Kelet-Magyarország, 1994. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-11 / 84. szám

1994. április 11hétfő GAZDASÁG Képzettebb almatermesztőkre van szükség Interjú Faust Miklóssal, az USDA Mezőgazdasági Kutató Központ professzorával Nyéki Zsolt Újfehértó (KM) — Az Agri­culture Canada, a Föld­művelésügyi Minisztérium szaktanácsadási osztálya, a Nemzetközi Menedzser Köz­pont Alapítvány és az Al­matermesztők Szövetsége tá­mogatásával tanfolyamot tartottak március 28. és április 1. között a GYDKFV Ujfehértói Kutatóállomásán. A „Mezőgazdasági me­nedzsment és marketing” cím­mel lebonyolított egyhetes rendezvénysorozaton falugaz­dászok, szövetkezeti dolgo­zók, gazdálkodók több rész­területet érintő, hétköznapi munkájukhoz nélkülözhetet­len információkhoz jutottak. Az előadók közül közvetlen stílusával, a napi problémákon túlmutató kérdésfeltevéseivel tűnt ki Faust Miklós, az US­DA Beltsville-i Mezőgazdasá­gi Kutató Központjának pro­fesszora. Bár az USA gyü­mölcstermesztésének jelenlegi tendenciáit mutatta be, szá­mos, Magyarországon is hasz­nosítható elgondolást tartal­mazott előadása, amely után kérdéseinkre válaszolt. □ Professzor úr, hazánk legfontosabb gyümölcsének, az alma válságát gyakran fog­ják az elavult fajtaszerkezetre. Hogyan látja, valóban ez a kulcskérdés a probléma meg­oldásában? — Az USA-ban mindössze 5-10 százalék körül mozog az új, az ún. divatfajták rész­aránya, vagyis a hagyományos fajták tartósan uralják a piacot. Az uralkodó magyar hagyo­mányos fajta, a jonatán étke­zési almaként csak keletre ad­ható el, viszont kiváló alapa­nyag az USA-ban piacra do­bott sűrítményhez. Mag­yarország étkezési almater­mésével viszont a fizetőképes Nyugat-Európa piacait sz­eretné megcélozni, amihez elkerülhetetlen bizonyos mértékű fajtaváltás, de ön­magában ez még nem ele­gendő a boldoguláshoz. Meg kell oldani a tárolás kérdését, hiszen az almát nem ősszel, a túlkínálat idején kell eladni. A február-márciusi ér­tékesítéshez viszont olyan tá­rolási technológiát kell be­vezetni, amivel az alma késő tavasszal kitárolva is kemény, roppanó húsú marad. Nem sértés, de az itt kiállított gyü­mölcs számomra már nem al­ma. □ Érdekes, az előadás előtt éppen ezeket dicsérgettük... . Említette a koncentrált ter­mesztés előnyeit. Magyaror­szágon az almatermesztés köz­pontja a Nyírségben található, a vidéki központú szervezke­déssel szemben viszont elég nagy ellenállás tapasztalható. — Ebben a régióban az al­matermesztés nem egyszerűen szakmai kérdés, ezt inkább egyfajta nyírségi fejlesztési programként kellene kezelni. Már bevált recept, hogy egy- egy gyümölcs legnagyobb ter­mesztő vidékén építik ki a tároló kapacitást, a feldolgozói rendszert és az elektronikus árubörzét. Persze az utóbbi megvaló­sításához a gyümölcsnek sta­bil paraméterekkel kell ren­delkeznie minőségi mutatók, méret, beltartalmi értékek te­kintetében egyaránt. □ Nálunk egyelőre nehézkes az érdekegyeztetés a termék­pálya résztvevői között. — Bár az USA-ban ál­talános helyzet, hogy a far­merek maguk is dolgozzák fel és adják el a megtermesztett almát, a kisebb gazdaságok összefognak a szaktanácsadás­tól kezdve értékesítés meg­szervezéséig mindenben. Kö­zös képviselőt bíznak (és ter­mészetesen fizetnek) meg a pi­acok felkutatására, az adásvé­tel technikai lebonyolítására. □ Ez magas szervezettségi szintet is feltételez? — így van. Az almater­mesztők szövetsége elég ke­ményen „adóztatja meg ma­gát”, az értékesítések után 5 százalékot fizet be mindenki a közös alap javára, amelyből fi­nanszírozzák az összes szol­gáltatást, a kutatást, a hirde­téseket, a reklámokat. Ezért a pénzért havonta jutnak a tér­Ukrán ipari só fog érkezni Szlovéniába Ljubljanából üzletemberek jöttek az elmúlt napokban Tiszaszalkára Nábrádi Lajos Tiszaszalka (KM) — Az elmúlt napokban ljubljanai üzletemberek jártak Tiszaszal- kán a Suller Kereskedelmi és Szállítási Kft. helyi üzemében. Egy előzetes megállapodást kötöttek a kft.-vel, amelynek értelmében a tiszaszalkaiak uk­rán ipari sót szállítanak majd Szlovéniába. Az üzletnek vár­hatóan többes haszna lesz. A kft.-nek igen jó kapcso­latai vannak Ukrajnában. En­nek köszönhető, hogy vasúton Vásárosnaményig nagy meny- nyiségű só érkezett és érkezik Ukrajnából. A tiszaszalkai tárolás és fel­dolgozás után eddig hazánk több megyéjébe eljutott a ti­szaszalkai ipari és étkezési só. Ám az utóbbi hónapokban telítődött a piac, nagy lett a konkurencia, így a kft. tisza­szalkai részlegének dolgozói majdnem munkanélkülivé vál­tak. A gyors piackutatásnak köszönhetően szlovén és né­met megrendelést várhatnak a tiszaszalkaiak. Az előzetes megállapodás értelmében a szlovének eleinte csak ipari sót szállítanának Beregből. Később étkezési só­ra is nagy mennyiségben igényt tartanak. A szállítás vasúton történik. Ismeretes, hogy a MÁV a megrendelés hiánya miatt óriási gondokkal küszködik, ezért a nagyobb szállíttatóknak kedvezményt ad. Ha beindul a nagy arányú sószállítás Vásárosnamény és Ljubljana között, akkor a mag­yar vasút 25 százalékos ked­vezményt ad. Az üzletnek így alakul ki a többes haszna. Ismeretes, hogy a kft. Tisza- szalkán a csődbe jutott és megszűnt vasas üzem helyén működik. Ám megvannak még a régi, viszonylag jól fel­szerelt műhelyek. Az egyik műhelyben korszerű lézervágó is van, olyan, aminek talán nincs is pátja megyénkben. Jó tudású, ügyes kezű vasas szak­emberek munkanélküli-segé­lyen tengődnek több beregi faluban. Ezért a kft. vezetője megál­lapodott egy magyar szár­mazású német üzletemberrel, aki korszerű kazánokat rendel majd Tiszaszalkáról. Az elő­zetes megállapodás értelmé­ben az alapanyag Németor­szágból jön majd, a szakmai irányítást is egy német szak­ember végzi majd, aki szigo­rúan vigyáz a világszínvonalú minőségre. Ha mind a két üzlet beindul, akkor valamelyest enyhülnek az egyébként súlyos foglal­koztatási gondok a beregi tér­ségben. Gyorshírei« A történelmi... ...csúcsszintről, a 4,04 mil­lióról 3,9 millióra csökkent márciusban Németország­ban a munkanélküliek szá­ma — jelentette be Niim- bergben a Munkahivatal el­nöke, Bernhard Jagoda. (MTI) Hozam... ...címmel gazdasági maga­zin jelent meg a Tolna me­gyei Vállalkozói Központ szerkesztésében. A lap első számát csütörtökön sajtó- tájékoztatón mutatták be Szekszárdon. (MTI) A gazdasági... ...teljesítmény visszaesése ebben az évben már megáll, s minden termelő ágazat­ban kismértékű növekedés valószínűsíthető. Lengyelország... ...Magyarország, Csehor­szág és Oroszország a leg­vonzóbb Kelet- és Közép- Európában a hosszú távú befektetések szempont­jából. (MTI) Expo... ...A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés részt kí­ván venni a világkiállítási programokban. Megítélé­sük szerint az expo pozitív folyamatokat indukálhat. (MTI) Jól teleltek az őszi gabonák Az utóbbi évek egyik legjobb termése ígérkezik Budapest (MTI) — Akár öt­millió tonnánál több termést is adhatnak az őszi vetésű kalá­szos gabonák. A tavaszi álla­potfelmérés ugyanis azt mu­tatja, hogy igen jól teleltek a vetések. Mindezt Raskó György földművelésügyi ál­lamtitkár közölte a napokban az MTI-vel. Az államtitkár elmondta: az őszi vetésű gabonák a szakem­berek véleménye szerint az utóbbi évek legjobb termését ígérik, ugyanis a vetések 90 százaléka jónak, illetve kö­zepesnek minősíthető, ám ezen kívül a kitűnőnek és jó­nak minősíthető vetésterület aránya is 60 százalék feletti. Különösen jó termés ígérkezik a három nagy gabonatermelő megyében — Békésben, Jász- Nagykun-Szolnokban, vala­mint Hajdú-Biharban — ahol a jó és kitűnőnek minősíthető vetésterület aránya 83, 70, il­letve 57 százalék. Őszi bú­zából amennyiben az időjárás kedvező marad, akár négymil­lió tonnát is be lehet takarítani. A tél viszonylag kevés kárt tett a vetésekben. Raskó György újólag szükségesnek tartotta felhívni a termelők figyelmét arra, hogy idejekorán pró­bálják a termést elhelyezni a piacon, mivel ez a későbbiek­ben a nagy mennyiség miatt akár gondokat is okozhat. Az államtitkár utalt arra, hogy amennyiben a helyzet valóban így marad, akkor e területen szükséges lehet az intervenció, illetve az exportszubvenció. Az Elit Ruhagyár vásárosnaményi gyáregységében a közelmúltban korszerű, programozható varrógépeket állítottak munkába Nábrádi Lajos felvétele Ahol szolcja a cigány a szántást Nagycserkesz (Farkas Kál­mán) — Nem szokta a ci­gány a szántást — tartja a mondás. Ez így részigaz­ság. Különösen akkor, ha nem is adnak rá módot, hogy szokja, illetve meg­szokja. Ismeretes, hogy 1945-ben a cigányság ki­maradt, mert kifelejtették a földosztásból, s csupán puszta munkaerejét vitte a termelőszövetkezetekbe is, ahol befogadták. Most a rendszerváltást követően szintén nem gondolnak ar­ra, hogy földhöz jutassák őket. Akadnak viszont, akik áldoznak arra, hogy az em­lítettek ellenkezőjét bizo­nyíthassa a cigányság. Tő­két, hitelt, bérletbe földet adnak, biztosítanak egyes falvakban azoknak, akik megpróbálnak a mondás ellen cselekedni. Bizonyítására szeretném említeni a nagycserkeszi példát, ahol Balogh Miklós, a rokkant nyugdíjas vasutas kocsirendező, a Magyaror­szági Cigányok Kulturális Szövetsége cserkészi el­nöke irányításával az Au­tonómia Alapítvány segít­ségével tavaly dinnyeter­mesztésre vállalkoztak ci­gány családok. Tomasovsz- ki János polgármester, a helyi szövetkezet elnöke adott nekik bérbe földet, térítés ellenében biztosítot­ta a gépi munkát. Az ered­mény? Több mint három­ezer mázsa görögdinnye családonként, 100-150 ezer forint tiszta nyereség. Az Autonómia Alapít­vány szakemberei nem akartak hinni a szemüknek, amikor meglátták a szép, tiszta dinnyeföldeket. S ámultak, amikor rendben találták a könyvelésüket. Bizonyítottak a nagycser- kesziek. Miután rászolgál­tak a bizalomra, az Auto­nómia Alapítványtól idén 800 ezer forintot kapnak. Ebből 360 ezer forint az adomány, a gyutacspénz, amit nem kell visszafizet­niük, 440 ezer pedig kamat­mentes hitel, amelyet teher­autó vásárlására kaptak. Idén dinnyét, burgonyát, káposztát, karfiolt, uborkát termelnek a cserkesziek. Miért e bizalom a cserkeszi­ek iránt? Azért, mert a sok cigányszervezetnek nyújtott segítséget elsősorban a cser­kesziek fizették vissza. Ha­táridő lejárta előtt tették az asztalra a hitelként kapott 480 ezer forintot. S ezt nagyra értékelte az alapít­vány kuratóriuma. Készülnek az idei mun­kára, megmérettetésre is a családok Nagycserkeszen. Az MCKSZ szervezete már megkötötte a szerződést a szövetkezettel a bérleti föld­re. Kedvezmény, hogy az idén kevesebbet kell fi­zetniük aranykoronánként. A szövetség külön-külön köt szerződést a cigány csa­ládokkal, akik a földet mű­velik. E szerződésben egy- bek között szerepel, hogy a szövetség biztosítja a bér­leti díj, illetve a művelési költség, valamint a vető­magvak megelőlegezését, majdani visszafizetésének módját és arányát, az MCKSZ-számlára történő befizetését. Nem adóznak Budapest (MTI) — A Magyar Vöröskeresztnek évente 50-60 millió forint­nyi adót kellett volna be­fizetnie, ha a parlament nem szavazza meg a szer­vezet adó- és illetékmentes­ségéről szóló javaslatot — mondta el az MTI érdek­lődésére Szilárd István fő­titkár. A honatyák nagy többsége azonban támogat­ta Eke Károly (KDNP) ön­álló képviselői indítványát, így a Vöröskeresztnek to­vábbra sem kell adóznia. Árfolyamok Kárpótlási jegyi Index (ideiglenes) április 8-án: 1737,27 (-6,66) Érvényben: 1994. április 8. Valuta Deviza Kanadai dollár 74,26 75,78 75,10 Pénznem ____Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 344,79 551,45 347,77 Német márka 59,% 61,16 6056 Angol font 151,42 154,42 153.12 Norvég korona 1355 14,13 13,98 Ausztrál dollár 73,71 75.05 7437 Olasz líra(lOOO) 62,86 64,08 63,61 Belga frank(IOO) 290,91 296.42 294,01 Osztrák ScftOO) 852,73 869,43 86148 Dán korona 15,32 15,62 15.46 ; Pon. esc.(lOO) 59,14 6028 5952 Firm márka 18.67 19.01 18.81 Spanyol pes (100) 7431 75,77 7436 Francia frank 1751 17,85 17.68 Svájci frank 71,11 72,43 71,75 Holland fonni 53,41 54.45 53,95 Svéd korona 13,05 1329 13,14 trfont 145,17 147.97 147.84 USA dollár 102.74 104,74 103.74 Japán jen (100) 97,36 99.22 98,62 ECU 116.06 118,30 11723

Next

/
Oldalképek
Tartalom