Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-07 / 234. szám

12 Kelet-Magyarország 1993. október 7., csütörtök Közhasznú és egyetemes irodalom Vincze Péter j j jabb füzete jelent meg (_/ a nagykállói városi könyvtár helytörténeti soro­zatának. A kisvárdai peda­gógus-költő Kondor Jenő A félelem és a remény költésze­te címmel Ratkó Józsefről, életművéről, azt elemezve vetette gondolatait papír­ra. Ratkó József már negyedik éve halott. 1989. szeptember 13-án a szíve megszűnt do­bogni. Ratkó József első kö­tete 1956-ban Félelem nél­kül címmel jelent meg. S az utolsó 1986-ban. A kő alól című kötet volt. De alkotá­saival már nyíregyházi kö­zépiskolás korában jelentke­zett, s 1955-től irodalmi új­ságok közlik verseit. Kondor Jenő kilenc fejezeten keresz­tül elemzi s mutatja be Rat­kó életét és munkásságát. A Nagykállóért Alapítvány megbízásából megjelent al­kotás Ratkó költői és emberi életének hiteles dokumentu­ma. Verseinek elemzésén ke­resztül igazán még ma is élő­nek ismerhetjük meg Ratkót e munka alapján. Utolsó kö­tetét követően még tervekben gazdagon élt. Gyermekvers­kötetet tervezett. Ismertetőt kívánt írni megyénkről és Zemplénről, fiataloknak. De foglalkoztatta egy etikai munka, a Jóra vezérlő kala­uz megírása. Készen volt már a Szophoklész Antigo­néjának megmagyarításá- val. De mindezt a szétforgá­csolt szív már nem bírta to­vább. Kondor Jenő munkája Ratkó életművének ■— mely halálával nem zárult le — reális bemutatása. A kisvár­dai pedagógus-költő így fe­jezi be Ratkóról írt munká­ját: „Bár Ratkó József elha- jíthatóan, mint a kő, kivág- hatóan, mint a fal, Szabolcs- Szatmár-Bereghez kötődött, irodalmunk meghatározó, politikusán szót emelő költő­egyéniségévé vált, vállalta fogadott földjét, mert innen mérhette be legjobban az embert és tetteit, s itt és in­nen vált egyértelműen köz­hasznúvá és egyetemessé.” Bízunk abban, hogy a nagykállói városi könyvtár negyedik helytörténeti füzete ugyancsak közhasznúvá vá­lik nemcsak megyénkben, hanem azon túl is, tovább él­tetve Ratkó József munkás­ságát. Operettpódium Nyíregyháza (KM) — Igyekeznek megfelelni a kö­zönség sokoldalú érdeklődé­sének és igényeinek a nyír­egyházi Váci Mihály műve­lődési központ művelődés- szervezői. E szándéktól vezéreltetve szervezik meg az Operettpó­dium elnevezésű rendez­vénysorozatot, melynek ke­retében öt operett kerül szín­re a Miskolci Nemzeti Szín­ház művészeinek előadásá­ban. A nyitó darabot, Huszka Jenő: Lili bárónőjét október 11-én adják elő a nyíregy­házi művelődési központ­ban. A következő előadáso­kat — december kivételével — havonta egy-egy újabb alkalommal tartják meg. No­vemberben a Dankó Pista következik, majd januárban Zerkovitz Béla: A csókos asszony, februárban Lehár Ferenc: Vándordiák, már­ciusban ugyancsak Lehártól a Víg özvegy című operette­ket játsszák. Egy-egy előadásra külön- külön is kínálnak jegyeket a pénztári nyitvatartás ideje alatt: kedd kivételével na­ponta délután 3-tól este 7-ig. Akit azonban az összes elő­adás érdekel, kedvezőbb áron bérletet vásárolhat a so­rozatra. Kamara-premeier Az évad első bemutatójá­ra készülnek a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Krúdy színpadán. Mrozek: Tangó című komédiáját mu­tatják be a kamaraszínház­ban október 8-án este 7 óra­kor. A darabot Bodolay Géza m.v. állította színpadra. A szereplők: a felvételünkön látható Bede Fazekas Sza­bolcs és Szigeti András, to­vábbá Máté Eta, Bárány Fri­gyes, Szabó Tünde, Németh Zsuzsa, Gados Béla. Balázs Attila felvétele ELNÉZÉST. Lapunk teg­napi számában mutattuk be a közelmúltban Nyíregyházán látott Győri Balett egyik tán­cosát, aki Nyírkárászból in­dult, és ma már a világ leg­nagyobb színpadain is szere­pel. Sajnos, a cikkben a mű­vész neve tévesen jelent meg, amiért elnézést kérünk a táncművésztől, családjától, olvasóinktól. A táncművész neve helyesen: Demcsák Ottó. Születésnap a bábszínházban Az ország legrégebben működő együttese a határokon túli magyar pedagógusképzést is segíti Mező Éva Nyíregyháza (KM) — Az idén ünnepli negyvenötödik születésnapját a nyíregyházi Mesekert bábszínház, amely az ország legrégebben mű­ködő amatőr bábos együtte­se. A jelenleg tizennyolc ta­got számláló társulat vala­mennyi tagja a napi munka után indul a Kölyökvárba, s kezd hozzá a bábkészítéshez, a színpadi próbákhoz. Az 1945 utáni időszakban sűrűn megfordultak megyénk­ben a„kultúrbuszok”, melyek­kel színészek, zenészek, bá­bosok érkeztek, s léptek fel a rögtönzött színpadokon. Életre kél a Mesekert Ezeket az előadásokat látta meg Garai József nyugdíjas pedagógus, s Tőkei Károllyal együtt elhatározták, hogy heíyi pedagógusokból bábcso­portot alakítanak. így született meg a Mesekert bábszínház 1948-ban. Az első időszakban erősen éreztette hatását a poli­tika befolyása, az együttes szakkönyvek, módszertani út­mutatók nélkül dolgozott, mű­vészi bábjátszásról nemigen beszélhetünk. Az ötvenes években a Népművészeti In­tézet, majd az Állami Bábszín­ház megalakulása éreztette hatását vidéken is. Megjelen­tek az első bábos kiadványok, s megindult a bábművészek képzése. A műsoron főként olyan színpadra alkalmazott klasszikus játékok szerepel­tek, mint a Hófehérke, Csipke­rózsika, A három kismalac. A hetvenes években Bárdi Margit, a színház vezetője fel­ismerte, hogy pedagógia báb­játék nélkül művészi bábjáték nem létezik, ezért kezdemé­nyezésére 1976-tól elindultak az óvodai bábkísérletek, majd ezt a nyolcvanas években a bölcsődékre is kiterjesztették. Balázs Attila felvétele „műértés”, s a színházi kö­zönség nevelése. Előadások angolul, németül A születésnapra több megle­petést is tartogat a bábszínház. A jubileumi ünnepségre vár­ják azokat a volt tagjaikat, akik valaha játszottak a Mese­kertben, de meghívót kapnak a megyebeli bábosegyüttesek is. A szülinapra új darabokkal is készülnek: most próbálják A csodálatos nyúlcipő című me­sét, s felújítják az évekig nagy sikerrel játszott Mese a király­ról, aki elvesztette koronáját című darabot. A Kölyökvár földszintjén állandó bábkiál­lítás nyílik, ahol még ebben az évben egy nagyon fontos új program indul el. A bábszín­ház segíteni akarja az idegen­nyelv elsajátítását, ezért angol és német nyelven is tartanak majd előadásokat. Ehhez kap­csolódva szintén idegennyel­ven tartott kézügyesség-fej­lesztő foglalkozások is lesz­nek, melyeken a gyerekek a bábkészítéssel ismerkedhet­nek meg. Önfeledt játék a Mesekert bábszínházban A bábozás, mint komplex te­vékenység nagyban segíti az anyanyelv elsajátítását, a moz­gáskészség fejlesztését. Ered­ményesen használható a be­széd- és tartáshibák javításá­ban, fejleszti a gyerekek kre­ativitását, megtanít beillesz­kedni a közösségbe. A peda­gógiai bábjátékos módszertani műhely eredményes működé­se alapján a Mesekert elnyerte a Tiszántúli Bábjátékos Napok rendezési jogát, melyen az egész ország bábos szakembe­rei részt vesznek. Túl a határokon Az utóbbi időben sikerült a jól bevált programot határain­kon túl is népszerűsíteni, s a továbbképzésbe a kárpátaljai és a Szatmárnémetiben élő bá­bosokat bevonni. A sikeresen vizsgázott pedagógusokból Munkácson és Szatmárnéme­tiben is magyar nyelvű báb­színház alakult, amelyek azóta is eredményesen dolgoznak. A Mesekert bár szakmailag nagyon régen érett arra, hogy profi bábszínház legyen, ezt mégsem tudta elérni. Bárdi Margit ennek legfőbb okát az anyagi támogatás hiányában látja. A bábszínház megyeileg nem támogatott, pedig az évi 90-100 előadás mintegy hetven százalékát megyénk kisebb településein tartják meg. Igaz, hogy a városi ön- kormányzat rendelkezésükre bocsátja a helyiséget, de a színvonalas szakmai munká­hoz több pénz kellene. A báb­készítéshez szükséges anya­gok és a korszerű színpadtech­nikai eszközök beszerzése nem olcsó, s jó lenne néha vendégművészeket is hívni. Nagy gondot jelent, hogy a bábszínháznak nincs saját autóbusza, ezért a vidéki utak­ra kénytelenek azt bérelni, így viszont megnő az előadásért fizetendő díj is. Ilyen körülmények között nehéz a bábos-utánpótlásról gondoskodnia, hiszen fárasztó a munka utáni „második műszak”. Igaz, a bábos abban a pillanatban elfelejt minden nehézséget, amikor munkája eredményét viszontlátja a gye­rekek arcán. A kicsinyeknek a bábszínház az első színház az életében, itt kezdődik el a A biokémikus, a kutató A Nobel-díjas tudós az élet titkait a maga teljességében kutatta Hargitai János Nyíregyháza — Jóleső ér­zéssel töltött el, hogy N. Sza­bó József írásával szűkebb pátriánk is megemlékezett Szent-Györgyi Albert Nobel- díjas tudósról, születésének 100. évfordulóján. „A tudo­mányszervező és kultúrpoli- tikus” cím alatt megjelent íráshoz szeretnék néhány megjegyzést fűzni a tudós biokémiai tevékenységéről. Szent-Györgyi Albert bio­kémiai felfedezésekért kapta az élettani és orvosi Nobel-dí- jat. 1937 táján különösen a C- vitamin körüli kutatásokban fantasztikus versengés folyt az elsőségért. Addig még egyet­len amerikai születésű kutató sem nyert élettani vagy orvosi Nobel-díjat, ezért magasra csaptak az indulatok, amikor egy magyar kutató vitte el a pálmát, King és munkatársa Waugh orra előtt. Még ember­öltővel később is vádol­ták Szent-Györgyit prioritási problémákat emlegetve. Bár Szent-Györgyi Albert neve a C-vitamin kutatásától elvá­laszthatatlan, ő sokkal többet, sokkal nagyobbat alkotott. Az 1937. október 28-án Stockholmból küldött távirat­ból ez egyértelműen kiderül: „A Carolin Intézet tanári kara ma úgy határozott, hogy az idei élettani és orvosi Nobel- díjat Önnek ítéli oda azokért a felfedezésekrét, melyeket a bi­ológiai égés folyamata körül tett, különös tekintettel a C-vi- taminra és a fumarsav-katalí- zisre.” Ez teljesen egyértelmű indoklás. Egyébként is Szent Györgyi az élet titkait mindig a maga teljességében kutatta, a szerkezet és működés össz­hangját hangsúlyozva. Ezt a megközelítési módot közvet­lenül is tanulmányozhattam, amikor a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem Élettani In­tézetében a téma iránti ér­deklődésem és jószerencsém megnyitotta előttem a bioké­miai kutatások lehetőségét. A szegedi, debreceni és pécsi izomkutató iskolák ugyan kü­lön utakon, de Szent-Györgyi szellemében dolgozva, és gyakran módszereit is alkal­mazva váltak világhírűvé (Straub F. Brúnó, Guba Fe­renc, Ernst, Varga Emil stb.) De térjünk vissza az isme­retterjesztéshez. Kevesen tud­ják — pedig sok TIT tagtár­sam lehetne rá büszke —, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-előadása társulatunk 1937. november 27-i rendez­vényén hangzott el először. Ez volt a főpróbája a december­ben Stockholmban megtartott A biológiai égések mechaniz­musa című nagysikerű előadá­sának. A modem biológia iránt érdeklődőknek még ma is tiszta szívvel ajánlhatom a Természettudományi Közlöny (ma: Természet Világa) 1937. decemberi számában megje­lent Nobel-előadást. Természetesen ma már tan­könyvi anyag a Nap sugárzási­energia (fényenergia) kémiai energiává való átalakításának biológiai mechanizmusa, is­mertek a sejt energianyerésé­nek oxido-redukciós folyama­tai, és a biológiai oxidáció sok lépésből álló körfolyamata a citrátkör, amelyet felfedezői­ről Szent-Györgyi-Krebs-cik- lusként emlegetünk. Amiért mégis ajánlom e cikk újraolva- sását, az a tudós Szent-Györ­gyi Albert portré teljessége: a nagy tudás, a szerénység, a le­nyűgöző stílus és végül, de nem utolsósorban a nagy felfe­dezőkre jellemző kivételes in­tuíció képesség. Azzal, hogy a biológiai kutatásokat a proto­nok és elektronok szintjéig mélyítette anélkül, hogy az életet hordozó biológiai struk­túrát és lényeget elveszítette volna, hosszú távra megala­pozta a biokémia fejlődési irá­nyát és jövőjét. Színházi napközi Nyíregyháza (KM) — Éveken át az egyike volt a legnépszerűbb bérleteknek a Kiss Manyi bérlet a nyír­egyházi Móricz Zsigmond színházban. A közönség- szervezők ezt a bérletet el­sősorban a (fiatal, kisgyer­mekes házaspároknak aján­lották, hiszen megoldották azt, hogy amíg a szülők a színházi előadást nézték, az idő alatt a kisgyermekekre szakképzett gondozók felü­gyeltek, vigyáztak a csöpp­ségekre. Jelenleg is élhetnek a szülők ezzel a lehetőséggel, a Kiss Manyi bérlet tulajdo­nosainak gyermekeire ezu­tán is vigyázni fognak. Ér­vényes ez az október 9-én este 6-kor kezdődő előadás­ra is, amikor Shakespeare: Othello-ja kerül színre. Azok a nézők, akik gyer­meküket az előadás ideje alatt felügyelet alá kívánják helyezni, nyugodtan ma­gukkal vihetik őket. A változás mindössze annyi, hogy nem a korábbi helyen, a közeli iskolában lesz a színházi „napközi”, hanem a színház épületében várják a gyerekeket, ahol gondozónői ügyeletet tar­tanak. KULTÚRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom