Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-28 / 252. szám

2 f Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI Tüskés sarok ______________ A szalámi-taktika D. Bojté Gizella A puit mögötti helyet mosolygós eladóhöl­gyek foglalják el. Előzé­kenységük talán a „rend­szerváltás" eredményének tudható be. (Avagy a szük­ség kényszeríti rá őket.) Ma már ugyanis egyre nyilván­valóbb, a kereslet diktálja a ritmust. Ahhoz pedig, hogy az emberek megvegyenek avagy „bevegyenek" dolgo­kat, valamit tenni is kell: legalább mosolyogni. Természetesen az sem árt, ha a kereskedők megtanul­nak néhány módszert, amellyel segíthetnek előre lendíteni a forgalmat, ha­szonra számítva. Itt van pél­dául a „szalámi-taktika”. Nagy mestere ennek jó né­hány húsboltos. A kedves vásárló az ott­hon kicsomagolt 20 deka­gramm szalámija között ál­talában dühösen fedezi fel a felvágott mócsingos csücs- kéit. Pedig gondosan ügyelt rá, nehogy palira vegyék. A boltban nagy szemeivel végig követte az eladó min­den mozdulatát. De ismét rászedték. A legbriliánsabb bűvész- mutatványt is meghazudtol­va, a boltos diadalmasko­dott produkciójával. Talán a köpenye ujjából húzta el a szalámi végét. A szabály pedig az, hogy ezt nem lehet elmérni. Ettől függetlenül, a mérleg mögötti kis helyen ott lapulnak a szalámi­maradványok. S egy nyájas, vevőfogó mosoly. Váratlan mozdulat. Hopp! Már be is van csomagolva. — A viszontlátásra! — köszön el udvariasan az eladó. A viszontlátás. De majd meglátjuk: mikor és hány­szor megyünk be egymás utcájába. Mindenféle NYUGDÍJASOK TAG­GYŰLÉSE. A Vasutasok Szakszervezete Nyíregyhá­za Nyugdíjas Bizottsága no­vember 4-én 11 órai kezdet­tel tartja soron következő éves taggyűlését a MÁV Művelődési Otthonban (Toldi u. 23.) A tagok társa­dalombiztosítási, egészség- ügyi és egyéb nyugdíjasokat érintő problémáról, intézke­désről kapnak tájékoztatást. NAPKORON tart fogadó­órát Kállay Kristóf ország- gyűlési képviselő 29-én, pénteken 17 órától a község Polgármesteri Hivatalában. FOGADÓÓRA Deme­cserben, Baktalórántházán. Jakab Ferenc országgyűlési Gratulálunk e«* m képviselő 29-én, pénteken 9-től 11-ig a demecseri, 14- től 16-ig a baktalórántházi Polgármesteri Hivatalban tart fogadóórát. VÉRADÁS. A Magyar Vöröskereszt megyei veze­tősége 28-án csütörtökön Búj községben és Záhony­ban a MÁV állomáson tart véradónapot. ÁLLATKERTEKRŐL. A salzburgi és a müncheni ál­latkertről tart videovetítéssel egybekötött előadást októ­ber 29-én, pénteken délután négy órától a Sóstó-erdei Szabadidő Park oktatóter­mében Szánthó János, a va­daspark vezetője az E-Misz- szió szervezésében. Az adóigazgatás eredményessége érdekében vég­zett kiemelkedő tevékenységük elismerése­ként az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatóságának munkatár­sai közül „DO UT DES” (a. m.: „adok, hogy adj”) mi­niszteri kitüntetést kapott Dr. Fazekas Jánosné, Járai Péter és Kaszár József. Igazgatói dicséretben ré­szesültek: Kruták Zoltán, Marsó József, Molnár Sán­dor, Dr. Pongor László, valamint Tóth Istvánná Rendezvények mmmmmÉÉlmltímBm Mozi KRÚDY MOZI: Hátulgom- bolós zsaru. Előadások: 16,18 és 20 órától. BÉKE MOZI: Jurassic park. Előadások kezdete: 15 óra 30 perc, 18 és 20 óra 30 perc. MONTÁZS (ART) MOZI: Hátulgombolós zsaru. Előadások: 10 és 14 óra. Gondos bocsok. Előadás: 16 órától. Világok arca — BARAKA. Előadások: 18 és 20 órától. KABALÁS, AUTÓSMO­ZI: Egy jó zsaru kisebb hi­bákkal. Kiállítások A Sóstói Múzeumfaluban „Asszony, asszony, az aka­rok lenni...” címmel a pa­raszti, polgári háztartások eszközeiből, berendezése­iből, a háziasszonyok éle­téről látható kiállítás októ­ber 31-ig. Baracsiné Molnár Ibolya festőművész kiállítása a nyírbátori református temp­lom sekrestyéjében látha­tó. A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeumban az állandó kiállítások mellett a Letűnt korok, letűnt jelképek, a Levéltárunk kincsei és a Keleti szőnyegek című idő­szaki kiállítás tekinthető meg. A nyíregyházi tiszti klub­ban október 12-én Mester és tanítványai címmel képző- művészeti kiállítás nyílt, melyen Soltész Albert festő­művész és tanítványai mu­tatják be legújabb alkotá­saikat egy hónapig. A Nyíregyházi Városi Galériában Magyar művé­szek Párizsban címmel lát­ható kiállítás november 10- ig­A Máriapócsi Galériában Tajdi Gyula rajztanár tábla­képeinek kiállítása. Színház A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban dél­előtt 11 órakor: PIPPIN. (Nyilvános főpróba) A becsődölt privatizáció vesztesei Több mint háromszáz kishitelező is fut a pénze után Mátészalka (KM - GB) — Vagyonát jóval meghaladó összegű, mintegy 680 millió forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet az 1991 végén még 8 milliós nyereséget pro­dukált a Mátészalkai Állami Tangazdaság. Ennek követ­keztében az idén nyáron csőd­eljárás alá került, majd a fel­számolás sorsára jutott az ÁVÜ irányításával menetköz­ben már privatizáció alá vont állami vállalat. Most 700 hitelezője között a sor legvégén álló, magát be­csapottnak, magára hagyatott- nak érző több mint háromszáz kishitelező is fut a pénze után. Ám választott érdekképvi­selőik bizakodnak, talán még sem a „futottak még” kategó­riában végzik. Kitartóan hadakoznak A tangazdaság hatalmas adósságával szemben csekély, csupán 12 millió az az összeg, amit a korábban vele szer­ződésben állt 318 kistermelő a tavalyi almája és amit a 6 ma­gánfuvarozó múlt év novem­ber-decemberben elvégzett munkája ellenértékeként kö­vetel az időközben az Állami Vagyonügynökség irányítása alá került állami gazdaságtól. A júliusi első csődegyeztető tárgyalásra megalakított kis­hitelezői választmányuk azóta is kitartóan hadakozik az em­berek pénzéért. Látva a két­ségbeejtő helyzetet, amelybe a felszámolás kimondásával ke­rültek, fordultak már segítsé­gért az érintett körzetek or­szággyűlési képviselőihez, a sajtóhoz, írtak levelet a priva­tizációs miniszternek, leg­utóbb pedig a Magyar Televíz­ió „Új Reflektor Magazinjá­nak” szerkesztőségének. A tv forgatócsoportja október 15- én járt Mátészalkán, ám az elkeseredett kisembereken kí­vül a gazdaság részéről senki nem adott nyilatkozott, s az október 29-én adásba kerülő riport számára még az iroda­épületben történő forgatást sem engedélyezték. Futnak a pénzük után — Még 1991-ben választás elé állították a gazdaság szál­lítási csoportjának dolgozóit, köztük engem is — meséli Szolnoki János fuvarozó — vagy megvesszük készpénzért a teherautóinkat és akkor szer­ződés alapján biztosítanak nekünk munkát a továbbiak­ban, vagy mehetünk isten hírével. Nagy nehezen össze­szedtem a szükséges 400 ezret és szerződött magánfuvarozó lettem. Ment is szépen minden a múlt év végéig. Ázonban azt az 500 ezer forintot, amit 1992 utolsó két hónapjában ledol­goztam a gazdaságnak, a mai napig nem fizették ki. Más­más összeggel, de ugyanígy járt öt társam is. Együttesen 2,5 millió a követelésünk. Ugyanez volt a helyzet a gyü­mölcsös bérleti rendszerrel, ahol sok száz szerződött kis­termelő végezte el a Csenger- től, Fehérgyarmaton át Máté­szalkáig kibérelt tangazdasági gyümölcsös sorok kézi mun­káit, a megtermett és a gazda­ságnak eladott alma árbevéte­lének 30 százalékáért. Eladott vagyon A múlt év őszén leadott alma árának felét — közel 9 millió forintot — azonban 318 termelő még nem kapta meg. — A későbbi problémák szerintem már tavaly nyáron az ÁVÜ vezényelte privatizá­ció megindításával elkezdőd­tek — veszi át a szót a gaz­daság bérelszámolójaként gyesen lévő feleség, Szolnoki Jánosné, aki a maroknyi fu­varozó érdekképviselőjéből időközben a kishitelezők vá­lasztmányának tagjává, s mára valamennyi pénzét követelő sorstárs szószólójává lépett elő — a gazdaság vezetése ütemesen elkezdte értékesíteni a Vagyont. Először az állatál­lományt adta el a különböző kerületekben lévő telepekről, majd jött sorba minden. Az ÁVÜ prémium formájában előbb tavaly októberben, majd idén májusban szépen hono­rálta a gazdaság vezetőinek a „privatizáció időarányos tel­jesítését”. Ez olyannyira sike­rült, hogy amikor a napvilágra került csődhelyzet miatt megdöbbent hitelezőknek — köztük nekünk, a hónapokon át pénzünk kifizetésével hi­tegetett kishitelezőknek — meg kellett alakítani a hite­lezői választmányokat, már nem volt 16 szék a gazdaság korábban igényesen berende­zett központi irodájában, aho­vá leülhettünk volna egy meg­beszélésre. Addigra már az ég­világon mindent eladtak az utolsó függönyig, ráadásul po­tom áron. Emberség nélkül — Tudomásom van róla, hogy színes tv-t 8 ezererért, esztergált szobabútorokat 16-20 ezerért, néhány éves 1500-as Ladát 60 ezer fortin- tért adtak el vezetőknek, tűz­höz közeli dolgozóknak. Arra a megbeszélésre is már csak a tanácsterem lecsavarozott szinházi széksoraiban ülve kerülhetett sor. A csőd bejelentésekor ki­derült, hogy mi kis hitelezők csak akkor láthatjuk a pénzün­ket, ha létrejön a csődegyez­ség a hitelezők között, s AVÜ segítséggel dolgozni kezd az almafeldolgozó üzem, amely majd kitermeli a tartozások fedezetéül szolgáló jövedel­met. Mi ezért másokkal együtt a megegyezést szorgalmaztuk a csődegyeztető tárgyaláson. Az Agrobank azonban ezt az utolsó pillanatban meghiúsí­totta. Ezután jött a hidegzu­hany: a gazdaság felszámolás­ra kerül, s az adósság tört ré­szét képező vagyonának az értékesítéséből évek alatt be­folyó pénzekből elégítik majd ki a hitelezőket. Ezek sorában viszont mi csak az utolsók vagyunk, akiknek már semmi nem juthat. A Mátészalkai Állami Tan­gazdaság privartizációjánál nyilván minden legálisan, a tu­lajdonos ÁVÜ kívánalmai szerint zajlott. A végrehajtás során csupán az emberiesség hiányzott a gyorsaságukért premizált irányítókból. Az a gesztus, amivel még időben megtalálhatták volna a módját annak, hogy a végül is pén­züket a cégnek kölcsönző kis­embereknek is felajánljanak piacképes vagyontárgyakat a szűk körben elkeltekhez ha­sonló kedvező áron. Mint a kishitelezők nevé­ben szóló Szolnoki Jánosné mondja, most már csak abban bíznak, hogy az állam teszi meg elfogyó gazdasága he­lyett ezt a gesztust, s a felszá­molási bevételeiből kifizeti a végsőkig elkeseredett kisem­bereket. A szomszédos országok ból érkező „turisták” újabbnál újabb területeket fedeznek fel áruik értékesítésére. Szatmárcsekén — ahol a lakosság 90 százaléka munkanélküli, Illetve a létminimum határán él —, igazi „kapaszkodó” az ABC előtti téren kialakult alkalmi piac Molnár Károly felvétele Természet- és környezetvédő tanárok konferenciája Debrecen/Mátészalka (KM - D. B. G.) — „A ter­mészet varázsát ontja bőven: a fűben, a virágban és a kőben... De nincs olyan jó, melyben ne volna vész, ha balga módra véle visszaélsz!” — a környe­zetvédő tanárok Shakespeare gondolatát választották kétna­pos konferenciájuk mottó­jaként. A rendezvény október 29-én, délután három órakor kezdődik Debrecenben a Kos­suth Lajos Tudományegyetem főépületének aulájában. A megnyitót Dr. Bazsa György, az egyetem rektorhe­lyettese tartja, ezt követően Jakucs Pál akadémikus, az előadói ülés díszvendége mond köszöntőt. Dr. Gulyás Pálné, a Természet- és Kör­nyezetvédő Tanárok Egye­sületének elnökhelyettese, a nevelés megújításának lehe­tőségéről beszél. A műveltség rétegződése címmel Dr. Bér­ezi Szaniszló, az ELTE egyete­mi adjunktusa tart előadást, Dr. Havas Péter — szintén az ELTE egyetemi adjunktusa — pedig a természet iránti atti­tűdök változásait elemzi. Min­demellett pénteken még szá­mos előadás szerepel a prog­ramban, többek között szó lesz még a környezeti nevelés megindítását segítő modellek­ről, a szemléletformálásról... A szombat Dr. Szentjóbi Szabó Tibor bajai tanár előa­dásával kezdődik: a városvédő egyesületek lehetősége az ér­tékek védelmében és az állam­polgárok kömyezettudatának kialakításában. A természet és a gyógyászat kapcsolatáról Nagy Czirók Emőke, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola gyakorló iskolájának tanára beszél. Dr. Kárász Imre egri tanár a külföldi tapasz­talatokról számol be. Dr. Matavovszky Tibor, a budapesti Balassi Bálint Gim­názium tanára javaslatot tesz egy integrált általános művelt­séget adó iskolarendszer létre­hozására. Zöld iskola az óvo­dától az érettségüg. Az okta­tást segítő hozzászólások után a résztvevők szombat délután kirándulást tesznek megyénk beregi, szatmári részén, ahol Erdélyi Miklós, a mátészalkai mezőgazdasági szakközépis­kola tanára kalauzolja a ven­dégeket. A konferencia ered­ményét Dr. Tóth Albert, az egyesület elnöke értékeli ok­tóber 30-án, a fél háromkor kezdődő záróünnepségen. MDF-fórum Kisvárdán Dr. Sepsey Tamás ál­lamtitkár részvételével ren­dez fórumot az MDF Kis- várdai Szervezete október 29-én pénteken. A rendez­vény 17 órakor kezdődik a városi művelődési házban. j * ? ÜgyeletefcJI Sürgős esetekben Nyíigj egyházán a Szent István 13 16 sz. alatt este 7-től reggeli 7-ig látják el a betegeket. ^ Az ügyeletes gyógyul szertár a megyeszékhelyen este fél 9-től reggel 8 óráig^ a Szent István út 61. szálúi alatt kereshető

Next

/
Oldalképek
Tartalom