Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
1994. január 5., szerda TÚL A MEGYÉN " Kelet-Magyarország ” 1 1 Az egyik áldozat anyja elájult tegnap a dél-afrikai Cape Town-ban azon a temetésen, amelyen a szilveszternapi sortűzben elhunyt négy személyt helyezték örök nyugalomra Közép-Európa elvesztése megbocsáthatatlan Brüsszel (MTI) — „Történelmi bűn lenne elszalasztani a kelet-európaiak bevonásának a lehetőséget” — idézi Manfred Wömer NATO-főtit- kárt az amerikai Time magazin legfrissebb száma, megállapítva egyúttal, hogy a Washington vezette Nyugat éppen e bűn elkövetésére készül. A lap január 10-i keltezésű, de Európában már a héten piacra került száma az észak-atlanti szövetség jövő heti csúcs- találkozója kapcsán terjedelmes elemzést szentel a NATO kelet- és közép-európai politikájának, visszatérő módon utalva mindazon jelekre, amelyek az Egyesült Államok „Oroszország rögeszméjére” utalnak, szem elől tévesztve e megközelítés káros következményeit. „A most éledő orosz demokrácia segítése a legböl- csebb és legkevésbé költséges befektetés, amelyet Amerika biztonsága érdekében tehetünk” — idézi az írás Warren Christopher amerikai külügyminisztert, majd utal arra, hogy még Washingtonban is majdnem mindenki elismeri: a Nyugat befolyása az oroszországi fejleményekre valójában csak marginális lehet. Aminek fényében az lenne a logikus, ha a Clinton-kormányzat több figyelmet fordítana Közép- Európára, amelyre a Nyugat sokkal inkább hatással lehet — teszi hozzá. Számba véve a mindezt akadályozó ellenérveket utal azokra a washingtoni véleményekre, amelyek szerint „Jelcin a mi emberünk. Nem fogjuk egy új feltartóztatási politikával aláásni a helyzetét”. „Semmi jele annak, hogy Oroszország katonailag Közép-Európa felé mozdulna el, még ha a revansisták kerülnek is hatalomra. Úgyhogy az itteni országok biztonsági garanciaigényét sem látjuk indokoltnak” — idéz másutt egy vezető külügyi tisztviselőt, aki szerint igazából „Moszkvának van szüksége megnyugtatásra, nem pedig elrettentésre”. A mindezt vitató—és a tagsági kilátások híján a „partnerség a békéért” formulával elégedetlen — közép-európai vélemények kapcsán a cikk a továbbiakban utal a szerinte leginkább NATO-tagságra érett Cseh Köztársaság, Lengyel- ország és Magyarország álláspontjára. Idézi Janusz Ony- szkiewicz korábbi lengyel külügyminisztert arról, hogy nem annyira az Oroszország elleni védelem motiválja a térség közeledési szándékát, hanem a demokrácia megőrzésének az igénye, mégpedig éppen a Jelcint szorongató, a Balkánt pedig már lángba is borító nacionalista szélsőségek ellen. A nemzetiségi probléma főként Magyarország számára jelent fájdalmas kérdést — folytatódik az elemzés és meg-. említi, hogy „sok magyar védelmet akar nyújtani a diszkriminációknak kitett szerbiai, romániai vagy ukrajnai magyarságnak”. Majd idézi Gyarmati Istvánt, aki arra figyelmeztet, hogy ha a Nyugat felé nyitás néhány éven belül nem vezet a NATO-tagságra, akkor a mérsékeltek látszólagos sikertelensége a nacionalisták malmára hajtja a vizet. A nacionalizmus „már két világháborút kirobbantott Európában... Most kell cselekednünk és nem csupán üres ígéretekkel” — idézi végül az elemzés Stephen Larrabee-t, a Nemzetbiztonsági Tanács korábbi tagját, aki szerint a NATO mindig is több volt biztonsági szövetségnél. „Nyu- gat-Németország sem volt stabil demokrácia, míg be nem engedték a NATO-ba” — jegyzi meg példaként. A probléma az, hogy Clinton elnök fejébe vette: nem fogja elveszíteni Oroszországot. Pedig nyilvánvaló, hogy a demokráciát maguk az oroszok fogják megnyerni vagy elveszíteni — állapítja meg befejezésül a Time elemzése, és egyetértőleg idézi James Baker korábbi amerikai külügyminisztert: egy kiszélesített NATO legalább védelmébe venné a demokráciát ott, ahol a jelek szerint „leginkább gyökeret vert: Varsóban, Prágában és Budapesten”. Vádat emelnek Barkasov ellen A fasiszta vezetőt súlyos következményekhez vezető zavargások kirobbantásával vádolják Moszkva (MTI) — Az októberi moszkvai események idején a „Fehér Házat” védő orosz fasiszták vezetőjét a puccsisták többségéhez hasonlóan súlyos következményekhez vezető zavargások kirobbantásával vádolják. Az orosz legfőbb ügyész keddi közlése szerint a vádat hamarosan ismertetik Alekszandr Barka- sovval, akit a közelmúltban tartóztattak le. A vádemelésre vonatkozó közlés valamelyest tisztázza a képet, miután hétfőn olyan értesülések is napvilágot láttak, amelyek szerint Barkasov ellen állítólag még októberben ejtették az akkori puccs kapcsán felmerült vádakat. Az Orosz Nemzeti Egység elnevezésű fasiszta mozgalom vezetőjét az októberi események után három hónappal, a résztvevők közül utolsóként, december 30-án tartóztatták le egy kórházban, ahová egy ellene végrehajtott homályos hátterű merénylet után került. Barkasovot ezen kívül illegális fegyvertartással, és több más konkrét bűncselekménynyel is vádolják. Alekszej Ka- zannyik legfőbb ügyész Omszkban tartott sajtóértekezletén elmondta: kellő mennyiségű bizonyíték, köztük tanúvallomások és több videofelvétel gyűlt össze Barkasov ellen. Kazannyik arról is beszámolt, hogy Viktor Barannyi- kov, a feloszlatott parlament oldalára állt volt biztonsági miniszter ellen az októberi eseményekben játszott szerepe mellett vádat emelnek jogtalan vagyoni előnyszerzés miatt, s ugyanez a vád Andrej Dunajev korábbi belügyminiszter-helyettes ellen is. Barannyikov tavaly augusztusi leváltását egyebek közt korrupcióval indokolta Jelcin elnök. Az orosz vezetésen belüli korrupció elleni harcra—nem minden politikai felhang nélkül — létrehozott elnöki bizottság tavaly nyáron és ősszel Barannyikovon kívül több más volt vezető orosz politikus, köztük az októberi puccsban szintén vádlott Alekszandr Ruckoj ügyében is nyomozott, és hasonló vizsgálat folyik a jelenlegi főügyész elődje, Valentyin Sztyepankov ellen, akit Kazannyik még tavaly decemberben menesztett az ügyészségről. Kazannyik ugyanakkor a sajtóértekezleten azt állította, hogy a politikusok lejáratását célzó, gazdasági ügyekben indított nyomozásokat leállították. A nyáron nagy port felvert korrupciós ügyek miatt a legfőbb ügyészség szerepét sokan bírálták, azzal vádolva a bűnüldöző szervet, hogy a politika engedelmes eszközének bizonyult. Itt a whisky, hol a whisky? MTI-Panoráma — Antoine Momeau álmai a szó szoros értelmében nem ismernek határokat. Ágya fejtől az Egyesült Államokból, lábtól Kanadában fekszik. Éppen háza alatt húzódik a határ. A határvonalra épült házak arról tanúskodnak, hogy itt valaha az országhatárok holléte nem volt annyira fontos, mint az, hogy az épület lapos területen álljon. Á legenda szerint egyébként az1842-ben kijelölt államhatárnak eredetileg sokkal délebbre kellett volna húzódnia, az amerikai földmérők azonban leitatták kanadai kollégáikat, majd köny- nyűszerrel elirányították őket. A kis település, Escourt Station (amely így még az amerikai Maine államhoz tartozik) elszigeteltségére jellemző, hogy a falubeli amerikai határőr őrs telefonszáma elé québeci körzetszámot kell tárcsázni. Az Egyesült Államok felé fordulva csak a nagy semmibe bámulhat az ember, megfordulva pedig látni a kanadai vasutat. Ä legközelebbi amerikai település 72 kilométerre van. Saját államukban a falu tucatnyi lakóját szinte nem ismeri senki, a kanadai hatóságok azonban árgus szemmel figyelik őket. Számukra csak gond, csempészek paradicsoma a kis