Kelet-Magyarország, 1993. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-20 / 272. szám

] Q Ä ‘Keíet-lM'agyarország hétvégi meCtéRCete 1993. novemSer 20. Drámadiploma Nyíregyháza (KM) — Az intézmények megpróbálják minden lehetséges módon kapacitásukat kihasználni — különösen igaz ez ezekben az ínséges időkben az okta­tási-kulturális intézmények­re. De mi valamennyien azon vagyunk, hogy minél „piacibb”, korszerűbb isme­retekkel gazdagodjunk, s a különböző képzési kínála­tokból azokba kapcsolód­junk be, amelyek nemcsak érdekesek, de haszonnal is kecsegtethetnek. Akinek nincs diplomája, szeretne szerezni, akinek van, annak meg egy másikra is fáj a foga. Különösen ez utóbbi réteg tagjait érdekel­heti az a hír, hogy a Besse­nyei György Tanárképző Főiskola Irodalom Tanszéke a társtanszékekkel egyetér­tésben jövő év február 1-től a Drámajáték pedagógiája címmel posztgraduális kép­zést, szakosító tanfolyamot szervez. A kurzust négy félévre tervezték, mely ötnapos együttes foglalkozással jár és szakdolgozattal, mester­munkával zárul. A résztve­vőknek a tanfolyam egy félévben hét alkalommal je­lent elfoglaltságot (félévente 50 óra). Mindennek beszámolók­kal, kollokviumokkal, szi­gorlattal adnak nyomatékot. Sikeres végzés után a tanári oklevéllel rendelkezők drá­mapedagógusi másoddiplo­mát kapnak. A továbbképzés elsősorban a tanórákon és az órákon kívül alkalmazott drámapedagógiai lehetősé­gek, játékos megoldások, személyiségfejlesztő trénin­gek elsajátítását célozza meg. Számos szükséges el­méleti tárgy mellett a kom­munikációs tréning, az al­kalmazott dramaturgia nagy arányban szerepel az óra­tervben. Még van idő a gondolko­dásra, ugyanis jelentkezni január 15-ig lehet. A tandíj félévenként 7000 forint. A jelentkezés helye: BGYTF Tanulmányi Osztálya, Nyír­egyháza, Sóstói u. 31/b. A felvételi kérelem mellé csatolni kell az oklevél má­solatát. A menedzs-man Nyíregyháza (KM - H. Zs.) — A piacgazdaság megjelenését követően egy­re nagyobb szerep jut a me­nedzselésnek és a veze­téstechnikának. Mint min­den mást az életben, ezt is tanulni kell. Ma már külön­böző tanfolyamok kínálnak lehetőséget az ilyen.jelle­gű ismeretek megszerzésére. Ehhez hasonló tanfolyamo­kat szervez a Wise College Hungary is, melynek mun­katársa Köteles Gyula. Fordulatos úton érkezett erre a pályára. Etyeken szü­letett, majd Püspökladány­ban járt középiskolába. A Bessenyei György Tanár­képző Főiskola fizika-tech­nika szakán szerzett tanári diplomát. Diplomamunkáját Az iparszerű termelési rend­szerek és a számítástechnika a mezőgazdaságra és az ott dolgozókra címmel írta. Az akkori gondolatai ma is idő­szerűek, szerinte a mezőgaz­daság nemcsak a kisüzemek világa, a nagy és jó földeken a nagyüzemi termelés még gazdaságosabb lehet. Kilépve a nagybetűs élet­be, Püspökladányban taní­tott egy évet, s miután meg­nősült, feleségével Fülöp községbe költöztek. Időköz­ben „megfertőzte” a számí­tástechnika, tudta ez a jövő, ismét tanult. A Kossuth La­jos Tudományegyetemen számítógépes rendszerprog­ramozó szakán diplomát szerzett. A Kemecsei Állami Gaz­daságban számítógépes cso­portvezetőként helyezkedett el, de mivel csökkent a mun­kája (a gazdaság eredeti te­vékenységét jelentő egysé­gek kft.-vé alakultak), pá­lyázatot írt az OKISZ Ter­vezési és Számítástechnikai Vállalathoz, ahol a szövet­kezetekben működő számí­tógéprendszerek karbantásá- val és újak beállításával fog­lalkozott. Ebben az időszakban kez­dődött a munkanélküliség. Ekkor már foglalkoztatta, hogy milyen módszerekkel Köteles Gyula Szekeres Tibor felvétele lehet segíteni az embereket az új értékek megértésében, átvételében és az ezekkel való azonosulásban. A mun­kaügyi központba belső ok­tatásszervezőnek ment, ahol lehetősége nyílt a munkatár­sak képzésének elindítására. Kommunikációs foglalkozá­sokat szerveztek, megismer­tették azokat a technológiá­kat a munkatársakkal, ame­lyekkel az információt a leg­hatásosabban át tudják adni. Itt kapcsolódott be az OMK keretében egy belső képzési tananyag — munkáltatói kapcsolattartás — kidolgo­zásába. Ekkor látta, hogy a mun­káltatóknál is hiányzik a megfelelő pozitív gondolko­dás, az igazi vállalkozói szemlélet (csak napokban gondolkodnak, nem koncep­cióban, nem rendelkeznek 3-5 éves céltudattal). Jelen­leg több, ezzel a területtel foglalkozó céggel együttmű­ködve próbálja megyénkben a pozitív gondolkodásmó­dot, a vállalkozói szemléle­tet tanfolyamokon keresztül megismertetni. Azt, hogy a vállalkozóknál kialakítsa a vállalkozói magatartásmó­dot, ahol az adott szónak na­gyobb súlya legyen, mint a pecsétnek — de természete­sen utóbbi is kell! Legfőkép­pen azt szeretné elérni, hogy együtt dolgozzanak me­gyénk vállalkozói, és fedez­zék fel az itteni értékeket. Az oldalt összeállította: SZŐKE JUDIT Szabad a csillagok felé nyúlni A reklámszakmába nem lehet csalódottsággal belevágni • Lényeges az együttérzés, az empátia Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Ak­kora volt az érdeklődés a Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző indította képzés iránt, hogy 51 jelentkezővel két csoportot kellett szervezni. Sőt, a képzés szerkezete maga is megváltozott, nyilván ez is oka volt a túljelentkezésnek. Amíg ugyanis tavaly egy évig kellett tanulni a középfokú reklámügyintéző végzettség megszerzéséért, addig a mos­tani csoport szakaszonként — igen intenzív program kereté­ben —• juthat újabb és újabb szakmát bizonyító dokumen­tumhoz hasonló témakörben. Ennek a stúdiumnak az ele­jén van, ami eddig a végén volt, majd szakmai nyelv tanu­lása következik, s némi sze­lekció után nekiindulhatnak a felsőfokú reklámmenedzser­jelöltek az újabb ismeretszer­zésnek. Az átképzésre jelentkezők zöme pályakezdő munkanél­küli, de akad a hallgatók kö­zött 40 év körüli is. Legyenek bármely nemzedék képviselői is, valamennyien tele voltak- vannak keserűséggel, s így bi­zony nehéz belekezdeni bár­miféle tanulási folyamatba. Ebben Telepóczky Miklós- néval, a tanfolyam vezetőjével egyetérthetünk. Ő maga épí­tészmérnök, de itt marke­ting-kommunikációs szakem­berként van jelen. S bár nem pedagógus, igen sok tapaszta­lata van az ilyen típusú iskolák elméleti és gyakorlati tananya­gának összeállításában. S ami talán még fontosabb: nagy élettapasztalattal, emberisme­rettel rendelkezik. Saját szava­ival: élmények tekintetében ezer esettanulmányt átélt. Mindezek birtokában állítja, a leglényegesebb: együttérzés­sel, empátiával fordulni azon tanulni vágyók avagy kény­Hárman az optimisták közül szerülők felé, akik számára — kilépve az iskolapadból, ki­kerülve egy biztonságos munkaviszonyból a kül­világ, a munkaerőpiac nem fo­gadóképes. Márpedig a tanu­láshoz, a munkaképességhez, a feladatvégzéshez jó hangu­lat, az együttműködéshez kon­taktus kell. Egy hónapja indul­tak, de mára „csapat” lettek. Lelkesen beszél arról, hogyan váltak az eleinte bizony, sok­szor riadt tekintetek ragyogó­vá. Nagyon jó társkapcsolatok alakultak ki, annak ellenére, hogy tulajdonképpen egymás konkurrenciái lesznek. Hiányzik az önismeret, így az első célok legfőbbike: meg­tanítani őket arra, bízzanak a képességeikben. Különösen igaz ez a nagy kreativitást, a szellem, az intellektus, az érzelmek, a fantázia, a kom­munikáció felszabadultságát igénylő reklámszakmában. A tematika sokrétű: közgazdasá­gi, jogi ismeretek, esztétika, szociológia, reklámelmélet, tervezés... Az első nagy lendületet a legutóbbi feladat végrehajtása során kapták: önimage-t kel­lett bemutatni, helyesebben szólva ábrázolni. A lázas mun­ka, az „édes terhes” készülő­dés során nagyszerű alkotások születtek, szinte babusgatták a tárgyakat, amelyek személyi­ségükről, legbensőbb énjükről vallanak. Választottak maguk­nak csillagot is, egy vezérfi­lozófia képében, mely így szól: Ha a csillagok felé nyúj­tod ki a kezed, talán nem érsz el egyet sem, de az biztos, hogy nem egy maroknyi sárral térsz meg. A munkákból kiál­lítás is lesz, mely cáfolni sze­retné azt a keserű, kiábrándult, életbe indító érzést, hogy „nem kíváncsi rám a kutya sem”. Jászai Annamária a Kossuth Gimnáziumban végzett. Nem vették fel a tanárképzőre, de tanulni akart. A felkínált lehe­tőségek közül ez tetszett meg neki a legjobban. Hasonlóképp optimistán vélekedik a reklámszakma nagy jövőjéről Papp Judit, aki Kisvárdán érettségizett, küzművelődési speckollra járt, azonban nem sikerült a felvételije a KLTE mű­velődés-menedzseri szakára. Ling Imre rakamazi, s annak ellenére, hogy friss építész- technikusi végzettsége van, itt kötött ki. Mindig is érdekelte a reklám, különösen a kre­ativitás miatt. Mindhárman szeretnének legújabb szakmá­jukban elhelyezkedni, s gya­korlatot szerezni. Akár úgy is, hogy majd a szakismeretek, tapasztalatok birtokában önálló vállalkozás­ba is belevágnának. Nem is tehetnek másként, hiszen a jegyzetfüzet első lapjára szép gömbölyű betűkkel írták le: Ha a csillagok felé nyújtod ki kezed... Szélcsendben készülni a viharra A hazai árak mellett nemigen kell tartani attól, hogy nagy tömegek lesznek drogfogyasztók Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Nem akkora probléma a drogfogyasztás Magyaror­szágon, mint amekkorának feltüntetik — vélte még 1992-ben is egy szakember. A szociológus szerint fel­fújjuk a drogfenyegetettséget, amely inkább szolgál a tár­sadalmi feszültségek leveze­tésére, semmint valódi ve­szélyt jelentene. Az eltelt egy év alatt azért jócskán megvál­tozott a megítélés. Mivel az eltelt évtizedekben hosszú hallgatásba burkoló­zott mindenki, ám a rendszer- váltást követő nyilvánosság hirtelen kiszélesedésével a közvéleményben az a látszat alakulhatott ki, hogy nálunk a kábítószerfogyasztás robba­násszerűen növekedett. Megszülettek a megelőzés, kezelés első intézményei, és az ismeretterjesztés, felvilá­gosítás valóban nagy rohamba kezdett. Hogy a drogfogyasz­tás létezik, az tény, ám ennél lényegesen kevésbé nyilván­való, hogyan alakul a „meny­nyi”: milyen mértékű az elter­jedtség, ténylegesen milyen a mértéke, nálunk csökkennek avagy változatlanok az ará­nyok. Az egészségügyi, igaz­ságügyi és gyermekvédelmi szerveknél fellelhető informá­ciók a számokat jelzik ugyan, de — mondják a szakemberek — ezek nem igazán alkalma­sak arra, hogy a változást je­lezzék, azaz módszertanilag az adatok nem biztos, hogy hite­lesen, megbízhatóan kezelhe­tők. Kik a tipikus drogfogyasz­tók, milyen értékeket képvise­lő rétegbeliek tartoznak a ve­szélyeztetett táborba? A vizs­gálatok szerint a veszélyesebb drogok, különösen a heroin fo­gyasztása gyakrabban fordul elő a hátrányosabb helyzetű, alacsonyabb iskolai végzettsé­gűek, a társadalom perifériájá­ra szorultak között. Egy másik szempont a mód, a miként. Az intravénás használat, a nem steril eszközök igénybe vétele ugyanezen csoport tagjai kö­zött a leggyakoribb. Az előkelőbb társadalmi stá- tuszúak könnyebben hozzájut­nak a minőséginek számító készítményekhez, jobban is­merik a veszélycsökkentő módszereket, szinte rögtön se­gítségre lelnek és kisebb kö­rükben a kriminalizálódás ve­szélye. Felmerülhet persze, az a kérdés is, hogy a droggond nem valamely társadalmi problématömeg megjelenési formája-e? Nyilván az is. S mit mondanak a kutatók, a gyakorlati szakemberek a várható tendenciáról? Gyak­ran halljuk, hogy Magyaror­szág hamarosan tranzittá vá­lik. Kétségtelenül logikus, hogy a fogyasztás terjedésé­ben lényeges szerepet játszik, honnan szerezhető be az „anyag”, de nem valószínű, hogy ebben hamarosan jelen­tős változások lesznek. A nemzetközi és a kezdeti magyar tapasztalatok is azt mutatják, hogy az első próbál­kozások és a fogyasztási szo­kások kialakulásában megha­tározó a kortárskapcsolat. S bár létezik a drog-feketepiac, az árak szinte megfizethetetle­nek. A hazai árak mellett min­denesetre nemigen kell tartani attól, hogy nagy tömegek lesz­nek függők a feketepiaci sze­rektől. Szakíróknak az a vélemé­nye, hogy bár hosszú távon a közép-kelet-európai országok hatalmas új piacokat jelenthet­nek a kábítószerkereskedők számára, nagyobb arányú megjelenésre inkább akkor le­het számítani, ha a remélt gaz­dasági fellendüléssel a fizető­képes kereslet is megjelenik. Persze, ez nem azt kellene, hogy jelentse: a viszonylagos szélcsendben nem kell felké­szülni a viharra. Ez a valami „valaki” Szekeres Tibor felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom