Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-04 / 231. szám

1993. október 4., hétfő GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 Kemence mellett — fázósan Az üzem eladása mintaszerűen történt • 200 millió megmaradt • Nyugtatják magukat Képünkön a csengeri üzem, amelynek új tulajdonosa Vass József Elek Emil felvétele Csenger, Mátészalka (KM - G. B.) — Elkelt a Mátészal­kai Sütőipari Vállalat Csen­geri Üzemegysége is a kötele­zően végrehajtandó sütőipa­ri privatizáció során. Hu­szonnyolc dolgozó úgy érzi Csengerben, hogy ha aláír az új tulajdonosnak, úszik az eddigi munkaviszony után nekik járó pénz, a végkielé­gítés. Legalábbis ez derül ki abból a névtelen levélből, amelynek papírra vetője szerkesztőségünk segítségét kéri igazuk megtalálásában, de mint írja, félelmében nem mer a nyilvánosság elé állni. „A csengeri sütőipari üze­met is felajánlotta a mátészal­kai központ eladásra. Egy éve folyik a tárgyalás, több jelent­kező is volt rá. A 28 dolgozó mindebből semmit sem tudott, csak a főnökség, aki viszont mélyen hallgatott. A legkisebb pékség Szeptember elsejétől már új tulajdonosa van az üzemnek. Nekünk persze mindegy, hogy ki csak fizesse ki a bérünket. Az áthelyezést akarják velünk aláíratni, de szerintünk ez nem jogos, mert a dolgozók részére végkielégítés járna. Miért nem mond fel a Mátészalkai Sütői­pari Vállalat a dolgozóknak? Mert akkor fizetni kellene?... Már úgy érezzük magunkat mint a rabszolgák, akiket ad- nak-vesznek.” — írja többek között a névtelen levélíró. Az igazság kiderítésére a legilletékesebbhez, a vállalat privatizációjának levezénylé­sével megbízott igazgatóhoz, Gots Józsefhez fordultunk Má­tészalkán. / — Az Állami Vagyonügy­nökség rendezi a sütőipari vál­lalatok privatizációját. A má­tészalkai központú vállala­tunknak két évvel ezelőtt, a „magánosítás” kezdetén 10 üzeme volt a térségünkben. Ezekből a legkisebb péksé­geket az ÁVÜ utasítása szerint meg kellett hirdetnünk eladás­ra. Nagy nehezen, a vagyon­ügynökség versenyeztetési szabályzatának megfelelően augusztusban végre sikerült értékesíteni a meghirdetett áron a baktalórántházi, kölesei és a rozsályi üzemeket. □ Miként került eladásra végül a csengeri üzem is? — Ehhez ismemi kell a pri­vatizációs tervet, amit már az ÁVÜ hajtat végre velünk. A menetrend szerint először te­hát értékesíteni kellett a 16 óránként 10 tonna kapacitás­nál kisebb üzemeinket. A megmaradt vállalati magnak pedig részvénytársasággá kel­lett alakulnia. Ez történt meg a napokban. A 200 milliós meg­maradt állami vagyonnal, amelyet a két mátészalkai, a nyírbátori, a vásárosnaményi, a fehérgyarmati és a tarpai üzem képvisel, egy állami tu­lajdonú rt.-t hoztunk létre. A következő lépés az lesz, hogy az ÁVÜ a részvények bizo­nyos hányadának eladásával vegyes tulajdonúvá alakítja ezt az rt.-t. Jelentős részvény- csomagot egy még kialakulás­ra váró konzorciumnak hirde­tik majd meg, amelynek tagjai lehetnek a vállalat dolgozói, a vállalati menedzsment és kül­ső befektetők. Száz embert hirtelen elengedtek □ Az előbbi kérdés még mindig fennáll! — A csengeri üzem értéke­sítéséről akkor döntött a va­gyonügynökség, amikor a pi- lótakeksz-üzemünkből töme­ges elbocsátásra került sor a Győri Keksz és Ostyagyár új tulajdonosának a mátészalkai kekszgyártást leállító döntése miatt. Ebből az üzemből 100 embert kellett hirtelen el­engedni, ami a fele volt a vál­lalatunk által egy év alatt elbo­csátott dolgozói létszámnak. Azért, hogy tisztességesen tel­jesíteni lehessen a kollektív szerződésben foglaltakat és ki lehessen fizetni az elbocsátot­tak részére a végkielégítése­ket, pénzzé kellett tenni a so­ron következő legkisebb üze­met. Ez volt a csengeri péksé­günk, amelyet úgynevezett „eszköz eladásként” engedte értékesíteni az ÁVÜ. □ Mennyiért és milyen felté­telekkel sikerült eladni? — Mint valamennyi kisüze­münk eladásánál, itt is alapelv volt, hogy „jogutódlással” ér­tékesítettük. Ez azt jelenti ma­gyarul, hogy át kellett venni az új tulajdonosnak az üzem dol­gozóit, még a táppénzen lévő­ket is, mégpedig a vállala­tunknál érvényben lévő kol­lektív szerződéssel együtt. Ez azzal jár többek között, hogy ha később létszámot építene le, a végkielégítést ki kell fi­zetnie. — Egyébként elmondha­tom, hogy Csengert mintasze­rűen sikerült átadni az új tulaj­donosnak. Két vételi ajánlat érkezett az üzemre, amelynek 8,5 millió a vagyonértéke. Az egyik a Csenger ÁFÉSZ-é volt, amelyik 10 millió forin­tot ajánlott, a másik Vass József helybeli vállalkozóé, aki 12 milliót kínált. Az ÁVÜ nyilván a magasabb összegű ajánlatot fogadta el. Az új tu­lajdonos még azt is felajánlot­ta a dolgozóknak, hogy tulaj­donrészt vásárolhatnak az üzemből. Én megnyugtatónak látom a csengeriek helyzetét. Kedvező végkifejlet □ Ha már itt tartunk. Mi lesz a vállalat megmaradt „magjával”, az rt.-ben dolgo­zók további sorsa? — Bizakodó vagyok, bár az utóbbi időben mintegy 25 új magánpékség települt a válla­latunk térségében, ami bizony konkurenciát jelent. Ez kicsit megrengette az egyébként so­ha nem veszteséges sütőipari cégünket, de így is meg tu­dunk élni a vetélytársak társa­ságában. A privatizáció során szeretnénk, ha a dolgozók és a vezetés részvényeseivé válhat­nának a cégnek a munkaválla­lói részvényprogram és a me­nedzsment kivásárlás révén, amihez a sütőipar esetében igénybevehető az Egziszten­cia-hitel is. Kis félelem azért van bennünk, hogy ez a szán­dékunk sikerül-e végül, vagy idegen befektetőé lesz a cég. Bízunk a kedvező végkifejlet­ben, de akárhogy is alakul, az­zal nyugtatjuk magunkat, bár­ki legyen is a tulajdonos, an­nak hozzáértő pékekre és egyéb szakemberekre szüksé­ge lesz. Léalmával megrakott teherautók, pótkocsik állnak hosszú sorban az apagy-meleghegyi léüzem bejárata előtt. Várakozási idő: 1-3 nap! Harasztosi Pál felvétele Amerikai exportstratégia Washington (MTI) — Az amerikai elnök szerdán új ex­portstratégiát hirdetett meg annak érdekében, hogy az Egyesült Államok az ezredfor­dulóra évi 700 milliárd dollár­ról kétezermilliárdra növelje kivitelét — jelentették a hír- ügynökségek Washingtonból. Bili Clinton kormányzata ennek keretében engedélyezte olyan élenjáró technológiák, mindenekelőtt számítógépek és távközlési berendezések külföldi értékesítését is, ame­lyeket eddig COCOM-listán tartottak, és nem forgalmaztak a volt Szovjetuniónak és a töb­bi szocialista országnak. A hi­degháborús korszakon túllép­ve amerikai részről megszün­tetik a kiviteli engedélyek rendszerét minden olyan szá­mítógépre, amelyiknek a tel­jesítménye nem múlja felül a másodpercenkénti 194 millió műveletet (MTOPS). Az in­tézkedésből viszont kiderül, hogy az ennél nagyobb kapa­citású berendezések esetében változatlanul érvényes a kivi­teli tilalom. Washington Ja­pánnak is javasolja, hogy libe­ralizálja az 500 MTOPS szá­mítógépek exportját. Az Egye­sült Államok ezzel módosítani akarja a „szuperszámítógé­pek” kategóriájának küszöbét, és 195-2000 MTOPS közötti sávra emelni azt. Szigorú kor-* látozásokat és embargót csak azokkal az országokkal szem­ben akarnak fenntartani, ame­lyek nem csatlakoztak az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi egyezményhez, il­letve amelyeket terrorista ka­tegóriába sorolnak: Irakkal, Iránnal, Szíriával, Líbiával, Észak-Koreával, Vietnammal és Kubával szemben. Gondban a FIAT Milánó (MTI) — Válsá­gos pillanatokat él át a FIAT, az olasz ipar büszke­sége, Giovanni Agnelli biro­dalma — jelentette az AFP Milánóból. A gépkocsitól a repülőgépig mindent gyártó torinói művek ráfizetésessé vált, és a deficit kiküszöbö­léséért a 72 éves Agnelli el­nök, a FIAT fő részvényese kénytelen volt bevonni négy európai részvényest, két olaszt, egy németet és egy franciát. A két olasz részvényes a Mediobanca állami-magán vegyesvállalkozás és a Ge­nerali biztosítótársaság. A németek részéről a Deutsche Bank kapcsolódott be, a franciák közül pedig az Al- catel-Alsthom ipari csoport. A részvénypakett 30 száza­lékát szerezték meg együtt. Olaszországban nagy fel­tűnést keltett a bejelentés, hiszen eddig abban a hitben éltek, hogy az Agnelli család az ipartól a felső pénzügye­kig, sőt a politikáig is „biro­dalmi helyzetben” van. Ta­valy még negyvenmilliárd dolláros forgalmat bonyolí­tott le a FIAT, s az idén is hasonló értékűre számít. Az elnöki tisztséget 1966 óta betöltő Agnelli kijelen­tette: „A FIAT rendkívüli méreteket öltő konjunkturá­lis válságot él át. Ez kifeje­ződik a vállalat irányításá­ban, szervezetében, a beru­házásokban, a termelőesz­közök felújításában és a ter­mékszerkezetben egyaránt”. Közölte, hogy 1993 első negyedében kb 300 milliárd lírás veszteséget szenvedtek, beszűkültek piacaik, s a má­sodik félévben sem számít­hatnak javulásra. Egyidejű­leg el is adósodtak. Az idén tízezermilliárd lí­rát kell kutatásra, fejlesztés­re és új berendezésekre for- dítaniok, s ezért volt szüksé­gük „friss pénzre,,. A négy részvényes bevonása követ­keztében Agnellinek az ed­digi 39 százalék helyett 33 százalék marad a részvény- pakettből. Nagy döntéseiben az igaz­gatótanács hét tagjára szá­míthat az eddigi kilenc he­lyett. Mindazonáltal meg­hosszabbították mandátumát a vállalat élén 1996-ig, jólle­het úgy volt, hogy a jövő év júniusában feláll elnöki szé­kéből. Keleti piacon a nagykőrösi konzerv Nagykőrös (MTI) — A volt szovjet piac elvesztése igen érzékenyen érintette a Nagykőrösi Konzervgyárat, amely termékeinek nagyobb hányadát keleti szomszé­dunkhoz szállította. Most in­tenzív kereskedelmi munká­val igyekszik visszajutni az utódállamok fogyasztókö­zönségéhez. Tekintve, hogy az orosz és ukrán megrendelők többsé­ge devizagondokkal küszkö­dik, egyelőre magyar impor­tőrök közbeiktatásával oly­képpen szervezik a kereske­delmi ügyleteket, hogy az orosz bútort, szenet, fát vagy más nyersanyagot vásároló magyar cégek által kifizetett forint egy részén az orosz vállalatok nagykőrösi ubor­ka, őszibarack, körtedzse- met, konzervet vesznek. Ed­dig csaknem 100 millió fo­rintos üzletet bonyolítottak már le így. Biztató jel, hogy valutás üzletkötésre is van már pél­da, legutóbb 98 ezer dollár­ért rendelt egy orosz külke­reskedelmi cég zöldborsót Nagykőrösről. A pénzt ame­rikai bankon keresztül előre átutalták a konzervüzemnek, s ennek ellenébe a szállít­mányt már útjára is bocsá­tották. Jelenleg a gyárban alma-, paradicsomsűrítményt állí­tanak elő, 40 vagonnyi zöld­babot is tartósítanak; várha­tóan e termékek egy része is az ukrán és orosz piacra ke­rül. Árfolyamok_______________________ Tőzsde ■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Index október 1.: 1113,74 (+20,89) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. október 1. Valuta Deviza Kanadai dollár 72.60 74.00 73,15 73,49 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 323,74 329,24 337,62 339,00 Német márka 59,25 60.21 5936 59,80 Angol font 144,69 147,49 145,77 146,47 Noivég korona 13,53 13,77 13,62 13,68 Ausztrál dollár 6257 63.81 63,20 63,50 Olasz lírai 1000) 60.74 62.02 61.16 61.48 Belga franki 100) 274,66 279,32 275,26 276,42 Osztrák sc.(lOO) 842,50 856,10 846.82 850,22 Dán korona 14,64 14,90 14.74 14,80 Port. esc.(lOO) 57,46 58,56 57.80 58.08 Finn márka 1657 16,97 16,66 16,76 Spanyol pes.(lOO) 73,38 74,90 73,71 74,09 Francia frank 16,98 17,26 17,07 17,15 Svájci frank 67,82 68,90 68,11 68,39 Holland forint 52,70 5356 53,04 53,26 Svéd korona 11,90 12,16 11,98 12,04 ír font ' 13858 141,18 139.45 140,09 USA dollár 96,97 98,53 97.64 98,04 Japán jen (100) 91,30 92,50 91,85 92,15 ECU 112,31 114,27 113,02 113,52

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom