Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-29 / 304. szám

Falugazdászok a falvakban A csalódások elkerülése végett is nélkülözhetetlen a korrekt tájékoztatás Budapest (MTI) — A ter­vek szerint 1994-ben mintegy 700 falugazdász állhat munká­ba a falvakban — tájékoztatta kedden az MTI-t Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai állam­titkára. A falugazdász-hálózat várhatóan 1995-ben épül majd ki teljes egészében, ekkor vár­hatóan 1500-an dolgoznak majd ilyen munkakörben. A tárca vezető szakembere elmondta: a falugazdászok fel­adata a vidéken élők tájékoz­tatása lesz lehetőségeikről. A megyei földművelésügyi hivatalok alkalmazásában álló szakembereknek az adott tele­püléscsoport problémáit jól kell ismerniük, hogy integrá­tor szerepet vállalhassanak a falvak mezőgazdasági tevé­kenységének megszervezésé­ben. Többek között a hitelkérel­mekhez, az üzleti tervek elő­készítéséhez nyújtanak majd tanácsokat, s különféle piaci információkkal szolgálnak. Segítik továbbá a termékta­nácsok, a gazdakörök, illetve a szövetkezeti mozgalom meg­szervezését. Ezenkívül teen­dőik közé tartozik majd a tá­mogatások felhasználásának ellenőrzése is. Feladatuk hat­hatós ellátása érdekében jó együttműködést kell kialakíta­niuk a helyi önkormányzatok­kal. Az államtitkár kijelentette: a tárca a jövő évben az eddiginél is nagyobb hatékonysággal szeremé végezni információs tevékenységét, ezért az infor­máció továbbadásának , új módjaival szeretne élni. így például hatékonyabban kíván­ja felhasználni a sajtót, a rá­diót, a televíziót. Ez utóbbival kapcsolatban Medgyasszay László utalt rá: szeretné elérni a tévé vezetésénél, hogy ko­rábbi ígéretüknek megfelelően hetente egy alkalommal 30-45 perces időtartamban foglal­kozzanak a mezőgazdasági ágazat napi ügyeivel. Ez annál is inkább szükséges lenne — hangsúlyozta —, mivel a kü­lönböző intézkedések végre­hajtása nem mindig az elkép­zeléseknek megfelelően ala­kul, sokan nem ismerik lehető­ségeiket, jogaikat. Emellett gyakori, hogy egy-egy konkrét intézkedés nyomán többen „csodát” remélnek, így a csa­lódások elkerülése végett is nélkülözhetetlen a korrekt tá­jékoztatás. Számítanak Budapest (MTI) — Az EDS Magyarország Kft. nyerte el a Miniszterelnöki Hivatal által, számítógépes üzenetkezelő rendszer ki­alakítására kiírt pályázatot. Az eredményt kedden hir­dették ki, azt követően, hogy a bíráló bizottság a korábban legjobbnak minő­sített három pályázótól (az EDS Magyarország Kft.-n kívül az ASZSZ Rt.-től és a Bull Magyarország Kft.- től) ajánlatuk pontosítását kérte. Minderről Horváth Já­nos, az Informatikai Tárca­közi Bizottság titkára tájé­koztatta az MTI-t. Csökken az adó — Japánban Tokió (MTI) — Január kö­zepétől csökken a személyi jövedelemadó, áprilistól pedig a gépjárművek után járó fo­gyasztási adó is—jelentette a japán sajtó a tokiói pénzügy­minisztérium terveiről. A szigetországi költségvetés 6 ezer milliárd jennyi (55 mil­liárd dollárnyi) adóbevételtől esik el a döntés következté­ben. Ezt tetézi, hogy 5 ezer milliárd jennel növelik az álla­mi kiadásokat is. A gépjármű fogyasztási adója 4,5 száza­lékról 3-ra csökken. Mindezek ellensúlyozása­ként a kormány 1995 áprilisá­tól 3 százalékról hétre tervezi emelni a hozzáadottérték- adót. A szigetországban egyre több bírálat éri Hoszokava Morihiro kormányfőt, amiért egyelőre igen keveset tesz azért, hogy Japán kilábaljon a világháború utáni legsúlyo­sabb gazdasági recesszióból. Hoszokava azonban kará­csony előtt bejelentette, hogy január közepén új gazdaság­élénkítő tervet léptet életbe: ennek középpontjában a fo­gyasztás ösztönzése áll majd — ezt szolgálják az adócsök­kentések is. „Kilépési illeték” Jugoszláviában Ungár távozott Budapest (MTI)—A Fi­desz vezetése a sajtóból ér­tesült arról, hogy Ungár Klára kilépett a pártból — közölte kedden az MTI kér­désére Cs. Bíró Attila. A Fi­desz sajtóosztályának veze­tője szerint a párt vezetését különösebben nem lepte meg a hír, hiszen Ungár „már korábban elhagyta a pártot, s most csupán a kilé­pését jelentette be”. Mint a sajtófőnök elmondta: a párt Lendvai utcai székházában kedd délig nem volt infor­máció arról, hogy Ungár Klára hivatalos formában is megtette volna lépését. Belgrad (MTI) — A ju­goszláv szövetségi kormány keddi határozata értelmében péntektől személyenként tíz márka illetéket kell fizetni az ország állampolgárainak az országból történő kilépés ese­tén. Ha a kiutazás gépkocsival történik, további harminc már­kát kell leróni. Az összeget ke­ményvalutában kell téríteni, a szükséges bizonylatot csak az illetékes bankoknál történő befizetéssel lehet megszerez­ni. A hatóságok csak kivételes esetben lesznek hajlandóak el­fogadni a határátkelőn beszer­zett bizonylatot. Az intézkedés alól csak azok a személyek mentesül­nek, akik gyógykezelésre utaznak, illetve akik a gyógy­kezelésre szoruló személyeket kísérik. Felmentést kapnak to­vábbá a boszniai szerb köztár­saságba és a horvátországi szerb Krajina köztársaságba kiutazó személyek. Az intéz­kedést azzal indokolják, hogy Jugoszláviának egyre növekvő mértékben van szüksége de­vizára a humanitárius szük­ségletek fedezésére, mivel a szankciók miatt kivitelből nem jutnak hozzá a gyógy­szervásárláshoz és a humani­tárius célú beszerzésekhez szükséges keményvalutához. Belgrádi megfigyelők rámu­tatnak, hogy az intézkedés na­gyon súlyosan érinti azokat, akik saját maguknak vásárol­tak be külföldön, vagy akik ro­konlátogatási és iskolaláto­gatási célból utaztak ki. Való­színűleg egy rövid időre mér­sékli majd a szinte már üzlet­szerű mértéket öltő magyaror­szági bevásárlásokat is. A csempészek azonban előbb- utóbb újra útrakelnek, hiszen az áruhiány miatt megéri majd a jövőben is a külföldi beszer­zés, legfeljebb a feketén beho­zott áruk ára magasabb lesz, mivel hozzácsapj^c az illeték összegét is. Az esztendő újságíró-áldozatai Brüsszel (MTI) — Leg­alább hetvenöt újságírót gyil­koltak meg világszerte 1993- ban — jelentette kedden a Nemzetközi Újságíró Szövet­ségtől (IFJ) kapott adatokra hi­vatkozva az AFP. Ezeken az eseteken kívül to­vábbi 17 újságíró halálával kapcsolatban folytat vizsgála­tot az IFJ. Bárhol történt 1993- ban valami jelentős esemény, az újságírók mindig a tűzvo- nalban voltak. Több mint öt­ven újságíró vesztette életét az oroszországi puccskísérlet so­rán, továbbá a boszniai, Szo­máliái, grúziai és törökországi helyi konfliktusokban. Az al­gériai szélsőségesek, a kolum­biai kábítószermaffia emberei és az olasz maffia bérgyilkosai ugyancsak több újságírót öltek meg. A Mercedes C-osztály legjobb gépe Mazda 626 FT A BMW egy szép új típusa az M-3 Személy és teherszállításra alkalmas Nissan Cserediák és ösztöndíj Kenyeres Zsófia # Moszkva — A Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcso­latok Egyeteme idén ősszel ünnepelte 50. születésnapját. Az intézményt a második vi­lágháború idején azzal a cél­lal alapították, hogy biztosít­sa a diplomataképzést... A háború után az egyetem — az akkor úgynevezett — ba­ráti országok új politikai elitjének megteremtésében is fontos szerepet kapott. Ma a diplomáciai fakultás mellett működik a nemzet- közirgazdasági kapcsolatok, a nemzetközi újságírás és a nemzetközi jogi kar. Az el­múlt három évben olyan kül­földi politikusok, mint Mar­garet Thatcher, George Bush, Hans-Dietrich Gen­scher vagy Butrosz Gáli tisztelték meg látogatásuk­kal a nyugati világban is is­mert, sőt elismert intéz­ményt. Az egyetem vezetése az elsők között ismerte fel a megváltozott politikai hely­zetben új lehetőségeit, s ke­resett kapcsolatot a fejlett tő­kés országok híres taninté­zeteivel. Az elmúlt években a kül­földi diákok összetétele ala­posan megváltozott. Lassan elfogynak a volt szocialista országokból még állami ösztöndíjjal érkezettek — a legfiatalabb magyarok már negyedévesek és helyüket az Egyesült Államokból, Ja­pánból és Nyugat-Európából jövőknek adják át. E sorok írója két japánnal és két franciával beszélgetett... Tocuka Kouszke 20 éves, egy évig marad Moszkvá­ban. — A tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetem diákja vagyok. Á keresztény jelző arra utal, hogy az egyetem a második világháború után az Amerikai Egyesült Államok segítségével létesült, a japán demokrácia megszilárdítá­sára. Cserediákként lehetek itt, az egyetememet egyedül képviselem Moszkvában. Innen hárman utaztak Toki­óba. Az itt-tartózkodásomért az intézmények közötti megállapodás értelmében nem fizetek, de otthon eleget kell tennem a tandíjkötele­zettségnek. □ Mennyibe kerül nálatok a tandíj? — Egyeteme válogatja, de sehol sem kevés. Mivel a ke­resztény egyetem nagyon jó­hírű, patinás, ott 10 ezer dol­lárnak megfelelő összeget kell fizetni évente. □ Vannak kedvezmények? — Létezik egy alapítvány, amely szegény tanulókat tá­mogat úgy, hogy fizeti he­lyettük a tandíjat. A tanul­mányok befejeztével ezt a pénzsegélyt, ami egyfajta kölcsön, mindenkinek visz- sza kell térítenie. Az alapít­vány ettől csak nagyon kü­lönleges esetekben — ha va­laki nagyon tehetséges, de nagyon szegény is — tekint el. □ Ezek szerint ösztöndíj senkinek sem jár? . — Nem. Ez a hitel az ösz­töndíj. A Japánban tanuló orosz diákok természetesen kapnak a megélhetéshez ele­gendő összeget. Az orosz egyetemtől mi is kapunk 30 ezer rubelt havonta, ami kö­rülbelül 25 dollárt ér. Makoto Szudzuki 19 éves. Most oroszul tanul, jövőre szeretné elkezdeni az egye­temet Moszkvában. — Nekem a szüleim adták az ötletet, hogy szerezzek diplomát Oroszországban, mivel az itt végbemenő vál­tozások nagyon érdekesek és fontosak a számunkra. □ Milyen nehézségekkel kellett szembenéznetek és mi a véleményetek az itteni ok­tatási rendszerről? — Mindkettőnk helyzetét megnehezítette, hogy annak előtte nem tanultunk oro­szul, de azt is időbe tellett megszokni, hogy a hallgatók túlöltözöttek, mivel ide min­dig a leggazdagabbak gyere­kei jártak. Nálunk az egyete­misták viseleté kényelmes, egyszerű és praktikus. Az orosz emberek többsége a külföldiekkel nagyon ked­ves, de előítéletekkel is ta­lálkoztunk már. Az oktatás rendszere megújításra szo­rul. A tanárok jók, de nekem furcsa volt, hogy kicsit úgy beszélnek a hallgatókkal, mint a kisiskolásokkal... Mindennap kikérdezik a lec­két, ami a cél szempontjából — vagyis megtanulni va­lamit — nem eredményte­len, de nagyon más, mint minálunk. — Igen, ezzel én is egyet­értek — teszi hozzá Jean Charles Lallemand, aki a párizsi Politikai Tudomá­nyok Főiskoláján harmad­éves, azaz végzős. — Fran­ciaországban a diákok önál­lóan állítják össze órarend­jüket. Szabad kezet kapnak abban, hogy eldöntsék, me­lyik tanárhoz szeretnének órákra járni. Nálunk nem fordul elő, hogy egy előadá­son — mivel unalmas — mindössze négy-öt ember legyen jelen. A színvonal itt nem rossz, de a nagytudású, felkészült, minden igénynek megfelelni képes, tudós pro­fesszorok mellett a múlt rendszer elavult nézeteit hangoztató unalmas előadók is vannak. — Mi hatan vagyunk, orosz nyelvtudásunkat töké­letesíteni, fél évre jöttünk — veszi át a szót Corine Crespel. — Hasonlóan az it­teni egyetemhez, a mi főis­kolánknak is nagy a presz­tízse otthon, évi tandíjunk szerencsére jóval alacso­nyabb, mint Japánban, 1000 dollár. A francia átlag csak 150 dollár, de a magánegye­temeken elérheti akár az 5000 dollárt is évente. Ná­lunk jár a diákoknak anyagi támogatás, amit nem is kell visszafizetni. Nő az ifjúsági bűnözés Moszkva (MTI) — Az oroszországi tizenévesek bűnözési rátája már megha­ladja a felnőttekét, s a hatósá­gok attól tartanak, hogy e helyzet 1994-ben tovább romlik — jelentette kedden az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség, a moszkvai belügyminisztérium kutató- intézete vezetőjének, Alek­szander Blankovnsk friss adatai alapján. A szakember szerint a ti­zenéves fiatalok mind na­gyobb szerepet játszanak a szervezett bűnözésben, s a jelek arra utalnak, hogy a közreműködésükkel elköve­tett erőszakos bűntettek, fegyveres támadások száma a jövőben csak nőni fog. 1993. december 29., szerda TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország H

Next

/
Oldalképek
Tartalom