásba. A lakossági hozzájárulás 50 ezer forint lett volna, ha az önkor­mányzat nem vállal át ebből 25 ezret. Fejkvóta Amiért sok település irigyel­heti Nyírjákót, hogy minden harmadik lakásban van tele­fon, ami 37 ezer forintjába ke­rült a megrendelőnek. Ez is kevés, még legalább húszán igényelnék, ám egyelőre ikre­sítéssel is csak legfeljebb öt ál­lomást tudnak bekapcsolni. Az önkormányzat legnagyobb intézménye a Nyírjákói Álta­lános Művelődési Központ, melynek működtetése mintegy 20 millió forint évente. Ezen belül is az iskola kerül a leg­többe, ahol az átlagos osztály­létszám 15 tanuló. Miről is van szó? Nyilván­való, hogy egy ilyen iskolában is meg kell teremteni az ok­tatáshoz szükséges feltétele­ket: a tantermeket fűteni, vilá­gítani, a tanszerellátást, a pe­dagógusok bérét biztosítani kell. Magyarán: egy 100-120 tanulós iskolának is ugyanúgy kell működnie, mint egy nagy­nak. Csakhogy a normatív tá­mogatás a tanulólétszámtól függ. Következésképpen a kis iskolák eleve szegényebbek. Éppen ezért gondolnak közös iskolára Nyírkérccsel, mellyel egyébként egy körjegyzőséget alkotnak. Ehhez viszont a két telepü­lést összekötő utat mintegy két kilométeres szakaszon meg kell építeni. Pályázatukat erre is benyújtották. Az önkormányzat arról nem tehet, hogy a faluban 30 száza­lék feletti a munkanélküliség. Elsősorban a Batkalórántházá- ra ingázók jártak pórul, mert ott sok munkahely szűnt meg. Bár 12 közhasznú dolgozót foglalkoztatnak, két millió fo­rintért szereztek be gépeket, amolyan mindenes műhelyük is van, a problémát nem old­hatják meg. A munkanélküli­ség terhe pedig az önkormány­zatnál csapódik le, hiszen 80 munkanélkülinek kell jövede­lempótló támogatást fizetni. Erre és egyéb szociális jellegű támogatásokra, díjakra több mint hét millió forintot fordí­tanak. Nem csoda, hogy lakás- vásárlásra, építésre csak 100 ezer forintot tudnak adni. A lapos bugyelláris ellenére tavaly felépítették az idősek klubját. Ebben az épületben kapott helyet az orvosi rendelő. — Ha nincs támogatónk — teszi hozzá Kiss Kálmán —, nem tudtuk volna tervünket megvalósítani. Balogh Gyula, az egyik vajai zöldséges kft. igazgatója egymillió forinttal támogatta elképzelésünket. Összefognak Az átalakult szövetkezet mű­ködik, néhány géppel, bérelt földekkel, de korántsem fog­lalkoztathat annyi embert, mint az elődje. A lakosság zö­mének viszont a mezőgaz­daságból kell megélni. Hár- man-négyen összefognak, gé­peket vásárolnak. Két ilyen társulásról tud a polgármester. A környékbeli öt halastó jó lehetőséget kínál arra, hogy fejlődjék itt a falusi turizmus. Ikarus szárnyain Szatmárban... Molnár Károly Fehérgyarmat (KM) — A szatmári térségben ma is meghatározó az autóbusz­közlekedés. A Szabolcs Vo­lán Rt. fehérgyarmati autó­busz állomása 28 járművel bonyolítja a személyforgal­mat. Valamennyi az Ikarus gyártmánya. A településekről hajnali 4-től szinte éjfélig jönnek-mennek a buszok, négy csuklós, nyolc 260-as, és tizenhat 266-os. Március végén a térségben járt Gángó László, az Ikarus Jár­műgyártó Rt. székesfehérvári gyár igazgatója. Vele beszél­gettünk. — Az ellehetetlenülés ná­lunk is reális tényező volt, hi­szen nagyon nagy szeletet ve­szítettünk a piacból. Korábban államközi szerződésekkel a termelés jó része fedezve volt, a KGST annak idején biztos piac volt. Saját lábunkra kel­lett állnunk. Évekkel ezelőtt az Ikarus 13 és fél ezer autóbuszt gyártott. Ez most nagyon le­csökkent. Az egész magyar járműipar nehéz helyzetbe ju­tott, ám mi túléltük. A csök­kenést azzal pótoltuk, hogy a korábban kooperációban gyár­tott tartozékokat is mi állítjuk elő. A foglalkoztatást illetően a székesfehérvári gyárunkban felére kellett csökkenteni a lét­számot, 10 ezerről 5 