Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

1994. február 24., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Menekülés a nyugdíjba Nemcsak a nyugdíjasok száma, a kifizetett nyugdíjak összege is alacsony Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — 1994. január 1. az a dátum, ami­kor a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság megalakult, ön­álló működésbe kezdett. Ez pedig a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a szervezet nem csak önállóan intézkedik, hanem önállóan gazdálkodik is a nyugdíjasok érdekében. Amint azt Virág Gyulától, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Nyugdíjbiztosítási Igaz­gatóság igazgatójától meg­tudtuk, az ügyek intézését, az ügyfélfogadás korábbi rendjét az önállósodás nem érinti, ez úgynevezett belső szervezeti kérdés. Növekvő feladatok A feladat és a hatáskör növe­kedésével természetesen szük­ség volt átszervezésekre is, amelyek napjainkban is folya­matban vannak. Nem alapta­lan az a hír sem, amely szerint ismét költözködés előtt állnak, hiszen jelenlegi helyükön, a volt KEMÉV-székházban máris szűkösön vannak, meg kell osztaniuk a helyet a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral. A „válás” után is cél, hogy mindkét szervezet megfelelő munkakörülmé­nyek között dolgozhasson, s ez nem elsősorban a dolgozók, hanem az ügyfelek érdekeit szolgálja. Máris nagy könnyebbséget jelent az informatika terén végrehajtott fejlesztés, hiszen a számítógépek nélkül a ten­gernyi adat rögzítése és őrzése szinte elképzelhetetlen lenne. Tervezik, hogy a közeljövő­ben, —reményeik szerint még ebben az évben— a megyébe telepítik azt a legmodernebb­nek számító nyugdíjmegál­lapítási számítógépes prog­ramot, amely jelentősen köny- nyítheti majd a munkát. Ez an­nál is inkább indokolt, mivel az elmúlt esztendőben több mint 28 ezer nyugdíj iránti igényt kellett a megyében el­bírálni, feldolgozni, s a kér­vények száma ebben az évben sem csökken. Nem árt tudni, hogy a 28 ezer az újabb nyugdíjasok számát jelenti, s közöttük nem kevés az úgyne­vezett problémás eset: az igénylők jelentős része vala­milyen oknál fogva nem ren­delkezik elegendő szolgálati idővel, nem tekinthető rok­kantnak, így nyugdíj iránti ké­rése sem teljesíthető. A nyugdíj összegének meg­állapítása, a kérvények elbírá­lásának időtartama megyénk­ben sem rosszabb az országos átlagnál, általában 20-30 na­pon belül történik meg. Per­sze, csak akkor, ha nem állnak fenn az előbb említett prob­lémás körülmények. Rok­kantsági nyugdíj esetében ugyanis akár három-négy hó­napig is elhúzódhat az ügyin­tézés, hiszen orvosi felülvizs­gálatra, a rokkantság fokának megállapítására megyénkben nagyon sokan várnak. Jelenleg 3100 igényt tartanak nyilván, ennyien szeretnék magukat rokkantosítani. Ha az orvosi vizsgálat elhúzódik valami­lyen ok miatt, netán bírósági eljárásra is sor kerül, akár egy év is eltelhet addig, amíg az ügy végére pont kerül. Nem a megyén múlik S hogy addig miből élnek az ügyfelek? — ez az a kérdés, amire Virág Gyula sem tud megnyugtató választ, hiszen előleg folyósítására a Nyug­díjbiztosítási Igazgatóságnak nincs joga, mindaddig, míg nem biztos, hogy a kérvény ér­vényes, jogos. Fontos tudni, hogy az 1993. évi CXV. tör­vény módosította a nyugdíj­megállapítási és kiszámítási szabályokat, mégpedig kedve­ző előjellel. Közismert, hogy a hatályos törvényi szabályozás értelmében 1995. január 1-jé- től a nők korhatára fokozato­san emelkedik, de e módosítás lehetővé teszi, hogy az a nő, aki 1994. december 31-ig a külön jogszabályok szerint jo­gosultságot szerez: korked­vezményes, korengedményes nyugdíjra, előnyugdíjra, vagy átmeneti járadékra jogosult, igénybe veheti a járandóságot, függetlenül attól, hogy az élet­korának megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt mikor tölti be. Kedvező változás az is, hogy a nyugdíj összegének megállapításánál az 1988-as keresetet 118,5 százalékkal, az 1989. évi keresetet 86,9 száza­lékkal, az 1990-es keresetet 52,2 százalékkal kell növelni, ha az ellátást 1993. december 31-ét követően állapították meg. Megváltozott az összeg­határ a nyugdíj alapját képező, figyelembe vehető maximum kereseteknél is: 16 ezer fo­rintig a teljes összeget veszik alapul, a 16 001 forint és 18 ezer forint közötti rész 90 százaléka, a 18 001 és 30 000 forint közötti résznek pedig a 80 százaléka lehet a nyugdíj alapja. Kétségtelen tény, hogy me­gyénkben általában is alacso­nyak a nyügdíjak, így a nyug­díjemelések igencsak szüksé­gesek. Ráadásul erősödik az a tendencia, hogy a nyugdíjhoz viszonylag közelállók munka- nélkülivé válnak, s hiába kap­ják a munkanélküli-járadékot, igyekeznek mielőbb a bizton­ságosabb nyugdíjba vonulást választani. Mérték és arány Ez is oka annak, hogy olyan magas megyénkben a rokkant­sági, illetve táppénzre vételi igény. Az emelések ugyan­akkor többnyire százalékban érvényesek, ami azt jelenti, hogy az alacsonyabb összegű nyugdíjak és a magasabbak közötti távolság szinte mindig állandó marad, a hátrány örök­lődik. Arra a kérdésre, hogy ellensúlyozzák-e a nyugdíj- emelések a megélhetés gond­jait, Virág Gyula elmondta: az 1993-as nyugdíjemelések megközelítették ugyan az inf­lációs rátát, de nem haladták meg azt, így mindössze szin- tentartást jelenthettek. Arról, hogy a legutóbbi emelések mire elegendőek, jelentenek-e konkrét növekedést, javulást a megélhetésben, csak az év má­sodik felében adható pontos felelet. A különféle reklamációk, problémák a legjobb munka­végzés mellett is előfordulhat­nak. A nyugdíjbiztosítási igaz­gatóság vezetője szerint ilyen esetekben legjobb megoldás, ha az ügyfél nem hozzájuk, hanem közvetlenül a Nyugdíj- folyósító Igazgatósághoz for­dul, hiszen a panaszokra nem Nyíregyházán, hanem ott ta­lálható felelet. Címük: Buda­pest, Váci utca 79. Fontos, hogy a reklamálók minden esetben írják meg nyugdíjas törzsszámúkat is, hiszen az azonosításhoz, bajaik orvoslá­sához, megoldásához ez az adat nélkülözhetetlen. Állás­foglalás Budapest (KM) — A Nyugdíjasok Országos Ka­marája nemrég állásfogla­lást adott közre, mely a ja­nuár elsejével bevezetésre került drasztikus gyógy­szeráremelés ellen emel szót. A kamara képviselői kijelentik, bár dr. Surján László 30 százalékos eme­lést jelzett, január követke­ző napjaiban az egészség- biztosítási pénztár fő­gyógyszerésze szerint az emelkedés 40 százalékos volt A lapokból értesültek az öregek arról, hogy a gyógyszergyárak átlago­san 15-17 százalékos eme­lést hajtottak végre, mely a nagy- és kiskereskedelmi árréssel, valamint a csök­kentett térítési gyógysze­rekkel együtt sem jelent­hetnek 25 százaléknál na­gyobb kiadásnövekedést. Az állásfoglalás szól ar­ról is, hogy a Nyugdíjasok Országos Kamarája soro­zatosan kapott olyan jelzé­seket, hogy gyógyszereik ára január 1. után többszö­röse lett annak, mint ameny- nyit decemberben fizettek érte. Az állásfoglalás fel­hívja a figyelmet arra, hogy alkotmányunk dekla­rálja az élethez és az egész­séghez való jogot. Az ál­lásfoglalás megfogalmazói kérik az illetékeseket, vizs­gálják felül döntésüket, és hozzanak megfelelő intéz­kedéseket az egészség vé­delmének biztosítására. Tiltakoznak az öregek A nyugdijaskamara tagjai másképp látják a helyzetet Nyíregyháza (KM) — Nem­rég volt látható a televízió Hét című műsorában egy riport, amely szabolcsi nyugdíjasok véleményét tükrözte. Szer­kesztőségünket Orosz Tibor- né, a megyei nyugdíjaskamara elnöke kereste és elmondta: a nyugdíjasklubok és -alapszer­vezetek véleménye alapján til­takozik a riport mondanivalója ellen. □ Mi az, amiben nem érte­nek egyet? — Meggyőződésünk, hogy a felszólaló Makara István a kisebbség véleményét tolmá­csolta. Szerintünk az, hogy az egyik embernek alacsony a nyugdíja, a másiknak magas, az nem csak a .kommunista” rendszerben volt igaz, hanem ma is. A probléma a pénz fo­kozatos romlása, hiszen a nyugdíjak elveszítik értéküket az infláció, az áremelkedés miatt. A nyugdíjaskamara pró­bavásárlásokat csinált a gyógyszertárakban, és egyet­len öreg sem volt, akitől meg Orosz Tiborné Harasztosi Pál felvétele ne kérdezték volna: ki tetszik tudni fizetni az árát? Megje­gyezni kívánom, hogy Makara István és társai nem látogatják a mi rendezvényeinket. Pedig azokon feltehették volna kér­déseiket, akár személyesen Nagy Sándornak is, akit a mű­sorban leginkább támadtak. Egyébként meg levelet írtunk a Hét című műsor szerkesztői­nek, s felajánlottuk, rendelke­zésükre állunk, hogy egyszer mi is elmondjuk véleményün­ket. Azt gondolom, jogunk van erre, hiszen ötven nyugdí­jasklubunk és egyesületünk tagjai nevében. □ Egyesek szerint igencsak elgondolkodtató, hogy hirte­len valamennyi pártnak és szervezetnek olyan fontosak lettek a nyugdíjasok...-— Hát épp erről van szó. Azt gondolom, hogy a nyugdí­jasok szavazatáért történik sok dolog manapság, és ez bizony, így nincs jól. Különösen nincs jól ebben a megyében, ahol az országosnál is szegényebbek az emberek, szegényebbek a nyugdíjasok. Tudom én, hogy sokaknak már elege van az öregek problémáiból, hiszen a fiatalok is nehezen élnek. De azért, mert megöregedtünk, azt gondolom, még lehet jo­gunk a méltó, emberi életre, és ez választástól, és kampány­hadjárattól függetlenül érvé­nyes. Rend a lelke mindennek, a későn hullott hótól alaposan meg kell tisztítani a járdát Balázs Attila felvétele Múltunk s magunk «« Kovács Éva jabb nyugdíjemelés- I / ről döntött nemrég a parlament. A ren­delkezés értelmében a jövő­ben tovább növekedhet a nyugdíjban lévők havi jöve­delme, ami bizony, igen sze­rencsés dolog. Különösen örvendetes és szerencsés abban a megyé­ben, ahol az országos át­lagnál jóval alacsonyabbak a nyugdíjak, ahol az em­berek aktív kereső koruk­ban is a minimumból éltek, ahol nemcsak régen voltak, ma is alacsonyak a havi keresetek. A nyugdíjemelés mértéke a nyugdíj összegé­vel van arányban, ami min­den pozitívuma mellett azt is jelenti: az emelések, az évek során a kisebb keve­sebb marad, a több pedig nagyobb mértékben növek­szik. Megoszlanak a véle­mények aszerint is, mennyi­ből lehet megélni városon, s mennyiből falun. Utóbbiak­nak azt szokták „felróni” egyesek, hogy megtermelik, amit megesznek, az élelem nagy része kikerül a kert­ből, míg a városi öregek egy csomag petrezselyem­zöldért is fizetni kényte­lenek. Van igazság mindkét véleményben, mégis azt mondom, méltatlanok és fe­leslegesek az efféle véleke­dések és megkülönbözteté­sek. Nyugdíjügyben manap­ság érdekes, vagy inkább szélsőséges vélemények is megfogalmazódnak. Mivel az elszegényedés, a megélhetés fokozódó gond­jai, az életszínvonal csök­kenése nemcsak az időse­ket, hanem minden korosz­tályt, így a fiatalokat is érinti, bizony megesik, hogy arról hall az ember: miért mindig a nyugdíjakat em­legetik meg emelgetik, mikor a családosoknak, a gyermekeket nevelő fiata­loknak is bőségesen akad pénzügyi problémája, lét- fenntartási gondja. Elég, ha csak a gyer­mekholmik árára, a fél­évente, kéthavonta kinőtt méregdrága lábbelikre gondolunk, no meg arra, mennyit bír megenni egy fejlődésben lévő kamasz, s akkor az iskola, a taníttatás különféle költségeiről még egyetlen szót sem ejtettünk! A nyugdíjemelés szük­ségszerű lépés, s bár egyesek szerint csak az inflációt követő mérték­ben javítanak az összegén, sokaknak jelent nyugalmat, a korábbinál biztosabb meg­élhetést. A parlamenti dön­tés ily módon nemcsak anya­gi támogatást, pénzügyi nö­vekedést, hanem azt is je­lenti, megbecsüljük öregje­inket, rajtuk keresztül múl­tunkat, s magunkat... Nyíregyháza (KM) — Szavaztak a honatyák, a tb fedezi a számlát, így márciusban tíz százalék­kal emelik a nyugdíjakat, mégpedig január 1-jei visszamenőleges hatály- lyal. A törvényt a Népjó­léti Minisztérium ter­jesztette elő, a nyugdíj- emelés szakmai koncep­cióját pedig a nyugdíj- biztosítási önkormányzat dolgozta ki. Az emelésről tudni kell: a mostani tíz százalékot a februári nyugdíjjuttatás összegére vetítve kell ki­számolni. Összege a saját jogú nyugdíjaknál maxi­mum havi 3000 forint; a résznyugdíjaknál tíz száza­lék, de maximum havi 1800 forint, árvaellátásnál és já­radékosoknál tíz százalék, de legfeljebb havi 1200 fo­rint. Az átlagnyugdíj így havi 1200 forinttal emel­kedhet. Az öregségi nyugdíjmini­mum márciustól 7480 fo­rint lesz. Az emelések összesen 2,7 millió nyug­díjat, 220 ezer szociális el­látottat és 120 ezer gyesen lévőt érintenek. A többlet- kiadás 42 milliárd forintot igényel az idén. A szociális juttatások és a gyes emelési keretét ezzel kimerítette a népjóléti tár­ca. A nyugdíjak és nyugdíj- szerű ellátások emelésére lesz még mód az idén, vagy az idei, vagy a tavalyi nettó bérkiáramlás arányában. Ugyanis a tb-önkormány- zat az 1993-as nettó bérki­áramlás alapján javasolja a nyugdíjemelések szabályo­zását. A Nagycsaládosok... ...Országos Egyesülete a gyermekek szociális jogait érintő átfogó alkotmány­értelmezés kezdeményezé­sére kérte Boross Péter mi­niszterelnököt. (Pesti Hír­lap) A legnagyobb... ...magyar földbirtokos egy bécsi orvos, aki nemrég a Dunántúlon nem kevesebb, mint kétezer hektár termő­földet vásárolt meg — alig ötmillió forintért. (Népsza­va) Cigánypárt alakult... ...hatvannégy magánember részvételével. Mint a szer­vezőbizottság egyik Borsod megyei tagja elmondta, a cigányok megunták, hogy a pártok lerázzák őket. (Nép­szava) A Tisza felső ... ...szakaszának páratlan szépségét is elemzi a Ter­mészetbúvár legfrissebb száma. A lap közli a Ta­lálkozás a természettel fotópályázat eredményét is. (KM) Gazdák lesznek... ...az önkormányzatok, a nemzet környezetének álla­pota feltétlenül hozzátar­tozik a kedvező országkép­hez és befolyásolja azt — mondotta Tarján Lászlóné a Környezetvédelmi Mi­nisztérium államtitkára (Pesti Hírlap) 1 Plusz tíz százalék

Next

/
Oldalképek
Tartalom