Kelet-Magyarország, 1994. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA Megyei tallózó Gombás Sándor Vízitúrán egy rendőr szemével címmel olvashatunk kétrészes beszámolót a Turista Magazin októberi és novemberi számában. A Tisza Túra eseményeit, a tiszai táj szépségét, az útvonal természeti értékeit és műemlékeit élményszerűen mutatja be az olvasónak. A Comitatus című önkormányzati szemle 10. számában interjút ad Zilahy József, a megyei közgyűlés alel- nöke. Szó esik az elmúlt három év eredményeiről, a megyei önkormányzat külkap- csolatairól, köztük kiemelten a Kárpátok Eurorégió szervezetéről, valamint az 1996-os expo várható hatásáról térségünk fejlődésére. A Műemlékvédelem 4. száma egy nagyhalászi kutatás eredményéről ad számot. A kutatás célja: a községben található Csuhay- Kállay kúria megismertetése. Ez az épület Kállay Miklós egykori miniszterelnök szülőháza. Állaga az idők során leromlott, de dolgoznak a helyreállításán Oltai Péter tervező irányításával. A KÁPÉ című üzleti hetilap november 11 -ei száma A magyar Honkongot Záhonynak hívják címmel ír a térség területfejlesztési, beruházási kérdéseiről. Tervek készülnek annak érdekében, hogy a FÁK-or- szágok felvonulási területévé váljon a város és vonzáskörzete. A nemzetközi tőke jelen van és perspektívát lát a befektetésekben. A Napi Gazdaság november 26-i számában ismét foglalkozik a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat privatizációjával. A tejboltok előprivatizációja zajlik. A szállítók egy részét kárpótlási jegy fejében juttatják rész- vényhez,ugyanakkor számítanak a külföldi tőkére is a fejlesztés során. A vásárosnaményi Eötvös család története címmel közöl érdekes családtörténeti tanulmányt Merényi Gábor tollából az Interpress Magazin decemberi száma. A család eredetére a Thu- róczy krónikában bukkant rá Nagy Iván, a jeles geneoló- gus. A 17. századtól nyomon követhető források alapján bemutatja az írás a báró Eötvös család neves tagjait, köztük Eötvös Józsefet és Eötvös Lorándot. Különleges figyelmet érdemel a Statisztikai Szemle ’93. évi utolsó száma. Ebben Hajnal Béla, a KSH megyei igazgatója javaslatot tesz közzé Egy különleges helyzetű megye területfejlesztéséhez címmel. Ebben a statisztikai adatokkal tarkított cikkben taglalja a mezőgazdaság helyzetét és többek között az idegenforgalom lehetőségeit. Az írás reményt sugall, s kiutat mutat a megye jelenlegi válságos helyzetéből. Dudás Gyula: Téli táj. A nagybányai festőművész gyűjteményes tárlatát a közelmúltban láthatták az érdelődők a vajai múzeumban Harasztosi Pál reprodukciója Közoktatáspolitikai Tanács Budapest (MTI) — A Közoktatáspolitikai Tanács a művelődési és közoktatási miniszter közoktatáspolitikai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő testületé. Felállítását a közoktatási törvény úja elő. A közelmúltban megalakult szerv választott képviselői az alábbiak. Az Országos Pedagógus Szervezetek részéről Szenes György, Mihály Ottó, Horn György, Pőcze Gábor, az Országos Pedagógus Szak- szervezetek részéről Gyime- si László, Kajtárné Botár Borbála, Pokorni Zoltán, Szöllősi Istvánná, az Országos Szülői Szervezetek képviseletében Bálint Ede, Biacs Péter, Liszka Károly né, Lindmayer József. Az Országos Diákszervezetektől Koltai Péter, Bara- nyi Éva, Hanti Vilmos, Cse- ke Miklósné, a helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei részéről Sáska Géza, Varga Károly, Kovács Sándorné, Gémesi György, a nem önkormányzati iskolafenntartók képviseletében Heit Gábor, Csikai Miklós, Farkas István, Berend Istvánná. Az oktatásban érdekelt minisztériumok képviselői: a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól Vajdovichné Visy Erzsébet főosztályvezető, a Belügyminisztérium részéről Dudás Ferenc főosztály- vezető, a Pénzügyminisztériumtól Aradi Zsolt főosztályvezető és Sivák József főosztályvezető. A Munkaügyi Minisztériumtól Bernáth Jenő osztály- vezető, a Népjóléti Minisztériumtól Sövényi Ferencné főosztályvezető, a Földművelésügyi Minisztérium részéről Wallendums Árpád osztályvezető, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumból Schilling Bernát főosztályvezető-helyettes, a Közlekedési, Húközlési és Vízügyi Minisztériumtól Papp Ágoston osztályvezető. Pompás petárdák parádéja Avagy: hogyan lépett le a képernyőről — egy kis időre — a szeretve-utált show-bálvány Matyasovszki József Nyíregyháza — Nem tudom megállni, hogy ne szóljak arról a már-már agyonelem- zett televíziós produkcióról, amit egyszerűen úgy nevezhetünk: Friderikusz-jelenség. Kevés olyan műsor született, amely ilyen heves érzelmeket váltott volna ki társadalmunkból jó és rossz értelemben egyaránt, talán csak az Isaura volt hozzá fogható. Már többször elhatároztam, nem nézem többé a show-t — mert olyan elképesztően csapong jó ízlés és ízléstelenség között —, de mégis a készülékem elé csábított csütörtökönként, eseményt jelentett a képernyőn. Amitől a légy döglik Friderikusz —1990 novemberében a nyíregyházi Gösser Sörözőben — Jászay Joli nénivel Elek Emil felvétele Most, hogy a szüneteltetésre kárhoztatott sorozat záródarabját is bemutatták, ugyancsak eltátottam a számat. Friderikusz aztán tudja, mitől döglik a légy. Pompázatos helyszín, csillogás, lakoma, világsztárok. Szinte hallom, ahogy zokog az ország. Vége! Bár nem lepne meg — levelezés ide vagy oda —, hogy ügyes reklámfogás az egész. Másképpen hogyan jöhetett volna létre ez a szívbemarkoló és pazar finálé. Ugyanis a sztár nem köszönt le végleg, s ha nem is a reklám után, de a választásokat követően minden bizonnyal visszajön. Vajon kit favorizál, hogy ilyen biztos a dolgában? Friderikusz Sándor bálvány- nyá vált, valóságos népi hős lett. Hírlik: bárkit bejuttathat különböző iskolákba, bármely nemzetközi sztárt meg tud szerezni (szervezni), ügyvédei megvédik a gyámoltalan le- leplezőket, reklámot csinál (szerencsére Nyíregyházának is) és lejárat, megajándékoz vagy ítél eleveneket és holtakat. Közben bárhová nézünk, mindenütt ott a jól ismert embléma, plusz egy csipetnyi álszerénység. (Most is milyen szívet tépő volt látni, amint a magányos hős távozik.) Lélegzetelállító fogadás Nem szeretném túldimenzionálni a dolgot, de a lélegzetelállító fogadás láttán a társadalom fokozatos elszegényedésének riasztó kontrasztja rémlik fel. Persze ne sózzon túlzottan, akinek nem búja a gyomra. Hiszen a műfaj már csak ilyen, bizonyára a világon mindenütt, csak még nem szoktunk hozzá. Nyilvánvaló, hogy „mi urunk: a Pénz”. Feledhetetlenek és pótolhatók Sőt, a műsor még mást is bizonyít: nálunk nem hiábavaló a zavarosban halászni, a kalandorok, a hazárdőrök és az exhibicionisták előbb-utóbb megdicsőülnek, legyen az egy fantompárt vezére vagy Bimbi. Bár, ha a milliomos szesz- csempész fiúcskára gondolok, némileg elbizonytalanodom. Lám-lám, kihullott az iskolából, hogyan lesz így pénzügy- miniszter belőle? Vannak (voltak) műsorvezetők, akikből mítosz lett, legenda. S vannak, akik önmagukat mitizálják. Nemrég temettünk egy feledhetetlen és pótolhatatlan televíziós egyéniséget. Vannak viszont, akik pótolhatók és könnyen feled- hetők, pillanatok alatt semmivé lesznek, ellobbanva hullanak alá, múlt a tűzijáték szikrázó fényei. Az igazi ragyogás több, mint egyszerű pirotechnika. Mert a petárdák is elfogynak egyszer, s utánuk nem marad más, mint a semmitmondó üresség. A kérdés most már csak az: mi tolul majd a pusztán hagyott térbe. Ezért ne ítélkezzünk elhamarkodottan, a „dolog” előbb-utóbb úgyis kiforogja magát. Törvényből már van elég A jelenlegi helyzet igazságtalansága • Az iskola életének alakítása Páll Csilla Nyíregyháza (KM) — A közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó, hatályos törvény alkalmazása újabb feladatokat ró az oktatásinevelési intézmények vezetőire. A munka dandárja — a jogszabály előírta bértáblázat bevezetésével kapcsolatos teendők — a téli szünetre esett. Az átsorolásról, ennek nehézségeiről kérdeztem Héczei Bélát, a Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola igazgatóját. □ Mi okozza a legfőbb problémát a rendelet vonatkozó részének a végrehajtásában? — Óriási nehézséget jelent a törvény szellemében és betűjének megfelelően eljárnunk. A jó szabály arról ismerszik meg, hogy végrehajtható. Jelen pillanatban a közalkalmazottakat egy olyan jogszabály vezérli, melyre mindez nem áll, legalábbis rövid távon nem. Átsorolások rohammunkában Mindent rohammunkában kell megcsinálnunk. Igaz, december 22-én volt egy, a témával kapcsolatos tájékoztatás és eligazítás az önkormányzatnál. Bizony, ezután már alig maradt idő rákészülni az egészre. □ Milyen feltételek hiányára utalt, amikor kimondta: a végrehajtás akadályokba ütközik? — A financiális feltételek, azok hibádzanak. Itt mutatkozik meg a fenntartók tili- tolija. Az alkotók meghozzák a törvényt, a végrehajtásához szükséges feltételek jelentős hányadát pedig átruházzák az önkormányzatokra. Oldja meg az iskola... ők pedig kénytelenek azt mondani: oldja meg az iskola a problémát. A paradoxon az, hogy az országgyűlés november 30-án elfogadta, írásba foglalta a módosításokat. Tehát még nem is működik a szabályrendszer, máris módosították. A jelenlegi helyzet nagy igazságtalansága, hogy január 1-jétől a közalkalmazotti törvény szerinti bértáblázat legalsó szintje — valamennyi dolgozóra nézve — az úgynevezett Al-es alapkategória, azaz 8000 Ft! Az 1992 júniusában megállapított minimálbér! Ez további ellentmondások melegágya lehet. Állampolgári fegyelemmel a törvény ránk eső részét tudomásul vesszük, igyekszünk megoldani, amit tudunk. De érezzük az igazságtalanságot, amit az 1992-es szabályozáshoz képest a november 30-án hozott módosítás tartalmaz. Itt van az a bizonyos „F” kategória, amit megszigorítottak. A Pedagógusok Érdekegyeztető Fóruma kezdeményezte, hogy az önkormányzatok — döntési hatáskörükkel élve — kapjanak lehetőséget beleszólni ebbe a pedagógusokat minősítő kategóriába. □ Elegendő pénz hiányában — hiszen lesznek olyan önkormányzatok, melyek csak hitel- felvétellel tudnak operálni — hogy tudna megoldást találni az iskola? — Arra kényszerítenek bennünket, hogy vállalkozó intézménnyé legyünk. Szabálydzsungelben önállóan Erre vonatkozólag azonban nincs kialakult gyakorlat. Csak tárgyi feltételekben lehet gondolkodni: pl. kiadjuk a tornatermet, de ezért nem folyik be jelentős összeg, tehát nem oldja meg a gondokat. Közel három évtizedes pályám során mostanság olyan időket kell megérnem, amelyek nehézségei minden korábbi elképzelésemet felülmúlják. Régebben volt egy rendtartás, ami az iskola életét szabályozta. Most van közalkalmazotti, közoktatási, szakképzési, felsőoktatási, felnőtt- képzési törvény, s a rájuk épülő intézményi, szervezeti és működési szabályzat, kollektív szerződés, diákönkormányzati SZMSZ, iskolaszéki SZMSZ, közalkalmazotti SZMSZ. Kérem, ezeket tessék koordinálni! Ezt nem lehet másképp csinálni, csak úgy, ha az iskola minden létező erejének összefogásával kialakítja a törvényes alapokon nyugvó, önálló életét. Adatbázis Budapest (MTI) — A Könyvtárellátó Vállalat 1994. január 1-jétől teljes körű számítógépes könyvszakmái információs adatbázis kiépítését vette tervbe. A program célja, hogy a szakma minden résztvevője — a kiadók, a terjesztők, a könyvtárosok és az olvasók — pontos és hiteles információk bútokába jussanak a Magyarországon megjelent kötetekről — tájékoztatta az MTI-t Maróti Istvánná igazgató. A részletekről elmondta: a Könyvtárellátó Vállalat szolgáltatásának alapfeltétele a tájékozottság, vagyis az a kiadói együttműködés, amelynek értelmében az érintettek megküldik újdonságaik egy-egy példányát a Váci úti intézménynek. Az új könyvek ezután felkerülnek az ország több mint négyezer helyi bibliotékáját kiszolgáló vállalat ajánlati listájára. Ez minden kiadónak érdeke, mert jelentős piac az országos könyvtári hálózat. Az adatbázis hozzájárulhat a magyarországi kiadói hálózat pontos fel- térképezéséhez. Ezáltal kiküszöbölhetők lennének például a párhuzamos, az egyidejű könyvmegjelentetések is. A több mint négy évtizedes múltra visszatekintő Könyvtárellátó 1991-ben lett önálló. Az állami vállalatoknak a törvény előúá- sai szerint át kell alakulniuk. A Könyvtárellátó Vállalat közszolgálati feladatokat ellátó intézmény. 1994. január 5., szerda
