Kelet-Magyarország, 1994. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-12 / 60. szám

' A KM vendége_________________ Nemzettudat és megmaradás Györke László Nagyvarsány (KM) — Dalmay Árpádot a Kárpá­taljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Já­rási Szervezete elnökeként nemcsak szűkebb hazájá­ban ismerik jól, de — állít­hatom — Magyarországon is. Hogy mégis Nagyvar- sányban, ebben a kis beregi községben, pontosabban az általános iskolában beszél­getünk — nem egészen vé­letlen. Hiszen itt tanít ma­gyart és németet. 1947-ben született Be­regszászban, értelmiségi családban. Anyai ágon „ősei” németek, korán el­hunyt édesanyja helyett ke­resztanyja — lengyel me­nekült volt — nevelte, akit gyermekkorában sokáig édesanyjának hitt. — Én három nyelv és kultúra — a magyar, német és lengyel, illetve részben az ukrán — vonzásában nőttem fel, valószínűleg ezért is hiányzik belőlem a nemzeti elfogultság — vall­ja­...Mert ugye más az elfo­gultság és megint más a nemzeti önérzet, öntudat. A szovjet oktatási rendszer annak idején nem tette le­hetővé, hogy a kisebbségi, a nemzetiségi ember fia, lá­nya saját népe, nemzete tör­ténelmét tanulhassa — in­tézményi keretek között. Dalmay Árpád már diákko­rában azzal tűnt ki társai közül, hogy tudta a magyar történelmet is. Széles látó­körűségének, alapos mű­veltségének köszönhette, hogy amikor a kulturális szövetség beregszászi járá­si szervezete elnököt vá­lasztott, őrá voksoltak csak­nem valamennyien. Szélmalomharcnak tűnő hadakozás volt jellemző sorsára a birodalom össze­omlása előtt. Annak idején évekig azért kilincselt, kop­tatta a hivatalok, a pártbi­zottság különböző szintű küszöbeit, hogy Bereg­szászban Petőfi-emléktábla legyen. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy ugyan nem mondtak nemet, de mindig elodázták az enge­délyeztetést valamilyen ürüggyel. Küzdelmei 1989 után sem voltak könnyűek, bár már látványos eredménye­ket is hoztak. Azt még op­ponensei sem tagadhatják, hogy azért van ma Bereg­szászban annyi magyar vo­natkozású emlékmű, azért viseli annyi utca, tér ma­gyar történelmi személyi­ség nevét, mert szívós, ki­tartó volt Dalmay Árpád. (Persze, vannak, akik szerint inkább kenyér lenne Beregszászban. Lehet, hogy az is lenne, ha a kul­turális szövetségnek lenne földje, malma, péksége.) Na, kapott is, és kap ma is ezért a ukrán szélsősége­sektől. Érdekes mód, nem is annyira a helybeliektől, hanem inkább az ungvári­aktól. Vitázik velük a sajtó hasábjain, hiszen a nyil­vános történelemhamisítás talán az egyetlen, amellyel szemben nem lehet elnéző. Dalmay Árpád A SZERZŐ FELVÉTELE Persze, a legújabb fejle­mények is szóba kerülnek. Most leginkább az tartja iz­galomban a kárpátaljai ma­gyar közvéleményt, hogy a március 27-i választásokon ki kerül be kisebbségi ma­gyarként az ukrán parla­mentbe. Bekerül-e egyálta­lán valaki? Nem lőnek-e újabb öngólt, mint négy esztendeje? Úgy tűnik, hogy Födő Sándorral, a KMKSZ elnökével megint öngólt akarnak rúgatni „jó­akarói”; ugyanis ha indul a parlamenti választásokon, le kell mondania a KMKSZ elnöki tisztjéről. Pedig erre jelenleg alkalmasabb sze­mélyt senki sem tud Kárpá­talján. Egyik ellenlábasa, vetélytársa Tóth Mihály az elnöki megbízotti hivatal vezetője (korábban maga is KMKSZ-alelnök) Bereg­szászban, aki higgadtságá­val, mérlegelő készségével alkalmasabbnak tűnik par­lamenti képviselőnek — vallják hívei. Rajtuk kívül még négyen indulnak a vá­lasztásokon. Jobbára nem magyarok. A magyarság to­vábbosztása, megosztása könnyen odavezethet, hogy most sem kerül az ukrán parlamentbe olyan, aki kép­viselné a magyar kisebbség érdekeit. — Vajon milyen esélye van Kárpátalján a magyar­ságnak a megmaradásra, az ittmaradásra? — kérde­zem végezetül. — A kárpátaljai magyar­ság hosszabb távú sorsa Ukrajna gazdasági és politi­kai helyzetének függvénye. Ha országos viszonylatban emelkedik a lakosság élet- színvonala, akkor jobbak megmaradásunk, pontosab­ban ittmaradásunk esélyei. Ha tovább romlik a helyzet, akkor az újabb gazdasági, politikai és nemzetiségi fe­szültséget okoz, amely ki­válthatja az itteni magyar­ság tömeges áttelepülését az anyaországba. — Ennek további súlyos következményei lennének. Kárpátalja balkanizálódna, mindenféle bűnöző elemek telepednének ide az egykori Szovjetunió és Ukrajna más vidékeiről, tovább pusztítva a már amúgy is tönkretett vidéket, ezért aztán vissza kellene állítani a korábbi vasfüggönyt az ukrán-ma­gyar, az ukrán-szlovák, s talán az ukrán-román hatá­ron is._ — Én bízom a gazdasági felemelkedésben, mert a második „változat” pusztu­lást okozhatna. Nem csak a kárpátaljai magyaroknak... Mozimazsolák Hollywoodból Gombás F. Sándor « Fekete fiúk a Téli 1 Olimpián, bobver- ' seny. Nem hétköz- — ^napi. Pláne, ha a csapat jamaicai. Egyszer csak egy őrült néger fiatal srácnak eszébe jut, hogy bobozni kéne. Meg is találják a szakembert, s a forgatókönyv szerinti komé­dia elindult. Jamaicában per­sze mindenki őrültnek nézi őket. De kitartás! S lám meg­van a gyümölcse. Ám a film végén a csapat a mennybe száll. Igen, könnyfacsaró befe­jezés. A mozifilm mestermun­ka a műfajában. Legyűri a sablonokat. A vég: könny, bá­nat, katarzis, öröm. Az egyike azoknak a filmeknek, melyek­re február hónapban érdemes volt beülni. (Jég veled! 1993. USA, Walt Disney Pictures, íorg.: InterCom.) Egy film segítségével elláto­gathattunk egy amerikai szál­lodába is. Itt egy szenzációs recepciós várta ügyfeleit. Ál­mai hotelje felépítése érde­kében mindenre képes. Ha kell házasságot hoz rendbe, vagy gazdag ügyfelek elkényezte­tett kutyáit sétáltatja. Ez megy addig, amíg meg nem jelenik egy csodálatos nő. Recepció­sunk a szerelem hevétől már új világba képzeli magát. A szál­loda felépítése is közelinek látszik. Ám ekkor jön a Holly­woodé cselekménybonyolí­tási húzás, kezdődik a bonyo­dalom. Természetesen teljes a happy end. A recepciósunknak mindene megvan, egy álom­gyönyörű nő és a pompázatos szálloda. Milyen jó lehet an­nak, aki Amerikában él. Itt aztán minden bejő — árasztja a film. A legtöbb USA-beli film azt sugallja. Élveztem volna a véget, ha nem tudom, hogy New Yorkban eddig 140-en fagytak meg az utcán, természetesen hajléktalanok. Az álomgyár hű maradt álom jelzőjéhez. (Szenzációs recepciós, 1993. USA Universal, forg.: UIP — Duna film) Egy mindent sejtető kastély, melynek tetején a nőkre ki­éhezett bátty vonít. így kez­dődik az Adams család má­sodik epizódja. Ott van még Izé is a kéz, aki állandó szol­gálatot teljesít. De felbolygatja a család harmóniáját (a gyere­kek részéről), hogy új Adams születik. Mindent elkövetnek kinyírása érdekében. Szurok­fekete a film humora. Ilyet igazán ritkán látni. Éppen különlegessége miatt lehet raj­ta szórakozni. Adamsék úgy élnek szinte már bennünk, mint a Dallas Jockeyja, Bobbyja... Csakhogy ők nem hétköznapi amerikai család. Itt minden előfordulhat. Meg kell állapítani, hogy nehezen emészthető film. (Adams Family 2. 1993. USA, Paramount, forg.: UIP — Duna film) Jég veled! SíÚOtÓFELVÉTá Könyvespolcunk Yoga: a bensőleg átélt igazság Tóth Kornélia Nyíregyháza H (KJM) — A nyugati bölcselet teóriákat állít és megma­gyarázni igyekszik a lét lénye­gét. A yoga ezzel szemben nem elméletek felállítására tö­rekszik, hanem a lét lényegé­nek a közvetlen megismerése a célja. A yoga arra tanít, hogy vannak helyes és helytelen cselekedetek, a helyesek elő­segítik a fejlődést, a helytele­nek pedig hátráltatják. Aki nem a saját tapasztalatai révén győződik meg a megismerés lehetőségeiről és valóságáról, az soha sem foghatja fel teljes mértékben a yoga lényegét. Először tudomásul kell vennie a yoga állításait, aztán elmél­kedni kell azokon, végül pedig bensőleg át kell élni az igazsá­gát. A yogának számos ágaza­tát különböztetjük meg. Vala­mennyi más, egymástól eltérő irányt követve törekszik a végső cél felé. Céljuk azonban mindenkor egy és ugyanaz: a kötöttségekből való felszaba­dulás. Csupán a módszerük és az eszközeik különböznek. Valamennyinek a lényege megtalálható azonban abban az alapvető yogarendszerben, amelyet Patandzsali yoga- aforizmái foglalnak magába. Kaczvinszky József 1942- ben megfogalmazza: A yoga nem elmélet, nem gondolko­dásra épülő tudomány és nem is vallás. A yoga nem holt tan, mint ahogy a matematika sem az. A yoga kulcsa: az „arany középút”, az egyensúly közép­vonala. Fél évszázada múlt, hogy először kézbe vehette az ér­deklődő olvasóközönség Kaczvinszky József: Kelet vi­lágossága című kötetét. A ma­radandó dolgokat, örök törvé­nyeket, az emberek életét ős­idők óta szabályozó és megha­tározó igazságokat tartalmazó művek ma is időtállóak. Ez a felismerés vezette a nyíregy­házi Kötet Bt.-t, amikor a na­pokban megjelentette az em­lített mű első részét: Bevezetés a Yogába címmel. A téma iránt ma hallatlanul nagy ér­deklődés mutatkozik, hiszen pillanatok alatt elfogynak a könyvesboltokban, standokon szép számmal megjelenő val­lási, filozófiai, természetböl­cseleti, ezoterikus, a termé­szet- és a társadalomtudo­mányt egységben szemlélő művek. Bizonyára várják majd az olvasók a második részt (Gyakorlati Yoga) és a har­madikat (Misztikus Yoga) címmel. Miért érdeklődnek ma a nyugati, keresztény kultúrkör misztériumán nevelkedett em­berek kelet világossága iránt? Sokféle lehetséges magyarázat adódik. Az egyik mindjárt az. hogy nem kaptunk választ sem a materialista filozófiától arra, mi célból vagyunk itt a vilá­gunk, hol a helyünk benne, milyen szerepet kell teljesíte­nünk. Nem a hétköznapi vá­laszra, hanem a dolgokat moz­gató valódi okokra kíváncsiak az emberek. A másik magya­rázatsz lehet, hogy a ma em­bere nem elégszik meg a ke­resztény vallás nyújtotta meg­váltás-eszménnyel, hanem ő maga szeretne felelősséget vállalni önmagáért, sorsának alakításáért. Vagy legalábbis megkísérli megérteni azokat a körülményeket, amelyek a születendő ember jellemét, sorsát, életkörülményeit meg­határozzák. Mindannyian törekszünk a boldogságra és kerülni akarjuk a szenvedést. A yogi nyugal­mát semmi sem zavarhatja meg, bármi történik körülötte. Ez a rendíthetetlen nyugalom teszi lehetővé, hogy elérje a bölcsességet, a megismerést. A nyugalomban másrészt a szabadság, a felszabadultság érzete rejlik. Ez utóbbi pedig maga a boldogság. A könyv részletezi a külön­böző nézőpontokat, a test és a személyiség kapcsolatát, a tu­dat és a belső-én viszonyát, az egyén és a külvilág egymásra hatását. Feltárulnak a cseleke­detek és a sors összefüggései, a bűn és az erény viszonya, az anyag, erő és értelem kapcso­lata, valamint bepillanthatunk a mindennapi élet és a yoga útjának titkaiba. A könyv az írás Kiadó 1942. évi kiadása alapján készült, felelős kiadója Szabó Attila. (Kaczvinszky József: Kelet világossága, Kötet Kiadó, Nyíregyháza. 1994.) 14 Ä Kelet ■‘Magyarország hétvégi mellékje te 1994. március 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom