Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-07 / 234. szám

1993. október 7., csütörtök TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 1 1 Egész Oroszország gyászol Moszkvában nomalizálódik a helyzet # Jelcin szerda esti szózata a néphez Moszkva (MTI) — Az orosz fővárosban szerdára lényegében normalizálódott a helyzet. Ezt jelzi, hogy szerda délelőttre befejező­dött a városból a hadsereg egységeinek kivonása. Az or­szágot rendeletekkel irányí­tó Borisz Jelcin kedden in­tézkedéseket foganatosított a rend teljes helyreállítása ér­dekében, és csütörtökre or­szágos gyászt rendelt el az el­hunytak emlékére. Az előző napok tragikus eseményei után az elnök szerda este szózatot intézett az orosz néphez. Moszkvában mindössze a parlament épülete előtt volt látható néhány páncélozott szállító harcjármű. A Fehér Ház kiégett épülete körül to­vábbra is sok a belügyi katona, a korábbi kordont azonban már felszámolták. Az MTI tudósítójának hely­színi tapasztalatai szerint fo­lyik a romok eltakarítása és a kiégett gépjárművek elvonta- tása. Az épület körül sók a bá­mészkodó. A moszkvai rend­őrség illetékesének közlése Szerint az éjszaka folyamán több fegyveres csoportot tet­tek ártalmatlanná. Ideiglene­sen 1700 embert vettek őrizet­Orosz katonák veszik számba a Fehér Ház védőitől elvett fegyvereket AP-felvétel be a kijárási tilalom megsérté­se miatt, és 11 lőfegyvert elko­boztak. Megfigyelők szerint ez azt jelzi, hogy eltúlzottak voltak a jelentős fegyveres el­lenállásra, mi több, esetleges „partizánháborúra” vonatkozó hírek. Az áldozatok pontos számá­ra vonatkozóan egyelőre nin­csenek adatok, mivel a Fehér Házból még mindig nem hoz­ták ki az összes halottat. A ha­tóságok közlése szerint 9 rend­őr halt meg és 78 megsebesült. A parlament épületén kívül, Moszkva területén összesen Í08 ember vesztette életét. A halottak és sebesültek együttes száma a szerdai adatok szerint 686. A helyzet fokozatos norma­lizálódását jelzi az is, hogy is­mét a politikai események sze­repelnek vezető helyen a hír­adásokban. A nap egyik fontos bejelentése volt, hogy Borisz Jelcin elnök visszavonta az előzetes sajtócenzúrára vonat­kozó rendeletét. Az elmúlt két napon a cenzúra miatt több új­ságban is voltak fehér foltok. A sajtóminisztérium egyik il­letékesének közlése szerint Jelcin intézkedése csak a la­pok előzetes cenzúrájára vo­natkozik. Továbbra is érvényben van viszont az úgynevezett bün­tető cenzúra. Ennek lényege, hogy ha a cenzor valamelyik lapban zavargások keltésére alkalmas cikket talál, akkor a teljes lapszám megjelenését betilthatja. Göncz Árpád Hollandiában Rotterdam (MTI) — Bármilyen eredményt hoz­zon is a 1994-es választás Magyarországon, a buda­pesti kormány fejleszteni kívánja gazdasági kapcso­latait Nyugat-Európával, és érdeke, hogy vonzó feltéte­leket teremtsen a nyugati befektetőknek /— hangsú­lyozta Göncz Árpád köztár­sasági elnök szerdán Rot­terdamban. Az államfő és kíséretének tagjai — köz­tük Szabó Iván pénzügymi­niszter, Barsiné Pataky Etelka expofőbiztos és Ke­lemen András külügyi ál­lamtitkár — hivatalos láto­gatásuk második napján a világ egyik kereskedelmi és gazdasági központjának számító holland városban gazdasági kerekasztal-be- szélgetésben vettek részt. A tanácskozást Jacob Koos Andriessen gazdasági miniszter nyitotta meg, majd a magyar államfő szólt azokról a lehetőségek­ről, amelyeket hazánk a külhoni befektetőknek kí­nál. Hangsúlyozta, hogy hazánk stabil ország, a ma­gyar munkaerő jól felké­szült és kreatív, a bérviszo­nyok pedig a nyugatival összevetve kedvezőek. Ukrán gázgondok Az ipari üzemek felét leállították 6 Hatszázmilliárd tartozás Horvát-szerb összecsapás Belgrad (MTI) — A horvát hadsereg és a horvát földön egyoldalúan kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság fegyveres erői szerda hajnalban tűzpár- bajt vívtak a Zára vidékén, Si- benik térségében lévő Benko- vac és Skradin környékén — közölte a horvátországi szer- bek hírügynöksége, az Iskra, amely a krajinai fegyveres erők vezérkarára hivatkozott. Az Iskra összetűzésekről adott számot a Maslenicai­öböltől északra lévő Mali Alan hágó körül is. A muszlim el­lenőrzés alatt álló nyugat­boszniai Tuzla vidéke követ­heti a bihaci beékelődés példá­ját, és autonóm körzetnek nyilváníthatja magát — latol­gatta a Tanjug, és rámutatott: az északnyugat-boszniai Kra- jinában állomásozó első szerb hadseregcsoport Banja Luka-i székhelyű vezérkara egy Tuz- lában nyomtatott röplapból ju­tott ilyen következtetésre, amelyről lakosságcsere során elköltözött szerbek adtak szá­mot. A tuzlai autonomista tö­rekvésekről szóló híreket helyi muszlim tisztségviselők nem erősítették meg. A Tanjug szerint Fikret Ab- dic, a bihaci szakadárok veze­tője szerdán úgy vélte, hogy Alija Izetbegovic bosnyák el­nök állama Nyugat-Boszniá- ban szétzilálódott, s ugyanez történik majd Tuzlában és Bosznia-Hercegovinában. A pakisztáni hadsereg is segít a tegnap óta zajló általános választások megrendezésében. A katonák a szavazóurnákat juttatják el a szavazókörzetekbe AP-felvétel Ez év márciusában cikket írtam a Kelet-Magyaror- szágba az egészségügy anyagi helyzetéről, 13. havi fizetés (?) címmel. Ezt köve­tően a tv nyilvánossága előtt vitáztam dr. Szilassy Géza képviselő úrral, nyilvánva­lóan hiába. Nézzük, mi tör­tént azóta? Természetesen semmi, pontosabban szólva nagyon sokat romlott a helyzetünk. Az egészségügyben dolgozó emberek havi több ezer fo­rinttal kevesebbet keresnek azóta. Az úgynevezett belső helyettesítésből származó bért átcsoportosítja a kór­ház S3, havi fizetésbe. Más­ból nem tud fizetni. Mi he­lyettesítünk, többet dolgo­zunk, elvégezzük más mun­káját, és ezt a pénzt hívják 13 . havi fizetésnek. Tehát mi változatlanul nem-kapunk 13. havi bért, ugyanis nincs aki adja. Élet­be lépett a közalkalmazotti törvény egy része, csak azt tudnám minek, ugyanis 200 órává maximálja a túlórát, ha túl kell hogy lépjük, nem túlóradíj jár, csak legfeljebb ügyeleti díj fizethető. Ez ter­mészetesen kevesebb, mint a túlóradíj. így az egész egyszerűen röhej. Aki februárban mond­juk 14 ezer forintot kapott, az szeptemberben 10 ezer fo­rintot keres — több munká­ért. Ennyire, így becsül meg bennünket a társadalom, il­letve Surján úr, meg a poli­tikai vezetés. Amit az előbb 14, illetve 10 ezernek írtam, -az átlag, ennyit nem -keres senki, vágy többéi, vágy kevesebbet, de műszakban éjjel, karácsonykor, ügyelet­ben stb. igén. Igazat mondanak a bete­gek: a nővérek idegesek, fá­sultak, fáradtak, az orvosok küldözgetik a betegeket, ne ádj Isten, modortalanok. Négy év gimnázium, 6 év egyetem, kezdőbér havi 14 ezérforint. Ebből vegyen la­kást, alapítson családot. Vi­szont megkapja á mézet a madzagra rendesén. 6,81 százalék bérfejlesztést ka­pottá kórház (nem a minisz­ter kérte a költségvetéstől, ő Nemet támogatás magyar márkanévvel Budapest (ISB - R. S.) — A német mezőgazdasági mi­nisztérium anyagilag is tá­mogatja a magyar agrárium fejlődését — hallhattuk a Földművelési Minisztérium szerdai sajtótájékoztatóján. Szabó János német kollégá­jával —Jochen Borchert-tél — folytatott megbeszélé­seiről elmondta: konkrét összegekben ugyan még nem állapodtak meg, de bi­zonyos, hogy az aszálykárok megelőzési programját, a biokultúra elterjesztését, a borexport növelését és egy országos marketinghálózat kiépítését komoly pénzzel támogatják majd a németek. A földművelési miniszter megállapította azt is, hogy a német-magyar gazdasági kapcsolatok felhőtlenek, s Németország egyértelműen támogatja hazánk felvételét az Európai Közösségbe. A magyar mezőgazdasági mi­niszter a sajtótájékoztatón sajnálattal állapította meg, hogy az agrárium exportja jelentősen — mintegy 30 százalékkal—visszaesett az idén. Az eseményen szintén részt vevő német miniszter elmondta: magyarországi lá­togatása sorát meggyőző­dött arról, hogy a volt kelet­német tartományok és orszá­gunk hasonló problémákkal küszködnek. Éppen ezért a legfontosabb megoldandó feladatok egyike az, hogy a magyar termelők és élelmi­szerfeldolgozók alkalmaz­kodjanak a nyugat-európai fogyasztói igényekhez. J. Borchert véleménye szerint a nyugati piacokon csak ak­kor van esély a magyar ter­mékek eladási arányainak növelésére, ha minden tekin­tetben megfelelnek az EK előírásainak és védett ma­gyar márkanévvel jelennek meg a külföldi országok boltjaiban. Szóltam, mindhiába! Vélemény a 60 milliós végkielégítéshez 0 százalék bért és 0 százalék dologit kért.1) amit a pótkölt­ségvetésből kaptunk. Kiosz­tani 6,48 százalékot lehetett. Mellékesen szeptember 18- án érkezett meg kórházunk­ba a pénz, a dolgozóink még nem kapták meg, de a forin­tot már leértékelték 4$ szá­zalékkal. Ebben az évben ez az ötödik leértékelés volt, összesen 14,2 százalékos volt a leértékelés, mi 6,48 százalékot kapunk. Erre rá­jött a 13. havi bérfizetési kényszer, azt kétszer kell ki­gazdálkodni. (Először meg kell adni a TB-nek a tavaly megelőlegezett 13. havi fize­tést, meg ki kell termelni az ideit.) Jelentős jövedelemki­esés a borítékban, közalkal­mazotti törvény: nosza neki, kevesebbet kapunk! Leérté- kelgették a forintot, tehát is­mételten 7,72 százalékos veszteség. Az infláció 20-24 százalék, liszt, cukor, benzin majd a villany, energia, meg minden. Nyomor, kilátásta- lanság, méreg, düh, megalá- zottság. És mi van az élet másik, napos oldalán? Október 6- án megírta a Magyar Hír­lap: az Állami Vagyonkezelő Rt. négy vezető alkalmazott­ját elbocsátották. 60 millió forint végkielégítést kapott a négy — arra nyilván rászo­rult— vezető. A Jósa András Kórházban átlag 3300 ember dolgozik. Egy hónapra 57 millió forint a megemelt bérünk, ennyit keres az egész kórház A négy, a Vagyonkezelő Rt.-tői elbocsátott, ember végkielé­gítéséből bőven kifutná mindnyájunk 13. havi fize­tése. Igen, elégedetlenek va­gyunk, most még szólunk. Sztrájkolnunk kellene, de (még) nem akarunk: mi csak élni és dolgozni akarunk! Kellene viszont valaki, va­lamilyen szervezet, vezető, képviselő, vagy talán csak egy ember, aki belátja: az egészségügy katasztrófa felé rohan—hajtják, hecc élik— tenni kellene érte valamit. Dr. Mihályi József a baleseti sebészeti osztály dolgozója árak, miután Oroszország — Ukrajna egyetlen szállítója energiahordozókból — többet kért és kapott az általa expor­tált energiáért. Az ukrán ener­getikai minisztérium egyik il­letékese azt nyilatkozta, hogy az ország erőműveinek mű­ködtetéséhez szükséges üzem­anyagból igen kevés tartalék­kal rendelkeznek. A 3 milliós Kíjevben a gyárak felét már le kellett ideiglenesen állítani fű­tőanyag hiánya miatt. Az ukrán energiaínség oka az a 600 milliárd rubeles tarto­zás, amivel Kijev még mindig adós Moszkvának. szén és fűtőolaj érkezett Uk­rajnába. Á Reuter arról számolt be, hogy bár a tél az idén az átla­gosnál korábban köszöntött be Ukrajnában, nincs fűtés; az emberek vastag pulóverekben ülnek munkahelyeiken. 1■ Az ukránok, miként a volt Szovjetunió más köztársasá­gainak állampolgárai, koráb­ban soha nem foglalkoztak az energiaárakkal; a gáz és az áram lakossági fogyasztását az állam hatalmas összegekkel dotálta. Mára azonban meg­változott a helyzet: Ukrajná­ban lényegesen emelkedtek az Kijev (MTI) A gázzal és az elektromos energiával való takarékoskodásra szólította fel a lakosságot az ukrán komiány az orosz gázszállítás bizonyta­lanságai miatt. Kijevi illetéke­sek elmondták, hogy az ukrán főváros gázellátása veszélye­sen álaesony szinten van; Ki- jevben az ipar fele leállt. Az ukrán energetikai mi­niszterhelyettes a tévében azt nyilatkozta, hogy a köztársa­ság egész területén korlátozni kell az ipar energiafelhaszná­lását a negyedik negyedévben. Elmondta: a múlt hónapban a tervezettnél kevesebb gáz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom