Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-19 / 244. szám

Kelet-Magyarország 9 19«. Október 19., kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Ötven hónap alatt 32,5 milliárdért 43 kilométernyi autópályát építenek Budapest (ISB - R. S.) — Hétfőn elkezdték, két év múlva pedig befejezik az M1 -es autó­pálya Győr és az osztrák határ — Hegyeshalom — közötti szakaszának építését. A Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium, valamint az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. közötti szerző­dés értelmében 43 kilométer­nyi, négysávos autópályát kell építenie a munkálatok kivite­lezésével megbízott Strabag Ausztria magyarországi vál­lalatának a Strabag Hungária Kft.-nek. Az Ml-es kivitelezé­sének megkezdését ünnepé­lyes alapkőletétel és sajtótájé­koztató előzte meg. A budapesti sajtótájékozta­tón a Strabag Hungária ügyve­zető vezérigazgatója elmond­ta: az Ml-es építését ’95 végé­re fejezik be, s ezután hozzá­kezdenek az Ml5-ös autópá­lya szlovák határig tartó sza­kaszának kivitelezéséhez. Ez utóbbi utat ’97 utolsó hónap­jaiban vehetik birtokukba az autósok — tudtuk meg Pados Zoltántól. Az Ml-es finanszí­rozási hátteréről kiderült, hogy több francia és külföldi, illetve hazai bank is részt vesz benne, s a befektetett részvénytőke megtérülését, valamint a hite­lek törlesztését az autópálya bevételekből reméli a 35 éves üzemeltetési jogot kapott kon­cessziós társaság. A pálya használati díját ma ugyan még nem lehet fillérre megmondani, de Pados Zoltán szerint leg­alább 350 forintba kerül egy­szeri használata. A koncesszi­ós idő végén pedig az autópá­lyák visszakerülnek az állam tulajdonába. A két autópálya építését szinte teljes mérték­ben magyar vállalatok végzik, csupán a kapukat és az auto­matikus díjbeszedő berende­zéseket szállítja francia cég. Az autósok az Ml-es pályadí­jat egyszer fizetik meg, durván az út felénél található kapunál. Kérdésünkre válaszolva Pados Zoltán elmondta: jóllehet a magyarországi közúti forga­lom négy év óta folyamatosan csökken, mégis azt remélik, hogy a Bécs-Budapest autó­pálya hazai szakasza meghoz­za a remélt hasznot. Igaz, a koncessziós társaság számítá­sai szerint csak 2003 után hoz nyereséget befektetésük. Az ügyvezetőtől megtudtuk, a ter­vezett 350 forintos díj össz­hangban van a nemzetközi árakkal, s úgy vélik, az ezen a szakaszon közlekedő fizetőké­pesebb autósok nem sokallják majd az összeget. Összehason­lításképpen Pados Zoltán el­mondta: a szlovák határig épí­tendő pályát önmagában már nem vállalták volna, hiszen ezen a szakaszon egészen más a forgalom összetétele. Az ügyvezető éppen ezért úgy véli, más autópályák építésére már nem lesz könnyű koncesz- szorokat találni, s ezért az államnak is komoly összeget kell szánnia az újabb infra­strukturális beruházások tá­mogatására. A két autópálya teljes épí­tési költsége meghaladja a 32 milliárd forintot, s az összeg 40 százalékát nemzetközi hite­lekből fedezik. A teljes összeg 20 százalékát a konzorcium jegyzett tőkéjéből, míg 40 szá­zalékát banki kölcsönökből és kötvénykibocsátásokból kí­vánják megszerezni. Pados Zoltán álláspontja szerint a nemzetközi befektetők érdek­lődése azt mutatja, hogy bíz­nak az ország gazdasági fejlő­désében, s remélik, kihelyezett pénzük is megtérül. Az ügyve­zető reagált a környezetvédők aggodalmára is: elmondta, a vadcsapások vonalán alaguta- kat építenek az autópálya alatt, s lehetővé teszik a békacsapá­sok vonalának járhatóságát is. A Hegyeshalomig tartó au­tópálya ausztriai folytatásának építése folyik, így a magyar szakasz a kész osztrák sztrádá­hoz kapcsolódik két év múlva. Tízezer címszóban a kilencvenes évek környezeti állapota Budapest (ISB - D. Á.) — „Bátorligeti ősláp Természet- védelmi Terület: védett terület Nyírbátor és Aporliget közsé­gek határában, a román határ közelében: területe 53 ha, a védetté nyilvánítás ideje 1950. Az Alföldhöz képest különle­gesen hideg és párás mezokli- mája olyan körülményeket alakított ki, hogy itt fennma­radtak az utolsó eljegesedés és az azt követő posztglaciális időszakok ma inkább magas- hegységekben élő növény- és állatritkaságai...” íme egy címszó a tízezerből, és egy részlet az alatta lévő szövegből a most megjelent Környezetvédelmi Lexikon­ból. Ismét maradandó művel rukkolt elő az Akadémiai Ki­adó, hiszen nemzetközi tekin­tetben is példa nélküli vállal­kozás volt a kétkötetes Kör­nyezetvédelmi Lexikon meg­szerkesztése. Mint a kiadó igazgatója Zöld Ferenc a hét­fői sajtótájékoztatón elmond­ta, a kötetet bemutatták Frank­furtban, és azonnal számos ér­deklődő jelentkezett a licenc­jog megvásárlására. Nem is akárhonnan: az Egyesült Álla­mokból, Angliából, Németor­szágból, Spanyolországból, Japánból... A könyv külsejéről csak felső fokokban lehet be­szélni. Zöld Ferenc hangsú­lyozta is: ezért nagy-nagy kö­szönet jár az Alföldi Nyomdá­nak. A kötet megálmodója, létrehozója Láng István. A Magyar Tudományos Akadé­mia korábbi főtitkára beszá­molt arról, hogy 150 kutató és egyetemi oktató vett részt a munkában. Az ő feladata a szűkebb szerkesztő bizottság összefogása volt. A lexikon a kilencvenes évek környezeti állapotát tük­rözi. Várhatóan négy-öt év múlva lesz szükség újabb ki­adásra. Először 20 000 cím­szót állítottak össze, de hamar kiderült, hogy ennyi nem fémé el két kötetben. Hosszas sze­lektálás után alakult ki a tíz­ezer címszótár. A szerkesztési elvek szerint élő magyar sze­mélyek nem szerepelnek önál­ló címszóként, viszont — ter­mészetesen — egy-egy szö­vegben előfordulhat a nevük. A lexikon a környezetvédelem mellett a környezettudomány általános összefüggéseivel is foglalkozik. Láng István szerint elsősor­ban iskolák, egyetemek és szakemberek számára lehet igazán hasznos e két kötet. A magas ár miatt jó lenne, ha az oktatási intézmények alapítvá­nyi támogatással is hozzájut­hatnának a lexikonhoz, vagy esetleg az érdekelt minisztéri­umok könnyítenék meg a kö­tetek megvásárlását. A kiadó — mint Zöld Ferenc mondta — a nullszaldót csak úgy tudja elérni, ha mind a 12 ezer kötetet pénzért adja el. A magyar EK-csatlakozás ütemterve Menedzsment központ Bábolna (MTI) — A me­zőgazdasági szakemberek ismereteinek gyarapítására Menedzsment Központot nyitott hétfőn a Bábolna Részvénytársaság. Az első „Amerikai menedzsment” címet viselő tanfolyamon marketing, menedzsment és pénzügyi témákkal ismer­kednek a hallgatók, azok a szakemberek, akik az or­szág különböző részén irá­nyítják a Bábolna Rt. gaz­dasági társaságait, vállalko­zásait. A kéthetes tanfo­lyam előadói amerikai pro­fesszorok, egyetemi taná­rok. A bábolnai oktatási köz­pont ugyanis a New York State University at Buffalo és a hazai Magánvállal­kozásokat Fejlesztő Köz­pont támogatásával jött lét­re. Az első tanfolyamot 2-3 hetenként folyamatosan újabbak követik. Kezdet­ben a Bábolna Rt. szakem­bereinek, partnereinek, ké­sőbb pedig más mezőgaz­dasági társaságoknak, ma­gángazdálkodóknak, far­mereknek is szerveznek menedzserismereteket nyúj­tó tréningeket, továbbkép­zéseket. Budapest (MTI) — Az idén a magyar kivitel 50 százaléka már az EK-ba irányul, elérve azt a határértéket, amelyet a szakemberek már az integrá­ció szintjének tartanak — mondta Hargita Ágnes, a kül­gazdasági tárca képviselője hétfőn a nemzetközi konferen­cia egyik előadójaként. Kevés­bé örvendetes, azonban, hogy az év első hat hónapjában 32,5 százalékkal csökkent a kivitel, s kétharmadára zsugorodott az ipari export. Ez elsősorban a magyar gazdaság belső zava­Szöul (MTI) — Az eddigi legnagyobb magyar árubemu­tatóval és nagyszabású beru­házási szimpóziummal kezdő­dött meg hétfőn Szöulban a magyar gazdasági hét. Dr. Pongrácz Tibor államtitkár, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöke megnyitó előadásában a ma­gyarországi beruházási lehető­Budapest (MTI) — Nagy­laknál 40, Záhonynál 36, Gyu­lánál 20, Ártándnál pedig 14 órát kellett vámiok a kamiono- soknak a kilépésre — mondta hétfőn reggel a Határőrség szóvivője. Krisán Attila ezredes arról is raira vezethető vissza. Ma­gyarország és az EK közötti társulási megállapodás, amely a magyar üzleti élet számára biztonságot, előreláthatóságot jelent, miközben csökkennek a piacra jutás terhei, mint szerző­dés, még sokáig működni fog — vélte Juhász Endre, a kül­gazdasági tárca államtitkára. Elmondta, hogy Magyaror­szág 2000. december 31-éig történő csatlakozása reális. Az EFTA-országok befogadása, tehát 1995 előtt, nem lesz na­pirenden a visegrádi országok ségekre és privatizációs ered­ményekre hívta fel a figyel­met. Li Dong Hun kereskedel­mi, ipari és energiaügyi mi­niszterhelyettes válaszában biztosította a magyar gazdasá­gi vezetőket és a több mint 30 kiállító cég képviselőit: Korea érdekelt abban, hogy Ma­gyarország mielőbb kilábaljon gazdasági nehézségeiből, és tájékoztatott, hogy a hét végén Röszkénél egy belépő török autóbusz ellenőrzésekor kide­rült, hogy mind a 22 török utasnak hamisított volt az útle­vele, valamennyiük okmányá­ban kicserélték a fénykénét. A törökök Németországba akar­kérelme. Sokat várhatunk vi­szont az EK integrációs fej­lődését meghatározó 1996-os konferenciától. Ezen a fóru­mon a visegrádi országoknak már egyeztetett érdekeiket kell megfogalmazniuk. Ezt köve­tően kerülhet sor az egyes or­szágok és az EK közötti érde­mi tárgyalásra. Egy évet hagy­va a ratifikációra, vagyis a tagországok parlamentjei ál­tali jóváhagyásra, gyorsított ütem mellett 1999 januárjára datálható Magyarország csat­lakozása. tak utazni. A határőrök három lopott személyautó kivitelét akadályozták meg, közötte egy 12 millió forintos Jaguá­rét. A tűzpiros csodaautót egy jugoszláv állampolgár Rösz­kénél próbálta kivinni az or­szágból. Magyar gazdasági hét Szöulban Lebuktak Röszkénél a Jaguárral Privatizációs lízing Szabó Tamás sajtótájékoztatója Budapest (MTI) — A pri­vatizációs lízing sikeres konstrukció. Eddig 11 szer­ződést kötöttek a legkülön­félébb vállalatok magánosí­tására, ilyen módon történő és várhatóan a közeljövőben újabb cégek vagyonát lehet megszererezni ezzel a mód­szerrel — mondotta Szabó Tamás a privatizációért fe­lelős tárcanélküli miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. A miniszter közölte, mint­egy 10 milliárd forintnyi az a vagyon, amelyet lízing- konstrukcióban kívánnak magyar vállalkozóknak tu­lajdonba adni. Ismeretes, hogy ezzel a kedvezményes tulajdonszerzési formával csak magyar, belföldi sze­mélyek, illetőleg közössé­geik élhetnek. Arra van mód, hogy a lízingközösség külső befektetőt is bevonjon a műszaki fejlesztés, a pénzügyi reorganizáció cél­jából, és más konstrukciók­kal való kombinációra is van lehetőség. így például egyre gyak­rabban jelentkeznek a vál­lalat privatizációjára lízing­közösségek és MRP-szerve- zetek együttesen. Az eddig lízingbe adott ré­szesedések névértéke meg­haladja az 1,6 milliárd forin­tot. A lízingbe vevők össze­sen 1,5 milliárd forintnyi dí­jat vállaltak, vagyis az árfo­lyam 96 százalék. Eddig 31 millió forint lízingdíj folyt be és senki sem bontotta fel szerződését, nem ütemezte át tartozását. Igaz egy ösz- szegben sem törlesztett sen­ki. Szabó Tamás, privatizá­ciós miniszter a sajtótájé­koztatón bejelentette: mint­egy 150 üzlethelyiség meg­vásárlására versenyfelhívás jelenik meg kedden. A va­gyonügynökség előprivati­zációs igazgatósága össze­gyűjtötte a kereskedelem, a vendéglátás, illetve szolgál­tatóipar megmaradt üzleteit. Ezeket egységes csomagba gyűjtve kínálja fel eladásra. Az eredetileg meglévő 10 700 üzletből 8700-at szeptember 30-áig már privatizáltak. A maradékot, várhatóan továb­bi mintegy 3000-ret csoma­gonként, a mostanihoz ha­sonló módon kínálják fel a befektetőknek. A heti Priv- info-ban kedden megjelenő árverések között találhatók a Belvárosi Közért Vállalat, a Fővárosi Patyolat Vállalat, a Csemege Kereskedelmi Vál­lalat, a Debreceni Autószer­viz üzletei éppúgy, mint Du­na Fodrász és Migért üzletek a Mol-töltőállomások eladá­sára szóló felhívások. Budapest (MTI) — Nem­zetközi konferencia kezdő­dött hétfőn Budapesten „A média szabadsága Közép- és Kelet-Európábán — Problé­mák és távlatok” címmel. A Szocialista Intemacionálé égisze alatt rendezett, kétna­pos tanácskozásra 20 euró­pai ország és az Egyesült Ál­lamok küldte el képviselőit: neves médiaszakértőket, tu­dósokat és újságírókat. A rendezvényt megnyitó Heinz Fischer, az osztrák nemzetgyűlés elnöke, vala­mint az „Európai Fórum a Demokráciáért és Szolidari­tásért Közép- és Kelet-Euró- pával” szervezet intézőbi­zottságának vezetője a plu­ralista tömegtájékoztatási eszközöket a demokrácia gerincének, elengedhetetlen feltételének nevezte, ame­lyek feladataikat csak a sza­badság körülményei között tudják végrehajtani. A kö­zép-kelet-európai országok figyelmét felhívta arra, hogy a médiát manapság már nem csak az államtól kell védeni, hanem a piac túlzott befo­lyásától is. Ehhez olyan kon­cepcióra van szükség, amely biztosítja az elengedhetetlen jogi és gazdasági eszközö­ket, és különleges védelmet nyújt az újságírónak. A mé­diapolitikának ügyelnie kell arra is — fejtette ki —, hogy ne csak a többség álláspontja kapjon hangot, hanem a kisebbség is megszólalhas­son. Óvott az osztrák szocia­lista politikus attól is, hogy a kormány egyoldalú vélemé­nyek teijesztését várja a mé­diától, de elvetette azt a libe­rális felfogást is, hogy a piac törvényei szabályozzák a média működését, mert ez szerinte a színvonal csökke­néséhez, a trivialitás térnye­réséhez vezethet. HIRDETÉS Nemzetközi ÍIpBÍÍMBÍSi§fiPBEÍlM3ÍBHÍiÍMliÍjÍÉ?t-^^Í3E[SÉIl!l)Sl Ijj T™ ' ' 1 | Nyíregyházi székhelyű kft. : j | terjesztési 1 1 ■ marketing profilú I j Ü ' ' ' É.™ I mmmkmkßrbis 11 pi ; > , • ’' |~3 1 smkmibéittg 1. : " I ü Pj Feltételek: felsőfokú szakirányú végzettség, ^ ü több éves szakmai gyakorlat, J p jl ' ; ' m I saját gépkocsi. ; Í I Y; m Isi! 1 I m P Cím: Nyíregyháza. Pf. 25., 4401. -jjÉij i 1 gygipipg^íi^E^^i^^fÉipiBiiMiiBMaiÉ’Égiiiiili§ji3 ehhez tevőlegesen hozzá is kí­ván járulni. Az NGKM keres­kedelemfejlesztési alapjából támogatott gazdasági hét so­rán számos tárgyalás kezdődik a kiállított magyar élelmiszeri- pari, gyógyszeripari, porcelán- és egyéb ajándéktárgy-előál­lító cég és számos képzőmű­vészeti alkotás eladási lehető­ségeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom