Kelet-Magyarország, 1994. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

1994. február 22., kedd KULTÚRA Klió-tallózó Nyíregyháza (KM — B. I.) — Sok érdekes olvasniva­lóval megjelent a Klió című történelmi szemléző folyó­irat legfrissebb száma. A Nyíregyházán napvilágot látott kiadvány külföldi szakcikkek tallózó folyói­rata; s így olvasása során fi­gyelemmel kísérhető Euró­pa több országának történe­lemmel foglalkozó irodal­ma az ókortól napjainkig. Több izgalmas cikk fordí­tása található például a XX. század története című feje­zetben. Megismerhetjük például az orosz emigráció kultúrtörténetét, a szudéta- németek kitelepítésének körülményeit és Szlovénia történetét. Elgondolkozha­tunk például azon, mi lett volna a Trianon utáni Ma­gyarországgal ha Cseh­szlovákia és Jugoszlávia között létrejött volna egy korridor. A Klió című kiadvány Összefoglalások című ro­vata több külföldön megje­lent könyvről ír rövid re­cenziókat. Érdekes lenne például megismerni, lapoz­gatni a tavasz közeledtével Az utazás története című Münchenben kiadott köte­tet, amely a 30 éves háború végétől mintegy a 19 sz. közepéig foglalkozik a té­mával. Hét írásra hívja fel a fi­gyelmet az Új elméleti megközelítések című rovat, amelyben bizonyára nem­csak a történészek érdeklő­désére számíthat több ta­nulmány. Szőnyegszövő... ...és játszóházi klubvezető­tanfolyam indul a Nyíregy­házi Népművészeti Stúdió­ban. Jelenkezni a Zrínyi Ilona út 8-10. alatt, vagy a 310-005-ös telefonon lehet. (KM) Cigány kulturális... ...napokat rendeznek Kecs­keméten március 1-11. kö­zött, melyen főként okta­tási, kulturális és művészeti kérdésekről tanácskoznak. (KM) Segítőket várnak... ...a diákok Angol Nyelvű Drámafesztiválja területi elődöntői és döntője meg­rendezéséhez. Bővebb in­formációt az 1013 Buda­pest Attila u. 13. címen, vagy az 1-175-1171-es tele­fonon adnak. (KM) A Mandala... ...Dalszínház február 22-én A padlás, 24-én a Kőműves Kelemen című darabokat adja elő a nyíregyházi Váci Mihály művelődési köz­pontban. (KM) Nagy sikerrel... ...szerepelt a napokban Szatmárnémetiben az öku­menikus kórustalálkozón a fehérgyarmati művelődési központ Erkel Ferenc kó­rusa Kónya Emőke vezeté­sével, és nagy sikert aratott Tóth Lajos református kán­tor is orgonajátékával. (KM) Spielberg-film Bécs, (MTI) — Thomas Klestil államfő, Vranitzky kancellár, több osztrák kormánytag, a politikai és kulturális élet ismert sze­mélyiségei, valamint Ste­ven Spielberg rendező és közvetlen munkatársai is jelen voltak a „Schindler- lista” című film bécsi be­mutatóján. Ez volt a 12 Oscar-díjra jelölt film premierje az európai kon­tinensen. A zsúfolásig megtelt belvá­rosi premiermoziban Ru­dolf Schölten közoktatási és művelődési miniszter rövid bevezető beszédében leszö­gezte: a film éberségre int azokkal szemben, akik ta­gadják a náci haláltáborok­ban elkövetett bűnöket, s saját politikai céljaikra pró­bálják kihasználni a gyű­löletkeltést. A film erényeit Simon Wiesenthal, a bécsi Zsidó Dokumentációs Központ vezetője méltatta, s egyben köszönetét mondott a meg­jelenteknek: a premierre nem adtak ki tiszteletje­gyet, s az egységesen 500 schillinges ár teljes bevé­telét a holocaust túlélőinek orvosi kezelését célul kitűző szervezet kapja. Ugyanígy a rendező a film költségeinek megté­rülése után minden profitról lemondott a nácizmus ül­dözöttéinek javára — amint ez a rendező bécsi sajtóér­tekezletén kiderült. A bemutatón jelen volt egy alsó-ausztriai férfi, akit annak idején Schindler mentett meg. Oskar Schindler német gyáros Volt, aki Krakkóban 1941- től eleinte kizárólag nye­részkedési vágyból az otta­ni koncentrációs tábor fog­lyait alkalmazta a zsidó tu­lajdonostól hátrahagyott edénygyárban, majd a krak­kói tábor és gettó elpusztí­tása után immár tudatosan a mentés szándékával 1100 embert vásárolt meg a ná­ciktól. Az általa megmentettek leszármazottjai ma mintegy 6 ezren vannak. Schindler 1974-es halálig sokakkal tartotta a kapcsolatot. A pénzt, italt, nőket ked­velő, nácikkal barátkozó, sőt, párttag Schindler vita­tott személyiségét Thomas Keneally írta meg — ő is résztvett a bécsi bemutatón. Nem jött el egyik főszerep­lő sem: Schindlert Liam Neeson, zsidó könyvelőjét pedig Ben Kingsley alakí­totta. A három és negyedórás film fekete-fehér és egyéb­ként is teljesen eltér mind­attól, amit Spielberg eddig alkotott. A rendező sajtóértekez­letén a várható Oscar-díjak jelentőségét úgy értékelte, hogy a kitüntetés hatására talán még többen lesznek kíváncsiak a történetre és ismerik meg abból a múltat. A filmet Ausztriában már­cius elején tűzik műsorra a mozikban. Merre tovább, érettségiző diák... Tizennegyedik a Krúdy, tizenhatodik a Zrínyi gimnázium az országos listán Az előkelő helyezést elért Zrínyi gimnázium Elek Emil felvétele Budapest (MTI) — Igazol­ja-e a pályaválasztási szán­dékot a folytatás, a főiskola, az egyetem? Lehet-e azonos a megmérettetés a legjobb és a legnehezebb körülmények között tanító gimnáziumok között, ha a mércét nem az érettségi bizonyítvány, ha­nem a diplomához jutás re­ménye jelenti? A kérdések folytathatók. Különösen akkor, ha szem­ügyre vesszük a táblázatot, melyet Neuwirth Gábor az Országos Felsőoktatási Felvé­teli Iroda főtanácsadója az idén is elkészített, s amelyben a felvételi eredmény szerint 181 gimnáziumot rangsorolt. A szakember magyarázatát közöljük. Más sorrend A táblázat azt mutatja, hogy miként alakul a gimnáziumok sorrendje, ha az érettségizőket a felvettekhez viszonyítjuk. Más megfogalmazásban: az érettségizők hány százalékát vették fel a felsőoktatásba. Természetes, hogy lehetne egyéb sorrendet is kialakítani, például a szerzett és hozott pontok alapján képzett muta­tók szerint. Ha valaki akarja, ebből a táblázatból össze is ál­líthatja ezt a sorrendet. Továb­bi lehetőség volna a továbbta­nulásra jelentkezőknek és a felvetteknek az arányát vizs­gálni. Ilyen rangsor is készült. Ez azonban azért nem ad pon­tos képet, mert a mégoly kor­rekt számok is torzítanak. A továbbtanulásra felkészí­tő gimnáziumok esetében mindennél többet mondó adat, hogy hány diákot vesznek föl az összes érettségizőből. Le kell szögezni, hogy a.közölt rangsor nem általában minő­síti a középiskolát, hanem csak egyetlen szempont sze­rint. Vagyis kitűnően nevelő iskolák a lista bármely helyét elfoglalhatják; az erkölcsi, emberi tartást adó felkészítést nem lehet számszerűsíteni! Továbbá azt is tudni kell, hogy a táblázat az ELTE Számító- gépes Szolgálat adatbankjában lévő adatokra épül. Az összeállítás természet­szerűleg nem veheti figyelem­be azokat az objektív okokat, amelyek kétségkívül meghatá­rozó szerepet játszottak a sor­rend kialakulásában: milyen az iskolák személyi-, anyagi ellátottsága, milyenek a diákválasztási lehetőségek. Mit mutat a táblázat Mint a táblázatból kitűnik, há­rom mutatót képeztünk. A je­lentkezési százalékot, tehát hogy az adott iskola végző­seinek hány százaléka jelent­kezett továbbtanulásra. (Az országos átlag 54 százalék, de van olyan megye, ahol 69, má­sutt 48 százalék.) A következő mutató a felvételi százalék. Ebből az derül ki, hogy a je­lentkezők hány százalékát vet­ték fel. (Az országos átlag 47,7 százalék, de Győr-Sop- ron megye 57 százalékos, Bé­kés pedig 39.) És végül a kom­plex mutató — az előbbi kettő együtthatásaként — arra utal, hogy mennyi a felvettek szá­zaléka az érettségizőkhöz ké­pest. (Az országos átlag 25 száza­lék; a legmagasabb Győr-Sop- ron és Bács-Kiskun megyé­ben, a legalacsonyabb a fővá­rosban.) A táblázatból — 1989-1993 — helyezéseik alapján kiol­vasható, hogy milyen pozíció­ban voltak az eltelt öt eszten­dőben a felsorolt iskolák. Az egyetlen, abszolút mértékben is kiemelkedő gimnázium, a budapesti Fazekas Mihály, mint látható, öt év átlagában a diákjai 70 százalékát juttatta be a felsőoktatásba. Hat iskola — két fővárosi, egy-egy mis­kolci, győri, szombathelyi, szegedi — 60 százalék feletti, nagyon jó eredményt mutatott fel. Elsők és utolsók Kiváló az 50 százalékot meg­haladók teljesítménye is. Ami a helyváltoztatásokat illeti, szembetűnő az egyházi isko­lák előretörése, amiben nyil­ván benne van, hogy 1989 után nem viselték diákjaik a „hozott bélyeget”. Gyengének tekinthetjük a 20 százalék alat­ti teljesítményt, s kiváltképpen az utolsó 20 iskoláét — közü­lük 10 a fővárosban található — hiszen öt év távlatában csak minden tizedik diákjuk kerül be a felsőoktatásba. A felvételi eljárásban történt változások sajátos módon éreztetik a hatásukat, ha arra gondolunk, hogy most már felvételi vizsga nélkül — a kö­zépiskolai eredmény, egyéb tanulmányi eredmények alap­ján — is vesznek fel fiatalokat, így tehát azok az iskolák, ame­lyek ilyen intézményekbe kül­dik a diákjaikat, érthető mó­don, a közölt rangsorban is jobban szerepelnek. Ezek után nézzük meg, ho­gyan szerepeltek a legjobb szabolcsi gimnáziumok. Most az öt legjobb intéz­mény helyezését közöljük. Eszerint: tizennegyedik a Krúdy, 16. a Zrínyi, 71. a ti- szavasvári Váci Mihály, 95. a nyíregyházi Vasvári Pál és 101. a nagykállói Korányi gimnázium lett. Elfoglalt zenész — sikeres tanítványok Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Lenyű­göző a Móricz Zsigmond Színház új zenés darabjának, a Koldusoperának az összha­tása. Köszönhető ez a kiegé­szült zenekarnak, a vendég­énekeseknek is. Nagy Gyula trombitajátéka is nagy sikert arat estéről estére. A tanárzenészt mostanában nehéz utólémi. Tanít a zeneis­kolában, a zeneművészeti szakközépiskolában, játszik a Szabolcsi Zenekarban, a fú­vószenekarban, a Holbome fú­vósötösben, és mostanában a színházban. □ Mi ezek közül a legfon­tosabb? — kérdeztük meg az egyik próba szünetében. — Nemigen szabad rangsort állítani, de elsősorban tanár vagyok, aztán zenész. Nyír­egyházán nagyon népszerűek lettek a fűvóshangszerek, nagy az irántuk való tanulási érdek­lődés. — Ez annak is köszönhető, hogy a közönség, a fiatalság elég sok helyen találkozhat va­lamelyik olyan zenekarral, amelyikben a fúvósok csillog­nak. Sőt, még az utcán is talál­kozhat velünk, amikor a ma- jorettekkel együtt lépünk fel. O' És bizonyára tetszik is a trombita férfias hangzása... — Azt szokták mondani, ha a hegedű a hangszerek király­nője, akkor a trombita a hang­szerek királya. □ Úgy tudjuk, elég sikeres is a fiatalok oktatása... — A múlt év rendkívül sike­res volt a számunkra. A zene­iskolák országos versenyén Szentpáli Zita második helye­zést ért el, és szintén a má­sodik lett a zeneművészeti szakközépiskolák országos rézfúvós, ütős versenyén Bakó Levente tanítványunk. □ Ha jól emlékszem, a Hol­Nagy Gyula és hangszere Balázs Attila felvétele borne rézfúvósötös egyik ala­pítótagja. Mostanában keveset hallunk róluk. Megvannak még? — A lassan tizenöt évvel ezelőtt alakított együttes, ha ritkábban lép is fel, még min­dig megvan. — Egy-egy eseményen még mindig együtt játszunk, sőt külföldi meghívásnak is eleget teszünk. □ Többet szerepel viszont a majorettekkel kiegészült fú­vószenekar... — Valóban, nagyon sok meghívást kapunk. Tavaly például Belgiumban, Auszt­riában és Lengyelországban jártunk. — Hasznosak ezek a külföl­di szereplések, tanulunk mi is, és új kapcsolatok is születnek. Talán ennek is köszönhető, hogy az idén Ausztriába, Né­metországba és Olaszországba megyünk. — Nagy érdeklődéssel vá­runk egy francia szereplést is, szilveszterkor egy párizsi nemzetközi gálafelvonuláson veszünk részt. Nagy Gyula 25 éve játszik ezen a szép, férfias hangsze­ren. Mintegy 15 éve tanít; előbb Mátészalkán, aztán Nyíregy­házán. Sokat tett megyénk zenei életéért, s a fúvósok nép­szerűsítéséért. Fekete Péter szerencséje Kisvárdán Minya Károly Kisvárda (KM) — Esetleg egy abszurd drámában tör­ténhetne meg az, hogy az előadás a harmadik fel­vonással kezdődjék. A Szat­márnémeti Északi Színház kisvárdai Fekete Péter elő­adásán viszont nem, sajnos, mert valami oknál fogva csak a befejező rész sikerült ragyogóan. Nyilván nem a darabban elfo­gyasztott pezsgő hatása jelent­kezett ekkor, s nem is azért, mert ekkorra melegedett be a történet. Az első két felvo­násból hiányzott az olajozott, felszabadult játék. Valami mi­att István István is csak a vége felé talált rá Fekete Péter sze­retnivaló esetlenségére, bum- fordiságára, majd felnőtté vá­lására. Egyébként nagy feladatnak bizonyult még neki ez a sze­rep. Óhatatlanul eszünkbe jut Schlanger András vagy Rudolf Péter alakítása. Claire szere­pében Lőrinc Ági is csak fele­részt ütötte le a poénlabdákat, nagyobb lehetőségeket nyújt­hatott volna neki a kaktusz ki­virágzásának a (Eszenyi Enikő klasszikus) szerepe. Rappert Gábor viszont végig élt jég­hideg racionális Lucienként, ígéretes színész. Lőrincz Erika Collette-je pedig oly hitelesen elevenítette meg azt a vonzó- dási folyamatot, amely végül is a Fekete Péterrel való házas­sághoz vezetett, hogy a néző már-már azt gondolhatta, hogy egyébként is van köztük vala­mi. Mint ahogyan Claire kis- aszszony ügyében kiderül, mégis a ruha is teszi az em­bert, főleg a női nemet, ugyan­úgy elmondhatjuk, hogy a díszlet teszi az előadást. Nyilván anyagi okai vannak annak, hogy nem sikerült egy látványos, színpompás, revü- szerű díszletet produkálni, így maradt a barna függönyháttér. Kárpótoltak viszont az ízléses jelmezek, s ha a fénytechnikát bátrabban vették volna igény­be a színreállítók (két éve ren­dezte Koncz István, azóta már ő is elhagyta Erdélyt), akkor még ezek is többet mutattak volna önmaguknál. S feledtet­te a hiányosságokat az a jó­kedvű csapatjáték, amit a tár­sulat nyújtott, még ha változó színvonalon is. A szerencsétlen Fekete Pé­ter szerencsével járt Kisvár­dán. Ja, és még egy adalék a siker bizonyítására: a zenekar basszusgitárosa egy könyvet hozott magával olvasni a pró­zai részek alatt. Azt hiszem egyet ha lapozott előre. A kis­várdai művészetek házában egyébként befejeződött a kö­zépiskolásoknak szervezett bér­letes előadás-sorozat és elkez­dődött a fesztivál szervezése...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom