Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-04 / 231. szám
]2 Kelet-Magyarország IKBKtttNkHHHHI KULTÚRA 1993. október 4., hétfő Nyíregyházi színház-centenárium Nyíregyháza (MTI) — Százéves lesz hamarosan a nyíregyházi színház. Meg- építtetését 1893-ban nem a város, hanem a polgárság egy része vállalta. A szervező Somogyi Gyula, a település első közjegyzője és Kubassy Gusztáv ékszerész volt, s ők ajánlottak fel telket is az építkezéshez; a költségeket részvények kibocsátásával teremtették elő. A színház terveit Alpár Ignác építész készítette, aki a nyíregyházi megyeházát és a város központi evengé- likus iskoláját is tervezte, így kézenfekvő volt, hogy őt bízták meg. Minden bizonynyal igaz az a ma is élő szóbeszéd, hogy Alpár irodájában éppen volt egy kész színházi terv az egyik tengerparti városka részére, s a sietős nyírségi szervezkedők kapva-kaptak azon. 1893 júliusában ki is írták az építési versenytárgyalást, s a nyertes, a híres helyi vállalkozó Vojtovics és Barzó cégnek hat hónapos határidőt adtak a munkára. Az építők teljesítették a feladatot, s 1894. február 6-án megnyílt a nyíregyházi kőszínház. A gyönyörű épületben — melyet 1960-ban korszerűsítettek — közel kilenc évtizedig vendégművészek léptek fel, majd 1981-ben megalakult a város önálló társulata. A színházi centenáriumról október 30-án emlékeznek meg Nyíregyházán, ahol kiállításon mutatják be a nyírségi teátrum egy évszázados tárgyi emlékeit. A most alakuló helyi művészkör évfordulót ünneplő rendezvényén lesz továbbá színész-közönség találkozó, irodalmi est és koncert is, valamint egy premier: a társulat ekkor mutatja be O' HirsonSchwarz- Emőd: „Pippin” című zenés játékát. A Móricz Zsigmond Színház százesztendős épülete Bakti Károly grafikáján Balázs Attila reprodukciója Magyar osztály Huszton Huszt, Nyíregyháza — A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége huszti alapszervezetének az elnöke, Udut Sándor hozta a hírt az örömteli eseményről: negyvennyolc évi szüneteltetés után az idén először sikerült magyar osztályt szervezni a huszti 1. számú középiskolá-ban. Az ukrán közoktatási törvény rendelkezéseinek értelmében nemzetiségi osztályt már nyolc tanuló jelentkezése esetén lehet indítani, s mivel náluk ennél többen nyilvánították ki szándékukat — nevezetesen: magyar nyelven tanulni —, létrehoztak egy tizenöt fős tanulócsoportot. Udut Sándor — aki egykor maga is a helybeli iskolában tanult, majd ott dolgozott a politechnika tantárgy oktatójaként — elmondta: ez idáig az ezres tanulólétszámú intézményben csak ukrán osztályok voltak. (Igaz, 1939-től 44-ig működtek magyar oktatási nyelvű csoportok, de őket a szovjet rendszer megszüntette.) Jelenleg a magyarul tanítás és tanulás személyi feltételei az iskolában megvannak, és úgy tűnik: a gyermeklétszám utánpótlásával sem lesz gond, hiszen a huszti óvodákban immár öt csoportban magyar nyelven foglalkoznak a gyermekekkel. — Reneszánszát éli mifelénk a magyar nyelvhasználat — említette a nyugdíjas pedagógus —, még arra is tudok nem egy példát említeni, hogy ukrán és ruszin gyerekeket akarnak a szüleik a magyar osztályba beíratni. A hároméves előkészítő munkánk — tette hozzá — most érett be, csak hát a tárgyi feltételeinkben is előbbre kellene lépnünk. Tankönyvekre, segédletekre, szemléltetőeszközökre egyaránt szükségünk lenne. Ezért kérjük az anyaország intézményeit — iskolákat, óvodákat —, ha valamiből számukra nélkülözhető fölöslegük van, küldjék el Husztra. (Cím: Udut Sándor, Huszt, Druzsba utca 6. Tel.: 3816) East-West Jazz Nyíregyháza (KM - K. J.) — A nyíregyházi városi művelődési központban október 9-én, 19 órai kezdettel láthatják a szép és változatos dinamikájú táncok, a látványos koreográfiák kedvelői az East-West Jazz Tánc- együttes műsorát. A EWJT olyan táncstílust alakított ki, amelyben az érzéseken alapuló mozgások vannak túlsúlyban. Felhasználják a musical, a néger, a jazz-tánc, az afro és a folklór (magyar, spanyol, stb.) tánc- és mozgáskultúra elemeit. Két részből álló programjukban bemutatnak — többek között — funky- dance-t, argentin tangót, mambót, show-táncot, és teszik mindezt kitűnő szerzők zenéjére. Kárpát-medencei oktatási fórum Baktalórántháza, Nyírbátor (KM - K. J.) — A bak- talórántházi Regionális Köz- művelődési Központ — a művelődési tárca Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztálya, valamint az Országos Közoktatás Szervezési Intézet támogatásával — megrendezi a Kárpát-medencei Magyarság II. Közoktatási Fórumát. Az ötnapos — október 10- én kezdődő — konferencia résztvevői a kisebbségi oktatás nemzetközi és nemzeti hátterének jogi szabályozási és gyakorlati kérdéseit fogják megvitatni. A tanácskozássorozat — melynek helyszíne a nyírbátori polgármesteri hivatal díszterme lesz — megnyitóját október 11-én, 9 órakor tartják. Ezen a napon kapnak szót a környező országok tanügyi vezetői, hogy — többek között — beszámoljanak az állami és kisebbségi oktatásért felelős tanügyi szervek munkakapcsolatáról, a kisebbségi oktatás autonómiájának helyzeVéget ért a délutáni pihenő a mezővári (Kárpátalja) óvodában A szerző felvétele téről az állami oktatásügy keretein belül. A délutáni programban a nyugat-európai kisebbségi szervezetek delegáltjainak előadásai hangzanak el, majd 18 órától a református templomban a nyírbátori Tinódi Kórus és Nagy Csaba tárogatóművész hangversenyét élvezhetik a fórumra érkezett vendégek. A határon túli magyar pedagógusszövetségek képviselői október 12-én tartanak előadásokat és korreferátumokat, 13- án pedig — 9 órától — a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, dr. Töttössy Istvánná fogja taglalni a kisebbségi oktatás autonómiájának problematikáját a közoktatási és a kisebbségi törvények tükrében. A tanácskozás három szekciójában szó lesz a határon túli magyar pedagógusok hazai továbbképzésének gyakorlatáról; a művelődési anyag kiválasztásának alapelveiről a határon túli magyar iskolákban, valamint a pedagógiai szolgáltatások és a tanügyirányítás autonómiájáról. A Kárpát-medencei Magyarság II. Közoktatási fóruma október 14-én délelőtt — megfogalmazva állásfoglalását — fejfezi be munkáját. A tanácskozáshoz kapcsolódó rendezvényként nyitják meg október 10-én, 18 órakor a nyírbátori polgármesteri hivatal dísztermében Szejke Vilmos erdélyi festőművész kiállítását. A szeretet tudatos hírvivői A messengerizmus nemcsak a festészetben, minden emberi cselekedetben megnyilvánulhat Bihari Levente „Üzenet egy Dali-kép hatására” című olajfestménye Amatőr felvétel Dankó Mihály Nyíregyháza (KM) — A művészetekben, így a festészetben is folyton változnak az irányzatok. Új és új stílusok tűnnek fel. A kor, az ízlés, a technika, a festés „érése” mind elősegítik a változásokat. A művészember sohasem elégedett, keresi az új formát, szeret kísérletezni, egyedit, de mégis örököt alkotni. A fenti gondolatok egyfajta bevezetőül szolgáltak abban a beszélgetésben, amelyet Bihari Leventével, Bihari Csongorral és Mónos Jenővel folytattam nemrégiben Nyíregyházán, a DOTE Egészségügyi Főiskolán nyílt kiállításuk megnyitója után. Téma akadt bőven: a festők személye, munkájuk és az általuk elindított új irányzat. Szép, harmonikus, közérthető képek — Siófoki festőkként örömmel jöttünk Szabolcsba. Azonkívül, hogy sok barátunk él itt, rokoni kapcsolatok is fűznek bennünket, pontosabban kettőnket a megyéhez, hisz édesapánk újfehértói születésű — kezdte a bemutatkozást Levente, aki a csoportban egyfajta szószólói szerepet is betölt. — Sokan felkapják a fejüket, amikor irányzatunkról, a messengerizmusról hallanak. Engem a nonfiguratív és az absztrakt festészet sohasem vonzott. Meggyőződésem, hogy amit ki akarunk fejezni, azt csak a legprecízebb aprólékossággal, mesterségbeli tudással tudjuk megvalósítani. Sok hagyományos próbálkozás után 1990-ben alakították meg a Messenger-csopor- tot, aminek annak idején úgy határozták meg a lényegét, hogy szép, harmóniát és békét sugárzó, közérthető képeket akarnak festeni. Levente ezt egy erről írt tanulmányában meg is fogalmazta. Eszerint „A messengerizmus nem más, mint tudatosan hirdetni a sze- retetet, a szépet, a békét, a harmóniát. Maga a kifejezés hírvivőt jelent, aki az én értelmezésem szerint a jó hírt viszi. A biológiából ismert Messenger RNS nélkülözhetetlen és jó az élet számára, ugyanígy a messengerizmus is nélkülözhetetlen a szellemi élet fejlődéséhez.” Messenger zene, irodalom, tudomány — Messenger-alkotások létrehozásában részt vesz a tudat, a tudat alatti, az érzelem és maga a fizikális valóság — vette át a szót a testvér, Csongor. — A tudat az, ami emberi alkotássá teszi a képet. A tudat alatti az a rejtett, sokszor a művész által sem ismert valóság, melyet a képen kifejez. Az érzelmi megjelenítés magában foglalja, hogy a festő kellemes érzéseket közvetít. A fizikai valóság maga a kép megalkotása, technikai felkészültség, egyszóval maga az alkotás. Természetesen messenge- rista nemcsak a festészet lehet, hanem minden emberi cselekedet. A zenében, az irodalomban, de még a tudományos kutatásban is, annak nyilvánosságra hozatalában, a szeretet kifejezésre juttatása jelenti a messengerista szemléletet. A régi festő nagyságok közül rám a legnagyobb hatást Dali munkássága tette — folytatta Levente. — O jegyzi meg egy helyen „Bár csak olyan erős lenne benső világunk, hogy át tudná alakítani külső világunkat!” Nálunk nagy szerepet kap ez a belső világ. A messengerista módszer alapvetően a jóból indul ki. Mivel az egész Universum ősi, egyedüli létbentartója nem a pusztítás és a nihil, hanem az építő, a harmóniát és békét tartalmazó szeretet. Ebből következik, hogy a szeretet is képes a világot átalakítani. Ebben komoly szerepet kaphat a hit, Isten és Jézus. — A társaságunknak eddig számtalan tagja volt, jómagam is csak később csatlakoztam a csoporthoz, de mára csak hárman maradtunk — kapcsolódott a beszélgetésbe a Várpalotán élő Mónos Jenő. — A távozók nagy része nem tudott azonosulni a munkánkkal. Ki érdeklődésből, ki érdekből jött hozzánk. így természetes volt a lemaradásuk. Nem a műkritikának festenek — Nincs szándékunkban senkit sem kérni, hogy fogadjon el bennünket, legyen társunk. Viszont bárkit, aki szívesen fejtené ki szeretetét mások javára, barátunknak tekintünk. Hogy milyenek a képeink? Az ember bensőjében olyan élmények jelentkeznek, melyek mélyebbek, stabilabbak az ún. tudat alatti ösztönéletnél, s ezek vetülnek ki képek, jelképek formájában. Például a hegyek, a nap, a hold, a piramis, a kereszt, a sárga, a zöld. Az utóbbi domináns szín a munkáinkban, mert ez fejezi ki az életet, a békét, a nyugalmat. A tudati tapasztalati képeink főleg a kritikai műveinken láthatók. Egy messengerista' kompozíció nemcsak misztikus vagy szürrealista lehet. Egy tájkép, egy csendélet is kifejezheti azt az örömöt, megelégedettséget, amit a művész számára jelent a természet látványa. Fenntartjuk a lehetőségét annak is, hogy — képeinket látva — mindenki szabadon gondolkodjon, fantáziádon, érezzen. A köznapi emberhez akarunk szólni, nem a szakmának és nem a műkritikának festeni. Ezért vállalkoztunk arra, hogy ilyen messzire eljöjjünk. Hírt viszünk, s remélem jót — fejezi be hangos gondolkodását Levente.
