Kelet-Magyarország, 1993. december (53. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-29 / 304. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1993. december 29., szerda Tévéjegyzet Bőséges kínálat Bodnár István G azdag és választékos ajándékkal szórakoztatta a televízió a nézőket, az ünnephez méltóan. Mazsolázhattunk belőle bőséggel a karácsonyi kalácshoz. Dicséretre méltóan: hogy többnyire igényesen. Nemes és szép vállalkozásnak bizonyult Tamási Aron Abel a rengetegben című regényének filmrevitele. A Hargita havasain mintha most is a mesék világában jártunk volna. Abban a világban, ahol az egyetlen vagy a legkisebb fiúnak útra kell kerekedni, hogy a megaláztatásban, szegénységben megtalálja igazát: helyét a világban. Szükség van itt konok ravaszságra, türelemre, szelídségre. És mindenek előtt hitre; ha én nem is, talán majd a fiam. Székelyföldön, a városban vagy talán Amerikában. A székelyföldi kamasz, llyés Levente mindezt meg is találta. Szívesen látjuk majd Ábelt a városban húsvétkor. Sziszi újra előkerült. Igaz, most az angol trónon. Meglehet, kicsit közelebb állt hozzánk Romy Schneider Erzsébet királynő szerepében, de most is szép volt, és rokonszenves. A film ugyan szappanoperettnek bizonyult, kicsit porosnak is tűnt, de hát istenkém, negyven évig száműztek bennünket a királynők világából. Három folytatás végén lett apa Gianni Morandi, a neves olasz énekes. Az apát kereső fiú és mama története mindig hálás és könnyfacsaró. Az olasz változat rossz szokás szerint nem hagyta ki a maffiát sem, ám ahogyan az elején sejtettük, a befejezést némi izgalmak után meghozta a megoldást is. Karácsony első napjának estéjén a hódítók látogattak el hozzánk a képernyőn. Az egyesen Atilla, az Isten kardja, a kettesen pedig Pelle, a kilencéves kisfiú. Atillát szerencsém volt látni a Margitszigeten is, augusztus 20- án. A tévéfilm változatlanul látványos volt, Szörényi zenéje igényes. A filmrevitel használt a dramaturgiának, talán áttekinthetőbbwolt a történelem, a hun fejedelem története, mint a színpadon. Mindazonáltal a zene nehezebb, mint az István a királyé volt; ha szabad egyáltalán összehasonlítani a két rockoperát. S aki a Hódító Pellét nézte, az meggyőződhetett arról, hogy nemcsak az Ábeleknek volt nehéz. A Nexő regényéből készült filmből megtudhattuk, nem volt könnyebb sorsa a svéd gyerekeknek se, ha szegények voltak. Persze a gyerekeknek is jutott a mesékből bőven a legjavából: kanadai, angol, olasz és szlovák filmek segítségével Holle anyától a Bagdadi tolvajig. 5 oha rosszabb karácsonyt. A műsort szépen tetőzte a Michelangelóról készült mű első része, amelyet karácsony másodnapján láthattunk. S remélhetőleg kevesen hiányolták most az akciófilmeket, krimiket, kalandfilmeket. Hála istennek karácsonykor a televízió jobbára mellőzte ezeket. A felsorolt műsorok jó hátteret biztosítottak a kellemes és békés karácsonyi ünnepekhez. Mandala-dalok Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Mandala mindenütt ott van — hallottam nemrég ezt a szlogennek is beillő mondást. Tényleg: Nyíregyháza és a megye első — amatőr — rockszínháza egyre többet és többféleképpen hallat magáról. Nyáron „szabadtérizik”, bemutatókat tart országhatárokon innen és túl, bekapcsolódik jótékonysági akciókba, és immár stúdióképes hangzó anyagot is le tudott termi a zenekedvelők asztalára. A napokban jelent meg ugyanis a Mandala Dalszínház eddigi működésének keresztmetszetét adó magnó- kazetta (rögtön megjegyzem: egyelőre meglepően alacsony példányszámban). Kissé talányos a cím — még helyesírási szempontból is — : Játszunk még tovább...?! A kérdő-felszólító, nyitva hagyott mondat szelíd provokációja valami olyasmit sugall, mintha a társulat a nagyközönségtől, vagyis a kazetta fogadtatásától várná a buzdítást a további munkájához. Persze, ez csak feltételezés! A legnagyobb valószínűséggel dolgoznak ők, méghozzá gőzerővel. A rock- musical-részletek gyűjteményébe, a kazetta B oldalának utolsó számaként már bevették a saját interpretációjukban színpadot még nem járt Képzelt riport... egyik slágerét, az Arra születtünk címűt is. Érthető módon bátrabban válogattak A Mandala népszerű szólistája, Nagy Zoltán A Padlás egyik főszerepében Harasztosi Pál felvétele eddigi két sikerdarabjuk dalai közül, a József és a bűvös kabát és a Légy jó, mindhalálig! fülbemászó dallamaiból. De helyet kapott a felvételek között néhány részlet a Kőműves Kelemen-bői és A Padlás-ból is. Nem bocsátkozva alaposabb kritikai elemzésbe, csupán annyit a Mandala-dalok- ról: szinte valamennyi jó technikai kivitelezésben, tisztán szól. A szövegeket — mind a szólókban, mind a kórusokban — nagyobb figyelemkoncentráció nélkül érteni lehet, ez pedig — gondolván a ma oly divatos „összemosó” éneklési modorosságra — külön érdem. Végezetül: aligha kívánhatunk mást a szimpatikus mandalásoknak az új esztendőre, minthogy játsszanak tovább, legalább olyan jól, mint eddig! Segítség a család megtartásához Pártpolitikától mentes műsorokkal megnyerni a fiatalok és az idősek korosztályait Budapest (KM) — Újfajta nyitánynak és kapcsolatkeresésnek is értékelhető a Magyar Rádió Petőfi rádiójának közeledése a közönséghez az országos sajtó munkatársain keresztül: erre következtethettünk Dénes Gábor tájékoztatójából. Az adófőszerkesztő a közelmúltban a műsorkészítés céljairól, a közönségigényekről, továbbá a jövőre vonatkozó elképzelésekről egyebek között a következőket közölte. — A helyi és kereskedelmi rádiók megjelenésével erőtel-1 jes küzdelem indult a hallgatók megnyeréséért, a reklámbevételekért, végső soron az „életbenmaradásért”. Piaci rések Ebben a fokozódó versenyben a Petőfi rádiónak — önmaga lehetőségeit és jelenlegi közszolgálati helyzeti előnyét felismerve és kihasználva — meg kellett találnia azokat a „piaci réseket”, amelyeken keresztül népszerűségét és hallgatottságát növelhette. Az egyik ilyen „piaci résnek” tekinthető az a céltudatos tartalmi változás, melyet az 1993. április 26-i műsorstruktúra-módosításkor hajtottunk végre. Az igencsak változó médiapiaci környezet új kihívásaira a „család rádiója” arculat kialakításával reagált a Petőfi rádió. Szándékunk megvalósítását jelentős mértékben segítette az a tény, hogy a rádió, mint „kísérő” médium, személyesebb kapcsolatot tud kialakítani az emberekkel, mint a „tárgyhoz kötött” médium, vagyis a televízió. Erre a gondolati szálra, a személyesebb Indul az adás a nyíregyházi rádióban Elek Emil felvétele kapcsolat pszichológiai elvárásaira, a komformitás érzésének megteremtésére fűztük fel azután a Petőfi régi és új műsorait. □ Gyakran olvasható, hallható az utóbbi időben, hogy a Petőfi a család rádiója. Hogyan jelenik meg ez a cél a műsorkészítésben ? — A család meghatározó szerepe és jelentősége az egyén és a társadalom életében — közismert. Ugyancsak ismertek és elszomorítóak viszont azok a statisztikai adatok is, melyek a válások nagy számáról, a csonka családokról, az egyre csökkenő népszaporulatról stb. szólnak. A Petőfi rádió a maga eszközeivel és lehetőségeivel segíteni szeretne. Pozitív önértelmezés Olyan műsorokat, használati javaslatokat szeretnénk adni a hallgatónak, hogy személyiségétől, életkorától, iskolázottságától stb. függően és azt figyelembe véve pozitívan értelmezhesse a társas viszonyokat, a családot, a természetet és önmagát. □ Mennyire tudják tekintetbe venni a rádióhallgatók sokféle igényét? — Tisztában vagyunk azzal, hogy a hallgató motivációi, érdeklődési irányai változóak és sokfélék. Szinte lehetetlen tehát, hogy a kommunikációs folyamatban a mű (műsor), a kommunikátoron (szerkesztő, műsorvezető, stb.) keresztül valamennyi befogadó, hallgató igényét kielégítse. A Petőfi rádió a Magyar Rádió szórakoztató, szolgáltató adója. E vállaltan pártpolitikától mentes adó különösen nagy figyelmét fordít két társadalmi csoport, a fiatalok és az idősek műsorral való ellátására. A lehetetlen vagyis mindenféle igény kielégítése helyett a kínálat és az igény valamiféle egyensúlyát, tehát a másságot, a többitől elütőt, a családi arculatot választottuk. Jól fogadták a hallgatók a családi arculatot reprezentáló műsorokat: például a Mindenütt jó című szombati családi magazint. Az Ásó, kapa, nagyharang című házassági tanácsadó műsort, a Családban marad című produkciót, a Zeneszó című délelőtti magazint. □ Milyen szempontok szerint válogatják a zenei anyagokat? — A Petőfi rádió fokozódó népszerűségének talán az is a titka, hogy változtattunk az adó zenei arculatán is. Szakmai berkekben közismert, hogy a zene a rádió vivő- vagy kötőanyaga. A célzott hallgatói réteg igényeinek megfelelő zenei összeállításban szinte bármilyen prózai blokkot „el lehet adni”. A megszólaló zene stílusa, karaktere egyfajta keretet ad a műsornak, mely azután befolyásolja a műsorvezető, a riporter stílusát, hangvételét is. Manapság világszerte divatossá váltak a ’60-as, ’70-es évek együttesei, zenei műfajai, slágerei. Szakmai baklövés, arisztokratikus gőg lenne a részünkről nem kihasználni ezt a tendenciát. Ez persze nem jelenti azt, hogy például az alternatív zenének, a jazz-rocknak, vagy a havy métáinak nem lenne helye a napi, heti műsorfolyamban. A határokon túlra A Magyar Rádió új vezetőségének egyik legfontosabb célja, a határainkon belül és kívül élő magyarság műsorellátása. Ez annyit jelent, hogy mind nagyobb területen és minél nagyobb populáció számára szeretnénk hallhatóvá tenni a Magyar Rádió programjait. Az ENSZ határozata alapján 1994 a család éve lesz. Reprezentatív sorozatokkal, vetélkedőkkel, az adó családi arculatának erősítésével szeretnénk hozzájárulni az ENSZ közgyűlésének 1989. évi határozatához. Már Hamlet is vállalkozik... Egyre több színművész fog bele valamilyen vállalkozásba • A fizetésből nehéz megélni Budapest (MTI) — Manapság egyre több ismert színművész fog bele különféle vállalkozásokba — Oszter Sándortól Voith Ágiig —, eredeti hivatását sem feladva. Dózsa László, a Madách Színház tagja saját autóügynökséget nyitott. — A színészet fontosabb számomra — szögezi le rögtön beszélgetésünk kezdetén —, de sajnos nem tudok megélni belőle! A színházban nettó 7200 forint a havi fizetésem... Ez a létminimum alatt van. Betegség esetén pedig még ez sem lenne. Szinte a pánik érzete hajtott, hogy bele kell fognom valamilyen vállalkozásba. Korábban szörfiskolám volt és abból lett egy kis tőkém. Ezt befektettem egy autóügynökségbe, mivel nekem az autó régi mániám. Kiváltottam a vállalkozói engedélyt, ami arra jogosít, hogy megbízással adjak el autókat és a haszon bizonyos százaléka az enyém. □ Mindenféle kocsival foglalkozik? — Nem. Leginkább csak japán autókkal. Nem tagadom, ezek a kedvenceim. Én is egy hatéves, fehér Toyotával járok. □ Jól megy a bolt? — Hullámzóan. Elég jól indult, manapság viszont a nagy kínálat miatt pang. Az biztos, ha csak az autóval foglalkoznék, tízszer többet kereshetnék. De ennek is megvannak a hátulütői és bizony nagyot lehet bukni. □ Csak nem saját tapasztalatból beszél? — Nem tagadom, én is megjártam, drágán megfizettem a „tanulópénzt”... Egyetlen egyszer tettem a tőkémet egy „csodaautóba”, amiről aztán kiderült, hogy lopott volt! Na, ez elvitte az összes pénzem... Azóta nagyon körültekintően csinálok mindent. □ A színpadon milyen darabban láthatjuk? — A Madáchban, Neil Simon: Ölelj át című darabjában az egyik főszerepet játszom. Örülök neki és nagy közönségsikere van. Tevesorozat készül a Bibliáról A húsz epizód 1998-ig készül majd el, Ermano Olmi irányításával Budapest (MTI-Press) — „A Biblia televíziós feldolgozása nagyjelentőségű terv” — mondotta II. János Pál abból az alkalomból, hogy fogadta a 21 részes sorozat alkotóit a Vatikánban. Az első részt — ez Ábrahámról szól —r már karácsony előtt bemutatta az olasz televízió. A további húsz epizód a program szerint 1998-ig készül el, Ermano Olmi irányításával. 1994-ben négy részen dolgoznak: a Teremtés — ez a ciklus bevezetője — már rövidesen műsorra tűzhető. Márciusban Marokkóba utazik a stáb, ott forgatják a Jákob, majd a József és testvérei és a Mózes munkacímű részleteket. Bár a forgatókönyvet Robert McKee jegyzi, az egyes részleteket többen írták. A film koordinátora azonban azt hangsúlyozta, hogy katolikus, zsidók protestáns és iszlám vallásszakértők véleményét is kikérték. „A film lehetőségeit összhangba akarjuk hozni a szöveg teljes mértékű tiszteletben tartásával, a legfontosabb párbeszédeket például szó szerint átvesszük a Bibliából. Nem cenzúrázunk semmit. Megtartjuk a Bibliában a kifejezett testiséget is; Ádám és Éva meztelensége Olmi poétikus rendezői megoldásában jelenik majd meg.” — nyilatkozta Vincenzo Labella, aki a sorozat munkáit kézben tartja. A monumentális, nagy és híres szereplőgárdával dolgozó Biblia-sorozat részleteinek megismerése után a pápa kijelentette: olyan terv ez, amely a keresztény kultúra nem akármilyen témáját érinti, s nem is egyszerű feladat a film, a televízió eszközeivel hűségesen ábrázolni, hiszen minden egyes epizód magában rejti a közhelyek alkalmazásának veszélyét. II. János Pál szerint a Biblia-film bizonyára újabb ösztönzést ad a szent szövegek olvasásához. „Senki sem vonhatja kétségbe azt a döntő fontosságú szerepet, melyet a televízió tölt be a tájékoztatásban, a tudat formálásában.” — hangsúlyozta a pápa. ♦ Könyv a Hévíz fürdőről Hévíz (MTI) — Európa legnagyobb meleg vizű tava, a hévízi 1794 óta rendszeresen látogatott fürdőhely. Közelgő bicentenáriu- ma alkalmából több, mint 200 oldalas, útikalauzzal kiegészített monográfiát jelentetett meg a város önkormányzata. A világhírű gyógyfürdő történetét, az ottani gyógyító munka és üdültetés krónikáját áttekintő könyv — s benne a színes felvételek zöme — Szántó Endre munkája. Kiadóként a Nereus jegyzi a gazdagon illusztrált igényes kötetet. A megjelenéséhez több. mint harminc szponzor nyújtott segítséget.
