Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-11 / 84. szám
KULTÚRA 1994. április 11., hétfő Mozimazsolálc Gombás F. Sándor Aramis, Athos, Porthos... Jól ismert nevek. Újra találkozhattunk velük a filmvásznon. Úgy látszik, a Három testőr története örökzöld. Ez a hatodik feldolgozás. Nos, azt hiszem, hogy e film inkább gyerekeknek való. Stephen Herek ezen meséjével az ég tudja, hogy milyen nézőréteget célzott meg. A kardkészítők ezúttal sem panaszkodhatnak. A három testőr figurája azonban olyan, mintha elmegyógyintézetből szabadult skizofrén alakok lennének. Kosztümben, karddal a kézben rohangálnak a vászon jobb és bal széle között. Nem derül ki róluk semmi! D’Artagnan olyan, mint egy útonálló a Guszev telepről. Azt hiszem, a nézőket becsapták. A színészek elmondják a szövegüket, aztán mennek haza. Mindenféle beleélés nélkül. Összecsapott forgatókönyv, rossz komponálás a jellemző. Olyan az egész, mintha egy kosztümös partit vett volna fel a kamera néhány akciójelenete. A film abszolút értékelhetetlen. (A három testőr, 1993, USA, Walt Disney Pictures, forgalmazó: az Intercom.) Már megint egy pchiho- thriller. Hollywood, no meg a világ filmkészítői most azt gyártják szívesen. A Bárányok hallgatnak után a nézők megkedvelték ezt a műfajt. Itt egy nő történetét mesélik el, aki lelkibeteg, ráadásul bűnözőket fogad a lakásába. Gyanútlanul. Innen kezdődik a történet. A film végén vág a kés, repül, süvít a pisztolygolyó, végül csak a család marad életben. Természetesen happy end. A sztori kiváló, ám a film szerzői elrontották a dolgot. Egy említésre sem érdemes alkotás született. Azt gondolom, hogy a filmet másokra kellett volna bízni. Némely helyen ügyes megoldások találhatók, azonban az összkép lehangoló. (Félelembe zárva. 1992, USA, Viacom Pictures, forgalmazó: a FLAMEX). Már megint a született gonosz, a Sátán. Meg is születik ám a gyermeke. Egy jóképű, szőke ifjú boszorkány képében. Meg is kezdődik a tinik összecsapása, mert a druidák kiképeznek két fiatal harcost — egy fiút és egy lányt —, hogy végezzenek a sátán- fajzattal, mielőbb az kiszabadítja apját „zárkájából”. A harcosok szeretkeznek az összecsapás előtt, úgy gondolják, hogy így jobban megy a sátánitás. Nem jön be. Csak nevetni tudtam a küzdelmen, melyben a Sátán ha nehezen is, de legyő- zetik. Hitchcock forog a sírjában: az ő eszközeivel ilyen filmet csinálni. A vég: fénylő pázsit, puha szél, bólogató füzek, szerelem. Már megint egy idegesítően sablonos horror. (Warlock 2—a Sátánfaj- zat. 1992, USA, Trimark Pictures, forgalmazó a Mo- kép). Hagyományőrző „palánták" Őseink zenei örökségét ápolva több, mint ötszáz ifjú zenész lépett fel Erdős Jenő Nyíregyháza — Népdaloktól, népi hangszerek zenéjétől és gyermekjátékoktól volt hangos a napokban a nyíregyházi tanárképző főiskola. A megye általános iskolás hagyományőrzői vették birtokukba az impozáns intézmény nagyelőadóját és Bartók-termét, hogy bemutassák nevelőik segítségével őseink zenei örökségének gyöngyszemeit. E két évtizedes múltra visszatekintő rendezvény most már mind terjedelmében, mind tartalmában olyan színvonalú volt, hogy érdemes visszatekinteni a kezdetekre. Példás emlékezés Pontosan húsz évvel ezelőtt, 1974-ben a nyíregyházi 6. sz. általános iskola énektanára, Barna János kezdeményezésére példásan összefogott intézményük tantestülete, s december 16-án Kodály Zoltán születésnapjára is emlékezve, népzenei vetélkedőt szerveztek az iskola tornatermében. A sikeren felbuzdulva ezt évenként megismételték. E sorok írója 1981-ben vett részt első ízben e rendezvényükön, s akkor kétszáznegyvenegy tanuló kapcsolódott be — csoportok tagjaként vagy szólistaként — a vetélkedőbe. Az iskola szinte valamennyi tanulócsoportjának volt résztvevője. Mit jelent egy nemes ügyért való összefogás! Majd felfigyeltek erre az ének-zene mozgalom vezetői, s előbb városi, majd megyei találkozóvá fejlesztették. A mostani rendezvényt Kodály Zoltán Népzenei Találkozó és Kör, kör ki játszik... népi játékokat bemutató találkozó címen hirdette meg a Megyei Kör, kör, ki játszik... Pedagógiai Intézet, a KÓTA megyei szervezete, a 6. Sz. Báthory István Általános Iskola, az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, valamint a Nyírségi Gyermek Unió. A bemutató mind a résztvevők számát, mind a teljesítményeket tekintve felülmúlta minden várakozásunkat. Szinte valamennyi benevezett szólista és csoport megjelent, s a jó szándékot méltányolva a rendezők még az utólagos jelentkezéseket is elfogadták. Ennek eredményeként Tiszabezdédtől Encsencsig, Tiszabecstől Tiszalökig megyénk valamennyi jellegzetes folklórja bemutathatta ma is élő, virágzó kultúráját. Harminckét általános iskola több mint 500 hagyományőrző palántája jelent meg. Közülük 14 iskola több csoporttal vagy szólistával is szerepelt. Tiszteletet érdemel Megbecsülést és tiszteletet, a gyerekek részéről bizonyosan szeretetet is érdemel és kap az a hatvankét nevelő, akik felkészítették a bemutató résztvevőit, s további húsz-huszonöt nevelő, akik kísérőként nyújtottak segítséget kollégáiknak. És most nézzük az eredményeket. Az énekesek kategóriájában 24 szólista közül négy kiemelkedő, húsz jó, a tizenöt éneklő csoportból hét kiemelkedő, öt jó és három közepes teljesítményt nyújtott. A szólistáknak országos versenyt is írtak ki. Ennek döntője Budapesten lesz május 18- án. Mivel erre megyénkből három gyerek nevezhető, a négy kiemelkedőt az elkövetkező napokban ismét meghallgatja a zsűri. A hangszeresek citera, furulya, cimbalom kategóriájában három szólista jó, kettő közepes teljesítményt nyújtott. A hét hangszeres csoportból egyet kiemelkedőnek, hármat jónak és hármat közepesnek minősítettek. Figyelemre méltó volt a rendező szervek részéről, hogy külön kategóriában szerepeltették a gyermekjáték-csoportokat, ezzel is megemlékezve Danes Lajos Archív felvétel népdalgyűjtő-népzenekutató, a főiskola volt népzene szakos tanára halálának 5. évfordulójáról. E kategória Danes Lajos Kör, kör kijátszik c. gyermek- játék gyűjteményéről kapta a nevét. Áz itt fellépő tizenegy csoportból három kiemelkedő, négy jó és négy közepes minősítést kapott. Biztató jelek A rendezőkhöz kapcsolódva a Váci Mihály művelődési központ, a nyíregyházi zeneiskola és az Opus hangszerüzlet valamennyi résztvevő számára emléklapokkal és könyvajándékokkal tette emlékezetessé e szép napot. A kiemelkedő eredményt elért csoportok vezetői pénz-, könyv-, és hanglemezjutalmat, vagy kazettát kaptak. A bemutató végén örömmel állapíthatták meg a népzene barátai, hogy ami az utánpótlást illeti biztatónak tekinthetjük megyénkben a hagyományok ápolását, továbbélését, megfogadva Kodály intését: „...a tűznek nem szabad kialudni.” r I r—'—-"Tr-