falu, ahol a magas kanadai dohányadó kijátszásával biztos megélhetésre lehet szert tenni. Momeau asszony kettős állampolgár, s mi sem természetesebb számára, mint ez a szó szerint „nemzetközi” életforma. A helybelieket szórakoztatja ez a kettős állapot. Nem- úgy a kanadai vámhivatalnokokat. Ez utóbbiak minden haragja a falu vegyesboltjára irányul. A teljes egészében még amerikai oldalon álló boltban a dohányáru nagy részét kanadaiak vásárolják fel. Olyannyira, hogy a már kanadai oldalon lévő Escourt nevű helységgel összekötő gyaloglódat mindenki csak „Dohány út”-nak nevezi. Az elmúlt néhány évben a vámosok és a bolt macska-egér játéka egyre jobban eldurvult. Gyakori eset, hogy a Kanadába visszatérőket átkutatják, vagy a bolt postai küldeményeit nem engedik át a határon. Magyarország kilátásai Róma (MTI) — Az 1994- ben sorra kerülő választások után ismét koalíció létrejötte várható Magyarországon, s az új kormánynak is népszerűtlen, megszorító intézkedéseket kell hoznia. A külföldi befektetők a jelenleg kormányon lévő MDF és a Fidesz jobbközép szövetségét látnák szívesen — írta az il Mondo című olasz gazdasági-politikai hetilap az idei esztendő távlatairól készített terjedelmes mellékletében. A lap januári első számával együtt megjelent mellékletben — egyebek között — 60 ország legfontosabb várható fejleményeivel foglalkoztak. — Annak reménye, hogy idővel az ország bekerül az Európai Közösségbe arra kell, hogy késztesse Magyarországot, hogy elkerülje a vitákat szomszédaival: Szlovákiával a Duna ügyében, valamint Szlovákián kívül Szerbiával, Romániával és Ukrajnával a magyar kisebbség kérdésében — véli az olasz hetilap. — A külföldi tőkének, az 1996-ban megnyíló expónak, a belső kereslet növekedésének, az alacsonyabb kamatoknak és a nagyobb mértékű privatizációnak köszönhetően 1994-et követően a befektetések emelkedése várható. Ez végső soron kedvező hatással lehet az állami szektorra is — állapította meg az il Mondo melléklete. Szabadlábon a Securitate főnöke Bukarest (MTI) — A bukaresti ötödik kerületi bíróság kedden szabadlábra helyezte Ceaucescu egykori titkosszolgálatának vezetőjét. Iulian Vladot annak idején kilenc év börtönbüntetésre ítélték az 1989 decemberi kommunistaellenes tiltakozások elfojtásában játszott szerepéért. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a 61 esztendős Vladot azért helyezte szabadlábra az illetékes bíróság, mivel büntetésének több mint negyedét már letöltötte, és ezalatt jó magaviseletét tanúsított. Az ötödik kerületi bíróság múlt heti határozata kedden vált jogerőssé, mivel az állam- ügyészség nem fellebbezett ellene a megszabott időn belül. Vlad kegyelmi kérvényét tavaly áprilisban még visz- szautasította a legfelsőbb bíróság. Sőt az ügyészség által benyújtott újabb bizonyítékok alapján a Securitate-főnököt bűnrészesnek találták minősített gyilkosságban, s 12 évi börtönre növelték az eredeti ítéletet—emlékeztet a Reuter. A December 21-e Szövetség erélyesen tiltakozott a bírósági határozat ellen. Az egykori forradalmárokból szerveződött csoport szerint ezzel a döntéssel „a hatóságok ismét megkísérlik elleplezni az igazságot az 1989- ben elkövetett gyilkosságokról”. A politbüró 25 egykori tagja került börtönbe az 1989 decemberi forradalom győzelme után, ám közülük már csupán öten vannak rács mögött. A többieket „orvosi indokok alapján átmenetileg elengedték” vagy szabadlábra helyezték. Az összecsapásoknak több mint ezer halálos áldozata volt, ám a valódi gyilkosokat eddig nem fedték fel és nem állították bíróság elé — emlékeztet a Reuter. Michael Eisner a Walt Disney Company elnöke együtt mosolyog a cég jelképével, Miki egérrel, bízva az idei üzleti sikerekben AP-felvételek
