Kelet-Magyarország, 1993. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-13 / 239. szám
CSUPA ERDEKES 10 Kelet-Mágyarország 1993. október 13., szerda Uj film. E hét végétől látható a mozikban Sidney Lumet új filmje: Bűnben égve. Főszereplői: Rebecca De Mornay és Dohn Johnson (képeinken). Magyar- országon az Intercom forgalmazza Küldjön egy receptet! Felhívás a nyírségi konyha felkutatására Budapest (KM) — Egy nemzeti konyha nem csak sütés-főzési eljárások, alapanyagok és fűszerek ösz- szetétele, hanem a nemzeti kultúra megőrzésének eszköze is. Bármely nemzet konyhája az emberek mindennapos szokásainak és gondolkodásának érzelmi nyelvezete, amely történelmi hagyományokat és értékeket tükröz. Ha valaki meg akarja ismerni a japán, a kínai, a spanyol, a francia vagy bármely nép életfilozófiáját, művelődési emlékeit, akkor a legegyszerűbb módszer a konyhájuk jelképrendszerének a tanulmányozása. Ugyanúgy a magyar konyha is népünk értékeit, szokásait, változó történelmi környezetét, társadalmi és gazdasági lehetőségeit és ősi hagyományait vetíti vissza. Egy vidék konyhája az adott tájegység lakóinak sajátos vonásait mutatja. Ha egy népnek vagy vidéknek jellegzetes konyhája feledésbe merülne, akkor a kultúrája is szegényedne, életének sava-borsa, színe-íze tűnne el. Minden nemzeti konyha a tájjellegű konyhák összességéből épül fel. A tájjellegű konyhák a nemzeti konyha éltető gyökerei. A hagyományokat őrző tájjellegű konyhák nélkül egy nemzeti konyha elveszti lelkét, elsorvad, monotonná, íztelenné és nemzetközivé válik. A magyar konyha nem fejlődhet és nem virágozhat a vidéki tájjellegű konyhák élő dinamizmusa nélkül. Nincs igazi magyar gasztronómia élő és fejlődő vidéki tájjellegű konyhák nélkül. Ezért is fontos lenne a gazdag hagyományokkal rendelkező nyírségi konyha újjáélesztése és a jövőjének a biztosítása. Úgy látszik, hogy az eredeti nyírségi konyhát egyre inkább elfelejtik: dédanyáinkkal és nagyanyáinkkal konyhaművészetének sajátos hagyományai is kihalnak. Sajnos nincs olyan étterme, vendéglője, csárdája, fogadója, ahol a nyírségi hagyományos ételkülönlegességeit szolgálnak fel. A családi háztartásokban is egyre ritkábbak az eredeti házi ízek, úgy, ahogy a természet kínálta, s ahogy nemes elődeink jó fantáziával igazi örömök forrásaivá avatták őket. Ezért is végtelenül fontos lenne hozzákezdenünk a tájjellegű nyírségi különlegességek felkutatásához, a lehető legtöbb eredeti feljegyzés vagy emlékezetben megmaradt sütési-főzési eljárás gyűjtéséhez. Szeretnénk számítani a nyírség minden vidékének, tájegységének, településének közreműködésére, a lokálpatrióták, a honismeret jeles művelőinek szíves támogatására. Kérjük tehát, hogy akik jellegzetes nyírségi ételkülönlegességeket ismernek és őriznek az emlékezetükben, azok a receptleírásokat november 15-ig küldjék el a Kelet-Magyarofszág, 4400 Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. címére. A borítékra írják rá „Nyírségi Konyha” és tüntessék fel olvashatóan nevüket és címüket. A legjobb beküldött recepteket a Ke- let-Magyarország rendszeresen közölni fogja, és ha megfelelő mennyiségű recept beérkezik, akkor azokat szponzorok segítségével könyv formájában ki szeretnénk adatni, amelyben természetesen feltüntetnénk az adatközlők neveit. Kérjük, működjenek velünk együtt a nyírségi konyha megmentéséért, és jövőjének biztosításáért. Dr. Cey-Bert Róbert Gyula GasztronómiaiVilágszövetség Mecénásokat keres az Ermitázs Szentpétervár (MTI — Panoráma) — A szentpétervári Ermitázs, a világ három legnagyobb múzeumának egyike, mecénásokat és szponzorokat keres a felújítási és restaurációs munkálatok finanszírozásához. A napokban Párizsba látogatott a múzeum igazgatója, Mihail Pjotrovszkij, aki elmondta, hogy az Oroszországban zajló viharos politikai változások miatt válságon ment keresztül a neves intézmény. Mára az Ermitázs helyzete szerencsére jobbra fordult, de ha nem teszik meg a kellő intézkedéseket, tíz éven belül tönkremegy a múzeum, — idézte az AFP a múzeumigazgatót. A Téli Palotában, és más, újonnan restaurált épületekben, amelyek egy része a vezérkar tulajdonában volt, mintegy hárommillió műtárgyat őriznek. — 1985-ben restaurálási tervet dolgoztunk ki. Eddig 20 millió dollárt fordítottunk az udvari színház helyreállítására, amely annak idején a szenpétervári színházi élet fellegvára volt — mondta a múzeum igazgatója. Az Ermitázs évi költségvetése 1250 milliárd rubelt (1250 millió dollárt) tesz ki, és ehhez jön még 600 miliő saját forrásból. A múzeumnak 1300 alkalmazottja van, köztük 300 szakértő, illetve tudományos kutató. — Jelenleg a kormány nem képes többet áldozni a múzeumokra. Nekünk kell megtalálnunk a megfelelő eszközöket. A Coca-Cola szponzorálja az Ermitázs kutató laboratóriumait, egy amerikai cég jelezte hozzájárulási szándékát, egy másikkal pedig tárgyalásokat folytatunk. Orosz mecénás még nem jelentkezett — nyilatkozta a múzeum igazgatója. A bevételek egy része a belépőjegyekből származik. Külföldiek számára a belépő 7 dollárba, vagy 7000 rubelba kerül, orosz állampolgároknak valamivel kevesebbe. Az így befolyt összeg azonban a kiadások mindössze tíz százalékát fedezi. A magas jegyárak azért is indokoltak, mert a kutatási és restaurációs munkákért a múzeumnak világpiaci árakat kell fizetnie — hangsúlyozta Mihail Pjotrovszkij. A restaurálás Oroszországban még gyerekcipőben jár, így a New York-i Metropolitan segítségéhez folyamodtak. Sok világhírű múzeummal, köztük a párizsi Louvre-ral is együttműködnek, és egyre több külföldi kiállítást szerveznek. így láthatta például a New-York-i és a párizsi közönség az Ermitázs Matisse- gyűjteményét. Az igazgató elmondása szerint az elmúlt 10 évben 7 lopás történt, ám az ellopott tárgyak egy része megkerült. A hatékonyabb műkincsvédelem érdekében fel kell újítani az idestova tízéves riasztóberendezést is. Pénz hiányában azonban a múzeum csupán az állam jó szándékára, és a világ múzeumainak erkölcsi támogatására számíthat. Pénzt égetnek Prágában Prága (MTI) — Naponta 20 tonnányi, értékben átlagosan 2 milliárd koronányi érvénytelen bankjegyet éget el a cseh központi bank mostanában — közölte a pénzintézet szóvivője a Reuterral. A pénzt a már nem létező Csehszlovákiában használták, de február 8-ikán a két, immár elszakadt köztársaság saját pénzre tért át, a régit pedig augusztus közepére az utolsó darabig kivonták a forgalomból. Martin Svehla elmondta, Bonn (MTI) — Hétfőn megtörtént az első jelképes kapavágás, exkavátor markolta ki a földet — Németország legdrágább telkén, megkezdődött a berlini Potsdamer Platz beépítése. Európa egykoron legforgalmasabb terének egy részét — 62 ezer négyzetmétert — a Daimler-Benz konszern vette meg, de az egykori Budapest (MTI) — Környezetvédelmi programot dolgozott ki a HungaroLada, amelynek célja, hogy a márka hosszú távon is megfeleljen az új gazdasági és ökológiai követelményeknek. Moravetz Tibor, a HungaroLada Kft. műszaki igazgatója elmondta: a magyar utakon futó csaknem félmillió Lada típusú személy- gépkocsiból az 1992 óta megkezdett katalizátoros program keretében már 15-20 ezer kevésbé szennyezi a levegőt. Ezt a programot folytatják: tervezik a használt Ladák katalizátoros átalakítását is. hogy összesen 150 milliárd koronát (5,17 milliárd dollárt) kell megsemmisíteniük. Ebből annak idején 100 milliárd volt forgalomban, további 50 milliárd a bank tartalékát képezte. A pénz nagy részét egy Prága környéki égetőben hamvasztják el. Egy részét azonban kicsiny darabokra szaggatják, majd egy helyi vállalatnak szállítják át, amely brikettet gyárt a koronamilliókból, a brikettet pedig darabonként 1 koronáért (3 centért) Berlini Fal helyén építkezni akar a japán Sony cég, a Hertie áruházi lánc és a svéd-svájci konszern, az Asea Brown Bo- veri is. A Potsdamer Platz lesz a német főváros új központja, a Brandenburgi Kapu közelében elterülő hatalmas grund 1961. augusztus 13-a, a Berlini Fal felhúzásától egészen a határok Emellett dolgoznak a benzin-földgáz vegyes üzemmód kialakításán a Ladákban. Céljuk: még az idén 200, négy év múlva pedig összesen 20 ezer autó átalakítása gázüzemmódra. Ezt a műszaki beavatkozást a HungaroLada tíz kiválasztott szervize fogja végezni, a Közlekedési Főfelügyelet által jóváhagyott technológia szerint. A beszerelésre kerülő készülék, amely a vegyes üzemmódot lehetővé teszi, a Prins holland cég gyártmánya. Az illesztőegység megfelel az ENSZ ez irányú környezetvédelmi előírásainak. árusítja. Tervezik azt is, hogy az őrölt pénzből építőanyagokat állítanak elő. Az érvénytelenné vált csehszlovák érméket beolvasztják, és alumínium-, illetve réztömbök formájában exportálják — tette hozzá a szóvivő. A megsemmisítésre ítélt 150 milliárd korona összesen 3300 tonnát nyom, napi 20 tonnás égetési és átalakítási sebességgel számolva legalább fél évig tart majd, amíg a bank megszabadul a különös szeméttől. 1989-es megnyitásáig a senki földje volt. A Daimler először 93 millió márkát fizetett a 62 ezer négyzetméterért, ám kénytelen volt még közel 34 milliót ráfizetni, mert az EK- bizottság úgy találta, hogy áron alul adták el a telket a Daimlemek, s a berlini kormányzat közvetetten szubvencionálta a világcéget. A HungaroLada által készített statisztika szerint gázüzemmódban kilométerenként körülbelül 20 gramm káros anyaggal kevesebb kerül a levegőbe. Egy évet tekintve, körülbelül 12 ezer kilométeres futásteljesítmény mellett 240 kilogramm szénmonoxiddal, szénhidrogénnel, illetve nitro- génoxiddal kevesebb kerülhet a környezetbe. Moravetz Tibor szerint ha a HungaroLada megvalósítja programját, akkor az elkövetkezendő öt évben Magyarország levegőjébe 12 700 tonnával kevesebb káros szennyezőanyag jut. Nagystílű rablók Varsó (MTI) — A krakkói Wawel történelme során nem egy rablásnak lehetett tanúja, de ahhoz foghatót, mint ami a napokban történt, talán még az ősi vár sem ismert. Egy hattagú rablóbanda néhány óra alatt 17 céget fosztott ki. A dolgot megkönnyítette számukra, hogy az irodák egyetlen épületben voltak. Az irodaházba este törtek be, ártalmatlanná tették a portást és az egyik buzgó alkalmazottat, aki a munkaidő után tovább maradt bent társainál, majd az előírásoknak megfelelően a portán hagyott kulcsokkal kezükben végigsétálták az egész irodaépületet, s valamennyi irodát kifosztották. Az egyik irodában egy olyan széfre akadtak, amely a rendőrségi szakértők szerint a világon ma ismert módszerekkel nem törhető fel. Nem is erőltették meg magukat, Hogy világrekordot döntsenek. A kassza helyett elég volt ugyanis a portásnál gondosan letétbe helyezett dobozról a pecsétviaszt letörni, hogy kezükbe kerüljön a csodaszéf kulcsa — és a benne levő egy- milliárd zloty. Egyelőre felmérni sem tudják pontosan mennyi a kár. Krakkói pápakép Varsó (MTI) — Krakkóban megkezdődött a II. János Pál pápának szentelt kulturális fesztivál. A „Lengyelország adott Szentatyát a világnak” című rendezvénysorozat elődöntőjének keretében mintegy kétszáz, a pápa személyéről szóló verset, dalt, színpadi művet és szépprózát adnak elő amatőrök. A versenyben a döntőbe jutásért három vajdaságból több mint kétezren indultak, a selejtezők csaknem egy éven át tartottak. A Franciszek Macharski bíboros, krakkói metropolita védnökségével rendezett vetélkedő kezdeményezője a krakkói regionális színház volt. Igazgatója, Piotr Pla- tek szerint a II. János Pál személyének szentelt alkotások már tömeges, és kultúrateremtő jelleget értek el. A közelmúltban megtartott budapesti autókiállításon az új Mitsubishi-modellek sok érdeklődőt vonzottak. Képünkön egy többcélú jármű — valódi személyautókomforttal és 860 kg szállítókapacitással. Neve: Mitsubishi L200 Pick up TD/4WD Gyári felvételek Beépítik Berlin legdrágább telkét A Lada környezetvédelmi programja
