Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-02 / 51. szám
1994. március 2., szerda KM-POSTA __ Fórum olvasóink leveleiből A vidéki büntetése Nyíregyházán jártam február 10-én. A Krúdy mozinál parkoltam a személygépkocsimmal, mivel az APEH-nél volt dolgom. Amikor végeztem az adóhatóságnál, odaérve a kocsimhoz a szélvédőn egy jegyzőkönyvet találtam, benne egy postai utalvánnyal. Rajta, hogy fizessek be három napon belül 400 forint bírságot, mert parkolójegy nélkül parkoltam. Ezzel kapcsolatosan lenne pár kérdésem. Egy vidéki lakos mint én, honnan tudja, hogy Nyíregyházán milyen helyi rendeletet alkotnak? Mert a parkolói tájékoztatón sok minden rajta van, csak az nem, hogy hol lehet jegyet váltani — mivel a parkőröket megszüntették. így kevesebb emberrel nagyobb hasznot tud bírságként is beszedni a Parkoló Kft. A vidéken lakó nem tart és előre nem vásárol meg parkolójegyet — mert nem tudja, lesz-e rá szüksége. Ha a tájékoztatóra rá is kerülne, hogy hol lehet jegyet vásárolni, kevesebb bírságolás születne. De ha már vásárolni akarok jegyet, valahol addig is meg kell állnom. Ha közben pedig arra járnak az ellenőrök, nincs irgalom, fizetni kell, a kezdet 400 forint... Ha ez így megy tovább és minden nyíregyházi lakos parkolóbérletet vált, egy vidéki ne is menjen oda. Jó, tudom, mert rajta van a jegyzőkönyvön, hogy ez önkormányzati döntés. De szerintem ez egy kicsit túlzás, hogy még a köz- intézmények, pl. kórházak, biztosítók, nyugdíjfolyósító stb. előtt is fizetni kell a parkolási díjat, holott ezekben az intézményekben kiszámíthatatlan ideig tartózkodhatom. Nemigen sok város van (vagy talán egyáltalán nincs is), ahol a kórházak előtt is fizetni kell. Mert ki tudja, mennyi időt töltök bent, és mennyi parkolójegyet tegyek ki az autómra, hogy ne büntessenek meg?! A Parkoló Kft. miért nem a díjszabást veti ki, miért rögtön bírsággal kezdi? És ha nem fizetek, állampolgári elégedetlenségnek minősül, és polgári peres eljárást kezdményeznek ellenem. Sok vidéki városban jártam már, de ilyen drasztikus díjövezettel még nem találkoztam. Tud-e még valamit kitalálni vagy tarifát emelni az ön- kormányzat? Mert egy kisjövedelmű állampolgárnak egy személygépkocsi fenntartása is luxusnak fog bizonyulni. Annyi mindent kitaláltak már a kisemberek rovására. Borbély József Mándok, Vasút út 9. Kivert kutyák Sajnos, vannak emberek, akik, ha valamit meguntak, akkor azt szélnek eresztik. Példa erre, hogy a Dohány utcában már hetek óta tengődik egy tacskó kutya. Eleinte még a házba bemehetett éjszakára, de egy ideje már állandóan kint van. Biztosan azért engedték el, mivel szuka, szemmel láthatóan kölykezett és ez biztosan teher volt a gazdinak. Tudom, hogy sok család megélhetési gondokkal küzd, de biztosan kijutott volna neki is egy kis maradék. Sajnos, én befogadni nem tudom. Ha elmegyek előtte, mindig nagyon szomorú vagyok, hogy így kell élnie egy ártatlan kutyának. Kovács Pálné Nyíregyháza Megöl az alkohol Édesapám kiskora óta aktívan fogyaszt alkoholt. Ettől viselkedik agresszíven, tönkretesz mindent és mindenkit. Az első férjemtől is az ő életmódja miatt kellett elválnom. Kértem, hogy orvosi javaslat alapján Nagy- kállóban vizsgálják ki, mert az elmeállapotát zavartnak látom. Elviselhetetlen magatartása miatt bírósági eljárást kezdeményeztem ellene. Itt is feltártam apám italozó, gonosz életmódját. Elmondtam, hogy több orvost, kórházat megjárt már az alkoholizmus és mellék- betegsége, a cukorbaj miatt. Ezért kellett az egyik lábát amputálni is. Minden szakvélemény szerint az apám beszámítható. Ő magáról úgy nyilatkozik, hogy önmagát el tudja látni, holott bejelentett szociális gondozó jár ki hozzá takarítani, mosni. A szomszédos utcában lakom, lassan ki sem merek menni az utcára, mert ott az emberek szeme láttára már komolyan megfenyegetett, és trágárul beszél. Bizonyítani tudom, hogy ez év januárban odahívott a lakására takarítani, és erősen ittas állapotban megvert. Lélekjelenlétemnek köszönhetem, hogy élek. Bútorait eladogatja, mert rábeszélik, hiszen alkoholmámorában nem tudja, mit cselekszik. A bíróság, sajnos, a DOTE által kiadott elmeszakértői vizsgálat anyagát nem tartotta fontosnak becsatolni az ügyirathoz. Teljes név és cím Tizenkét dühös ember Olcsvaapátiban A kilépők pereskednek a szövetkezettel, de ez senkinek sem jó megoldás Olcsvaapáti (KM — TMI) — Sok jajjal, bajjal, indulattal járt a téeszek átalakítása. Ami ebben a 407 lakosú falucskában történik egy kis csoport és a nábrádi volt Szikra Termelőszövetkezet között, jellemzi az érdekeket. Tizenkét „dühös ember” vár a polgármesteri hivatalban, köztük a kilépők. Mindannyian megették már a kenyerük javát... Két legyet? — A nábrádi szövetkezetnek hivatalosan tavaly január elsejére be kellett fejezni az átalakulást, de az nem történt meg, mert bírósági perek folynak a vagyonnal kapcsolatban, a vagyonmegosztás sem volt meg — foglalja össze sérelmeiket Halász Csaba polgár- mester. — Ezek az emberek még időben beadták a kilépési szándékukat, kérték az őket megillető vagyonrészt, de a szövetkezet nem hajlandó semmit sem kiadni nekik. Azért indították a pereket is. — A szövetkezet eljárása minősíthetetlen, nincs bennük egy szikra jóakarat — mondja a többiek nevében Szabó Ká- rolyné. — Húzzák, halasztják a tárgyalásokat, ígérnek, de nem adnak semmit. Olyan rossz gépeket ajánlottak föl, hogy nem fogadtuk el. Pénzt kértünk, azt se lehet. Kértünk terményt, hát azt se, mert az sincsen! □ De miért csinálnák ezt? — A szövetkezetnek Panyo- lán, Nábrádon, Kérsemjénben és itt van földje — magyarázza a polgármester. — Olcsvaapátiban a legjobb, átlag tizenhét aranykoronás. Hogyha nem ad gépet, a kilépő nem tudja a földjét művelni, mert nincs pénze gépekre. Két legyet ütnek egy csapásra, mert akkor nem kell neki a föld se, azt fogja mondani a szövetkezetnek, hogy művelje. — Kása Sándorné vagyok — mutatkozik be egy sárga kendős, idős asszony. — Nyolcszázhatvanezer forint értékű vagyonjegyünk van. — Én és a férjem adtuk be legelőbb a kiválási papírt, mentünk a téeszhez, egyezzünk meg. Fel is ajánlottak ekét, tárcsát, pótkocsit, de amikor át akartuk venni, akkorára odaadták a panyolaiaknak. Na, még egyszer próbálkoztunk, akkor meg ócskavasnak valót ajánlottak föl! □ Önöket megfelelően tájékoztatták az átalakulással kapcsolatos törvényekről? — Itt félremagyarázás ment két évig — tálaszol Halász Csaba és egymás szájától kapják el a szót az emberek, ki, mit hallott. Olyat is állítólag, hogy a kilépők elveszítik a nyugdíjukat. Az átalakulás Varga József, a nábrádi Mezőgazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet elnöke nehezet sóhajt, hogy már mindenüvé feljelentették őket. — Nem tudom, honnan szerzik az információikat — Mindenkinek van panasza mondja. — Tavalyelőtt decemberben megvolt az átalakulás, maradt hétszázhuszonöt tagunk, vagy harmincán kiléptek. A vagyonmegosztó közgyűlést 1992. áprilisban megtartottuk, emellett részközgyűlést és tájékoztató gyűléseket is, minden kérdésre válaszoltunk. □ Hogyan történt a vagyonnevesítés? — Az alkalmazottakat nem is részesítettük benne. A téesz- tagság után negyven százalékot adtunk, húsz százalékot egységesen a bevitt föld után mindenki megkapott az aranykorona-értéket figyelembe véve. A fennmaradó részt pedig a téeszben munkával töltött évek után adtuk. □ Azok a szervek, amelyek vizsgálták a bejelentésekre a vagyonnevesítést, találtak hibát? — Nem — rázza a fejét. — Jog szerint minden kiválónak egyénileg, a bíróságon kell érvényesítenie az igazát. □ Ám a kiválók mégsem kaptak semmit... — A közgyűlés a vagyont értékben elfogadta egyhangúlag. Utána volt a vagyoncso- portosítás, majd a kiválók részére megszavazták a kivihető vagyontárgyakat. Mivel mindenki egyénileg akart kiválni, az előterjesztett kérelmeket nem teljesítették. Érdemes megegyezni — Ezek után — folytatja — hatvan napon belül árverés lett volna a határozat értelmében, de mindenki a bírósági úthoz ragaszkodott. A per tavaly februárban indult, azóta hét ember kivételével egyezséget kötöttünk. Mi szeretnénk a legjobban, ha már véget érne. Egyébként átalakuláskor 218 millió forint volt a téesz vagyona, a kiválóknak közel 20 millió forint értékű vagyont szavazott meg a közgyűlés. De hogy ki is vihessék, be kell fejeződnie a pereknek... Talán érdemes lenne megegyezni. Harasztosi Pál felvételei A has örömei télen. Képünk Vasmegyeren, Rádi Istvá- néknál készült Szerkesztői üzenetek ■ 'j;: v - : A végkielégítés... ...kiszámításánál a társadalombiztosítás által folyósított járadékot figyelmen kívül kell hagyni, mert azt a munkaviszony megszűnésétől függetlenül tovább folyósítják. A végkielégítés összegét a kiszámítást megelőző négy naptári negyedév alapján állapítják meg. A havibéres munkavállalónál a végkielégítés alapja a kifizetéskor érvényes személyi alapbér — válaszoljuk Csonka Gáborné újfehértói olvasónknak. Az önkormányzati... ...bérlakások kiutalásával, használatával kapcsolatos viták eldöntésére a keret- szabályokat a lakásügyi törvény 1994. január elsejei hatállyal meghatározta. Ezeknek az elveknek az alapján kell minden település önkormányzatának a helyi sajátosságok figyelembevételével meghatározni az önkormányzati bérlakások igénylésével, kiutalásával, bérletével kapcsolatos feltételrendszert — üzenjük V. Sándor nyíregyházi olvasónknak. Részletes... ...tájékoztatást az illetékes, vagyis az OTP Bank Rt. jogosult adni. Keressék fel a megyei igazgatóságot (a Rákóczi u 1. szám alatt) a kérdésükkel — üzenjük a „Tetőtér" jeligéjű, Nyíregyházán feladott levél írójának. Nem tudunk... ...hasonló lehetőségről — válaszoljuk Nyírbogdányba a rokkantnyugdíjas házaspárnak. Valamilyen megoldásra biztos van mód, de azt az OTP-vel közösen kell megkeresniük, hiszen az folyósítja önöknek a hitelt. Rendes... ...felmondással nem lehet megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát a szülési szabadság időtartama és az azt követő harminc nap alatt—válaszoljuk Ku- kucska Gáborné záhonyi olvasónk levelére. Munkajogi tanácsok Nagy Mihály Nyíregyháza — A munka- viszony keretén belül a munkáltató és a munkavállaló huzamosabb ideig tartó együttműködésre kötnek szerződést. Ez alatt az idő alatt kölcsönösen jogokat szereznek és kötelezettségeket vállalnak. A jogokat és kötelezettségeket törvény, illetve munkaviszonyra vonatkozó szabály rendezi. Az írott törvények nem terjedhetnek ki az együttműködés minden folyamatának részleteire. Ezért a törvény általános szabályként írja elő a kötelező együttműködést. Ez azt jelenti, hogy a felek kölcsönösen kötelesek figyelembe venni egymás méltányos érdekeit. A szabadság kiadásának időpontját pl. törvény szabályozza, de ha a munkavállaló egy kedvezményes üdülési lehetőséghez jut, a munkáltató a törvény betűjétől eltekinthet. A munkavállaló sem szemlélheti tétlenül, például, ha a munkáltató egyik raktárának, irodájának ajtaja éjszakára nyitva maradt, bár ez nem munkaköri kötelessége. Elsősorban a folyamatos és biztonságos munkavégzést kötelessége biztosítani. Ha a munkavállaló a munkáltató oldaláról felmerült ok miatt: például anyagvagy energiahiány, munkát nem tud végezni (állásidő), a személyi besorolási bére illeti meg. Egyes munkáltatók erre az időre készenléti díjat hajlandóak fizetni. Ez azért is helytelen, mert a készenlét rendkívüli munkaidő és ez csak a rendes napi munkaidőn felül rendelhető el. Ugyancsak személyi alapbér illeti meg a munka- vállalót, ha a munkáltató átmenetileg a napi nyolcórás munkaidő helyett csak napi négy órát tudja foglalkoztatni. Arra azonban van lehetőség, hogy külön megállapodás alapján, vagy a kollektív szerződés előírása szerint ettől eltérjen. A munkáltató arról is köteles gondoskodni, hogy a munkavállaló a munkát mindenkor egészséges és biztonságos feltételek mellett végezhesse. A kötelezettség kiterjed a működési körében fenntartott épület állagától, a személyi védőeszközök biztosításán keresztül azok rendeltetésszerű használatának ellenőrzéséig. A munkáltató a munkahelyi baleseten túl, az ilyen mulasztásokból eredő egészségi károsodásért anyagilag is felelős. Gyakori a munkáltató olyan irányú védekezése, hogy „a védőeszközt biztosítottam, de a munkavállaló azt nem volt hajlandó használni.” Az ilyen védekezés eredményre nem vezethet, mert a védőeszköz használatának ellenőrzése kötelező. (Folytatjuk)