ezerre. Továbbra is szeretnénk jelen­lenni az orosz piacon, mert úgy érezzük, enélkül nehezen tudunk élni. Ez nem jelenti azt, hogy új piacok megszer­zését hanyagolnánk. Törökor­szág, Irán, Thaiföld, Taiwan, de az Egyesült Államok, Ka­nada is szerepel vevőink kö­zött. Nem olyan nagyok a számok (Taiwan 560, Irán kö­zel ezer), de a sok kicsi sokra megy. A belföldi vevőinknek nincs pénze. Nehéz helyzetben van a Volán, a BKV. Talán az idén lesz elmozdulás. Máskor 1500-1800-at adtunk el bel­földön, most 300-400-at vásá­rolnak itthon. Pedig a jármű­park igen elhasználódott. Sze­rencsére az idén két nagy ten­der van kiírva. A BKV-t illetően 170 csuk­lóst és 90 kis autóbuszt vásá­rolnak. A Volán tendere is megjelenik a napokban. Álla­mi támogatásból több milliár- dot remélünk, s magunk is hozzájárulunk 1 milliárddal, állami hitelből további 5 milli­árdhoz juthat a Volán. Taímummt i; E SeFWS* y jajon sejtette azt valaha 1 / a kedves szegény olva- V só, hogy természetfe­letti erővel rendelkezik? Es most nem arra gondolok, hogy megél a fizetéséből, vagy hogy mosolyog, ha az anyósa váratlanul beállít és leszólja a falvédőt, amit most vett a családja legnagyobb örömére. Arra a csodálatos kisugárzására célzok, amely- lyel bárkinek bármilyen be­tegségét meg tudja gyógyí­tani. Valóban nem tudott róla? No persze, hiszen még nem próbálta ki. Javaslom, váltsa ki az ipart azonnal és hir­desse természetfeletti erejét, csak így, szerényen: Gyógy­szert már ne szedjen! Orvos­hoz ne menjen! Ha gyógyulni akar, csak hozzám siessen! Delejes sugárzás gyógyít meg minden bajt, rákot, AlDS-et, pestist, csuklást és törött kart. Bármi panasz van, éjjel nappal várom. Meglátja, napok alatt any- nyi páciense lesz, hogy a szomszédok feljelentik adó­csalásért, ami örömteli do­Nógrádi Gábor ismerése egyszerű. Az ember megkérdezi a pácienstől, hogy mije fáj, és amikor megmondja, hogy az Ízületei, akkor hevesen bólogatunk, láttuk, csak meg akartunk bi­Legyen milliomos! log, mert Önnek legalább vart miből csalni. A külön­böző betegek kezelését min­dig azonos módon végezze. Ne csináljon faksznit abból, hogy az egyiknek isiásza van, a másiknak meg epeköve. Az ön kisugárzása olyan, mint az emberi butaság: örök és univerzális. A kezelés mindig három részből áll: 1. A betegség fel­ismerése. 2. A gyógyítás. 3. A pénzbehajtás. A betegség fel­zonyosodni róla, a beteg tud­ja-e? ha megkérdezi, hogy miből láttuk, akkor eláruljuk, hogy az Íriszéből. Mert hogy az Írisze a hupikék egy vörö­ses árnyalatával sárgáll fe­héren. Ettől a tévedhetetle- nül pontos és tudományos di­agnózistól a beteg elalél és mindent elhisz. (Naná, ha ké­telkedne, nem volna itt.) Ekkor kezdünk hozzá a gyógyításhoz. Megfogjuk a páciens fejét és bedugjuk a lába közé. Aztán a jobb kar­ját kihúzzuk a bal fülén és a gerincére kötünk egy gör­csöt, hogy el ne felejtsük, mi a baja. Körülbelül ekkor a páciens már arról fog beszámolni, hogy spéciéi az izületi fájdal­mai tényleg csökkentek. Ek­kor, ha tudjuk, a beteget ki­bogozzuk és megmondjuk ne­ki, hogy a gyógyításért nem fogadunk el pénzt. Az ezer forint ugyanis ma már nem pénz. Sohasem kell félni at­tól, hogy a sarlatánság ki­derül. A melyik páciens vélet­lenül meggyógyul, az reklámemberünk lesz egy életen át. Amelyik pedig beteg marad, az mélyen hall­gat, mert szégyelli, hogy pali­ra vették. A harmadik típusú páciens a legjobb: meghal, nincs vele több gond. Dankó Mihály A -napokban egyik me­gyei településünkön megbeszélésre vár­ta az almatermelőket a helyi gazdakör vezetése. Meghív­ták a rendezvényre a vállal­kozókat is, akik megfelelő erő- és munkagépekkel ren­delkeznek. Témaként az al­matermelők szakcsoportjá­nak megalakítását jelölték meg. A rendezvényen meg is jelent szinte minden terme­lő, a vállalkozók közül vi­szont mindössze egy ember. A beszélgetés során kide­rült: korábban a termelő- szövetkezet végezte megbí­zásból a gyümölcsös nö­vényvédelmét, kisebb-na- gyobb gondokkal. De leg­alább volt egy biztos pont és senki sem maradt ki a permetezésből. Mára sok az új tulajdonos, néhányon nem tudják, mert nincs szakértelmük, vagy nincs rá több ezer forintjuk úgy megoldani a művelést, ahogy az elő van írva. A jelenlévők nagy része egyetértett a javaslattal, ta­lán még a szükséges pénzt is elő tudnák teremteni. A tudomány csak akkor állt meg, amikor a gyakorlati megvalósítás kérdéseivel kerültek szembe a jelenlé­vők: ki gyűjti össze a pénzt? Ki adminisztrál? Ki mondja meg, mikor kell permetez­ni? Ki felügyeli az elvégzett munkát? Kérdések, melyek­re nem sikerült megoldást találni. Hisz ha mindent összevetünk, ez már ügyin­tézőt kívánna. „Egy újabb tsz-t akartok?" — hangzott el erre fel néhány summás megjegyzés. Megválaszolatlan maradt az a feltevés is: mi történik azokkal, akik nem lépnek be a szakcsoportba? Ókét ki ellenőrzi, ki vonja felelős­ségre, ha „elfelejtenek” permetezni, és netán miat­tuk megy tönkre a szomszéd termése, pedig ő tisztessé­gesen eleget tett kötelezett­ségeinek. Az már csak má­sodlagos kérdés lett, hogy a vállalkozók sem végzik szí­vesen az ilyen fajta munká­kat. Ha rendelkezésükre is áll a technika, a növényvé­delem külön szakértelmet kíván. Mi lenne akkor a meg­oldás? A gazdakör szándé­ka, akarata egyértelmű, ők az összefogásra voksolnak. Az új tulajdonosoknak ál­dozatot kell vállalniuk, mert különben veszélybe kerülhet a jövő évi termés. A forma szinte mellékes, de egységes, szervezett műve­lés nélkül a gyümölcsös in­kább átok lesz, mint öröm. Frissen végzett fonóipari szakmunkások dolgoznak a Demecseri FONEX Rt. üzemében Elek Emil felvétele ■ ■■■©■■ Tini * i l Felszámolási hitel Máthé Csaba A vételár kiegyenlíté­sénél az egyetlen kedvezmény a rész­letfizetés, de az is úgy, hogy míg a teljes vételárat ki nem fizették addig nincs lehető­ség a tulajdonjog átírására. Mindez a felszámolásokra vonatkozik, a felszámolás alatt lévő cégek eladása csak készpénzért történik. Erre nem vonatkozik a kedvezményes kárpótlási jegy akció, vagy az E-hite- les konstrukció. Persze le­het felvenni banki hitelt, de azt egyelőre nem lehet jó üzletnek elkönyvelni, hiszen a közel 30 százalékos ka­matot nem könnyű kinyög­ni. A sláger manapság a privatizáció, az állami va­gyon értékesítése, hiszen ott újabb és újabb konstruk­ciókat vehetnek igénybe a leendő tulajdonosok. Bár­mennyire felfelé kúszik a kárpótlási jegy értéke, még mindig korlátlan mennyi­ségben lehet a piacon meg­vásárolni, f amit privatizá­ciónál az AVIj jóval névér­téken felül számít be. A felszámolási pályáza­tokra pedig nincs igazán je­lentkező. Hiába a minimál ár, hiába adják névértéken alul a még működő vagy már régen bezárt üzemeket, telepeket, jelentkező lenne rá, de az anyagi kondíciók hiányoznak. Már régóta bedobták a köztudatba, hogy megjele­nik a felszámolási hitel, amely kimondottan az ilyen típusú vásárlásokra érvé­nyes és kedvezményes konstrukciót kínál. A leen­dő vevőknek óriási segítség lenne ez a hitelfajta, vagy emellett még a lízingelés is. ígérik nap mint nap, de egyelőre mindez csak pa­píron létezik. A felszámoló pedig megfelelő ajánlat hiányában csak egyet tehet: ismételten meghirdeti a fel­számolás alatt lévő cég va­gyonát, ha nyereségesen tudja üzemeltetni, akkor működteti, ha nem, akkor egy nagy lakatot tesz a telep kapujára. A napok, hónapok múl­nak, végül marad egy rom­halmaz. A hitelezők pedig szívhatják a fogukat, hiszen az őpénzük bánja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom